Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-06-27 / 26. (974.) szám
Ara 50 fillér Tizenhetedik évfolyam Budapest, 1928 junius 27. <2fr(974) szám íviffFiWibHimiihiiiáiTimiiniiiüíllHllltnflllhibillnuiDlHtfiroiiinmfSWHiiinafüPlfnifiTliüüightPifiniuaiiiqiiiBi E EÖ FIXE TÉSI ÁRAK: Egész évre ......................................24 pengő Fé lévre................................................12 pengő Ál landóan: GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivat al: BUDAPEST VI., SZÍV UCCA IS SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TELEFONSZAM: TERÉZ 137-15 Maftalinszag^ árad —• már tudniillik csak úgy szimbolikusan — a közgyűlési teremből, ahol a városatyák nyári vakációra csomagolnak. A szerdai kezdettel kitűzött közgyűlés után a törvényhatósági bizottság tagjai úgynevezett „megérdemelt“ pihenőre mennek, hogy az ősszel azután megújult erővel kezdjenek hozzá a felgyülemlett, rendkívül sürgősnek bizonyult feladatok egész seregének megoldásához. Furcsa könyvelése van a mélyen tisztelt közgyűlésnek, mert az a szokás alakult ki körülötte, hogy nem egyszer, de kétszer esz- tendőnkint csinál működéséről zárószámadást és mérleget a szigorú kritika. Ha beköszönt az újesztendő, természetszerűen visszanéz az ember a múltba, hogy mit végzett, mit cselekedett egy esztendő le- pergése alatt; de hasonlóképen mérlegre teszi a közgyűlési eredményeket és a közgyűlési munkát akkor is. amikor a nyár ránk köszönt és pihenőre mennek a városi ügyek intézői. dóra megérett a mai városkormányzás. Mihelyt nyilvánosságra kerül a belügyminiszter reformjának hiteles szövege, ki fognak pusztulni a hamis híreknek azok a miazmái, amelyek eddig egyes pártok mindenáron való ellenzékieskedését csak táplálták. Ki fog alakulni az egységes közvélemény, amely sürgősnek és eredményesnek ítéli majd a nagy reformot, amely1 megváltja Budapestet az anomáliától, hogy a város j adminisztrációja maródiként vánszorogjon mérföldek-1 kel a gyors tempóban masírozó élet háta mögött. • A kormány, a főváros vezetősége, a közgyűlés, a pártok, de egyénenkint mindenki is bizonyára tisztában van azzal, hog.v mik a betegségei Budapest ma kommunális életének. Az illetékes helyeken pedig azt is tudják, hogy sürgősen, az őszi munka megkezdésekor milyen orvoslásokra van szükség. Vakáció előtt nincs tehát értelme annak, hogy az őszi nagy teendők fenyegető rémével bolygassuk meg a városatyák pihenését. Tiszteletreméltó és komoly munka után megérdemli a közgyűlés a nyári szünetet, amelyet mindenkinek abban a tudatban kell kiélveznie, hogy megépült egészséggel, felfrissült lélekkel, megszaporodott munkára és megnövekedett feladatokra felkészülve kell visszatérnie. SCITOVSZKY BELÜGYMINISZTER kijelenti, hogy az üzemek kérdése közmegelégedésre simán fog elintéződni „Semmi szükség sincs arra, hogy a Gyöngyösvidékí Lignitbánya a főváros érdekeltségével működjék tovább“ - A főváros álláspontja a belügyminiszternek az üzemek kérdésében küldött leiratára vonatkozólag Bevalljuk, az újesztendei mérleg sokkal jobb volt, mindenekfölött pedig sokkal többet ígért, mint amennyi újesztendőtől a nyári szabadságig bekövetkezett. Programok és tervek egész áradata tárult a tisztelt közgyűlés elé, amikor belépett az új esztendőbe. Anélkül azonban, hogy szemrehányást kellene, vagy lehetne tenni, meg kell állapítani, hogy a tervek és programok igen nagy hányadát kell a nyári szünet előtt gondosan naftalinba csomagolni, hogy az ősszel frissen, épen kerüljenek újra a kommunális élet érdeklődésének gyújtópontjába. A közgyűlés munkájáról áradozással. boldog lelkesedéssel beszélni több volna, mint ameny- nyit az objektív igazság megenged. Ha azonban magasztalni nem is lehet a törvényhatósági bizottság íélesztendei tevékenységét, mégis meg kell állapítani, hogy pártok és egyének becsülettel megtették kötelességüket és a közgyűlés maga elvégzett, elért any- nyit. amennyi az adott körülmények között lehetséges volt. Scitovszky Béla belügyminiszter április hó 4-én a fővároshoz az üzemek dolgában újabb leiratot in- | tézett és ebben a leiratban felszólította a fővárost, hogy sürgősen döntsön abban a kérdésben, hogy ü részvénytársasági formában működő üzemeket és vállalatokat ebben az alakban kívánja-e fenntartani, vagy sem. A belügyminiszter leiratával a héten foglalkozott a főváros tizenkettes bizottsága, majd a pénzügyi bizottság is. A Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma volt az üzemi kérdés aktuális problémáiról Scitovszky Béla belügyminiszterrel beszélni, aki a következőket volt szíves mondani: — Elvi álláspontomat a fővároshoz intézett leiratomban juttattam kifejezésre. Közöltem, hogy felfogásom szerint Az eredmények és sikerek szegényesebb voltát nem akarjuk egyedül és kizáróan az igaz ok nélkül megindult és erősen hátráltató ellenzéki akciók rovására írni, mert számot kell vetni azzal is. hogy a nagy tervek kivitelének sokszor pénzügyi akadályok vetettek gátat, másrészt pedig. — valljuk be őszintén — a városházi munka egykori iniciálé ereje és friss lendülete hosszú idő óta lelohadt. Oknak talán ennyi is elegendő volna annak bizonyítására, hogy miért maradtak el a várt, sőt biztosra vett komoly sikerek. De nem szabad megállnunk ezen a ponton, mert az elvégzendő feladatok és megoldandó problémák olyan serege áll az őszi szezon előtt, hogy szinte azt kell mondanunk, félesztendei munkával nem kevesbedett meg a tennivalók tömege semmivel. Olyanná lett a városháza, mint az elátkozott leányzó, aki hajnaltól napestig dolgozik és éjszakánkint láthatatlan boszorkányos kezek fölforgatják a guzsalyát. Feladatok, amelyek estig megfogyatkoznak, hajnalra kétszeresre sokasodnak. