Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-06-06 / 23. (971.) szám
Budapest. 1928. június 6. Üres padok, üres büffé a közgyűlésen — Győztek a cigányok — Csöbörből vödörbe jutott a pezsgő — Szellőztetik az állatkerti oroszlánokat KINT még mindig a téliesen hidegleheletü időjárás járta, de bent a főváros közgyűlésén már kánikulai hangulat terjengett a múlt szerdán. Sorra tü- nedeztek el a városatyák, úgy, hogy az esti órákban már közel volt az a veszély, hogy az elnök egyedül marad a gyorsírókkal. A padsorok üresen ásítottak és bármerre is tekintett a kíváncsi szem, alig tudott többet felfedezni egy-egy oldalon hét-nyolc személynél. Tehát csak az „inspekciósok“ üldögéltek kitartóan. Azok, akiknek vagy a pártfegyelem parancsolt kitartást, vagy pedig, akiknek még egy beszéd volt .a gyomrukban. Az ülésteremben mindenki szentül meg volt győződve arról, hogy a tartalékcsapatok a biifíében ütötték fel a tanyájukat és az elnöki csengő hívására bármikor betódulhatnak. De mily nagy volt a csodálkozás, amikor kiderült — amire különben még alig volt példa — hogy a büffé is teljesen, de a szó legteljesebb értelmében, — teljesen üres. Éjjel tizenegyig tartott a közgyűlés, de már fél kilenckor egyetlen fialélek sem tartózkodott a büffében. A urak elpárologtak. Nyilván ezúttal a házikoszt kecsegtetőbb volt számukra, mint a büffé-eledelek és hazasiettek vacsorázni. Volt egy pillanat, amikor majdnem a leszavazás veszélye kerülgette a tekintetes Tanácsot, oly kevesen voltak a bizottsági tagok. Szóval teljes volt a kánikulai- és uborkaszezonhangulat. Még érthető volna, hogy oly kevesen vesznek részt az ülésen, ha a képviselőházról volna szó. A képviselő urak fizetést „élveznek“, tehát nekik érdemes bliccelni. De mi hasznuk van ebből a városatya uraknak, hiszen a távolmaradásért épp úgy nem kapnak semmit, mintha jelen volnának ... <£) A JAZZ nem zene, hanem zörej, — állapította meg e héten a magyar muzsika, a cigányzene melletti érvelésében Kiss Menyhért, aki már jóideje hadakozik e „zenei destrukció“ ellen. A jazz nem zene, de inkább zörej — ismételjük az ő, azóta már szinte szállóigévé vált kijelentését, — amiből persze még nem következik, hogy mondjuk például egy lakatos- mühelybeli zaj, kopácsolás és zörej jazz-zene volna. Amióta a jazz bevonult, áll a harc az egyéb muzsika és a jazz-zene között. Vannak elragadtatott hívei és vannak dühös ellenségei. A közönség nagyrésze azonban nem vitatkozik, hanem hallgatja. Lehet, hogy a jazz csak egy divatőrület, amely néhány év múltán belevész a semmiségbe, lehet azonban, hogy idővel megtisztul, kikristályosodik és kialakul belőle az új kor modern zenéje, amely akkor már mentes lesz a nyugtalan motívumoktól és szépen fog hangzani. Kiss Menyhért ezt az egész bolondságot a világháború következményeinek, illetve e következmények következményeinek tekinti. Szerinte ugyanis a háború befejezése után az entente színes csapatai hurcolták szerte a világon ezt a zenei ba- cillust: a jazzt. így jutott el hozzánk, Magyar- országra is. Mindenesetre ezzel a haragos beállítással sikert ért el Kiss Menyhért, aki azt kívánta, hogy a főváros üldözze ki a fennhatósága alá tartozó szállókból, kioszkokból és vendéglőkből a jazz-zenét. A kívánság teljesedni fog, mert a szinügyi bizottság beleegyezett ebbe. Vissza a cigányzenéhez! — adták ki a jelszót, ami derék cigányaink számára mindenesetre örvendetes. (Ha ugyan nagyrészük már maga is át nem tért a