Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1928-08-01 / 31. szám

Budapest, 1928 augusztus 1. jj/xnwga&Jiimgp 7 MŰEMLÉKKÉ NYILVÁNÍTJÁK a Városhása 200 esztendős frontját — 1 —■—» ^w————— ■ ■ ■— Restaurálni kell Európa legszebb romantikus épületét — Lechner Jenő dr. nyilatkozata szerű faépítmény lebontására. Miután egyelőre nincs fedezet egyszerű, sima fallal takarják be egyelőre az előtérnél tátongó nyílást: az eredetinek megfelelő díszes oromfal csak később készül el. Több világosságot a Vígadóba! — Végre ugyancsak aktuálissá vált a Vigadó restaurálása. Szerintem. a Vigadó a 60-as évek romantikus ízlésében készült épületek sorában szépség tekinteté­ben páratlanul áll Pest ezer esztendős. Buda sem sokkal fiatalabb, a város hosszú és gazdag múltjának azonban vajmi kevés emléke maradt fenn. Ezek nagyrésze is ebek harmincadjára jutott, ami még megvan: omladozik, vagy ami még rosszabb, idegen rendeltetése van, úgy, hogy a folytonos modernizálás, átalakítás, hozzá- és ráépítés folytán, jobban és biztosabban pusztul eredeti szépsége és karaktere, mintha csak az hlővel viaskodna. Épen ezért Budapest műemlé­keinek rajongó szerelmesei, tudósok, művészek, mű­történészek napról-napra újabb és újabb elgondo­lásokkal és tervekkel igyekszenek megmenteni, ami még menthető. Műemlék lesz a Városháza így legutóbb is figyelemreméltó mozgalom in­dult meg a Műemlékek Országos Bizottságában a Városházának, mint műemléknek, meg­mentése érdekében. Ugyanekkor aktuálissá vált egyéb érté­kes műemlékek restaurálása is, amelyek megmen­tése szintén a főváros feladata. A Fővárosi Hírlap munkatársa épen, ezért fel­kereste e mozgalom spiritus rectorát, 1 polnáját is, amelynek pompás, hatalmas templomterét emeletekre osztották és elhelyezték benne a főváros iktató hivatalát. — Ennél a kérdésnél csak a műm'lékké nyilvá­nítás aktuális, a kőbányai 200 esztendős kápolnánál azon­ban maga a restaurálás aktuális. Ezt a finom művű kis kápolnát mindezidáig a buda­pesti lengyelek használták, most azonban felépült új templomuk, úgy, hogy rendbe lehet hozni. A fővá­ros már ki is írta az árlejtést a kápolna kibővítését célzó és az eltávolított oromfal elé. épített pajta­egész Európában. Kissé elavult, éppen ezért: több vi­lágosságot és építészi értelemben vett több tisztását got kellene belevinni. Ezt természetesen nem lehet elérni egyszerű renoválással: hozzáértő művészre kellene bízni ezt a pompás és hálás feladatot. —• Ezzel a három sürgősen aktuális kérdéssel persze egyáltalán nincs befejezve a város múltjának megmentése. A következő etap kell, hogy legyen a Fővárosi Múzeum méltó elhelyezése: itt lehet majd összegyűjteni az 1000 éves Pest csoda­szép emlékeit és rekonstruktiv képekben bemutatni a millenáris város folyton változó, fejlődő és szépülő arculatát. (n, k.) GÁZFÉNYES LESZ A KÖRÚT és dunaparti reflektor fénycsó­vájától világos a Gellérthegy Lechner Jenő dr.