Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-06-06 / 23. (971.) szám
Tizenhetedik évfolyam Ara 50 fillér Budapest, 1928 junius 6. 23 (971) szám rroemsíHíniiníEmBmE^ ELŐFIZETÉSI ÁM A Ki: Egész évre ......................................24 pengő Fé lévre........................................ 12 pengő Ál landóan: GAZDASÁGI ÉMTESÍTÚ VÁMOSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: D A.C S 0 E MIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivat al BUDAPEST VI., SZÍV UCCA IS SZ. Postatakarékpénzt. csekkszéimla 40.424 T EL EF O N S Z A31: TEIIÉZ 137-15 volt hosszú ideig a mi csodálatos Budapestünk. Idehaza tudta róla mindenki, hogy ő a világszép királykisasszony, akinek lábához hódolni járhatna nemcsak egész Európa, de az egész nagyvilág gyönyörűséget kereső népe. Volt a dologban nagy darab magyar nemtörődömség is, no meg része volt a mulasztásban annak is, hogy vakon bíztunk a „jó bornak nem kell cégér“ elvében. Ma nem firtatjuk a hibákat, a mulasztások gyökereit, mert végzetes baj nem történt, hiszen Budapest olyan világszép királykisasszony, hogy minél tovább megyünk a békés haladás útjain, annál szebb, annál üdébb, annál vi- rulóbb leszen. El kell következnie az időnek, amikor a budapesti polgár városa sz'eretetét egyentőnmgú fenséges érzésnek tartja a hazaszeretettel. Akkor azután eljutunk oda, hogy mindenki, aki ennek a városnak levegőjét szívja, egyszersmind apostola is lesz Budapestnek, amelynek szépségét lelkesen, teljes ékesszólással hirdeti a világnak. Tegye a kezét a szívére mindenki és gyónja meg őszintén, hogy mit cselekedett ennek a városnak virulóbbá, szebbé tétele érdekében és mit cselekedett abban az irányban, hogy az eldugott, az elfelejtett szegény kis ország Hamupipőkéjéből világszép királykisasszony legyen? Ha valaki okosat, bölcset, eredményeset kezdett, vagy cselekedett városa érdekében, ezt a cselekedetét joggal tűzheti oda a saját mellére, mint élete legszebb medáliáját. A Fővárosi Hírlap hasábjai mindig nyitva állnak az ilyen tervek, az ilyen gondolatok számára. Boldog örömmel állapítjuk meg, hogy a mi jószándékainkat Budapest legtiszteltebb, legkimagaslóbb egyéniségei honorálják, ezek a nagy nevek a Fővárosi Hírlap oldalain gazdag terveik egész tárházát fedik fel. Maga a Fővárosi Hírlap is jóleső érzéssel állapíthatja meg, hogy héíről-hétre termel életrevaló gondolatokat és segít eredményre becsületes terveket. Most csak egyetlen nagy eredményre hivatkozunk. Arra az ankétra, amelyet a Fővárosi Hírlap körül csoportosult kiváló újságíró-gárda nagyszerű munkával, szinte órák alatt rendezett meg és amelynek eredménye, hogy a Gellérthegyre vonatkozó pompás tervek most már a megvalósulás útjára jutottak. Hosszú, hónapokon át tartó huzavona után a Fővárosi Hírlapnak az az ötlete támadt, hogy megszólaltatja mindazokat a kimagasló egyéniségeket, akiknek döntő súlyú szava lehet a tervek megvalósítása, vagy azoknak elejtése körül Az ankét pompásan sikerült: József Ferenc királyi herceg, Vass József népjóléti miniszter, Scitovszky Béla belügyminiszter, Búd János pénzügyminiszter, Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter, Rakovszky Iván, a Közmunkatanács elnöke, Ripka Ferenc főpolgármester és Kozma Jenő országgyűlési képviselő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke ennek az ankétnek a során a gellérthegyi tervek megvalósítása mellé állottak. Hónapokig folytak a különböző tárgyalások és tanácskozások, hónapokig tartott a nagy hadjárat egy hatalmas terv megvalósítása érdekében, amikor végre azután az újságírói ötlet és az újságírói lelkes munka órák alatt kiderítette, hogy nincs szükség semmiféle hadjáratra, mert nincs sehol látható ellenség, mindenki egyetért. Nem akarunk hímet varrni a sikerből a magunk szerény munkakabátjára, de álszemérmesek sem vagyunk és azzal az öntudattal, amellyel