Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-07-04 / 27. (975.) szám
Budapest, 1928 július 4 3 35ü&5£mz5> Herrmann kereskedelmi miniszter a Fővárosi Hírlap utján felszólítja a fővárost a magyar ipar védelmére KIK A FŐVÁROS KÜLFÖLDI SZÁLLÍTÓI ? — IZGALMAK KABAKO- VITS JÓZSEF INTERPELLÁCIÓJA UTÁN A főváros múlt szerdai közgyűlésén igen fontos interpelláció hangzott el, amely sürgősen megszüntetendő anomáliákra hívta fel a figyelmet. Az interpelláló Kabakovits József megkérdezte a polgármestert, van-e tudomása arról, hogy a fővárosnál nem a legjobb kezekben van a magyar ipar védelme. Ez a kérdés arra vonatkozott, hogy a főváros sok olyan szükségletét fedezi külföldön, számtalan iparcikket vásárol az országon kívül, amely iparcikkek gyártására a magyar ipar kitünően be van rendezve. Ez annál lehetetlenebb és veszedelmesebb, mert egyrészt rengeteg magyar pénzt visznek ki oknélkül az országból, másrészt pedig elvonják a termelési alkalmat az amúgyis nehéz viszonyok között élő magyar ipartól és a munkát a magyar munkásságtól. A beígért vizsgálat Az interpelláló utalt a magyar törvénytárnak i 1907. évi III. törvénycikkére, amely elrendeli, hogy közhatóságok, köztestületek szükségleteiket, ameny- nyiben a magyar ipar megfelelő árban megfelelő gyártmányt termel, kötelesek azt a magyar ipar révén beszerezni. Ezt a törvényes rendelkezést a kereskedelemügyi miniszter számtalan későbbi rendeletében megismételte. Ennek ellenére — folytatta általános figyelem között az interpelláló — ugyanakkor, amikor a főváros blankettáira rányomatja e'gt a törvényt és feltünteti a kereskedelmi miniszter idevonatkozó, rendeletéit, mégis állandóan és következetesen rendel külföldi gyáraknál iparcikkeket, olyanokat, amelyeket a magyar gyárakban is termelnek. Nem először esett szó erről a furcsaságról a törvényhatóság közgyűlésén, mert 1927 július elsején egyízben már interpelláltak ebben a kérdésben. Ezután az interpelláció után Folkusházy Lajos alpolgármester konkrétumokat kért, hogy megindíthassa a vizsgálatot, Hol vannak a konkrétumok? Az állapotok — ismételjük — azóta sem változtak meg, pedig a magyar ipar éppen úgy rászorult a támogatásra ma is, mint akkor, amikor a főváros közgyűlésén az első interpelláció hangzott el és amikor Folkusházy alpolgármester konkrétumokat kívánt. Nem a mi hivatásunk ezeknek a konrétumoknak a feltárása, sőt még az interpelláló törvényhatósági bizottsági tagok sem kötelesek erre, hanem kötelessége volna a főváros hatóságainak, hogy igen egyszerűen a megrendelésekről szóló nyilvántartásokból maga derítse ki ezeket az anomáliákat. Amúgy kapásból azonban, pusztán a hatóságok munkájának megkönnyítése céljából, felsorolunk itt néhány esetet, amelyekről a megdöbbent magyar ipar körében sokat beszélnek. Mindenekelőtt konstatáljuk, hogy sűrűn történtek olyan megrendelések is, amelyek egyenesen a külföldnek szólották és amelyekről a magyar ipar nincs meggyőződve, hogy nem lehetett volna-e eze-' MAGYAR KIR. ÁLLAMI I VAS-, ACÉL ÉS GÉPGYÁRAK Igazgatóság: Budapest, X., Köbányai-út 19-23. Tel.: Igazgatóság: J. 343-08. Eladási oszt.: J 311-39. GYÁRAK: Budapesten és Diósgyőrött. KÉPVISELET: Mezőgazdasági gépek részére: M. kir. államvasutak gépgyárának vezérügynöksége, Telefon: Teréz 73—43. Egyéb gyártmányaink részére: Magyar kir. állami vasgyárak kereskedelmi képviselete r.-í , Telefon : Lipót 921—27. BUDAPEST, V., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 22. SZÁM. GYÁRTMÁNYOK: GÉPEK. Rendes nyomtávú gőzmozdonyok. Keskenyvágányú mozdonyok gőz- és benzinüzemre. Lokomobilok (stabil és félstabil), valamint motorok és úthengerlök, gőz, benzin-, szívógáz és nyersolajüzemre. Uccaseprögépek, lakókocsik, vfzhordó- és öntözöl« csk. Ekemozdonyok gőz-és szívógázüzemre. Traktorok benzin-, petróle um-, szívógáz- és nyersolajüzemre. Teheraoto- mobiiok, tűzoltóautók, autóbuszok, automobilöntözö- és pó kccsik- Goiyóscsapágyas normális és szalmaaprítós cséplőgépek, !