Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-08-01 / 31. szám
ELŐFIZETÉSI ÁUAK: Egész évi'e ...............................................24 pengő Fé lévre...........................................................12 pengő Ál landóan: GAZDASÁGI ÉUTFSÍTŐ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: E) ÁCS Ó E MIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST TI., SZÍV UCCA IS SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.4:21 TELEFON: AUTOMATA 137—15 kellene vádat emelni és mi nem tudjuk, merjünk-e { még csak idáig is elmenni, amikor szegény öreg Steinhardt Antal kegyetlen tragédiájának okait kutatjuk. A városházi hivatalok előszobájáról mi nem tudunk semmi jót mondani és ha tényleg vádlottak padjára kellene ültetni ezt az intézményt, bizony nem tudnánk védőbeszédet mondani mellettié. Legföllebb azt hangoztatnánk, hogy az előszoba, a szükséges rossz, mert végre is nem lehet akárkinek ajtóstul berohanni a tanácsnok úr gondterhes szobájába. Kiabálhatnánk tehát torkunk szakadtából Steinhardt Antal frissen hantolt sírja mellett, hogy töröljenek el a föld színéről minden előszobát és minden, az előszobához hasonlatos intézményt. Talán akadnának is tömegek, amelyek tapsolnának ennek a demagógiának. Üvegbura alatt működő köz- igazgatást azonban mi nem tudnánk lelképzelni, mert a halott akták mellett valami kapcsolatot mégis csak kell tartani az élettel. Steinhardt Antal tragédiájához különben sem sok köze volt az előszobának, épen csak hogy a tanácsnok előszobája volt a színhelye a fájdalmas eseménynek. Különben is Steinhardt Antal múltja, a j városházán való kivételes tekintélye biztosítottak számára annyi befolyást, annyi tiszteletet és annyi jóindulatot, amennyi bőségesen elegendő volt jelentéktelenül kicsiny és becsületes ügyének gyors, igazságos és méltányos elintézéséhez. E körül nem lehetett hiba. amint hogy a tények, amelyeket Steinhardt Antal nem akart és nem tudott bevárni, ezt teljességgel be is igazolták. Steinhardt Antal tragédiája tömegtragédia volt — bármilyen kiemelkedő életet juttatott is néki a Gondviselés pályatársainak szürke életével szemben. A gazdasági összeomlás, egy irgalmat nem ismerő kor kemény csatái fölemésztették a hetvenéves öregúr energiáját és idegeit. A hetven esztendejét sem lehet okolni, hiszen épen most csodálják Angliában a magyar életerőt, amely a kilencven felé ballagó aggastyánoknak is ad változatlanul lucidus elmét, törhetetlen munkabírást. Csak az elmúlt hetekben folyt le egyik előkelő folyóiratunk hasábjain egy érdekes vita. amely a magyar közélet vezető egyéniségeiről szólott. Kiderült, hogy a magyar közéletet az öregek és a fiatíü'.ok vezetik. A középkorúak nincsenek sehol, azoknak nem jut szerep, azok elvesznek a szürkeségben, nem látszanak ki a hétköznapiság homályából. Ne vádolja tehát senki az öregséget, se az előszobáit: a tragédiát egyéni okok termelték ki, egyéni okok, amelyek főként a rossz viszonyokban gyökereznek. ^ Tanulságokkal azonban a városháza számára is bőségesen szolgálhat a tragikus eset. Egészen véletlenül egy nagy városházi múltat a háta mögött tudó férfiúról volt szó. tehát bizonyos, hogy késedelem, méltánytalanság nem történhetett, aminthogy nem is történt. De vájjon mindenkinek az ügyét olyan pontosan, olyan gyorsan, olyan méltányosan intézik-e el a városházán, mint a szegény Steinhardt Antalét intézték? Pedig mikor az adminisztráció legszebb, legtökéletesebb arculatját mutatja, akkor is tragédiák történnek. Hány ezren vannak, akik nem jutnak el még a tanácsnok úrnak amaz előszobájáig sem, amely az egykori tekitélyes városatya számára mégis purgatóriuimnak, a sóhajok hídjának bizonyult. Fontolják meg ezt azok. akiket illet, képzeljék el magukat azoknak az ezreknek a helyzetében, akik a tanácsnoki előszobát a menyországnak képzelik és akik végtelen szánalommal tekintenek az eltávozott Steinhardt Antal után, aki. íme, eljutott az Ígéret földjére, az előszobába és niégis . . . Hát már azok se tudnák gyorsan és méltányosan elintézni apró és A közmunkák végzésével foglalkozó vállalatok és cégek körében nagy érdeklődést keltett az a hír, hogy a főváros tanácsa a városi versenytárgyalásokra vonatkozóan új vállalati feltételeket állapított meg. Az új szabályzat részleteiről eddig vajmi kevés hír szivárgott ki, miután a tervezet még nem volt végleges, az illetékes körök tehát nem óhajtották azt nyilvánosságra hozni. Most azonban elkészült