jazz-bandre.) Zokogjon a banjo, zúgjon a saxophon a lesújtó megállapítások hallatára? Dehogy. Hiszen ha a jazz bűnös, mert nem egyéb, mint zörej, nem más, mint egy zörgő valami, akkor a magyar példabeszéd révén oly gyakran emlegetett haraszt ellen is akciót kell indítani. Mert az is zörög. Zörgésével pedig zörejt produkál. <s> NINCS TÖBBÉ PEZSQÖADÓ! Ez remélhetőleg olyan örömújjongást vált ki a pesti háztartásokban, amilyenre még nem volt példa. Olcsóbb lesz a pezsgő! Hát kell ennél több? Lehet még valami egyébre is szükségük az embereknek? Ezentúl már nem a tejbe fognak aprítani, hanem a pezsgőbe. Miért ne? Ha oly KLOSE V. F. FELVONÓGYÁR saját gyártelepünkön VI., Gömb-u. 44. Teíefon L. 960-24. Mindennemű felvonónak legtökéletesebb kivitelben való gyártás . >1EGL ALFRÉD építőmester, építési vállalkozó — VII. kér., Komócsy-ucca 33/b olcsó az a pezsgő... Nemcsak az italunk lesz pezsgő, hanem az életünk is, a reggelink, az ebédünk, a vacsoránk, sőt habzó pezsgőborban fürdetjük meg fáradt tagjainkat is. Ha az az új krumpli és az idei rántani való csirke olyan drága, akkor mégis csak kénytelenek vagyunk pezsgőre fanyalodni... Már a csecsemők sem fognak a cuclijukba mást kapni, mint ezt a gyöngyöző italt. Igen ám, de nézzük csak hogyan is áll az az adóeltörlés? Eddig a pezsgő eladási ára után 25 százalékos fogyasztási és 10 százalékos fényíízési adót kellett fizetni. A fogyasztási adó a főváros zsebébe vándorolt, a luxusadó pedig az államéba. Most a korszakalkotó rendelkezés következtében megváltozik a helyzet. A jövőben nem kell ugyan pezsgőfogyasztási adót fizetni, de ennek ellenében az eddigi 10 százalékos íényüzésiadó helyett 20 százalékos luxusadót kell leróni a pezsgő üvegje után (a gyártás helyén, tehát itt mindjárt bele is kalkulálják az árba ezt a pluszt!), továbbá fizetni kell nem pezsgő-, hanem borfogyasztási adót. Mi történt tehát? Megváltozott mindenekelőtt a pezsgőt terhelő adók elnevezése (ami mindenesetre nagy eredmény) és megcserélődött azoknak a zsebeknek a szerepe, amelyekbe eddig a pezsgőélvezet megadóztatásából származó jövedelmek bevándoroltak. Régebben a nagyobb részt a főváros kapta, a kisebbet az állam. Most fordítva. Az állam jut a többjövedelemhez, a főváros a kisebbhez. Számítási technika dolga csak az egész. Bizony így van ez, mert a fővárosnak az állítólag kisebb adótételek, illetve a pezsgőadó teljes „eltörlésé1 mellett sem lesz kevesebb jövedelme, mint eddig. Amit kiad a balzsebéből, azt szépen visszakapja a jobb zsebén keresztül. Az állam ugyanis már előre kötelezően megígérte, hogy a pezsgő 20 százalékos fényűzési adójából évente 300.000 pengő kártérítést juttat a fővárosnak, ami körülbelül pontosan megfelel az eddigi jövedelemnek. A logikus gondolkodás már most azt mondja: ha valaki háromszázezret csak úgy köny- nyedén át tud „engedni“, akkor ott még ezenfelül mindig marad valami. Ha pedig bejön az a 300.000 (sőt nyilván még több is) ugyancsak a pezsgő fogyasztása után, úgy mint eddig, amikor még nem „törölték el“ a pezsgőadót, akkor hogyan lehet olcsóbb az a pezsgő? És hát akkor, miért olyan pezsgő a kedvünk és miért örülünk ennek a furcsa adómegszüntetési technikának? Nem veszik észre, hogy itt csöbörből vödörbe jutottunk? Még pedig jéggel telített pezsgősvödörbe... cs> SZÁZTlZEZER pengőért „szellős“ oroszlánház fog épülni a budapesti Állatkertben. Most határoztak így az illetékesek. Szép is legyen, jó is legyen, — még hozzá szellős is