Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-09-12 / 37. szám
4 Budapesten szabad csak felépíteni a vármegyei közkórházat, mert a főváros és a vidék érdeke egyaránt ezt kívánja-----------—— —ig m mm ii--------------Ir ta: PARASSIN JÓZSEF dr. egészségügyi főtanácsos, igazgató-főorvos Az év elején a Fővárosi Hírlap hasábjain foglalkoztam a székesfővárosi kórházi ágyinséggel. A megoldást egy Budapesten létesítendő vármegyei, nagy, 2000 ágyas, közkórház létesítésében, jelöltem meg. E közlésem erős visszhangra talált és végtelen örömömre szolgál, hogy ma már a vármegyei [kórház ügye, mint tovább el nem odázható feladat ia közegészségügyi program homlokterébe került. Az utóbbi időben azonban véleményeltérések mutatkoznak abban az irányban, hogy a vármegyei jközkórházat a székesfőváros területén létesítsék vagy sem. Vidéki városok versengenek a nagy jelentőségű intézmény elnyeréséért. Már pedig említett cikkem egész gondol átmenete abban csúcsosodott ki, hogy a mai siralmas helyzetet csakis az javíthatja meg eredményesen, ha Pest-vármegye Budapesten alkotja meg ezt a iegelsőrendü egészségügyi intézményét. A székesfővárosi kórházi ágyinségen csakis az segít, s a vármegye lakosságának egészségügyi érdekeit is csak az szolgálja teljes mértékben, ha Budapesten épül meg a vármegye nagy közkórháza. E megoldás nélkül a főváros kórházi állapotai nem javulhatnak jelentősen még akkor sem, ha a székesfőváros óriási áldozatkészséggel új kórházat építene is. Hogy a vármegye és a főváros szempontjából miért egyedül helyes a budapesti megoldás, annak oka kézenfekvő. Aki csak egy pillantást vet Pest vármegye térképére, szükségszerűen szemébe ötlik az, hogy a vármegye első, északi negyedének minden közlekedési útvonala, a vasutak csak úgy, mint az országutak sűrű sugárzatban Budapestre torkoltának. Ennek a terület-testnek Budapest a szíve. A környék egész vérkeringése erre áramlik a gazdaság-társadalmi okok törvényszerű hatásainál ,fogva. Az aszódi, biai, gödöllői, gyömrői, központi, pomází, ráckevei és váci, sőt részben még a monori járások népességének is minden életere Budapestre fut, annyira, hogy e terület lakosságának életviszonyaiban döntő szerepet játszik. Ez a terület a vármegye testének alig negyedrésze, mégis a megye 1,161.325 lakosának több mint fele ezen a területen lakik. Világos tehát, hogy a vármegye hatalmas többi területeihez képest ez a kisebb hányad az összehasonlíthatatlanul sűrűbben lakott. Ennek a területnek BUDAPEST SVÁBHEGYI SZANATÓRIUM Az ideális őszi gyógyhely Európa egyik legszebb, legmodernebb szanatóriuma beibetegek, idegbetegek és üdülők részére * Központi fűtés, meleg-hideg- viz minden szobában, 34 lakosztály, külön elő- éé fürdőszobával. Minden szobához külön loggia. Városi telefon, rádió, optikai jelzőberendezés, stb. A Svábhegy Budapest centrumától 20 percnyire. 430—480 m. magasan fekszik, elragadó szépségű kilátással, kb, 100 km. gondozott séta- és kocsiútak. Portalan levegője, csendje és nyugalma ideális gyógyítója a beteg testnek és fáradt léleknek. * NAPIM I (az ÚJ főépületbenjbeleértve ötszöri OO nonnfítnl IiHmUIÜ diétás étkezést, fűtest vizkurákat LL jjGlIljUiUI Vitéz HANTAY ÉS GALAVITS oklmÄ8z elektrotechnikai vállalatát Budapest, Vili., Szigony-ucea 34. — Telefon: I. 373—59. Holman Pál építőmester Budapest VII, kér., Gizela-út 47. * József 308—15 a lakosságát, amelyet kulturális és gazdasági okok százai kötnek a vármegye székvárosához, az egészségügyi okok sem irányíthatják másfelé. Annál kevésbbé, mert e tekintetben még a megye távolabbi helyeinek lakossága is inkább a főváros intézetei feíé törekszik, nagyon sokszor épen orvosai tanácsára. Az kétségtelen, hogy Pest vármegye szűkölködik kórházakban, és a megye egyéb területeinek kisebb gócpontjain ugyancsak égető szükség mutatkozik kórházépítésben. Szükséges is, hogy az Alföld városai inkább előbb, mint utóbb kórházakhoz jussanak, amelyek körzetük betegeit azután felszívhatják. Ámde a vármegye déli, nagyobb területén létesített vármegyei közkórház mit sem változtatna a főváros-környéki lakosság kórház- ínségén. s a fővárost sem tudná tehermentesíteni. Márpedig