ó- herefejtők, kukorieamorzsolók. szalmakazalozók és egyéb mezőgazdasági gépek. GÉP- ÉS KOCSIALKATRÉSZEK. HIDAK ÉS VASSZERKEZETEK. FÉLTERMÉNYEK HENGERELŐ ÁRUK Kereskedelmi rúdvasak, vastartók. Szerkezeti- és idom- vasak stb. felépítményi anyagok. ÖNTVÉNYEK. Kereskedelmi öntvények, öntöttvas karikáskályhák és tűzhelyek. Jobbágy-féle szab. töltőkályhák. APRÓBB ANYAGOK. Gazdasági- és egyéb acélszerszámok. ^ két a megrendeléseket idehaza eszközölni. Köztudomású például, hogy tüzoltógépeket, köztisztasági masinákat, teherautókat igen nagy számban szerez be a főváros külföldről. Pedig kétségtelen, hogy ezeknél a külföldről származó gépeknél olcsóbbak és jobbak akár a MÁV. gépgyár, akár a Ganz-Danubius gyár, akár a Teudloff és Dittrich gyár gyártmányai. Ipari körökben elpanaszolták például azt is, hogy a főváros köztisztasági hivatala száz kilogram cinkfehér szállítására írt ki pályázatot és állítólag kikötötte, hogy elsősorban cseh árut kell ajánlani és csak esetlegesen fogadják el a magyar gyártmányt. Általában nagy a panasz abban a tekintetben, hogy a főváros a festékárut a legtöbb esetben külföldi lerakatokból szerzi be. pedig a magyar Fémkereskedelmi r.-t., a Kun Sándor cég és mások gyártmányai ezeknél jobbak és olcsóbbak. A magyar ipar támogatását elmulasztja a főváros az írószerek beszerzésénél is. Pedig ezen a téren sem maradtunk ei a külföld mellett és a főváros missziót teljesíthetne ennek az ipaxágnak a fejlesztése körül, ha lemondana a külföldi gyárakkal való összeköttetéséről. Az ál-magyar cégek Külön kategóriába tartoznak az ál-magyar cégek, amelyek szintén élénk összeköttetésben állanak a fővárossal. Különösen osztrák és cseh cégek ezek, amelyek azt a ravasz formát eszelték ki, hogy részvénytársasági formát öltenek, irodát tartanak Budapesten és így bitorolják a hazai vállalkozói minőséget. Ezek a cégek azután teljesen mellőzve a magyar | iparost és a magyar munkást, gépeiket, berendezéseiket, továbbá szállítandó áruikat külföldről hozzák be. Mérnökeiket, művezetőiket és szakmunkásaikat ugyancsak külföldről importálják akkor, amikor a mieink valósággal kenyér nélkül állanak. Nem tudjuk, de lehetségesnek tartjuk, hogy a főváros nem ismeri ezeket a praktikákat és jóhiszeműen jár el, amikor magyar cégeknek vélvén, megrendeléssel látja el ezeket. Ez a jóhiszeműség azonban nem lehet mentség, a fővárosnak minden eszközzel tudomást kell szerezni arról, hogy az a pénz. amelyet beruházási célokra kiad. az ország határain túlra ki ne vándorolhasson. Nem kellene például nagy utánjárás annak megállapítására, hogy a Pitiéi és Brausvetter r.-t. cégnek, amely a csepeli kikötőt építi, törzsháza Pozsonyban van, a magyar részvénytársaság csak formai, hogy ezen a réven résztvehessen a magyarországi köszállításokban. Köztudomású például az is, hogy a Rella N. és unokaöccse r.-t. építkezési vállalkozók szintén külföldi, bécsi cég. Vagy ki nem volna tisztában a városházán azzal, hogy a Nasici Taningyár is kiviszi az országból azt a sok pénzt, amelynek ellenértékéképpen a fővárosnak parkettTermészetes, hogy a magyar ipar körében élénken tárgyalják a Kabakovits-féle interpellációt és a várakozás álláspontjára helyezkednek, hogy mit fog végre-valahára cselekedni a magyar ipar védelmében a székesfőváros. A Fővárosi Hírlap éppen ezért Kazántelepek villamos centrálék részére; Jéggyári és hűtőberendezések, Mótoros aggregátumok villágítási célokra, Szivattyúk, Mótoros utihengerlők, Aprító és kőhasító gépek, Mindennem ti vasszerkezetek, GANZ-DANUBIUS az ország legrégibb és legnevesebb gépgyáránál GANZ-DANUBIUS Budapest, X,, Köbányai-út 31. Telefon: József 46I-I9. Sürgönyeim: GANZCOM BUDAPEST. munkákat végez, ők maguk nyíltan hirdetik, hogy, őket Union des Usines et des Exploitations Forestiéres de Hasié, S. A.