legyen — ez volt a kívánság. Szellős, nem annyira a sivatag bömbölő urainál vizitelő közönség finnyás érzékére való tekintettel, hanem maguknak az oroszlánoknak a kedvéért. Szűk már a régi lakás, még hozzá levegőtlen is, épüljön meg tehát a „modern kor követelményeinek megfelelő“, világos és egészséges oroszlánpalota, ahol pesti fogságát viszonylag kellemesen eltöltheti Oroszlán úr, neje és gyermekei. Hát ez szép és nemes cselekedet s mindenesetre dicsérendő szociális érzékre vall. Már mint az oroszlánok szociális helyzete iránti érzékre. Az oroszlánok iránt telve vagyunk megin- dultsággal. Az oroszlánok iránt igen. Modern, komfortos, minden kényelemmel ellátott, hallos, sőt aranybéres lakást nekik! De vájjon a sivár pusztasághoz szokott oroszlán nem fogja-e ezt a száztízezres palotácskát túlzott luxusnak tekinteni és nem fogja-e magát a ragyogó műmárvány falak között kényelmetlenül érezni? Vagy talán nem is való ilyen drága épület ezeknek a fenevadaknak, amelyeknek nem volt gyermekszobájuk és hiába az értékes berendezkedés, az antik bútorok, nem tudják azokat megbecsülni és megkímélni? Vigyázat: túlszép ne legyen az oroszlántanya, vagy barlang, vagy oroszlánszanatorium, (minek is nevezzem?), mert igen sok pesti ember könnyen megirigyelheti és sietve otthont cserél Oroszlán Richarddal. A régi lóversenytér odúinkéinak mindenesetre igen vonzó hely lesz az új szellős oroszlánház. (Bár a szellőt elengedik, mert ez az egyetlen, amiben bővelkednek most is!) De ha nem is csereképpen, mert az oroszlánoknak esetleg nem felelne meg a felkínált cserelakás, sokan mégis szívesen behúzódnának az oroszlánok otthonába. Mert lassan az egyetlen nyugalmas, derűs és békés otthon — ez az oroszlánbarlang lesz Budapesten ... Qyuribandi Jcmy János Gép-, épület- és Ezelőtt: Fiscßer és Jany SZGFlceZGtlCllCCliOS Budapest, II., Töröli uccu 4. Telefon; T. 157-54 tfHlPPPPPP IflTCPP épületbádogos, csator>iázás é illlliä tJUÜojLr vízvezeték szerelési váilalata.* BUiYAPE^T, V., SÓLYOM UCCA 15 SZ. Gerber József BUDAPEST II, SZÁSZ KAROLY U. 4 Telefon: Llpót 981—44, szám Fayence falburkolat, keramit-, cement-, márvány-, mozaik- és terazzó-padló-burkolat. ózv. Biberál Józseíné ’''p 'é úVíp est, ‘'b* ° píla- és cserépfedő-mester ll„ Ostrom-u, 14, Jffi-is. IC f—\\ / n /■> o , j ó r> elektr otechnikai és mechanikai l\U V w d I I KJ O gépműhely. Telefonh. J. 313-01 Elektromos gépek és készülékek javítása. Orvosi villamos műszerek és készülékek gyártása. Äutddinamok és indíték javítása. Budapest, Vili,, Horánszky-ucca 27. szám. ÜYÁRIPARI és KAZÁNKOVÁCSOK TERMELŐ SZÖVETKEZETE BUDAPEST, VI., ÜTEG UCCA 32. SZ. — Telefon; L. 914-23 Elvállal mindennemű kovács, kazánkovács, gép és vasszerkezeti munkát, valamint autógénhegesztést és vágást. Telep ' VI.. Országbíró- és Üteg ticco sorok. HUTTERER és KÓSA épület és diszműbádogoB, egészségügyi berendezési vállalat Budapest, IV, Mag-yar ucca 42-44 Telelőn: Józsel 452~23. Telelőn: József 452—23. síró Janii és Társa iíiTttTPcTr"“!' — Hurtanest, II., Ostrom ucca 12. un Telefon: Lipót 912—L4. Ä Budapest Székesfőváros Ásványvíz üzeme = harmatvíz! wmmm—mrn % a Hungária gyógyforrás szénsavval telít élt vize | KapUiö ndodatOttt ---- Telefoni Térés 186-76. | SC HÖLEK BÉLA JEfrSÖ oki, mérnök MAGAS ÉS MÉLYÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ Budapest, Vili,, Baross-u. 87/b. — Telefon: J. 409-40 Vegyen mindenki jótékonycélu állami sorsjegyet! Ara csak 2 P at késs
