Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1928-06-06 / 23. (971.) szám

Budapest, 1928. június 6. iJvmizoälffi/izMP 3 Glrekvirált iskoláit csak most kapta vissza a főváros A kényszerlakók teljesen tönkretették az épületeket — A Her- ndd uccai iskola restaurálása egymaga 800.000 pengőbe kerül A világháború során és az utána következő za­varos időkben a főváros iskoláinak legnagyobb ré­szét katonai célokra, beszállásolásokra és kórházak részére foglalták le. Később menekülteket telepítettek ezekbe az épületekbe és majdnem tíz esztendő múlt el, amíg az utolsó városi iskolaépület is felszabadult eredeti rendeltetése számára. A fővárosi iskolák kiürítése tulajdonképpen leg­nagyobb részben már 1924-ben megtörtént, de a Hernád uccai és Lajos uccai iskolákban a legutóbbi napokig menekültek laktak, akiknek kitelepítése körülményes huza-vona után végre az elmúlt héten sikerült. Teljesen yjjjá kell épiteni az iskolákat Csak a kényszerű lakók távozása után derült ki, hogy az átmeneti idő alatt milyen óriási károkat szenvedett a főváros. Kint jártunk a Hernád uccai j iskolában, amely kifosztottságában, feldultságában í úgy fest, mintha megszálló sereg távozott volna j belőle, vagy földrengés pusztította volna el. Egyet- j len ép ajtó, ablak nincs az épületben. Hiányoznak a i vízvezetéki kagylók, a fali mosdóedények, a vízcsa- I pok, a lámpák, a gázcsövek, j hiányzik az egész tornaterem berendezése, amelyet a lakók állítólag feltüzeltek. hiányzik minden, ami elmozdítható volt. Hivatalosan ; a főváros még nem vette át az épületet a népjóléti I minisztériumtól, de a felületesen lefolytatott hely- j színi szemle során máris megállapították a főváros hivatalos közegei, hogy károk megtérítését is, annál is inkább, mert ennek az óriási összegnek nincsen fedezete a költségvetésben, viszont az iskola rendbehozásával várni nem lehet. A főváros szerzett lakást az iskolák lakóinak Érdeklődtünk a közoktatási ügyosztályban, ahol erről az ügyről a következő érdekes adatokat bocsá­tották munkatársunk rendelkezésére: — 1925 június 30-án a menekültügyi hivatal fel­oszlott és az egész menekült ügyet az állami laká­sok főgondnokságának adta át. Megindult a likvidá­lás s a főváros átengedte a menekült ügy céljára a \ Zita-telepet. Erre 1925 augusztusában kiürítették a Peterdi uccai iskolát is. A Lajos uccai, az Elemér uccai, a Dembinszky uccai és a Hernád uccai isko­lákban azonban a legutóbbi napokig bennmaradtak a menekültek. A kitelepítési kísérletek már 1921-ben megindultak. Több ízben a szülők keresték föl depu- tációval a népjóléti minisztert. A főváros tanácsa 1924-ben, 25-ben, 26-ban és 27-ben többízben intézett felterjesztést ugyancsak a népjóléti miniszterhez, de minden eredmény nélkül. Most végre sikerült a szük­séglakók kitelepítése azon az áron, hogy a főváros mindenkinek megfelelő lakást szerzett, összesen mintegy 60 lakásról gon­doskodott. Nem érdektelen néhány adatnak a felsorolása arra, hogy milyen áldozatba került a fővárosnak a kiürí­tett épületek helyreállítása, ebből következtetni le­het arra is, hogy mibe kerül a most szóbanforgó két épület restaurálása is. A Baross uccai iskola tataro­zását 1924-ben végezték és ez összesen 1.365,000.000 koronába került, a Telepi uccai épület tatarozása 1.278,258.000 K-ba került, a Szegényház uccai isko­lát 1925-ben tatarozták, amely 83,743.399 koronába került a népjóléti tárca terhére, a kultusztárca ter­hére 125,623.373 korona esett, míg a honvédelmi tárca részét 1,468.914 koronában állapították meg. A Peterdi uccai iskola helyreállítása 780,000.000 ko­ronába került. A helyreállítási költségek legnagyobb részét a főváros közönségének kellett fizetni. A tata­rozásokból egyedül a kultuszminisztérium térítette vissza az előírt összegeket, míg a többiek ezidösze- rint, mint ideiglenes kiadások szerepelnek a főváros számadásaiban. Kétségtelen, hogy a népjóléti minisztérium állás- foglalásától függetlenül, a fővárosnak ez alkalommal sem szabad késlekednie, mert a közérdek kívánja, hogy a III. kerületi Lajos ucca 34. és a VII., Hernád ucca 46. számú házban levő elemi iskolák már a jövő tanévben, tízéves szünet után újra megnyíljanak. az épület belsejében végzett pusztítás olyan nagyarányú, hogy azt teljesen újjá kell építeni, mert a belső vakolatot is le kell verni egészen a tégláig, annyira elférgesedtek a helyiségek a tíz esz­tendő alatt. De új berendezést is kell készíteni, mert a betelepítettek az iskolai bútorokat is részben tönkretették, részben ismeretlen helyre szállították el. Felületes számítás szerint 800.000 pengő az az összeg, amibe ez a | restaurálás kerül, vagyis annyi, amennyiből új iskolaépületet lehetne építeni. Teljesen tönkretették a gázkályhákat, az iskolaszekrényeket, íróasztalokat, a napközi otthonok konyhaberendezését, székeket, eltűntek a konyha­edények s a diákszálló felszereléseiből az ágyak, ami pedig megmaradt matrac, lepedő, párna, pokróc, — az nagyrészben használhatatlanná vált. A nem gon­dozott vízvezetéki csövek befagytak, csőrepedések történtek, a gyakori vízömlések átáztatták a fala­kat, a lefolyó csövek sűrűn eldugultak. A gázveze­téket szerteszéjjel vezették és a gázt nyílt csövön fogyasztották főzésre, sütésre. Leszedték az ablakokat a folyosón s azok üvegjeit a szobák ablakainak pótlására használták fel. Az ablakrámák részben a szabadban hevernek, legtöbbjét feltüzelték. Egyébként teljesen hasonló a helyzet a Lajos uccai iskolában is. EURÓPA EGYIK LEGMODERNEBB SPORTTELEPE LETT AZ OMLADOZÓ MILLENÁRIS PÁLYA Itt dől el az idén a kerékpáros világbajnokság Megkapó és szinte családias ünnepség színhelye volt hétfőn délután az újjáépített Millenáris pálya: Purébl Győző tanácsnok, a Budapesti Sport Egyesü­let agilis elnöke, ekkor mutatta be a B. S. E. modern sporttelepét a sajtó képviselőinek, akik nagyrészt a napilapok fővárosi rovatvezetőiből kerültek ki. A régi, omladozó Millenáris pályából a főváros I garanciális kölcsöne segítségével . Európa egyik legmodernebb sporttelepe lett, V amely méltó és alkalmas lesz a kerékpár világbaj­nokság eldöntésére, amelynek elnyeréséért az idén tudvalévőén nálunk, Budapesten fognak megmér­kőzni a■ világ legjobb kerékpárosai. A két világhírű magyar snort-pálya építő mér­nök, Hajós Alfréd és Matyó Kálmán építette át a Millenáris pályát, mégpedig egészen meglepő és új elvek alkalmazásával. Elsősorban 170 centiméterrel lessülyesztették a belső pályát, ami által ott helyben 24.000 köbméter földet nyertek. így aztán úgyszólván költség nélkül jutottak az övező tribüntöltések anyagához, a hatalmas földalatti alagúton át a belső futt- balpályára is beengedik majd a közönséget. A B. S. E., nagyrészt fővárosi alkalmazottakból rekrutálódott kiváló atlétái a sajtó-premieren mind­járt be is mutatták a pálya használatát és különösen Kovács Sándor, Magyarország motorkerékpár-pálya­bajnoka és Deli Lajos motorbicikli-bajnok kapott sok tapsot lélekzetelállító, merész, szép mutatvá­nyáért. A poros pálya meredélyén pontosan vízszin­tesen suhantak a szédítő iramú motorbiciklik; Purébl Győző, az elnökük, aggódó büszkeséggel figyelte bátor produkciójukat. A premiert követő uzsonnabanketten számos ünnepi felszólalás hangzott el és a szónokok egytől- egyig a hála és elismerés hangján emlékeztek meg a közgyűlés tagjairól. Folkusházy Lajos al­polgármesterről és Purébl Győző tanács­nokról, akiknek lelkes sport-szeretete és áldozatkészsége tette lehetővé a magyar sport ez új és nagyszerű várának felépítését. A főváros tanácsa legutóbbi ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel és úgy határozott, hogy a népjóléti minisztériumtól vegyes bizottság kiküldését kérik. A felterjesztést három nappal ezelőtt el is küldték a népjóléti minisztériumba s most türelmetlenül várják a döntést, mert amíg a vegyes bizottság helyszíni szemléjén a károk felbecslése meg nem történik, addig a főváros nem foghat hozzá a rendbe­hozáshoz, már pedig égetően szükség volna már arra, hogy az őszi tanévnyitásra az iskolákat teljesen helyreállít­sák és megkezdhessék bennük a rendes tanítást. A főváros természetesen a népjóléti kormánytól kéri a nemkülönben ahhoz a szilárd fundamentumhoz, amely a fordulóknál a vízszintes 38 fok alatt hajló, j ijesztően meredek kerékpár betonpályát alátámassza. Ezenkívül a befutó és kifutó lankákat úgy ké­pezték ki, hogy az, bár ellentmond a mérnöki elveknek, úgyszólván minimumra redukálja a szerencsétlensé­geket. Ezt egyébként, maga Matyó Kálmán állapí­totta meg. Kovácsházy Vilmos székesfővárosi főjegyző, a B. S. E. alelnöke szerint, bár a pálya befogadó ké­pessége 20.000 fő, a nagy érdeklődést kiváltó kerék­páros világbajnokság idején 40.000 ember is el fog férni, mert LÁNYI EMII. bádogos és szerelőmester, egész­ségügyi berendezések vállalata BUDAPEST IX, LILIOM UCCA 7 _________Telefon: József, 415-28._________ PE RF^X AZ IDEÁLIS CEMENTKONZERVÁLO ANYAG HENKEL­féle HENKEL­féle Megakadályozza a kellemetlen porképződést Megvéd az olaj, savak és maró folyadékok okozta károktól Fokozza a tartóssá­got, keménységet és áfhatlanságot Vezérképviselet és raktár Magyarország részére: Voilh Gottlieb, Budapest, VI., Kartács-utca 26 TELEFON: LIPŐT 970-65.

Next

/
Oldalképek
Tartalom