Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1928-07-18 / 29. szám

Tizenhetedik évfolyam Ara 50 fillér Budapest, 1928 julius 18. 29 szám F«B!HHIHIIiaiitflillürilHtliiaillHllfgi!TBlIiainHni5iiÍDÍkglHHitiHtii'aintniíBfnBUIHIiiHlhtal»»ai»iaMlBMiBnitl ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre...............................................24 pengő Félévre ...........................................................12 pengő Ál landóan : GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI Felelős szerkesztő: DACSÓ EAIIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és k iadóhivat al BUDAPEST VI., SZÍV UCCA IS SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TELEFON: AUTOMATA 137—15 Az elátkozott A nyári szenzációkat általában lekicsinyléssel szokták fogadni. Ezúttal azonban a városháza még sem szűköldödik igazi szenzációk nélkül. Itt van mindjárt a Széchényi-fürdő esete, amelyet a nyári szenzációk tagadóinak is komolyan kell venniük, mert a Széchényi-fiirdő körül felburjánzott botrá­nyoknak már régi és mélyre eresztett gyökere> van Budapest kommunális életében. Ez nem olyan pa­lánta, amit csak úgy véletlenül csalt ki a földből a nyári meleg, itt a botránynak kiterebélyesedett fájá­val állunk szemben. A jó öreg Zsigmondy mérnök, aki a ligeti hév-vizeket fölfedezte, sírjában bizto­san nyugtalanítóan vesz tudomást róla, hogy nagy felfedezése egy elátkozott fürdő medencéit táplálja. Az elátkozott fürdő épült, épült, mint a Luca széke. Azután mégis elkészült végre-valahára. nagynehezen, de alig örülhetett neki Budapest közönsége és megint be kellett zárni. Az építkező Walla.cég ugyan biztosít róla ben­nünket, hogy „a Széchényi-fürdő épülete minden ré­szében intakt és kifogástalan, sem bedőlt fal, sem leomlott mennyezet, sem ledőlt ablakok sehol sin­csenek“, a főváros tanácsa azonban, úgy látszik, mégis túlságosan óvatos, mert azokban a napokban záratta be a fürdőt, amikor minden hasonló intéz­mény elől naponta ezrével fordulnak vissza dühöngve és káromkodva az emberek a „megtelt*' tábla el löl. A Széchényi-fürdő — leszámítva a régi épületeket — a múlt esztendőben ötvenöt milliárdjába került a fő­városnak, amiből huszonhat milliárd esik a most be­zárt népfürdők építésére. Walláék szerint tehát való­színűleg vétkesen könnyelmű lehet a főváros tanácsa, amely akkor zárja be a népfürdőket, amikor azok valamit törleszthetnének ennek a szörnyű összegnek a kamataiból Még inkább súlyosbbítja a fürdő bezá­rásáért a tanács felelősségét az a körülmény, hogy éppen most akarják keresztül erőszakolni a strand belépődíjának ötven százalékos felemelését. Egészen kétségtelen tehát, hogy az elátkozott fürdő még eb­ben a rekkenő hőségben sem hozza meg a befekte- tetett tőke kamatait. Emelni kell a strandárakat és mégis becsukják a népfürdőket, amelyeket az utol­érhetetlen, a magasztalt Walláék építettek. Egyelőre nem vádolunk senkit. De jöjjön a ke­mény és könyörtelen vizsgálat és jöjjön a könyörte­len elbánás mindazokkal szemben, akik a hibákat el­követték és akik a hibákat, a bűnöket elnézték. A kánikula hőségének, ha már itt van a botrány, nem szabad jogot adni a lustaságra, a kényelemre, hetek és napok alatt rendet kell csapni az elátkozott fürdő körül. Ennek a nagyszerű intézménynek nem szabad a nyári hőségben Budapest botrányfészkévé köve­se cfnie. * Az sem nyári szenzáció, hogy egy kitűnő tudós a számok és a szociológia segítő eszközeivel rá­tapintott Budapest egyik nagy betegségének okaira. A Statisztikai hivatal kiadásában a napokban jelent meg dr. Melly József kitűnő tanulmánya, a budapesti öngyilkosságokról. Amit megír, nem. nagyon vigasz­taló, de olyan, ami