Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-06-20 / 25. (973.) szám
JTfiivÍBOSnRl&MP Budapest, 1928. június 20. almikor a Tadászkürt „9Uatjer” volt... A mérges német — Az izgága kávés E mer ling Károlyiéi Kommer Fér énéig Ezernyolcszáznegyvenkettő májusában történt. A „Vadászkürt“ szálloda előtt veszteglő bérkocsiban egy dühös osztrák úr szitkozódott, amíg csomagjait felrakták a kocsis mellé. Borravalót sem adott a szolgának, hanem gyorsan elhajtatott. Másnap pedig a „Pesther Tageblatt“ hasábjain egy rövidke értesítés jelent meg, melyben a dühös utas gúnyos hangon figyelmeztette a külföldieket a Vadászkürt nyújtotta előnyökre. Gúnyosan tessékelte őket a szállodába, hol a legrosszabb kiszolgálás és a legdrágább árak állanak a Pestre utazók rendelkezésére. A szálloda bérlője, Emmerling Károly a cikk megjelenése után kétségbeesetten rohant a nemes magistrátushoz és „erkölcsi“ bizonyítványért könyör- gött, hogy az aljas rágalom ellen tanácsilag is védekezhessen vendégei előtt. A tanács kiállította a bizonyítványt, melyben igazolta Emmerling jóindulatát, hozzáértését és szolgálatkészségét és így a dühös osztrák által ütött csorbát kiköszörülték. Ez a kis epizód — bár kellemetlen lehetett pillanatnyilag az akkori bérlőre — nem hagyott mélyebb nyomot a Vadászkíirt életében. Továbbra is megmaradt annak, ami eddig volt, az előkelőbb és csendesebb külföldiek kedvelt szállodájának. Fővárosunk szállodái között az egyetlen, mely épületének és nevének eredetiségét hűen megőrizve a felépülte napjától állandóan és megszakítás nélkül működik. Legrégibbnek nem mondhatjuk, mert keletkezési ideje csak a XIX. század második évtizedére esik. A telket, melyen a szálloda felépült, a dunaparti régi hajóhivatal telektömbjéből hasították ki és 1810 június 1-én adta el a város Szlatiny Ferencnek. A régi Híd ucca, ma Türr István ucca és az Aranykéz ucca, kezdetben Vadászkürt, később Kéz, majd Aranykéz ucca sarkán fekvő telek igen alkalmasnak látszott egy gazdagon gyümölcsöztethető épület számára. Azonban a telek első tulajdonosa nem sokat törődött a telek kitűnő fekvésével, hanem busás haszonnal, 28.000 forintért 1814-ben eladta Kovásznai Kovács Mózesnek, aki Erdélyből jött Pestre és 1803-ban nyert itt polgárjogot. Kovács Mózes nem hevertette parlagon a telket, hanem 1815-ben megbízást adott Polláck Mihálynak, az empire építészet neves mesterének a ház megtervezésére és felépítésére. Polláck rövidesen elkészült a tervekkel és megkezdődött az építkezés. A Vadászkürt-épület nem a legjelentősebb alkotása Polláck Mihálynak, de művészete első korszakának majdnem minden szépségét, finomságát és ismertetőjelét megtaláljuk az épületen. Az erősen hangsúlyozott tetőpárkány, a kapu és ablakok díszei jellemzik Polláck művészetének első idejét. Különösen szép az épület széles kapualja és az előcsarnok, mely köralakú és párosán álló oszlopok díszítik. A későbbi külső és belső átalakítások, különösen a 38-as árvíz erős rongálása után, sok helyen megzavarták ugyan Polláck egységes stílusát, de az átalakításokat végző építészek mindenkor igyekeztek tiszteletben tartani a nagy építész szellemét. 