-nak hívják és székhelyük Genf, VI. Rue de Hollandé. A vállalatnak a telepei Jugoszláviában vannak és Budapesten csak irodákat tartanak. Rosenberg Herman, a vezérigazgató pedig csak látogatóba jön Budapestre. A vezérigazgató egyébként — ha a városházán nem tudnának róla — csak nemrégiben kapott előkelő szerb kitüntetést, valószínűen nem azért, mert szívvel-lélekkel a magyar érdekeket propagálja. Közben pedig a magyar parkettipar tönkremegy. Vagy azt sem tudnák a városházán, hogy egy hannoveri céget támogatnak, amikor Continental gumit használnak akkor, amikor a magyar gumigyár gyártmányai világhírűek. Hiszen a magyar gumit ma már Angliában, Amerikában, Ausztráliában, Kínában és Japánban is használják, a gumigyártást pedig az egész világ szakemberei Magyarországon a Magyar Ruggyantaipar Részvény társulatnál tanulmányozzák. Van azután egy harmadik kategória is, amikor a főváros azt mondhatja, hogy a szóbanforgó árut Magyarországon nem tudják előállítani. így van ez például az aszfaltnál. De vegyük szemügyre közelebbről ezt a helyzetet is. A főváros sok százezer pengőt hagy évenkint a Burghardt Emil aszfalt cég^ nél, amely Trinidad-aszfaltozást végez. Tényleg igaz az, hogy magyar aszfalt nincsen, de itt vannak a régi. ötven év óta hazánkban működő aszfaltcégek, amilyen a Magyar Aszfalt r.-t., a Newchateii aszialtcég. Helvey Tivadar, az újpesti Kollár gvár és mások. Ezek állandóan több száz munkást foglalkoztatnak, magyar mérnökökkel és magyar hivatalnokokkal dolgoznak. Ha már elkerülni itt a külföldi áru behozatalát nem lehet, de legalább módjában volna és méltányos volna, ha a főváros az előbb említett szempontok szerint némiképpen osztályozná a cégeket és előnyben részesítené azokat, amelyek évtizedek hosszú során gyökeret vertek a magyar gazdasági életben. Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszterhez, a magyar ipar legfőbb védelmezőjéhez fordult, aki a főváros külföldi megrendeléseiről a következőket volt szíves mondani a Fővárosi Hírlap munkatársának: —Egyetemes nemzeti érdek a magyar ipar hat hatos támogatása. A magyar ipart sokféleképen lehet támogatni, de. legeredményesebb úgy, hogy külföldről kizáróan olyan nélkülözhetetlen cikke két hozatunk, amelyeket a magyar ipar nem állít elő. Én ilyen értelmű felfogásomat többízben fejtettem ki már a képviselőház nyilvánossága előtt is és egyenesen felszólítást intéztem a magyar társadalomhoz aziránt, hogy a magyar ipar védelme érdekében külföldi megrendeléseket ne eszközöljön. Gazdasági helyzetünkben legsúlyosabb tehertételünk a kereskedelmi mérleg passzivitása. Ezen enyhíteni csak úgy lehet. ha lemondunk luxusigények kielégítéséről és ezrei kapcsolatosan, valamint ezen túlmenően is eltekintünk külföldi gyártmányok használatától. Ez az elv teljes mértékben érvényesül minden állami vonatkozásban. Ennek bizonyságául elég annyit elmondanom, hogy minden reszortminiszter, aki tárcája részére valamit külföldről akar rendelni, igényét minisztertanács elé tartozik terjeszteni. A minisztertanács minden egyes esetet szigorúan megvizsgál és csak abban az esetben engedélyezi a külföldi gyártmány megrendelését, ha azt Magyarországon nem lehet előállítani. — Ezzel kifejtettem véleményemet a hozzámintézett kérdésről. A főváros autonómiája eszközli a megrendeléseket s minthogy törvényes tilalom nincs, én nem avatkozhatom bele ezeknek a külföldi meg rendeléseknek az ügyébe, ha csak ezek a megrendelések valamely törvényes okból előzetes jóváhagyásom alá nem tartoznak. Ezekben az esetekben én természetesen a legszigorúbb vizsgálatot folytatom le és csak abban az esetben adom meg a szükséges jóváhagyást. ha az igényelt cikk idehaza nem kapható. Mindenesetre ezúttal is megragadom az alkalmat arra, hogy a magyar ipar védelme érdekében újabb felszólítást intézzek úgy a magyar társadalom összességéhez, mint a hivatalos testületekhez és intézményekhez is. Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter nyilatkozata
