Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-05-30 / 22. (970.) szám
4 Budapest, 1928. május 30. £%á%e%ren mennek a Várba §000lakosért As első kerületiek Budavárát ostromolják as elöljáróság székhelyéért A budai érdekeltségek nevében Becsey Antal, az Egységes Községi Polgári Párt alelnöke és mások már évek óta sürgetik az I. kér. elöljáróság alkalmasabb elhelyezését. Az I. kerület székháza tudvalévőén az ősi budai városháza helyiségeiben, a Várban van. Ide kell, minden közlekedési eszközt nélkülözve, az ügyes-bajos dolgát intéző polgárnak felmásznia, az óriási terjedelmű kerület legtávolabbi részeiből is. Ez az állapot nemcsak inpraktikus, kényelmetlen, hanem igazságtalan is. Az első kerület lakóiinak száma összesen 101.533 Ebből a szorosan vett Várban mindössze 5437-en laknak, míg a Krisztinaváros—Tabán lakóinak száma 43.255, a Lágymányos—Kelenföld belterületén 25.033- an, külterületén 15.947-en, a lipótmezei részen pedig 11.833-an laknak. Nyilvánvaló ebből, hogy a közigazgatási kerületnek csak egyhuszad része lakik a Várban és 95.000 ember kénytelen 5000 ember miatt minden ügyes-bajos dolgában a Várba felmászni. A völgyben élő budaiak elkeseredése olyan nagy, hogy már a belügyminiszterhez készülnek panaszra, viszont a Várbeliek mereven ragaszkodnak a meglévő helyzethez és nem hajlandók leereszkedni. A kérdés tehát igen nehéz s valószínűen végleges megoldás nem is lesz addig, míg az új kerületi beosztás — amelyről a Fővárosi Hírlap más helyén írunk — ezt is el nem intézi. A tanács, illetve a városi épületekre ügyelő városgazdasági ügyosztály azonban méltányolva a helyzetet, nem idegenkedik valami ideiglenes megoldástól, s erre nézve már többféle lehetőségre is gondoltak. Felmerült a terv: nem lehetne-e valahol lent a völgyben, megközelíthető helyen fiók-elöljáróságot létesíteni, ahova azokat a hivatalokat telepítenék, amelyekben legtömegesebben fordul meg a publikum. De szó esett arról is, hogy az egész elöljáróságot a Tabánba helyezik. Ezzel kapcsolatban két épület került kombinációba: az egyik a régi Nyúl-kaszárnya épülete a Fő uccában, — ahonnan tudvalévőén most költözik ki az állami Statisztikai Hivatal népszámlálási osztálya, — a másik a Döbrentei, illetve Szarvas térre néző régi budai városi épület, ahol most különféle társadalmi és szociális intézmények vannak. A budaiak bármelyik megoldást örömmel fogadják, mert mind a két hely villamossal és autóbusszal egyaránt jól és könnyen megközelíthető. Készül az üzemi munkásDh ippbártervezeie Borvendég tanácsnok még a nyári szünet előtt ietárgyaltatja A fővárosi munkások nyugbér ellátásának kérdése már évek óta húzódó probléma. Az országgyűlés előtt fekvő rokkantság és öregség esetére szóló biztosítási törvénytervezet most újra előtérbe hozta a kérdést és remélhetően rövidesen a megvalósulás stádiumába jut ez a nagyfontosságú szociális rendelkezés. amely .., tö bb. mint húszezer munkáscsalád exiszten- ciáiának megszilárdítására hivatott. Ezideig egyedül a Gázmüvek munkásainak van elfogadott nyugbér szabályrendelete, amelyet később analóg módon igyekeztek alkalmazni az Elektromos Müvek munkásaira is, azonban véglegesen, ez a kérdés sincs tisztázva, mert a jogügyi bizottság, mint ismeretes, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szabályrendeletet egységes módon kell elkészíteni az összes üzemek munkásaira kiterjedő érvénnyel. Néhány nappal ezelőtt az üzemi nyugbér ügy rendezését megsürgette maga a belügyminiszter is, aki a következő leiratot intézte a főváros tanácsához: „Az intézet üzemi és vállalati nyugbér 'szabály- rendelet ügyében felhívom a tanácsot, hogy az összes I intézmények, üzemek és vállalatok nyugbér szabály- I rendeletét mielőbb készíttesse el, illetve azon vállala- I tok igazgatóságát, amelyek részvénytársasági alapon működnek, ennek elkészítésére hívja fel. Megállapítom, hogy eddig mindössze a Gázmüveknek van ilyen szabályrendelete, amelyről később kimondották, hogy az Elektromos Müvekre is irányadó.