Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-06-27 / 26. (974.) szám
5 Budapest. 1928. június 27. Amikor a budai bird tárgyalt a királlyal és pénzt váltott a városnak... Egykor négy német őst kellett a városbirónak kimutatni — A városbiró ma sem hivatalnok, hanem „szabad polgár“ A főváros szerdai közgyűlése választja meg mint ismeretes, az I kerület és a VIII. kerület új városbírdit. Az I. kerületi városbírói állásra Flesch Imre operaénekes. Géczy Ferenc vadkereskedő, Huszár Ferenc dr. ny, pénzügyi fogalmazó. Ostidn Antal ny. osztálytanácsos, Vörös István ny. belügyminiszteri segédhivatali igazgató, a VIII. kerületire Borbán Oktáv ny. polgármester, Bogenfürst György kocsigyáros. Domonkos Miklós tb. főszolgabíró. Kúpos Sámuel pénzügyi főtanácsos, Kovács Pál lakatosmester, Molnár Aladár kereskedő, Schober Ferenc központi fűtésberendező. Szövik Ferenc aranykoszo- rűs szabómester, Tóth Árpád ny. miniszteri titkár és Kemény Lajos igazgató pályázik. Tudott dolog, hogy a városbírói tisztség manapság inkább csak szimbólum és hatásköre egészen jelentéktelen „békebírói“ funkcióra szelídült. Nem érdektelen talán mégsem, ha a mostani városbíróválasztás alkalmával visszapillantunk a régi időkre és néhány vonással vázoljuk, milyen nagy hatalom, milyen tekintélyes úr volt valaha a kerületi város- bírálz legendás előde, a budai bíró. A városbiró tárgyalt a királlyal Rendkívül érdekes adatokat hallottunk a régi városbírák, különösen a budai bíró funkciójára vonatkozóan Purébl Győző dr. székesfővárosi tanácsnoktól. aki úgyis, mint egyetemi tanár, figyelemreméltó tanulmányt készített Magyarország városainak történeti feljegyzéseiről, különös tekintettel a városok keletkezésére és a középkori fejlődésre. — A város legelső tisztviselője a bíró volt. A bíró vezette a közigazgatást és a bíráskodást, felügyelt a többi tisztviselőkre és közvetítette a város érintkezését a királlyal és a tárnokmesterrel. A bírót Budán egyideig a király nevezte ki, ez a joga azonban 1329-ben megszűnt. A kiváltságlevelek alapján a bíró csak akkor foglalhatta el állását, ha a király ebben megerősítette. Ez a megerősítés a későbbi időkben lassan elmaradt, mert a királyok ehhez nem ragaszkodtak. A bírónak minden évben le kellett mondani tisztségéről, azonban újból meg lehetett választani. A történelem adata sezrint találunk olyan eseteket is, ahol a bírót élethossziglan választották meg. A bíró gyakorolta a piaci, vásári és ipari rendészetet is, ebben segítségére voltak az esküdtek, akik közül egy-kettő állandóan ezzel volt megbízva. A közigazgatást társasán intézték: a várost kifelé a bíró az esküdtekkel együtt képviselte. azonban a király meghívójára csak a bíró jelenhetett meg. Ffa bármely más polgárt idéztek is meg. akkor is a bíró jelent meg helyette, mint annak képviselője. A hivatalos kiadványokat a bíró és az esküdtek adták ki az egész város nevében. Ö eszközölte a pénzváltást is, ha a város ebben a kedvezményben részesült. Az esküdteket az összpolgárság választotta. A bíró, a polgármester és az esküdtek fizetést nem kaptak. A külvárosoknak és a városhoz tartozó falvaknak külön bírájuk volt. Budán megkívánták, hogy a bíró hat éven át. vagy almái tovább is a tanács tagja legyen. továbbá, hogy német származását négy ősére ki tudja mutatni. vagy a város területén ingatlannal kellett bírnia. Az új bírót be kellett mutatni a királynak, hogy hivatalában megerősítse. Az új bíró megválasztása és a király megerősítése után bemutatta magát a városnak és egy ünnepnapon bejárta a várost. Minden polgár háza előtt megállt, ahol az illető cívis fogadta és lakásáig kísérte. A bíróválasztás napja Budán mindig Szent György nupra esett. Ez a nap a város ünnepnapja volt. A választást a Nagyboldogasszony templomában szent mise előzte meg. Utána a polgárság a városháza előtti téren gyülekezett. Ez alkalommal fegyvert viselni nem volt szabad. nyilván a vérmes budai polgárok temperamentuméira való tekintettel volt kívánatos ez az óvóintézkedés. Az előző évi hivatalnokok letették tisztüket, az újonnan megválasztott bíró és többi tisztviselő azután felesküdött. — A budai bíró tehát igen nagy úr volt, de voltak mégis olyán perek, amelyek nem- az ő hatáskörébe tartoztak. Ilyen kivétel volt a felségsértési eset, a pénzverő polgároknak a kamarát és pénzt illető pere, és a házassági per. Felségsértési esetekben a király ítélt, pénzbeli' perekben pedig a kamaragróf. Házassági perekben az egyházi bíró volt illetékes. Hogyan leit az üzletből bolt P — Lényegében hasonló volt a helyzet Buda