Budapest minden polgárának rendelkeznie kell a jövőben, írjuk le itt, hogy a legilletékesebb helyen állapították meg a Fővárosi Hírlap ankétjának nagy sikerét. Ennek az ankétnak döntő befolyása volt a gellérthegyi tervek sorsára, amelyeknek keresztülviteléhez még ennek a hónapnak a során hozzáfognak. Nem egyszer méltattuk már a gellérthegyi tervek óriási jelentőségét, nem egyszer mondtuk el, hogy azok a létesítmények, amelyeket a Gellérthegyre terveznek, évtizedeken át fellendítői lesznek Budapest idegenforgalmának. De maga, a jövő esztendei balneológiái kiállítás és kongresszus is egészen kivételes jelentőségű lesz abban a tekintetben, hogy Budapestet megismerje a külföld és hogy Budapest gyógyító forrásairól, fürdőiről, egészségben gazdag vidékéről, pompás egészségügyi intézményeiről tudomást szerezzen a nagyvilág. Ezeknek az eredményeknek azonban nem szabad sem egyedül maradniok, sem pedig kihasználatlanul elmulniok. A Gellérthegy fölékesítése, a balneológiái kiállítás még mindig csak egyetlen eszköz Budapest világhíressé tételének szolgálatában és az idegenforgalomnak fokozásában. Ennek a nagy és szent ügynek érdekében az akciók egész sorozatát kell megindítani, megvalósítani és állandóan ébren tartani. Ma már egyébként ott tartunk, hogy egymást érik az ötletek és gondolatok. így a legnagyobb örömmel kell üdvözölni Auer Pál törvényhatósági bizottsági tag gondolatát, aki a magyar zenei hét érdekében indított lelkes és mindenütt szeretettel fogadott propagandát. Jólesik megállapítani, hogy a magyar zenei élet egyik legelőkelőbb pozícióban levő előkelősége, Radnay Miklós, az Operaház igazgatója, a maga nagy ismereteivel és őszinte lelkesedésével csatlakozott a mozgalomhoz és rámutatott a kivitel módjaira és részleteire. Minden nemzetnek, minden világvárosnak meg van a maga nagy zenei kultusza, de ezek sorában is igen előkelő helyet foglalhat el az a Budapest, amely a zenei kultusz gigászi versenyében Liszt Ferenc nevével és halhatatlan alkotásaival indulhat el. Mindezek nem hiú reménységek, hanem az eredmények, a sikerek biztos reményével kecsegtető komoly, szép és méltóságos tervek. Soha nem élt bennünk olyan szilárdan és olyan mélyen a hit, mint most, hogy útban vagyunk a magyar idegenforgalom megvalósulása felé. Évtizedek ; múltak el becsületes törekvéssel és igen csekély eredménnyel, most azonban tág és biztos perspektíva nyílik meg előttünk. Talán legnagyobb része van ebben annak az erős, férfias akaratnak, amely a magyar idegenforgalmi törekvések reneszánszát megindította. Ripka Ferenc főpolgármester erős és férfias akarata, nagyszerű energiája volt az, amely lelket öntött ezekbe a csüggedt, szegényes törekvésekbe. Ripka Ferenc álma valósul meg akkor, ha majd a most kijegecesedőben levő tervek és gondolatok megvalósulnak és ha majd minden budapesti polgár egyszersmind ügynöke is lesz városának, amint hogy ügynöke a maga városának a müncheni, a svájci, a bécsi, az olasz, meg a többi nagy, idegenforgalommal rendelkező állam és város polgára is. A magyar idegenforgaA Fővárosi Hírlap legutóbbi számában részletesen kifejtettük azokat az okokat, amelyek újból aktuálissá tették a főváros kerületeinek szaporítását. Városházi körökben természetesen élénk érdeklődéssel várják Scitovszky Béla belügyminiszter véleményét e kérdésben. Kétségtelen ugyanis, hogy a kerüA Fővárosi Hírlap mutkatársa beszélt Scitovszky Béla belügyminiszterrel több más aktuális fővárosi kérdésről is. a belügyminiszter azonban, kijelentette, hogy a nyári szünet előtt érdemleges döntésre lom kerete és szimbóluma pedig, úgy érezzük, mindörökké a Szent Istvén-hét marad, amelynek nagyszerűen nemzeti, színtiszta magyar, kifelé pedig hó- dítóan szép gondolatát szintén Ripka Ferenc főpolgármester vetette fel és építette ki. A siker biztosítása érdekében pedig oda kell állnia a polgárság