“ Kérdést intéztünk Borvendég Ferenc tanácsnokhoz, az üzemi ügyek irányítójához, aki erre vonatkozóan a következő nyilatkozatot adta: — Az üzemi munkások nyugbér ellátásának kérdése a főváros tanácsának teljes mértékben a szívén fekszik és már jóval a belügyminiszteri leirat leérkezése előtt megkezdtük eríniek a kérdésnek végleges elintézését. Nem jelentéktelen feladatról van azonban szó, mert a húzezer főnyi munkásság nyugbér kérdése olyan komplexum, amely hónapokig tartó gondos. körültekintő, alapos és igen nagy számadásokat kívánó feladat. Mindazonáltal a tervezet már csaknem teljesen készen van és rövidesen a bizottságok elé kerül. Arra a kérdésünkre, hogy az üzemi nyugbér- kérdést mikor tűzik napirendre, a tanácsnok a következőt felelte: •— Pontos terminust adni e pillanatban még nem tudok, csak annyit mondhatok, hogy a nyári szünet előtt feltétlenül letárgyaljuk az üzemi munkások nyug- i bér ügyét. Pályázati hirdetmény a Ferenc József koronázási alapítvány festőművészet! díjára. Budapest székesfőváros tanácsa nyilvános pályázatot hirdet a „Ferencz József koronázási jubileumi díj“ alapítvány rendelkezésére álló 1928. évi festőművészen díjára. A 794/1903. kgy. számú alapító okirat rendelkezései szerint a székesfőváros az alapítványi jutalomdíjjal nem a bevégzett tehetségeket akarja megkoszorúzni, hanem támogatni kívánja azokat, akik a magyar festőművészet terén rátermettségüknek már nyilvánvaló jelét adták, akikről méltán feltehető, hogy ezzel az anyagi támogatással tehetségüket, képességeiket és ismereteiket még inkább kifogják fejleszteni s ezáltal a magyar művészet felvirágozta- 1 tását fogják elősegíteni. Az alapító okiratnak a festődíjra vonatkozó rendelkezései a következők: 1. Az alaptíványi díj minden öt év második, harmadik, negyedik és ötödik esztendejében (tehát évenként, minden ötödik év kihagyásával) kerül odaítélés alá. 2. Ez a díj 40 évesnél fiatalabb, olyan festőművészek jutalmazására való, kik művészi képességüknek, önálló becsű alkotásokra való hivatottságuknak már kétségtelen jeleit adták és művészi tanulmányaiI kát külföldön akarják kiegészíteni. 3. A díjat ugyanaz a művész csak egy évre kaphatja meg. A jubileumi díj élvezetében levő művész a bírálóbizottságnak az általa bemutatott s a főváros tulajdonába átmenő kész mű alapján hozandó újabb határozatával a díjat kivételesen elnyerheti. 4. A székesfőváros tanácsához benyújtandó pályaművek lehetnek kész festmények és vázlatok. A pályázók tárgyukat szabadon választják. Folyamodásukkal a pályázók tartoznak bemutatni születési bizonyítványukat, az addig való kiképzésükről szóló okiratot, részletes írásbeli előadását jövendő tanulmányaik, céljaik, szándékuk, terveiknek. 5. A díjat a jutalmazott félévi előleges részletekben a képzőművészeti bizottság elnöke által látta- mozott nyugtára kanja meg. Az év végén tartozik a pályanyertes művész valamely vázlat ,avagy műtárgy bemutatásával munkásságát igazolni, amely vázlat a főváros tulajdonában megmarad. A pályázat alá bocsátott alapítványi díjakat a főváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése által alapítandó bírálóbizottságok ítélik oda. Az alapítványi díjakban csak magyar állampolgárok részesíthetők. A bírálóbizottságnak jogában áll határozathozatal előtt bármely szaktestület vagy szakegyesület véleményét meghallgatni. A bírálóbizottság határozata végérvényes és a törvényhatósági bizottság közgyűlésének bejelentendő. Ha a bírálóbizottság határozata az alapító okirat azon rendelkezéseinek, amelyek a pályázat kiírására a bizottság megalakítására és eljárására, a magyar állampolgárságra és az előírt korhatárra vonatkoznak, meg nem felelne, a közgyűlésnek jogában áll a bizottság határozatát megsemmisíteni s a