kétségbe se ejt. Melly József dr. egyet a legelső pillanatban elért és ez az, hogy a szenzációhajhászó sajtó megkapja a kánikulában olyan előnyös vizeslepedőt. Bebizonyosodott, hogy Budapesten nincsen olyan öngyilkos-járvány, ami­lyet — nem merjük nevén, nevezni, miért —• olyan fennhangon hirdettek. A nyolcvanas években — mint a tudós könyv kimutatja — több öngyilkos­ság történt Budapesten, jnint mostanában. Igaz ugyan, hogy Berlin és Drezda kivételével az euró­pai nagyvárosokban az öngyilkosságok arányszáma lényegesen kedvezőbb, mint a Budapestieké. Berlin, Drezda, Budapest azonban tökéletesen mind a három nagy város olyan területen fekszik, ahol a világhábo­rúban levert és kizsákmányolt nép lakik. Budapestet pedig még Berlinnél és Drezdánál is sokkal mélyeb­ben sújtotta a trianoni szörnyűség. Védekezni azonban sürgősen és erőteljesen kell. Mi'nden eszközt fel kell használni, — mondja a ta­nulmány, — mert nagyon kívánatos, hogy a társa­dalom energetikai értékét megóvjuk. Igenis, meg kell menteni az ö'nygilkosokat a produktív élet szá­mára. Budapest, amelynek életében az utóbbi eisz- tendőkben hatalmasan kifejlődött az emberszeretet érzése és a szociális gondolkodás, fokozatosan köteles az élet szerencsétleneit megmenteni. El kell hárítani Budapest lakossága fölül a veszedelmet, hogy úrrá legyen fölötte az életösztön negatívuma: az öngyil­kosság. Egészséges nevelés, a test istápolása, a lé­lek művelése, a társadalmi jólét kifejlesztése azok az eszközök, amelyek a veszedelmet elhárítják Buda­pest feje fölül. A szociális lelkiismeret felébredt azokban, akik Budapest ügyeit intézik, most már csak a cselekvésnek keli megindulnia. & Kultúr szenzációja is van azonban Budapestnek. Nem,, óh nem az új Nemzeti Színház felépítését ha­tározták .el a városházán. Sokkal többet cselekedtek i sétálni ennél. Eltökélték a város urai, hogy kibékülnek Kurt Meinhardttal, az Angolpark tulajdonosával. Lét­rejött a nagyszerű egyezség-okmány, amely szerint az Angolparkban minden marad a régiben. Marad a régiben, miután a tanács nagyszerű egyezség okirata maga jegyzi föl, hogy „megállapította azokat a sza­bálytalanságokat és megállapodásellenes magatartást, amelyet az Angolpark r. t. követett el.“ Tehát ter­mészetes, hogy ezek után a tanács kibékült Mein- hardt úrral. No, azért azt is megígéri a tanács, hogy vigyázni fog Meinhardt úr körmére, de a fon­tos az, hogy a nyár nyugalmát, pihenését és lomha­ságát ez a 'nagyfontosságú kultúrügy tovább nem fogja zavarni. Budapest szellemi életének, világvá­rosi jellegének érdekében tovább is működnek az Angolparkban a körhinta, a lövöldék, a fényképé­szeti üzemek és egyéb csodák. Uraim, tessék be­Kunhoolbotmiik teremtése, ez ontiszociélis ter­ítek könnyítése, új jövedelmi torrdsok nyitásit- ez Ekései Községi Polsfiti Párt wími proimmmia Becsey Antal nyilatkozata a főváros nyári mun­káiról és őszi előkészületeiről A törvényhatósági bizottság tagjai legnagyobb­részt már megkezdték nyári üdülésüket és szabadsá­gon van a főtisztviselők fele is. Ez azonban távolról siem jelenti azt, hogy a városházán nem folyik a munka. Ellenkezően: éppen ezekben a nyári hónapok­ban bontakoznak ki teljes egészükben azok a ter­vek, amelyeknek megvalósítása az őszi közgyűlési kampány feladata. Ezekről a kérdésekről alkalmunk volt hosszabb beszélgetést folytatni Becsey Antal törvényhatósági bizottsági taggal, az Egységes Köz­ségi Polgári Párt alelnökével, a párt egyik legkitű­nőbb gazdasági szakértőjével. Mindenekelőtt az iránt érdeklődtünk, hogy melyek azok a nagyobbszabású tervek, amelyeknek előkészítése most, a nyári szü­netben fog megtörténni. Becsey Antal kormány» főtanácsos, az