testvér városában, Pesten is, amely a legrégibb időtől szabadváros volt. Privilégiuma 1244-ből való. Ekkor azonban a régi város nagyrészt elhagyatott volt. A tulajdonképpeni város akkor is Buda, Ó-Pest pedig külváros volt. Az új város hivatalos neve Pest- újvár volt, de Budának is hívták. A lakosság Pesten nagyrészben magyar, német, kismértékben olasz és bolgár volt. A pesti bíró eleinte csak külteki. falusi bíró volt. jogai később a kereskedelem élénkülésével, a város fejlődésével, alakult ki önállóvá, annál is inkább, mert Pest mint természetes kikötőhely. Budának csakhamar erős versenytársai lett, ahol egymásután telepedtek le a külföldi kereskedőházak is. A Bécsikapu volt a legforgalmasabb a három kapu között, itt tartották a hetivásárokat is. A kereskedők már a középkorban többnyire külön épületeket állítottak, ahol áruikat elhelyezték. Az üzletek a legnagyobb rendben sorakoztak és élelmicikktől kezdve az arany- művességig. Az egynemű áruk egymás mellett és állandóan ugyanazon a helyen álltak. A kereskedők a helyiség elé az uccára köboltívet építettek, amely elfödte az uccai járdát. Ezek az oszlopos boltivek egész uccahosszan végigvonultak. innen kapták a kereskedőhelyiségek a bolt nevet. Volt ezenkívül egy közös árucsarnok is, ahol a kiskereskedő és iparos rakta ki áruját. Ebben az épületben az egyes boltot kamarának (Krám) nevezték, a kiskereskedőt pedig kamarás úrnak (Krámer- herrnek). —- Pest kereskedő jellegénél fogva a városbírók is többnyire a kereskedők és iparosok sorából kerültek ki. Mindezekből látni, hogy a régi budai bírótól a mai kerületi városbíróig igen nagy volt az út. A hagyományok azonbán még ma is élnek, annyiban, hogy a városbíró ma is a polgárság bizalmának letéteményese. nem hivatalnok, hanem „szabad polgár“. akinek csak egy képesítés kell: a feddhetetlen erkölcs, a polgári bizalom és a helybenlakás. Mivel ezek a feltételek a mostani tizennégy pályázó mindegyikénél teljes mértékben megvannak, a kijelölő választmány minősítette is valamennyit a választásra, kettőt kivéve, akik a VIII. kerületi bírói székre pályáztak, de nem laknak a kerület területén. Tűzoltók a perifériákon Végleg eltűnnek a lóíogatu fecskendők A székesfőváros tűzoltósága már ma is Európa egyik legkiválóbb tüzoltóintézménye. Nemcsak felszerelésének minősége és gazdagsága teszi azzá, hanem tisztikarának és legénységének képzettsége, vakmerősége; az az emberanyag, amelyhez hasonlót nem lehet találni egyetlen más országban sem. Budapest kékzubbonyos, fekete sisakos vitézei olyan éberséggel vigyáznak a milliós' város vagyona és élet- bitonsága felett, hogy nyugodtan hajthatja le fejét minden pesti polgár. A főváros tanácsa azonban még mindig továbbfejleszti ezt a nagyszerű, intézményt és évről-évre tökéletesíti a tűzoltók felszerelését, amely lassanként teljesen gépüzemüvé válik, s a rohanó paripákat az összes őrsökről kiszorítja a száguldó automobil. A Kun uccai központi őrség mellett a főváros területén ezidőszerint kilenc kerületi őrség van. Ezek az őrségek azonban mind az úgynevezett belső övezetben vannak, míg a külső övezetben, ahol nagyobbrészt a gyártelepek terülnek el. mostanáig tűzörség nem volt. Ezt a hiányt akarják pótolni az idén, amikor a tanács határozata szerint a második övezetben is felállítják az első őrséget. amelyet azután fokozatosan követnek majd a többiek is. A második övezet első tüzőrsége a külső V—VI. kerület őrsége lész. A Váci út, Hungária körút' és Teve ucca közötti részen épül meg ez a laktanya, amelynek főleg az lesz a feladata, hogy a gyártelepeken keletkező tüzveszedelemnél legyen a közelben. Mostanáig ugyanis ezekhez a tüzesetekhez is mindig távolról, a belső őrségeket kellett riasztani. A harmadik övezet első őrsége, mint ismeretes, a Svábhegyen létesül és pedig a Diana úton, ahol már épül is az új laktanya. Ez az őrség lesz az egyetlen a III. kerületi mellett, ahol még lófogatú tüz- oltószerek lesznek. A többi őrségről már eltűntek a paripák. vagy csak tartalékban vannak, amint azonban a most megrendelt új motoros fecskendők elkészülnek, valamennyi őrségen kizárólag gépek lesznek és a ló- vasúttal együtt múzeumba kerül az utolsó lófogatú fecskendő is. Gyártja az egyedüli MAGYAR olomminiumgyár Fémkereskedelmi R.-fBudapest, VL, Forgách hl 4. sz. SOPRON-GYÖRI TEJ ES YOGHURT IIIIHTiniBI II—■!—Mill IliWIIMIIIIIIUMIIH .....«IHIIIIIIII MIM....IIMl.......1111« A LEGM EGBÍZHATÓBB.« SOPRON-, GYŐR- ÉS VAS MEGYEI TEJGAZDASÁGI R.T. Központi üzem és irodák: I., Fehérvári út 33-35. Tel.: J. 305-31., J. 428-01