1822-ben a házat Kovács Mózes fia, Zsigmond táblabíró örökölte, aki egészen az 1852-ben bekövetkezett haláláig intézte az épület sorsát. Halála után leánya és ennek férje Jankovich György császári és királyi kapitány örökölték és 1861-ben eladták a híres Weisz Bernát Ferencnek. Weisz B. Ferenc 1873-ban vált meg a háztól és Kammer Ernő lett az új tulajdonos. * A házat a felépülése napjától „Vadászkürt“-nek nevezték. Általános szokás volt, hogy a házakat cégérrel látták el, melyek vagy a kapu felett lógtak, ff TYPON ifi uj rendszerű fényképészeti sokszorosító és másoló eljárás. Minden eredeti képről rajzról, okmányról, könyvlapról élethü és eredetinek megfelelő másolatokat készít, valamint a készüléket és a szükséges berendezést szállítja: ALEXANDER B. és Tsa Váci ucca 58. sz. fJdsz. — Telelőn: József 422-42. KLOSE V. F. FELVONÓGYÁR saját gyártelepünkön VJ., Gömb-u. 44. Telefon L. 960-24. Mindennemű felvonónak legtökéletesebb kivitelben való gyártás SCHEIBER MIKLÓS Központi fűtés, vízvezeték és berendezések Budapest, VII, Vörösmarty ocoa 19. Telefon József 415—98. OKLEVELES OÉPÉSZMÉRNÖK cffészséfjrQflryl vagy a falba voltak beépítve. Nem a házszám volt a fontos, hanem a cégér. Erről ismerték a polgárok a házakat, sőt a legtöbb ucca is cégéres házakról, boltokról kapta a nevét Pesten. Ez a szokás még ma sem halt ki, mert számos olyan ház van. melynek házszámát nem is említjük ési nem is tudjuk, csak a nevét. Sőt egy kis merészséggel azt is állíthatom, hogy nagyon sokan még az uccát sem tudják, hol a jellegzetes névvel nevezett ház fekszik. Mi adott okot a régi híduccai ház elnevezésére, azt ma csak következtetéssel lehet megmagyarázni, mert a cégér engedélyezésére semmi nyomot nem lehet találni. Valószínű, hogy teljesen ötletszerűen függesztették a kapu fölé a finoman kidolgozott kis vadászkürtöt, mely egészen a legutóbbi időkig ott díszelggtt. A Vadászkürt-höz címzett épület nem lakóház, hanem vendégfogadó céljaira épült. Első tulajdonosai azonban nem rendelkeztek szállodai jogosítvánnyal, hanem állandóan bérbeadták. A bérlők, egyetlen kivételével mindig megtartották a Vadászkürt címet. Az egyetlen, ki nem használta Mayer Vince volt 1835— 1839 évek között. Ö a saját nevével jelölte meg a szállodát. Pest szállodái ebben az időben három osztályba voltak sorozva, a katonai beszállásolások napidíjainak szempontjából. A Vadászkürt az elsők között volt. Első bérlője a vendégfogadónak valószínűleg Wagner János volt, ki praktikus üzleti tudásával közkedveltté tette, különösen a külföldi vendégek, illetőleg utasok előtt. A pompás üzletekben bővelkedő Váci ucca, a szomszédságában fekvő Vigadó és német színház, előnyös helyzetet biztosítottak a vendégfogadónak. Használhatóságát növelte a földszinti helyiségekben elhelyezett vendéglő és kávéház. * A kávéházi ipar egyike volt a legféltettebb polgári foglalkozásoknak. Egészen érthető ez, mert a kávéházak már a múlt században is fontos szerepet játszottak a pesti polgár életében. Buda visszafoglalása után a kávéházak száma még igen kevés volt, de később, amint igyekeztek a polgárok klltúrszük- ségleteit kielégíteni ez a kevés szám rohamosan emelkedett és pl. 1792-ben már tizennyolc kávéház állott a polgárok kényelmére. Tulajdonosaik és bérlőik mindent elkövettek, hogy a kényes igényű vendégeik jól érezzék magukat és bizony ebben a nagy igyekvés- ben a legtöbbje belebukott. Fontos körülmény az, hogy a kávésipar gyakorlása háromféle joghoz volt kötve. Volt házhoz kapcsolt és attól el nem választható kávéházi jog, továbbá személyhez kötött és végül szabadon eladható jogosítvány. A leglazább jog volt ez az utóbbi. Egy-egy ilyen szabadon eladható jog -adás- vevési fonalán haladva tíz-tizenöt jogutóddal is találkozunk és a szükséghez mérten hol drágább, hol ol- osóbb volt a jog ára. A Vadászkürt kávéház nem bírt jogosítvánnyal, tehát a szabadon eladható jogok tulajdonosai bérelték időről-időre. A komolyabb polgári elemek kedvelt találkozó helye