Egységes Községi Polgári Párt alelnöke a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munka­társának: A csévéli kikötő —• A székesfőváros közgyűlése elfogadta azt az indítványomat, hogy öttagú bizottságot küldjön ki a csepeli kikötő létesítésével összefüggő összes kér. dések letárgyalására. Ez a bizottság a nyári szünet alatt teljesíteni fogja feladatát és már a legközelebbi napokban megkezdi a konkrét tárgyalásokat mind­azokkal a kereskedelmi és ipari érdekeltségekkel, amelyeket a csepeli kikötő létesítése érint. Minthogy Vájná Ede tanácsnok tervezete a csepeli kikötő kör­zetében akarja fölállítani a budapesti élelmiszer nagy­vásár telepet, az elintézendő problémák egész serege vetődik fel. Az eszme mindehiesetre kitűnő, mért ezzel megtörténik az első döntő lépés a csepeli kikötő gyakorlati kihasználása felé. Meg kell említenem, hogy a Kereskedelmi és Ipar­kamara brosúrát adott ki, amelyben aggodalmainak ad kifejezést. Kifogásolja, hogy a főváros sem a ke­reskedelmi, sem az ipari érdekképviseletet nem kap­csolta bele ennek a kérdésnek a megvitatásába. So­kan voltak amellett, hogy halasszuk őszre ennek a kérdésnek a tárgyalását. Nekem azonban az volt a véleményem, hogy a kiküldött öttagú bizottságnak fel­tétlenül foglalkozni kell a kikötőt érintő összes problémákkal, ha azt akarjuk, hogy ősszel ezek a tervek a komoly megvalósulás stádiumába kerülje­nek. A fővárosnak a soroksári Dunaág mellett van egy kikötője, de kofakikötőt is akarunk csinálni. Tárházak is fekszenek ezen a területen, nagy vágány- zat fekszik itt és itt van az állami kikötő is,. Mind­ezeknek a problémáknak az elintézését, valamint a tárgyalás során még felmerülő számtalan más helyi jelentőségű kérdésnek a tisztázását én a magam ré­széről erősen szorgalmazom már csak azért is, mert hiszen az állam felé nem kisebb jelentőségű ügyeket kell dűlőre juttatni, mint többek között ct vámkérdés. — Szerintem a kövezetvámot el kell törölni. Tisztázni kell a hajózási vállalatokhoz való reláció kérdését. Mindezekből látható, hogy csak úgy első felsoro­lásra is milyen rengeteg elintézendő kérdés függ össze a csepeli kikötő nagy kérdéskomplexumávat. Ha azt akarjuk, hogy a csepeli kikötő nagy nemzet­közi vásárrá legyen kifejezhető akkor az egész nyári szünet alatt erősen kell dolgozatnunk. A bi­zottságnak ugyanis ezekben a hetekben feltétlenül el kell készülnie az egész anyaggal, hogy ősszel javas­latot tehessen a takácsnak. Az özemi kérdés nkviddlísu Ugyancsak a nyári szünetben kell végleg likvidálni az üzemi kérdést is. Az üzemek dolgában nyugvópontra jutott a helyzet. A belügyminiszter úr ugyanis kijelentette, hogy nem szereti a részvény- társasági formákat. Az üzemszervező bizottságnak annakidején az volt az álláspontja, hogy meg kell tar­tani a most így működő részvénytársaságok jelen­legi formáját, ezt az álláspontot a közgyűlés is el­fogadta, gondoskodni kel! azonban arról, hogy a fó'- város autonómiájának ezekre az üzemekre az eddiginél nagyobb ingerenciája legyen. A BSzKÁRT-nál éppen az a hiba, hogy kisiklott az autonómia hatásköréből. Nagyon helyesen hangsú­lyozta ezt a helyzetet Glückstahl Samu. Nekünk most mindenesetre arra kell törekednünk, hogy összhangot teremtsünk a főváros és a belügyminiszter állás­pontja között. A belügyminiszter úr — amint ezt a Fővárosi Hírlap-ban megjelent nyilatkozatában ol­vastam — a nyári szünet végén tanulmányozni akarja a részvénytársasági formában működő üze­meket, mi tehát a magunk részéről egyelőre a vá­rakozás álláspontjára helyezkedünk, ősszel minden­esetre érdemleges döntés lesz a fővárosi üzemek ügyében is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom