Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1928-07-18 / 29. szám

j/oVÁÍé^JJI^^P Budapest, 1928 július 18. GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ Hogyan lesz arany az ultraviolett- sugarakkal növesztett életből? Két fiatal magyar tudós korszakalkotó felfedezése — Be­pillantás a teremtés és a német nagyipar misztériumába Előkelő magyar és német orvosi folyóiratok, va­lamint a magyar és német napisajtó legtekintélye­sebb orgánumai foglalkoznak hosszabb idő óta két Berlinben élő kiváló fiatal magyar tudóis korszak- alkotó felfedezésével, az úgynevezett 334-es sugárral. Ez az a rejtelmes, most felfedezett ibolyántúli rez­gés, amelynek nyomán az élet fakad: a 334-es sugár kényszeríti oszlásra a sej­teket. A teremtés nagy misztériumába enged bepillantani ez az újabb felfedezés, mely egyúttal új irányt szab az egész orvosi gyógyításnak és már most is lehetővé teszi néhány, eddig többnyire gyógyíthatatlan betegség, mint a rák, a bőr­daganatok és a tuberkulotikus sebek gyó­gyítását. A két fiatal magyar tudós: Reiter Tibor dr. or­vos és Gábor Dénes dr. elektromérnök, Gábor Ber- talannak, a Magyar Általános Kőszénbánya r. t. ve­zérigazgató-helyettesének a fia. Két esztendei hallatlanul fáradságos munkával, éjjelenként, a napi elfoglaltság után, hullakamrák tő- szomszédságában, egy kis klinikai szobában kutatta az élet nagy titkait a két fiatal tudós. A frappáns eredmény mérhetetlen gyakorlati lehetőségekre nyűit kilátást. E frappáns eredmény elérésében azonban jelen­tős része van a tipikus német társadalmi és köz- gazdasági viszonyoknak is, amelyek mintegy arra vannak berendezve, hogy lelkesedéssel és főleg csal­hatatlan szimattal karoljanak föl minden olyan — látszólag — tisztán kultúrális munkát, amelyből aztán Kazántelepek villamos centrálék részére; Jéggyári és hűtőberendezések, Mótoros aggregátumok villágítási célokra, Szivattyúk, Mótoros utihengerlök, Aprító és köhasitó gépek, Mindennem ü vasszerkezetek, GANZ-DANUBIUS az ország legrégibb és legnevesebb gépgyáránál GANZ-DANUBIUS Budapest, X,, Köbányai-út 31. Telefon: József 461-ig. Sürgönyeim: GANZCOM BUDAPEST. egyaránt jól és olcsón] transzportálhat iEH®ÜLT„PR“ 2=tonnás WKm' REIM AJAJ Vörösmarty tér 3. SZVETiCS JÓZSEF _ . építési vállalkozó BUDAPEST, TELEP UCCA 8. később az adminisztráció préseli a csengő aranyat. Ez történt itt is. Azt a bizonyos kis szobát a hullakamrák szom­szédságában a berlini Charité-klinika bonctani in­tézetének vezetője, Lubarsch professzor bocsátotta a magyar fiúk rendelkezésére. Természetesen ingyen. Ami azonban magyar viszo'nyok közt szinte el­képzelhetetlen, a drága, precíziós, tudományos készülékeket egy magánvállalat, a Siemens-cég ajándé­kozta a fiatal tudósoknak. Nem kell ám azt gondolni, hogy ez valami bo­nyolult, hosszadalmas, kérvényezésekkel spékelt ad­minisztrációs úton történt. A fiúk egyszerűen elő­adták óhajukat, mire a nagy világcég azonnal kikül­dött hozzájuk egy tudóst, Hauser dr.-t, aki csupán annyit állapított meg, hogy a fiatalemberek célki­tűzése reális-e, van-e kilátás arra, hogy bármiféle eredményre jussanak. Nem lehetett előre látni, lesz-e siker, vagy sem, csak az volt bizonyos, hogy komoly, fiatal tudósok, komoly munkájáról van szó. így aztán, teljesen ingyen hozzájutottak a műszerekhez. A Siemens-vállalat nem kért semmi ellenértéket, kö­telességének érezte, hegy — mint számtalan esetben — most is hozzájáruljon a kultúra esetleges gyarapí­tásához. A nagy tőke idcálisabb kötelességérzetét el sem lehet képzelni. Még akkor is tisztán kulturális szempontok ve­zették ezt a hatalmas vállalatot, amikor a kísérletek előrehaladott stádiumában kiemelte a fiatat embere­ket egyetemi munkakörükből és magas fizetéssel alkalmazta őket tudomá­nyos intézetében, mint kutatókat. Itt azonban már olyan korlátlan kísérleti lehető­ségek nyíltak, hogy Gábor Dénesnek és Reiter Ti­bornak sikerült rövidesen megszerkeszteni azt a lámpát, amely a titokzatos 334-es. sugarak segítsé­gével a rák, a sarkoma és a tuberkulótikus sebek gyógyítására alkalmasnak látszik. Ezzel aztán