volt, zajos mulatozások, verekedések, tiltott és hamis játékok, sőt még politikai viták heve sem zavarta a feketéző polgárokat. Verekedésről, csak egyről tudunk, de ezt sem a vendégek rendezték, hanem maga a bérlő. A harmincnyolcas árvíz erősen megrongálta az alacsonyan fekvő kávéházi helyiséget és a középen emelkedő pilléroszlopot. A ház tulajdonosa a szerződésre hivatkozva felszólította a bérlőt, Mayer Vincét, hogy gondoskodjék a rongálás helyreállításáról. Természetesen ez hallani sem akart erről. A tulajdonos maga gondoskodott tehát a renoválásról és megjelent a kőművesekkel a helyiségben. Mayer Vince ellenben „számos Kellnerjeit és egyébb Hauszknektjeit előszólítván, azokkal az Építő Mesteremberek munkálkodását, via facti akadálozni merészelte“, sőt a szegény „Házi Tulajdonos'♦Urat“ veréssel is megfenyegette. Ez az egyetlen kilengés nem zavarta meg a kávéház további nyugodt fejlődését, mert az izgága Mayer Vince nemsokára megvált e bérlettől és az utána következő bérlők mindenben eleget tettek kötelességüknek. Különösen az újságolvasó polgárok keresték f >1 szívesen a kávéházat ,mert egy- egy ebédutáni fekete mellett üldögélve elolvashatták az összes belföldi lapokat, sőt a külföldieket is. Nyáron az aranykézuccai oldalon kirakták a járdára az asztalokat és székeket $s ott kényelmeskedhettek a vendégek. Hossú lenne felsorolni a bérlőket, itt csak annyit, hogy mindegyik tagja volt a kávéstestületnek, ami bizonyos előkelőséget és megbecsülést adott. Szigorúan megválogatták a „Bekebelezendőket“ és hosz- szas tanácsi vizsgálat előzte meg a felvételt. * A vendéglő összekapcsolt bérlet volt a szállodával és a „vendégfogadós“ vezette a kettőt. 1850/51. évi italmérési könyv egy különös adatot tartalmaz, amennyiben a vendéglő bérlete mellett felemlít egy sörmérőt is. Valószínűleg ez a külön sörmérés a később a kávéházhoz csatolt kis üzlethelyiségben létezhetett és csak időleges üzlet volt. 1874-ben a ház, vendéglő, szálloda és kávéház együttesen Kaminer Ernő Bérletébe, majd tulajdonába ment át. Az egységes vezetés jótékony hatása megerősítette a Vadászkürt hírnevét, melyet jelenlegi tulajdonosa Kommer Ferenc úr még inkább öregbített. A Vadász!kürt-ház megérdemelte ezt a rövid kis cikket, mert az egyre pusztuló empire építészetnek ez az^ alkotása — remélhetjük — még hosszú ideig díszíteni fogja a fővárost. Sajnos a régi házak egyre pusztulnak és a modern paloták, bérkaszárnyák és beton-óriások stílustalansága felejteti velünk a régi Pestet. Romhánvi István. Zajtalan VENTILÁTOROK és elektromotorok az ipar öszjarasu szes igényeinek megfelelően G. MEID1NGER & CIE., BASEL Képviseli: VIDOR I. oki. gépészmérnök, 11., Margit körút 48. Telefon : L. 988-S1. Ajánlat és mérnöki látogatás díjmentes. KULICSKA ANTAL ELSŐ MAGYAR VILLAMOS ÉS ŐRELLENŐRZŐ ÓRAGYÁR Telefon 5-7-09 PRÄCISI0S MECHANIKAI GYÁR Alapítva 1877 BUDAPEST, II., ISKOLA UCCA 6. SZÁM E-iOLLÓS FERENC |. oki. mérnök, út és mélyépítő vállalkozó Budapest, V., Sziget ucca 9. szám Radiátorokat ÉS KAZÁNOKAT «MM««————1MlWI'llliHliimilllWII11—w központi fűtésekhez gyárt a MAGYAR RADIATORGYÁR R.-T. Budapest, X., Gyömrői út 76. sz. Telefon J. 390-34 és 350-88 fccibiner íliikíós gépészmérnök, villamossági- és műszaki vállalata Budapest, VII., Aréna ut 68. * Telefon: J. 462-22 •IEGL ALFRÉD építőmester, építési vállalkozó VII. kér., Komócsy-ucca 33/b GATTYAN PÁL KÖVEZÖMESTER ÚTÉPÍTÉSI VÁLLALATA Budapest, IX. kér. Beöthy-ucca 2. Telefon: József 318—62 ___ Vá llai, útburkolást, kövezést és minden e szakmába vágó munkát^ Díjmentes költségvetés