élére annak a testületnek, amelyet ez a polgárság a város ügyeinek kormányzására küldött ki. Példaadó lelkesedéssel és áldozatkészséggel kell felkarolnia a budapesti és a magyar idegenforgalom ügyét Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának. Ennek a küzdelemnek kezdeményezése és vezetése, mint az utóbbi idők minden akciójáé, szintén az Egységes Községi Polgári Pártra hárul, amely lelkes energiával indítja meg a harcot. Elsőrendű hivatása ez annak a pártnak, amelynek soraiban ott látjuk Budapest széppé és naggyá tételének olyan régi és pompázó nevű harcosait, mint Bárczy István, Dorner Gyula, Glück Frigyes, Bódy Tivadar, meg a többiek és amelynek soraiban olyan világlátott praktikus emberek foglalnak helyet, mint Kozma Jenő, Becsey Antal, vagy Ereky Károly. Az a párt, amely ilyen katonákat vonultathat fel a budapesti idegenforgalom világhódító harcában, csak nagyszerű eredményeket adhat a hálás utókornak. A jó Isten megáldotta Budapestet a természet minden szépségével és minden kincsével. A budai hegyek ékes koszorúja, a források áldott vize és a Duna ezüst szalagja azonban mégis meghagyta Budapestet Európa Hamupipőkéjének, mert a külföld minderről nem értesült. A ma ideges és mindig új, mindig szebb, mindig nagyszerűbb után szaladó embere azonban már nem elégszik meg egyedül a természet szépségeivel sem, hanem szükség van arra is, hogy az Isten alkotását az emberi elme, a művészet és a technika csodái egészítsék ki. Ha majd a rohanó idegen a Gellérthegyen siklón száguldhat fel, ha a Gellértfiirdő pazar szépségeire a művészi plakátok ezrei hívják fel a figyelmet, ha majd a Szent István-hét keretében a magyar művészek mérhetetlen gazdagsága tárul a csodálkozó szem elé, akkor majd eljutottunk Budapest igazi jövőjének útjára. A Gellérthegy szebb a Hohen Salzburgnál, de a salzburgi Festspielenél is diadalmasabb és magasztosabb lesz, ha Szent Margit szigetének évszázados vén fái alól Liszt Ferenc kórusai törnek az ég felé. letek számának szaporítása anyagi áldozatokat fog követelni és így ebben az ügyben Scitovszky Béla belügyminiszter mondja ki az utolsó szót. A Fővárosi Hírlap munkatársa a kérdés jelentőségére való tekintettel szükségesnek tartotta, hogy érdeklődjék a belügyi kormány álláspontja iránt. Befejezett tény ugyanis, hogy a fővárosi reform őszre marad és csak ősszel történik elhatározás a fővárosi ügyosztályok szaporítása és a harmadik alpolgármesteri állás megszervezése ügyében fe. Európa. Hamupipőkéje 50T0WSZKY BELÜGYMINISZTER: A kerületek szaporításának szándékát elvben nem ellenzem A terv megvalósításáról szigorúan kell ügyelni a takarékosság szempontjára — Csak ősszel döntenek a fővárosi ügyosztályok szaporításáról fcitovszky Béla b@Eiigyminlszt@r a következőket mondotta a Fővárost Hírlap munkatársának: — Annyi bizonyos, hogy Budapest területe erősen kiszélesedett és így a jelenlegi kerületi beosztás megváltoztatásának kérdése aktuális problémává vált. Az is kétségtelen, hogy az idők folyamán megszaporodtak a községi feladatok is, miután nagy mértékben bővült a fővárosi adminisztráció területe. Ilyen körülmények között érthetőnek találom, hogy a kerületek számának szaporítását tervbe vették. A terv megvalósítása tekintetében érdemi nyilatkozatot most még nem tehetek. Mielőtt ugyanis ebben a kérdésben véglegesen állást foglalnék, ismernem kell a részleteket és a pénzügyi megoldás gondolatát is. Annyit azonban máris kijelenthetek, hogy a kerületek szaporításának szándékát elvben nem ellenzem. Ismétlem: ez a kijelentés nem jelent döntést, csak annak a felfogásomnak a kifjezését, hogy a terv felmerülését érthetőnek találom és nem tartom kivihetetlennek. Hangsúlyozni kívánom azonban,, hogy a terv megvalósításánál szigorúan kell ügyelni a takarékosság minden kötelező szempontjaira. most már egyetlen fővárosi kérdésben sem kerül sor.