el is érkeztek ahhoz a stádiumhoz, ahol már gyakorlatilag is értékesíthető eredménye lett a két évig tartó küzdelmes és financiális szem­pontból teljesen kilátástalan tudományos kutató mun­kának. A Siemens-gyárban már el is készült az első ezüstívlámpa. amely valószínűleg nemsokára nélkülözhetetlen mű­szere lesz a klinikának és ambulatóriumoknak. Ez a regényesen hangzó történet egyáltalában nem szórvány as jelenség Németországban, sőt: ez a regény a gyakorlat. És akik ismerik az ottani vi­szonyokat, nem utolsó sorban ennek a byjifcű, skru- pulus-mentes, kulturális áldozatkészségnek tulajdo­nítják a német közgazdasági élet hatalmas fellendülé­sét, szédületes iramait. A kicsinyes, feltaláló-zsarolá­sok kora lejárt. Amikor egy gyári-laboratórium mér­nökié előtt ezerannyi konkrét Perspektiven áll, mint amennyit a leginv enciózusabb. de anyagiak hijján szűkölködő zseni ki tud fantáziáim, akkor a kultu­rális fejlődést és vállalatok financiális terjeszkedését asű'kis az ilyen nagyvonalú, önzetlen támogatás biz. t ősit hat ja. Megalakult a Községi Takarékpénztár. Budapest székesfőváros községi takarékpénztára e hó 12-én tartotta meg alakuló közgyűlését. Az új igazgatóság tagjaivá választattak: Sipőcz Jenő dr., Bárczy Dezső dr., Ascher István, Almási Balogh Lóránd, Buzáth János dr., Csupor József dr., Fáber Fülöp, Giindisch Quidó, Haller István, Kondor Bernát, Lamotte Ká­roly dr., Müller József Leó, Rassay Károly, Rausch Aladár, Sándor Pál és Szigethy János dr. Az új fel­ügyelőbizottság tagjaivá megválasztattak: Andrássy Béla, Erösdy Sándor, Neuschloss Knüsly Kornél, Pető Ernő dr. és Taubner Vilmos. A közgyűlést követő igazgatósági ülés elnökké Sipőcz dr-t, alelnökké Bárczy Dezső dr-t választotta meg, míg vezérigaz­gatóvá dr. Reményi-Schneller Lajos neveztetett ki. Az igazgatósági ülés ezenkívül a szervezéssel kap­csolatos folyó ügyeket intézte el. Ezzel az 1846-ban alapított Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár községi Takarékpénztárrá való átalakítása megtör­tént és az intézet megkezdte működését. MAGYAR ÉPÍTŐ RÉSZVÉNYTÁRSULAT Budapest, VI. kerület, Teréz-körút 34. szám Alaplttatott 1889. Sürgönyeim: Építő 272-64, Budapest Tel.: T. 272-64 Mindennemű vízépítés, folyamszabályozás s csatornázás. Kotrások duna< műtárgyakkal, csatornakotrókkal és excavátorokkal. Dunai homoktermelés és kavicseladás és szállítás. Vízi szállítások és darukkal való kirakodások. Alapozások, mély- és magasépítés. V*-ps vasútépítés. Hídépítés. Mindennemű beton- és vasbeton- epítés. Kőmunkálatok. Városi csatornázások és vízvezeték. Haja- és kotrójavítótelep, valamint téli kikötő Apostagon, KNUTH K. mérnök és gyáros Budapest, VII., Garay ucca 10. sz. Telefon: Jőzsef 310-75 Vízvezeték Központi fűtés ERDÉLYI ____________ MUINTEZETE ud vari fényképész IV., Semmelweis ucca 2. sí „VIKTORIA“ zászlógyár és díszítő vállalat BUDAPEST, nilMDfíin 5 Bl fl I Telefon ; J. 352-09 IX, Páva-ucca 7. flUflßuLU D, Imi Alaplttatott: 1842. Zászlók, díszítések, cl mf es tő, mázoló és szobafestő munkák, LIPNER ÉS TAUSZ Iroda: BUDAPEST Főraktár: VIII, Szeszgyár-u. 8. Tel: J. 310 23 és 394 24. VII, Thököly ut 145 VASÚT A GUSZTÁV LAKATOSÁRU ÉS MÉRLEGGYÁR Budapest, VIU., József-u. 79. Telefon: József 324-56 VULKAN (( GÉPGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, V., VÁCI-ÚT 66. Telefon; Lipót 906-02. SZERSZÁMGÉPEK fém- és famegmunkálására i iúlőmüvek (Transmissió) Vasör.tvények, Marási (Fräser) munkák Széchenyi Gyógyfürdő (a Városligetben) Thermálfiirdők, külön szénsavas, Iszap, fényfürdők és egyéb gyógytényezők. AVER IGNÁC PAPIROSÁRÚK. ÜZLETIKÖNYVEK GYÁRA, VONALOZÓ­intézet, könyvnyomda — telefon József 386-02 Budapest, Vili., Mária Terézia tér 15. Mesl ós Uhlyqrlk mflnnki 61 vlllmnosrtgl villáiul Budapest VI, Szondy ucoa 20. Telefon: T. 9-92 As T. 9-93 Dlsoo világítótestek Soltunk & Ebe gyártmányú szénkefék SCHAFFER KAROLY okleveles mérnök Vasút-, út-, betonépitési vállalkozó, kövező-mester Budapest Vili, Aggteleki ucca >7. Telefon József: 326-88

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom