Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-08-29 / 35. szám
r íX Tizenhetedik évfolyam Ara 50 fillér Budapest, 1928 augusztus 29. 35 szám fMrewHnrgBiffim!nnB»ohiiiflinHwainBniiBíiibtüfaBPiHBroaflfOT liíH m LL-1L naiuaiiiDiiiühiaiitaliititnel ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ...............................24 pengő Fé lévre.......................................12 pengő Ál landóan: GAZDASÁGI ÉRTESÍTÖ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: E AC S Ó EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivat al: BUDAPEST TI., SZÍV UCCA 18 SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TELEFON: AUTOMATA 137-15 * A kortestollat szeretnék bizonyos oldalon sürgősen a kalapjuk mellé tűzni. Erre vall az a nagy kavarodás, az a szörnyű hűhó, amely Sciíovszhi Béla belügyminiszternek két héttel ezelőtt a Fővárosi Hírlapban megjelent nyilatkozata körül támadt. Ebben a nyilatkozatban a belügyminiszter a világ legtermészetesebb dolgaként jelentette ki, hogy amennyiben a fővárosi törvény revíziójának letárgyalása más, még sürgősebb javaslatok miatt késedelmet szenved, akkor igazán nem állhat más mód rendelkezésre, mint hogy az egy esztendőben kétszer való választást elkerülendő, rövid időre törvényhozási úton meghosz- szabbítják a budapesti községi mandátumokat. A belügyminiszternek ezt a kijelentését játékos kedvvel, mint egy labdát, kapták el és dobálták jobbra- balra két héten át. Ellentmondást véltek felfedezni a belügyminiszternek a parlamentben elhangzott beszéde és a Fővárosi Hírlapban megjelent nyilatkozata között. Egész általánosságban olyan szenvedel- mesen kezelték ezt az átlátszóan egyszerű és természetes kérdést, mintha legalább az ország alkotmányának formáját akarta volna valaki megváltoztatni. Közben Budapesten járt a belügyminiszter és talán ő maga csodálkozott legjobban, amikor a szörnyű hűhót látta, de természetesen egy szelíd és gúnyos mosolyon kívül nem tehetett egyebet, mint autori- zálta a Fővárosi Hírlapban megjelent nyilatkozatát. Ezzel most már legalább egészen tiszta a helyzet, a belügyminiszter minden vitatkozás és minden ellentmondás szimatolása alól kíméletlenül kirántotta a gyékényt. A találgatások és vitatkozások helyét tehát a támadások foglalják el. A mandátummeghosszabbítás szóra a baloldali vezérek olyan halál- hörgést hallatnak, mint a klasszikus, darabok hősei a erősített kijelentését úgy ferdítik, hogy „nincs idő a fővárosi törvény javaslát megalkotására“. A „kormányzati tehetetlenség bevallásának“ nevezik ezt, pedig ha olvasni szoktak volna, akkor tudnák, hogy a belügyminiszter legutóbbi nyilatkozatában sem azzal okolta meg a mandátummeghosszabbítást, mintha a fővárosi törvényjavaslat elkészülése volna erre kényszerítő hatással. Ellenkezően, a belügyminiszter határozottan kijelentette, hogy még ennél is fontosabb javaslatok szorítják hátrább a fővárosi törvény letiár- gyalásának idejét. Igaz, hogy a javaslaton talán még lehet csiszolni, még a belügyminiszternek módjába^ lesz a városi kérdésekkel foglalkozó politikusokat, türelmeseket és türelmetleneket egyaránt meghallgatni és egészséges — de csak egészséges — javaslataikat akceptálni. Ám erre idő is van, mert hiszen előbb más javaslatokat kell ietágyalnia a parlamentnek. Ha pedig vannak politikusok, akiknek sürgős a községi választások megejtése, igen jelentős módon segítségére siethetnek a belügyminiszternek azáltal, hogy a parlamentben elősegítik azoknak a javaslatoknak a gyors letárgyalását, amelyek időrendben a fővárosi törvény útjában állanak. Különben igazán kár az egész dolgot olyan tragikusan venni. Megértenénk a nagy sürgetést, ha nem volna Budapestnek törvényesen megválasztott törvényhatósági bizottsága, amelyben a türelmetlenek képviselői és helytállói is ott ülnek és pedig olyan számmal, amilyennel a következő választásokon aligha fogjuk viszontlátni őket. Budapest polgársága egyetlen tiltakozó szót sem fog hallatni, ha a törvényhozás bölcsessége egy pár hónapra, vagy félesztendőre. vagy akár egy esztendőre meghosszabbítja a fővárosi mandátumokat. Budapest népe csak azt kívánja, hogy azok, akik ma a közgyűlési teremben ülnek, becsületes, bölcs, eredményes és áldásos munkát végezzenek, mert Budapest népének még egy esztendő múlva is éppen elég ideje lesz kritikát és ítéletet mondani azoknak sáfárkodásáról, akiket ügyeinek intézésére a főváros törvényhatósági bizottságába küldött. Ez a kritika, ez az ítélet majd utólag, amikor már elhangzott, aligha lesz olyan kedves azoknak, akik ma alig tudják kivárni. MASS NÉPJÓLÉTI MINISZTER: A vármegyei közkórház létesítése ügyében a főváros mellé állok Budapest kórházi viszonyainak megiavuiását és közönségének tehermentesítését hozza meg a megindult gyorsütemű akció harmadik felvonás végén. Mindez vájjon miért? Tisztán és kizáróan azért, mert akadnak elrejtett erők és a választók által félreértett nagyságok, akiknek nem jutott mandátum a legutóbbi községi választásokon. Ezeknek és csak ezeknek sürgős, tűrhetetlenül fontos a választásoknak akár azonnal való megejtése. Pedig Kozma Jenő dr.-nak van igaza, aki éppen a Fővárosi Hírlap mai számában mondja, hogy nincs olyan párt Budapesten, amely egy esztendőben kétszer akarna választatni és így nyilvánvaló, hogy a mandátummeghosszabbítás terve ellen megindított támadások nem egyebek üres taktikázásoknál. Megmondja azt is Kozma Jenő dr., hogy a jövő esztendőben egész biztosan lesz választás Budapesten, ami természetes is. Egy esztendőben két választást rendezni azonban azért, hogy bármilyen klasszikus nagyságai a magyar politikának a város parlamentjében máról-holnapra helyet kapjanak, talán mégis egy kicsit nagy ár volna. A belügyminiszter elhatározása különben is szilárd és megmásíthatatlan és így azok az urak, akiknek várospolitikai hivatottságát a választóközönség a közelmúltban elfelejtette méltányolni és akik ezt a méltánytalanságot most sürgősen korrigálni szeretnék, gondosan csillapítsák az idegeiket és konzerválják a választókra gyakorlandó ellenállhatatlan csábjukat arra az időre, amikor a választások tényleg elkövetkeznek. Egy esztendő igazán nem olyan sok, hogy azt világraszóló és az örökkévalóságnak dolgozó zsenik ki ne tudnák várni. A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában a főváros kórházi állapotairól közölt tudósításunk az elmúlt hét folyamán úgy politikai körökben, mint hivatalos helyeken is szóbakerült. Az új vármegyei kórház létesítése körül támadt versengés ugyanis erősen foglalkoztatja azokat a tényezőket, amelyek döntésétől függ: hol épüljön meg Pestvármegye közkórháza? Cegléd, Vác, Nagykőrös és Kalocsa versenyeznek a pestvármegyei közkórház elnyeréséért és mindegyik városnak van is támogatója. Ilyen körülmények között nem közömbös, hogy milyen álláspontra helyezkedik a pestvármegyei közkórház elhelyezését illetően a kérdés eldöntésére leghivatottabb illetékes tényező: Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter. A Fővárosi Hírlap munkatársa azzal a kérdéssel fordult a népjóléti miniszterhez, hogy ebben a versengésben melyik városnak nyújtja a pálmát. Vass József dr. népjóléti miniszter a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munka- t ár sáliak: —■ Én a magam részéről mindenesetre Budapest mellett foglalok állást és azt hiszem, hogy vitatkozni is alig lehet e kérdés fölött. Egy modern nagy kórház felépítése és eredményes működése szoros kapcsolatban áll más egészségügyi intézmények és főként a tudományos intézmények munkájával. Az orvostudomány állandó és rohamos fejlődése a központban tud igazán komoly eredményeket felmutatni. Az elméleti orvostudomány fejlődésének eredményeit a fővárosban lehet legközvetlenebbül átvinni a gyakorlatba. De különben is ennek a kérdésnek annyi függvénye van, amelyek mind a Budapesten való elhelyezés mellett szólanak. hogy én a magam részéről a főváros mellé állok. A Fővárosi Hírlap munkatársa érdeklődött a kórházprobléma egyéb vonatkozása iránt is. Vass József dr. népjóléti miniszter kijelentette, hogy gyorsütemű akció van folyamatban, amelynek eredményétől a főváros kórházi viszonyainak gyökeres megjavulása, Budapest közönségének tehermentesítése várható. A népjóléti miniszter nagy hálával és köszönettel figyeli a sajtó egyértelmű munkálkodását, amellyel a kórházkérdést állandóan napirenden tartja és a megoldás sürgetésével a népjóléti kormányzat munkáját alátámasztja. Három millió pengő az új központi kórház községeinek első részletére Természetes, hogy türelmetlen hevületükben ezek az urak nem gondolnak arra, hogy akárhányszer igen kis összegű városi kiadások miatt a köny- nyelmü költekezés vádjával állanak elő, most azonban nem sajnálnák azt az igen jelentős összeget sem, amit a két választás költségei jelentenek. Egy kis ferdítésént sem mennek ípersze a szomszédba és a belügyminiszter most már többször is megLapunk más helyén foglalkozunk a költségvetés előkészületeivel és annak jelentősebb tételeivel. E tételek közt szerepelt az új központi kórház létesítéséhez szükséges első részlet: 3 millió pengő, amely- lyel kapcsolatban olyan kombinációk merültek fel, hogy a rendőrségi hozzájárulás miatt erre nem lesz fedezet. A Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyen érdeklődött az új központi kórház felépítésének kilátásai iránt és a következő felvilágosítást kapta: — Reméljük, hogy az adott nehéz viszonyok között is sikerül a legégetőbb kívánságokat kielégíteni a jövő költségvetés keretében. így minden valószínűség szerint módot találunk arra is, hogy a közegészségi ügyosztály előterjesztése alapján az építési költségek első részletét, 3 millió pengőt beállíthassuk a költségvetésbe.