bizottságot az alapító okiratnak megfelelő javaslat- tételére utasítani. A közgyűlés idevonatkozó határozata ellen a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz felebbezésnek van helye. Ha a pályázók között a bírálóbizottság a díjra érdemest nem talál, a ki nem adott díjra a következő évben újabb külön pályázat hirdetendő. SOPRON GYŐRI TE! ES YOGHURT A LEGMEGBÍZHATÓBB! SOPRON-, GYŐR- ÉS VAS MEGYEI TEJGAZDASÁGI RT. Központi üzem és irodák: I., Fehérvári út 33-35. Tel.: J. 305-31., J. 428-01 A tanács ezeknek a díjaknak összegét 3000 pengőben állapítja meg. Az alapító oklevél közölt 2. pontja alapján a bírálóbizottság csak olyan oályázók pályázatát fogja tekintetbe venni, akik az 1927. év óta nyilvános művészeti kiállításon már résztvettek. Nyilvános kiállításnak tekintendők elsősorban a Műcsarnok, a Nemzeti Szalon, az Ernszt-Múzeum és a főiskolák kiállításai, minden más kiállítás felől — abból a szempontból, hogy az a pályázat feltételeinek megfelel-e — a tanács dönt esetről-esetre. A kiállításon való részvétel hivatalos katalógussal, vagy a rendezőség okmányával igazolandó. A tanács a pályázati hirdetést a Fővárosi Közlöny egymásután következő három számába közzétételi. A pályázati hirdetés egyes példányait a pályázni kívánók a tanácsi IX. ügyosztályban (IV., Központi Városháza, I. pav. I. em. 41.) díjmentesen megkaphatják. Akik a felsorolt alapítványi díjakra igényt tartanak, erre vonatkozó kérvényüket az alapító okiratban kikötött feltételeket igazoló hiteles okmányaikkal felszerelve, legkésőbb 1928 június 2-án déli 12 óráig nyújtsák be a tanács segédhivatalához (Központi városháza, I. em. 114.). A megjelölt határidőn túl beérkező kérvényeket a tanács minden további tárgyalás nélkül hivatalból visszaadja. A pályázók, kiknek pályázatait a tanács a pályázati feltételek fennforgásának hiánya miatt nem utasította vissza, műveiket (legfeljebb hármat) tartoznak a Műcsarnok titkári hivatalába június hó 4-én délelőtt beküldeni, ahol azok nyilvános kiállításra kerülnek. A pályázati kérelmek elbírálása a beküldött művek alapján történik. Kelt Budapesten, a székesfőváros tanácsának 1928. évi május hó 16. napján tartott tanácsülésében. A székesfőváros tanácsa. RENAULT mezőgazdasági és vonla!« traktorok SIMM Vörösmarty-tér 3. M AKOVSKY FERENC Budapest, VI!. Abonyi-u. 4. F&lőp Saász-Coborg Góthai herceg Ő királyi Fensége uradalmi építésze TELEFON; J. 381-17 LÁNYI EMIL bádogos és szerelőmester, egészségügyi berendezések vállalata BUDAPEST IX, LILIOM UCCA 7 Telefon: József, 415-28. _________ KR AUSZ LAJOS szobrászművész Épületmunkák, homlokzati díszítmény, specialista Stukkó menyezeti munkákban. Bronz- és famunkák. — Művészi síremlékek márvány, gránit, mészkő, műkőanyagbol. — Műterem: BUDAPEST, VI., LEHEL-U. 14. Telelőnk vő c. 608-48. Elsőrangú referenciák. Dénes Aladár oki. gépészmérnök gépműhelye Budapest, V, Váozi-út 28. (Bejárat Koráll-u.) Telefon : L. 980—98 Présgépek minden iparág céljára, minden nagyságban. Hytlraulihius töpörtytíprésele! Nyomdai gépek szakszerű javítása. Általános gépjavítás. Precisids eszterga-, gyalus-, mard- és csíszolási munkák. Préselt és he- ___________ gesztett tömegcikkek. Vi tóz HANT A Y ÉS GALAVITS elaktroteohulkal vállalat &AETI DÉTE7D Elvállal mindennemű rC I Eilt betonmunkát,: vala mint terazzó-. műkő- és lapburkolatot Kozp. iroda: VI. Nagymező u. 51 Telefon: l. 966—52 Repőny. és bHKflTOsÁRú üzem Gulyás György NAGY is GULYÁS BUDAPEST, Vili, BAROSS-U. 18. - TELEFON J. 458-90. KNUTH K. mérnök és gyáros Budapest, VII., Garay ucca 10. sz. Telefon: József 310-75 Vízvezeték Központi fűtés TELEFON 1 J. 895-78 HLATIW JÓZSEF TELEFON I J. 896-79 OKL. MÉRNÖK MÉRNÖKI IRODÁJA ÉS ÉPÍTÉSI VÁLLALATA Magasépítés, út, vasúi, hídépítés, vasbeton BUDAPEST, VIII., JÓZSEF-KÖRÚT 77—70, L EM. 17 Saját anyagtelap 11., FEHÉRVÁRI-ÜT 78. Talefon : Józaaf 896-98