ezek a legsürgetőbb szempontok. A vármegye déli nagyobb felében egyébként sem volna célirányos egy nagyméretű körkórház alkotása. Itt a népesebb gócpontokban kisebb kórházak létesítése helyénvalóbb, mert a helyi és területi viszonyoknál fogva ezeket könnyebben lehetne igénybe venni. Ezen a száraz, homokos területen a lakosság természetszerűen szerteszórt, a -területek gyéren lakottak, a közlekedési utak hálózata hiányos, maguk az utak nehezen járhatók s tökéletes kiépítésük belátható időn belül nem is lehetséges. Ilyen viszonyok között ezen a területen egy centrális nagy kórház feladatait meg sem tudná oldani. Mindezeken felül pedig döntő súllyal esnek még más szempontok is a kérdés mérlegének serpenyőjében, amelyeket Vass József népjóléti miniszter böl- csesége a következő formában öntött szavakba épp a Fővárosi Hírlap hasábjain: „Egy modern nagy kórház felépítése és eredményes működése szoros kapcsolatban áll más egészségügyi intézmények és főként a tudományos intézmények munkájával. Az orvostudomány állandó és rohamos fejlődése a központban tud igazán komoly eredményeket felmutatni. Az elméleti orvostudomány fejlődésének eredményeit a fővárosban lehet legközvetlenebbül átvinni a gyakorlatba Mit jelent az autóbusz- konknrrencia a villamos forgalmába!» ? A BSzKRt érdekes statisztikát állított össze arról, hány ember utazik évente Budapesten. Megállapítható hogy az utasok száma évről-évre jelentékenyen szaporodik. Három év alatt az emelkedés több, mint 12 százcdék volt. 1926-ban 281,319.918 volt, 1927-ben 298,512.499, az idén, az eddigi eredményből kövekeztetve, már 313,000.000 utas lesz, míg' iövőre előreláthatóan 322 millióra rúg a villamoson utazók száma. Az u'tasszám emelikedésévd airiányos a kolesi- kilométerek száma is, bár iaz idén már bizonyos visszaesés látszik a tavalyival szerűben. Az eddigi eredményeiket véve alapul, 1929. évben már 328,181.000 millió utasra 'kellene számítani. A jövő évben azonban már számolni kell az autóbusz nagyobb arányú versenyével, mert az autóbusz a villamos vaisút utasainak, vagy legalább is a várható utas szaporulatnak egy részét el fogja ragadni. Ennek folytán a 328,181.000 utas helyett csak 322,000.000 utasra számít a BSzKRt igazgátósága, ezzel a számmal kalkulál az új költségelőirányzatban is. Ez a szám az idei 4.89 százalék emelkedés helyett csak 2.87 százalékos szaporulatot mutat, ami azonban nem végleges, de nem is fedi a valóságos helyzetet, mert a fővárosban utazó publikum száma lényegesen nagyobb s az utasok száma egyre nagyobb lenne, ha a villamos vasút pótolni tudná azokat a hiányokat, amelyek a kocsipark hiányossága és a vonalak szaporítása terén már régen mutatkoznak. Budapest, 1928 szeptember 12. SZENTBÁLI ANTAL ÉS LANGEM KÁROLYI Központi iroda : VI., Berlini-tér ő. Telefon : L. 913-57. oki. mérnökök, építési vállalkozók ] Anyagtelep ; V., Wahrmann-u. és Újpesti rakpart sarkán. Telefon: J. 313—36. BBŰNDL JANÓ;.: Udvari s z á 11 K ó Egészségügyi műszaki berendezések gyára Budapest, VII., Péterffy Sándor-ucca 34. Központi fűtés. — Melegvíz készülék. — Vízvezeték. — CsaS tomázási- és gázberendezések. — Berendez városoknak vízmüveket, csatornázásokat és derítötelepeket — TELEFON: József 315—lő. WIDERT E TU LL ssma nUDCKl Badopcst Pl, Liszt Ferenc tér 4 Eféttségfigyl beroulnéMk -Ccívek -MSazald cikkek-Fésngyártá* AGffiZflNER J&LBERf ÉS TÁRSA _ jMi.ui— — —— — REDŐNYGYA3 Budapest. V. kér., Honvád ucca 38. Telefon : Aut. 106—43 M 1 irúGmL alaíos mm BUDAPEST, I., VÁROSMAJOR UCCA 3. ALAPÍTÁSI ÉV: 1895. TELEFON: Aut. 502-31. ÉoüEet, szobrász és műkőmunkák készítése <íFratrichevich István diszítő-f estő Elvállal templomok, épületek, lépcsőházak, ^udapgSf kávéházak, szoba-, festő, diszítő és má- ■aaMMi zolási munkákat. — Telefon : J. 372—93. VII, Demblnszky-u 33 Kressalek Testvérek és Patyi asztalosáru gyára Budapest, VI., Országbíró ucca 63. Telefon: LIpót 913—74. KLOSE V. F. FELVONÓGYÁR saját gyártelepünkön VI., Gömb-u. 44. Telefon L. 960-24. Mindennemű felvonónak legtBkéletesebb Kivitelben való gyártása. MARTON ÉS SZALKA ÉPÍTŐMESTEREK Budapest, VII., Damjanich ucca 38 TELEFON : J. 380—19