-f, a kiváló műépítészt, aki „Budapest Műemlékei" című művével egyszersmindenkorra bebizonyította hatal­mas felkészültségét, finom művészi érzékét és a fő­város veszendőbe menő múltja iránt érzett olthatat- lan szeretetét. Lechner Jenő dr. a következőket mondotta: Iktató hivatal a kápolnában — A mindinkább megvalósuláshoz közeledő vá­rosrendezési tervek aktuálissá tették a Városháza megmentésének problémáját. Ezen a környéken csupa vén. lebontásra váró ház van, ezeket a kö­zelmúltban épített stílustalan ócskaságokat előbb- utóbb eltakarítják és ekkor megindul a szisztema­tikus munka. Budapest belső területén most már csak itt lehet szó tényleges városrendezésről. A tervek már készülnek, ezért szükségesnek tartom, hogy a Műemlékek Országos Bizottsága, amelynek tagja vagyok, mihamarább műemlékké deklarálja a Városházának Vá­rosház uccai frontját. Valószínűleg rövidesen meg is történik ez, mert sietni kell, nehogy a tervek megelőzzenek bennünket. Semmi szín alatt nem szabad engedni, hogy az inva­lidusok kétszáz év előtt épített palotájának gyönyörű barokk homlokzata a városrende­zés áldozatául essék. Ugyanekkor restaurálni kell majd az invalidusok ká­A Salgó-Tariáni Kőszénbánya Részvény- Társulat igazgatósága, felügyelő-bizottsága és tisztviselői kara mélységes megilletödés- sel jelentik, hogy a társulatnak jogtaná­csosa és hosszú évtizedeken át igazgató- sági tagja Dr. Reiner Ede ur folyó évi július 25-én elhunyt. Az elköltözött közel 40 évig működött társulatunknál. Kiváló képességeit, ritka emberi tulajdonságait az egész idő alatt a társulat szolgálatába állította. A társulat minden egyes alkalmazottjának hűséges ta­nácsadója. igaz barátja volt. Rendkívüli egyénisége, melyet a legtisztultabb jogi tu­dás és legmagasabb etikai szempontok irá­nyítottak, mindenkinél, aki őt ismerte, ma­radandó emléket fog részére biztosítani. Társulatunk, melynek fáradhatatlan mun­kásságát elsősorban szentelte, tisztelettel és kegyeletes hálával fogja emlékét megőrizni. Budapest. 1928. július hó 25-én. Hová tűntek a pesti éjszaka vakító ivlámpái? — Még mindig 150 petróleumlámpa ég a főváros uccáin Sokat foglalkoznak mostanában Budapest világí­tásának a kérdésével. Egyre-másra halljuk, hogy a Dunapari erőteljesebb kivilágításáról kellene gondos­kodni az idegenforgalom emelkedése miatt, másrészt pedig fel kellene állítani a szénpálcikás ív\lámpákat, amelyek békében pazar fényt árasztottak a fontosabb útvonalakon. Voltak, akik szóvátették, hogy a királyi palotát, a Gellérthegyet, továbbá., a Gellért-szobrot este reflektorral ki kellene világítani, ugyancsak az ide­genforgalom elősegítése céljából. Ezekre a kérdésekre vonatkozólag felkerestük a főváros világítási ügyosztályában Schara Béla főjegyzőt, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Valóban történnek intézkedések, hogy a Danapartot egyes helyeken jobban kivilágítsuk, a korzónál levő részen már kandellábers lámpák vannak és erőteljesebb világítása van a partnak. Most az Akadém'áíól a Parlamentig eső részen* gondoskodunk intenzivebb világításról. majd pedig a budai oldalon, a Szilágyi Dezső-tér környékén. Meg kell jegyeznem, hogy nemcsak a villanyvilágítást használjuk, hanem terveink szerint a gázvilágítást is újból alkalmazzuk. Kísérletképpen az Andrássy-úton már égnek az úgynevezett gomba­égős gázlámpák, amelyek nemcsak azt a célt szol­gálják, hogy ezáltal erősebb fény áradjon az Andrásísy-úton, hanem azt is, hogy ha világítási zavarok történnek az Elektromos Müveknél, úgy a pompás gombaégős gázvilágítás biztosítsa az esti órákban a fényt. Ilyen gázlámpákat