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy milliós város vagyunk és jogosan aspirálunk a világvárosi címre, amihez azután óriási feltételek, rendkívüli feladatok fűződnek. A világvárosi élet önmagában hordja a mérhetetlen energiát, a páratlan lökőerőt, amely a fejlődés útján tovább viszi. Mérhetetlen szerencsétlenség volna, ha a város kormányzása, adminisztrációja, irányokat szabó közgyűlése nem tudna lépést tartani a természetes fejlődés iramával. A va- kációs mérleg összeállításánál mégis azt látjuk, hogy a hivatalos apparátus kénytelen-kelletlen, talán önmaga hibáján kívül el-elmar adózik és nem tudja a tempót tartani az élettel. A leggondosabb mérlegelés és a legobjektivebb szemlélet sem tud tehát más diagnózist megállapítani, csak azt. hogy a betegség csirái a városkormányzás módszereinek félszázaddal való elmaradottságából táplálkoznak. Az orvoslás pedig nem lehet más, csak ennek az adminisztrációnak, ennek a városkormány- zásndk új. modern alapokra való helyezése. Akármilyen izgalmakat kelt is a gondolat, a nagy operámig kell szüntetni mindazokat a fővárosi üzemeket, amelyek nem tömegszükségleti cikkeket termelnek. vagy árusítanak. Ennek a felfogásnak az érvényesítésénél nem lehet akadály az. hogy valamely üzem részvénytársasági formában müködik-e. Egyedül az a szempont irányadó, hogy az üzem, akár részvénytársaság, akár közüzem. _ tömegszükségletet elégít-e ki és nem csinál-e fölösleges, szükségtelen konkurrenciát a kisiparnak, vagy a kiskereskedelemnek. — A főváros tanácsának fölterjesztése, amely a részvénytársasági üzemek sorsára vonatkozóan tesz jelentést, még nem került elém. Az üzemi kérdésben a főváros illetékes tényezőivel tanácskozásokat folytattam és ezek alapján máris megállapíthatom, hogy a kérdés közmegelégedésre, simán fog elintéződni. A nyári vakáció alatt likvidálódnak az összes megszüntetésre ítélt üzemek, úgyhogy ősszel a probléma nem fog már gondokat okozni. A Fővárosi Hírlap munkatársa kérdést intézett Scitovszky Béla belügyminiszterhez a Göngyösvidéki lignitbánya megszüntetése ügyében is. A belügyminiszter kijelentette, hogy ez a kérdés is szóbakerült a lefolytatott tárgyalások során. A belügyminiszter úgy látja, hogy ezt az üzemet, illetve a fővárosnak ezt az érdekeltségét pillanatnyi szükség- szerűség, az akkori széninség. tette indokolttá, ez azonban most már m\egszünt. Véleménye szerint éppen ezért semmi szükség sincs arra. hogy ez az üzem továbbra is a főváros érdekeltségével működjék tovább. E nyilatkozat természetes következménye az lesz, hogy a belügyminiszter a bányavállalati részvénytársulat tervezett tőkeemeléséhez nem járul hozzá, illetve nem fogja engedélyezni, hogy a főváros részt- vegyen a tőkeemelési tranzakcióban. A főváros álláspontja A belügyminiszter kötelességévé tette a fővárosnak, hogy július hó U-ik napjáig terjessze eléje a részvénytársasági forma fenntartására irányuló kérelmét. A, törvényhatóság, mielőtt ez a legújabb belügyminiszteri rendelet leérkezett volna, arra az álláspontra helyezkedett, hogy megvárja a fővárosi törvény reformját, amely ebben a vonatkozásban is kétségkívül fontos intézkedéseket fog tartalmazni. A belügyminiszter sürgető és fix dátumot meghatározó leirata azonban határozatra készteti a törvényhatósági bizottságot. A tanács elrendelte, hogy az ügyosztályok és maguk a részvénytársasági formában működő üzemek tegyenek jelentést és e jelentések beérkezése után az elmúlt héten a tanács, a tizenkettes bizottság és a pénzügyi bizottság letárgyalták a részvénytársasági formában működő üzemek kérdését. Mindezek a fórumok egyforma álláspontra helyezkedtek. Valamennyien úgy tartják, hogy a részvénytársasági forma is nyújtja mindazokat a biztosítékokat, amelyek úgy az irányítás, a felügyelet, mint az igazgatás és ellenőrzés tekintetében a törvényhatóság akaratának érvényesítéséhez szükségesek. Sőt egyes részvénytársaságoknál, mint a Vásárpénztárnál és a BESzKÁRT-nál az ellenőrzés gyakorlására még egyéb szervek is rendelkezésre állanak. Minthogy pedig az üzem- és üzletvitel tekintetében az összes kívánható garanciák a részvénytársasági forma mellett is nyújthatók és az önkormányzati testületnek az egyes üzemekre és vállalatokra való befolyása részvénytársasági forma mellett is biztosítható. nem volna a székesfőváros érdekében való.