a végleges szabályzati szöveg s az új rendelkezések augusztus 15-én érvénybe is lépnek. A Fővárosi Hírlap közli elsőnek a hiteles szöveg bő kivonatát, amely a vállalkozók fokozott érdeklődésére tarthat számot. Az új vállalati feltételeket 28 sűrűn nyomtatott oldalon 34 paragrafusban foglalták össze. A rendelet újra szabályozza a bánatpénzek összegét, még pedig oly módon, hogy az eddigi 2 százalék helyett 250.000 pengős munkáig 5 százalékot kell letenni, de ha a vállalt munka végössze 250.000 pengőnél nagyobb. a 250.000 pengőn felüli rész után már csak 2 százalék bánatpénzt kell letétbe helyezni. Társvállalkozók ajánlatukért egyetemlegesen is felelőseik. Az ajánlattevő tartozik megnevezni, hogy a szállítandó árút melyik hazai gyárból, vagy ipartelepről szállítja. A munkát magyar műszaki és egyéb munkaerőkkel kell végeztetnie. A vállalkozó kötelezettségei szerződésszerű teljesítéséért egész vagyonával felelős. Az építkezés 'Színhelyén levő teljes anyagkészlete, állványai, gépei, eszközei, kezelési és raktári építményei, valamint minden egyéb, a munka elvégzése céljából az építkezés színhelyére szállított, segédeszközei az odaszállítással, mint kézizálogtárgyak, a főváros birtokába mennek át. A főváros a munka, vagy szállítás teljesítésére szükséges valamennyi tárgyat az általa kijelölt megbízott, mint zálogtartó, által állandóan a birtokában tartja s amennyiben a vállalkozótól a munkát elvonnák, vagy az az építkezést abbahagyná, a fővárosnak jogában áll minden más igény kizárásával bírói közbenjárás nélkül akár szabad kézből is eladni a tárgyakat ■igazságos ügyeiket, akiket a iósors a hatalom közelébe sodort? A fájdalmas tragédia döbbenetes tanulságának végig kell járnia a városháza minden hivatalszobáját. Érezze meg minden kéz, amely aktákat intéz, hogy mi megy végbe a polgárság lelkében, amikor a hivatalos ajtókon kopogtatnak. Ha átérzik ezeket a tanulságokat, akkor bizonyára nemcsak az előszobájukat, de a szívüket is meg fogják nyitni. és a befolyó összegből magát kártalanítani. Ha a vállalkozó 8 napon belül nem teszi le a kikötött biztosítékot, akkor úgy tekintik, mintha a pályázattól visszalépett volna. Ez esetben bánatpénzét a főváros megtartja s ha másnak drágábban kénytelen kiadni a munkát, úgy a vállalkozó köteles a kárt megtéríteni. A biztosítékért és ‘a bánatpénzért kamat nem jár. Eltiltják az új szabályzatok a közmunkák alvállalatba való adását vagy átruházását. Az építést vezető mérnök teendőjérő'l is intézkedik a rendelet. Ha a vezető mérnök helyettest állít maga mellé, ennek cselekedeteiért is ő viseli a felelőséget. Megszigorították a munka pontos megkezdésére és végzésére vonatkozó pontokat is. Ezentúl kétszeres késedelem esetén nemcsak kötbért vetnek ki a vállalkozóra és a károkért teszik felelőssé, ; hanem a munkát el is veszik tőle. Ha a vállalkozó a munkát akár méretben, akár minőségben, akár pedig mennyiségben az eredeti tervektől eltérően végzi, vagy meg nem rendelt munkát készít. tartozik a kifogásolt részeket záros határidőn belül helyreigazítani, illetőleg eltávolítani, anélkül, hogy kártérítést, vagy felülfizetést igényelhetne. Viszont a fővárosnak jogában van a munka folyamata alatt a terveket megváltoztatni, már elkészült részek lebontását elrendelni. A tanács által elrendelt többletmunkáért, ha az az eredeti munka 20 százalékánál nem hagyobb, új egységárat kérni nem lehet és ez a munka elkészülésének határidejére sem lehet kihatássá1. 20 százaléknál nagyobb többlet munkánál új egységárakat lehet megállapítani, A tanács már a versenytárgyalás kiírása alkalmával bekéri a vállalkozó árajánlatát arra az esetre, ha a munka az eredetileg tervezettnél 20 százalékkal többét tenne ki. Ha a vállalkozó a munka folyamata alatt nem jelenti, hogy a 20 százalékos többletet elérte s nem kéri új egységárak megállapítását, úgy a többletet 'is tartozik bármily mennyiségben az eredeti áron elvégezni. Munkacsökkentés esetén., ha az elmaradt teljesítmény értéke az egész vállalati összeg 20 százalékát meghaladja, az ezenfelüli teljesítmény 10 százaléka erejéig kártérítésre van a vállalkozónak igénye. Oly munkáért, vagy a munka színhelyére MILYEN FELTÉTELEK VANNAK a főváros most elkészült új vállalkozási szabályzatában ? Augusztus 15-én már az új feltételek szerint adják ki a városi közmunkákat — Erősen megnövekedett a vállalkozók felelőssége A FŐVÁROSI HIELAF ELSŐNEK KÖZLI A HITELES SZÖVEG BÖ KIVONATAT Az előszóiba ellen