fogunk felállítani a köruta­kon is. mert nagyszerűen beváltak. Megkérdeztük Schara főjegyzőt, hogy miért nem állítanak fel szénpáleikás ívlámpákat? Ezt felelte: —• Folytonosan hallom ezt a kívánságot: újság­cikkekben, felszóla'ásokban. ’egyre-másra követelik, hogy a békebeli szénpálcikás ívlámpákat állítsuk fel, Erről pedig szó sem lehet. Nagyon egyszerű a ma­gyarázata. Az ilyen szénpálcikás ívlámpák előállítását ugyanis beszüntették az összes gyárak. egyáltalán nem is gyártanak, sőt ma már az a ten­dencia külföldön, hogy ívlámpák helyett tökéletes szálas égőket használjanak. A szénpálcikás ívlámpák kezelése ugyanis nagyon nehézkes. Ma már az a helyzet, hogy nemcsak a városok és közintézmé­nyek mondottak le az ívlámpákról, hanem a magán­cégek is, mert ők is belátták, hogy az ívlámpák nem váltak be. — Egyébként Budapest kivilágítása egyre erő- j sebb lesz. Az elmúlt évben például 1786 darab lám­pával szaporodott a közvilágítási lámpák száma. Eb­ben a pillanatban 15,247 villanylámpája van Buda­pest uccáinak és tereinek, amellett 7649 gázlámpánk van. Ebből 246 úgynevezett gombaégős nagyfényű gázlámpa az Andrássy-úton van. Érdekes, hogy mo­lnár mindössze csak 150 petróleumlámpa ég Buda­pesten. de természetesen csak a külső perifériákon. Ezeknek a száma néha apad, néha azonban szaporo­dik. Megtörténik például, hogy valahol egy kisebb városrész keletkezik a külső területen. Akkor a kör­nyék lakói hozzánk jönnek, hogy adjunk világítást. Átmenetileg kénytelenek vagyunk petróleumlámpá­kat felállítani és így biztosítani ezeknek az új ré­szeknek a világítását mindaddig, amíg azután vil­lanyfényről tudunk gondoskodni. Nem felel meg te­hát a valóságnak az, hogy Budapest világítását nem fejlesztik. Számos helyen történik nagy átalakítás, így például most éppen a Horthy Miklós-úton. amelyet egészen a Verpeléti-űtig még erősebben ki­világítunk. Az Elektromos Művektől a következő felvilágo­sítást kaptuk a királyi palotának és a Gellérthegy­nek az esti órákban reflektorral történő megvilá­gításáról: — Tény az, hogy az Idegenforgalmi Hivatal valóban megkereste a fővárost ezzel a kéréssel és csakugyan szó van arról, hogy az ügynek illetékes fórum elé való terjesztése után este kilenc órától tizenegy óráig fényben fog úszni a királyi palota és a Gellérthegy. Külföldi városokban, így például Salzburgban szin­tén ilyen módon emelik az esti órákban a város szépségét. Most mindössze annyi történt, hogy reflektorral fogják megvilágítani a Gellért-szobrot. még pedig úgy, hogy a szobor megvilágítva, plaszti­kusan emelkedik ki a háttérből. Ez a világítókészü­lék Szent István hetében már működni is fog. Már helyszíni szemlét is tartottak az ügyben, bizottság jelent meg a szobornál, Liber Endre tanácsnok és Kertész K. Róbert államtitkár vezetésével. — Egyébként az Idegenforgalmi Hivatal to­vábbra is szorgalmazza a Gellérthegynek partmenti reflektorokkal való megvilágítását. Ennek a kérdés­nek technikai megoldására azonban csak Borvendég tanácsnok hazaérkezése után kerülhet sor. Teherautópótkocsik Teherautokarosszériák Autóbuszok Gyártja : NAY és RÓNA gép-és szállitóeszközgyárnftMifflU Budapest. X, Kápolna tér 27-29. Telefon; J. 395-80. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom