Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-05-23 / 21. (969.) szám
Budapest, 1928. május 23. 3 Sürgős teendők a gazdasági helyzet feljavítása érdekében Irta: Becsey Antal, az Egységes Községi Polgári Párt alelnöke Közismert dolog, hogy a békeszerződésben kikötött zálogjogok felfüggesztése óta, a sokat ócsárolt szanálási akció eredményeképen államháztartásunk rendbe jött; sőt talán túlságosan is rendbe jött, hiszen a zárszámadások tanúsága szerint az előirányzatot meghaladó bevételi feleslegek jelentkeznek. Ennek a többé-kevésbé megnyugtató megállapításnak azonban kesernyés ízt ad az a körülmény, hogy külkereskedelmi mérlegünk, amely 1925-ben kereken 46.000 pengő passzívumot tüntetett fel, azóta rohamosan leromlott. E passzívum 1927 végén 346.000 pengőre szökött fel, ami kétségtelenül indokolt nyugtalanságot kelt gazdasági életünk belső és külső relációinak megítélése tekintetében. A székesfőváros most megjelent 1927. évi zárszámadása szerint a tényleges bevételek kb. 5.5 millió pengővel haladták meg az előirányzatot és bár a tényleges kiadások is túllépték az előirányzott keretet, a zárszámadás 1,725.000 pengő felesleggel zárult. Bár az előző évek feleslegeivel szemben tehát lényeges csökkenés állott elő, mégis kétségtelen, hogy a főváros háztartása reális bázison áll mindaddig, míg azok az erőforrások, amelyek a főváros budgetjét táplálják, el nem apadnak. A zárszámadási feleslegre vonatkozó megállapítás annál megnyugtatóbb, mert köztudomású dolog, hogy a székesfőváros zárszámadásai az 1919. évig állandóan, mégpedig erősen emelkedő hiánnyal zárultak. Ezzel szemben 1920-tól kezdve állandóan zárszámadási feleslegeink jelentkeztek. Mérsékeljük az optimizmust Vannaíisflzonban körülmények, amelyek az optimizmus mérséklésére ás> óvatos előrelátásra figyelmeztetnek. Maga az a tény, hogy 1924-ben 23 millió pengőt meghaladó zárszámadási felesleg az 1926. évben 12.6 millióra, 1927-ben pedig 1.7 millió pengőre csökkent, arra vall, hogy költségvetésünk kerete egyre veszít rugalmasságából. Az a körülmény pedig, hogy míg 1926-ban az adóbevételeknél 10.4 millió pengőnyi többlet jelentkezett az előirányzattal szemben, addig 1927-ben a többlet csupán 92 ezer pengőt tesz ki, ez azt jelenti, hogy a gazdasági élet teherviselő képessége elérte azt a határt, amelyet túllépni nem lehet; sőt fenforog az a lehetőség is, hogy mihelyt gazdasági viszonyaink leromlásával ;ez az erőforrás elapad, úgy a székesfőváros háztartásának nagy küzködések árán biztosított egyensúlya is felborul. De vannak a gazdasági életnek egyéb nyugtalanságot keltő szimptomái is. Lényegesen megnőttek a múlt évhez képest a késedelmesen befizetett adók késedelmi kamatai és különösen azok behajtási illetékei. A késedelmi kamat a folyó év első negyedében 620.000 pengőt tett ki, 40%-al többet, mint az előző évben; az adóbehajtási illetékek a folyó év első három hónapjában kereken 116.000 pengőre rúgtak, vagyis az előző év hasonló időszakának eredményét több mint 70%-kai lépték túl. Figyelmeztető jelek mindezek, amelyek fokozott mértékben kell hogy rátereljék a közfigyelmet gazdasági életünkre; amelynek legérzékenyebb seizmografjai: az ipar és kereskedelem, napról-napra fokozódó nyugtalanságot jeleznek a jövő szempontjából. Kétségtelen, hogy ez a fokozódó nyugtalanság sok tekintetben indokolt. A tavalyi biztató konjunktúra megszűnt; gazdasági életünk ábrázatát tagadhatatlanul a depresszió sápadtsága önti el. A mező- gazdaság, ipar és kereskedelem hitelválságról és fogyasztási (piac) válságról panaszkodik, amely gyökerében támadja meg a termelést. A múlt év végén és ez év elején kilátásba helyezett nagy beruházási Programm az egész vonalon összezsugorodik; így pl. az útépítés problémái is még mindig vajúdnak. A vidéki városok beruházó programmja tőkehiány következtében megakadt; a főváros építési tevékenysége, beleértve a szükséglakásokat és a magántevékenységet is, 600—700 lakás termelésére zsugorodott össze; a munkanélküliek száma évről-évre nő; aminek visszahatása felfokozott krízisben kell hogy jelentkezzék. Hogy a helyzetkép, teljes legyen, rá kell mutatnom a bank-jelentésekre, amelyekből megállapítható, hogy bizonyos fokú pénzbőségről beszélhetünk, ami egyébként velejárója a gazdasági tevékenység cl- lanyhutásának; a belföldi tőkeképződés bár lassú, de mégis emelkedő tendenciát mutat; külföldi kínálatban sincs épen hiány, dacára az amerikai pénzpiacon bekövetkezett kamatlábemelésnek, amely végső fokon inkább a tomboló tőzsdekonjunktúrát akarja lefékezni, semmint az aranynak külföldi kölcsönök formájában való kiáramlását megakadályozni. Az angol pénzpiac kínálatai is arról tanúskodnak, hogy emisz- sziókra a lehetőség megvan; amivel egyébként pénzügyi kormányunk úgy az ipari, mint a mezőgazda- sági záloglevelek kihelyezése tekintetében számol is. Gálái kell vetni a depressziónak Nyilvánvaló érdeke tehát az államnak, fővárosnak és termelőgazdaságnak egyaránt, hogy a fenyegető depressziónak egyesült erővel gátat vessenek és ahelyett, hogy a kereskedelem, nagyipar, kézműipar, mezőgazdaság, egymást vámpolitikai kérdésekben -kölcsönös szemrehányásokkal bombázzák és gyengítsék, vagy hogy pénzügyi kormányzatunk az emissziókkal szemben elfoglalt túlzott aggályoskodása révén termelésünk mebénulásával fizesse meg fizetési mérlegünk kímélését, és ahelyett, hogy a székesfőváros meddő vitatkozásokkal és panaszkodással töltse az időt, — meg kell ragadni az államnak, fővárosnak és termelőgazdaságunk minden tényezőjének minden lehetőt arra, hogy ennek a fenyegető depressziónak hullámaiban el ne merüljünk. A székesfőváros szemszögéből nézve a teendőket, kétségtelen, hogy a legközvetlenebb és leggyorsabb eredmény az építésügy erőteljes felkarolásával érhető el. Sürgős szükség van arra, hogy az idei programmba felvett összes magas- és mélyépítkezések legkésőbb a nyár folyamán kivétel nélkül meginduljanak. Az a munka, amit e tekintetben egyes ügyosztályok kifejtenek, minden dicséretet megérdemel; de vannak egyes akciók, amelyeket határozottan gyorsítanunk kell. Áll ez különösen azokra a beruházásokra, amelyek a 20 millió dolláros kölcsön terhére lennének végzendők. De különösen vonatkozik ez azokra a közhatósági teendőkre, amelyek a lakástermelés előmozdítására alkalmasak. A lakástermelés elősegítése A Fővárosi Hírlap legutóbbi, számában már részben rámutattam e feladatokra,’ amelyekkel a legutóbbi lekásépítési bizottság szintén foglalkozott és amelyek előkészítésére albizottságot küldött ki a'zzal az utasítással, hogy azokat még a nyári szünet előtt terjessze be megfelelő javaslatok kíséretében a tanács és közgyűlés elé. Nézetem szerint a teendők két kategóriába sorolhatók, ú. m.: a) sürgős felterjesztéssel a legrövidebb idő alatt ki kellene eszközölni, hogy a kormány az 1925. évi XVIII. te. 3. §-ában megállapított 30 éves adómentesség határidejét legalább egy esztendővel hosszabbítsa meg; és hogy e törvény 3. d) pontjában teljesen lebontott, régi épületekre vonatkozó rendelkezését, mely szerint adómentesség csak a lebontott épület térfogatának négyszeresét meghaladó új épületekre vonatkozik, vegye revízió alá. Az 1926. évi XI. tc.-ben biztosított tatarozási adómérséklés adókedvezményét további két évre terjessze ki; sőt oly esetekben, midőn a tatarozás közegészségügyi szempontból mélyrehatóbb épületrekonstrukciókkal jár, e tatarozási kedvezményeket a felhasznált költségösszeg arányában több évi adó- kedvezményben részesítse. Az 1881. évi XLI. te. 4., illetve 22. §-ában biztosított kisajátítási jogot a főváros javára oly értelemben szélesbitse ki, hogy a nagykörúton belül fekvő és városépítési szempontból szükséges ingatlanokat kisajátíthassa. Azokat a lakásépítésre adott kölcsönöket, amelyek a törlesztés arányában felszabadulnak, lakás- termelés céljaira megfelelő feltételek mellett a főváros rendelkezésére bocsássa. HENKELfále HENKELféle AZ IDEÁLIS CEMENTKONZERVÁLO ANYAG Megvéd az olaj, savak és maró folyadékok okozta károktól Vezérképviselet és raktár Magyarország részére: Fokozza a tartósságot, keménységet és áthatlanságot Megakadályozza a kellemetlen porképződést Voith Gottlieb, Budapest, VI., Kartács-utca 26 TELEFON: LIPÓT 970-65. b) Gondoskodjék a főváros arról, hogy a szövetkezeti-, családi- és társasházak építése oly esetekben, amidőn az építtetők legalább a szükséges tőke 30—50%-ával rendelkeznek, a szükséges kölcsönt garancia vállalással szerzi meg, dolgoztassa ki részletesen e garanciavállalás feltételeit. Vegye fel újból sürgősen azokat a tárgyalásokat, amelyek a Tabán kiépítésére vonatkoznak és tegyen sürgős javaslatot az e célból szükséges pénzügyi megoldásokra. Készítsen javaslatokat arra nézve, hogy na- gyobbszabású városrendezésekből, illetve nagyobb- szabású közmüvekből előálló telekértékemelkedésből a közt megillető haszonrészesedés intézményesen biztosíttassék (Betterment). Lesújtó gazdasági válság és lunliaHélEiiliség Becses Antel nagyszabású előadása az Egységes Községi Polgári Párt értekezletén Az Egységes Községi Polgári Párt hétfőn este 7 órakor az Akadémia uccai helyiségeiben Kozma Jenő elnöklésével értekezletet tartott, amelyen a párt törvényhatósági bizottsági és póttagjai vettek részt. Ott voltak: Kozma Jenő, Becsey Anal, Gaár Vilmos, Holtzer Nándor, Bódy Tivadar, Glücksthal Samu, Dorner Gyula, Pompéry Elemér, Bohn József, Girardi Tibor, Sajó János, Nagy Andor, De- ményi Aladár, Farkas József, Csécsi Nagy Miklós, Stern Sándor, Scheuer Róbert, Glück Frigyes, Szabó László, Rásó Lajos, Balkányi Kálmán, Ereky Károly, Martin János, Wellisch Andor, Huberth Vilmos, Sü- meghy László, Bánó Dezső, Horti József, Somogyi Aladár, Neményi Imre, Usetty Béla, Bacsinszky Vladimir, Dési Géza és még mások. Napirend előtt az elnök elparentálta a párt érdemes tagját, a budapesti polgári társadalom egyik köztiszteletben álló egyéniségét: Holzspach Nándort, majd Bohn József kért szót, aki a VIII. kerületi városbírói állás betöltésével foglalkozott. Farkas József dr. ugyancsak napirend előtti felszólalásában az adókivetések módszerét kifogásolta, rámutatott arra, hogy a legképtelenebb adókat vetik ki. Általánosan ismert dolog, hogy a tavalyival szemben 35%-os adóemelések vannak, de előfordulnak 400%-os emelések is. Emiatt általános és nagy a felzúdulás, a párt közbenjárását kéri a tarthatatlan helyzet megváltoztatására. Holtzer Nándor ugyancsak ilyen értelemben szólalt fel és adatokkal igazolta állításait. Egy nagy cég a tavalyi 1100 pengővel szemben 4000 pengő kereseti adóval lett megterhelve. Egy másik, amelynek 4000 pengő volt az adója, az idén 16.500 pengős adókirovást kapott. Kéri a pártvezetőséget, hogy interveniáljanak a pénzügyminiszternél. Kozma Jenő reflektált a felszólalásokra és azt kérte, hogy a konkrét eseteket és adatokat bocsássák rendelkezésére, hogy felkereshessék vele a pénzügyminisztert. Csilléry Béla pénzügyigazgató szintén kéri, bocsássák rendelkezésére az ilyen kirívó eseteket, hogy segíthessen. Becsey Antal tartotta meg ezután nagy érdekességei előadását, amelyben kiváló szaktudásával és széles látókörrel szólott a gazdasági helyzetben mutatkozó válságról, különös tekintettel a munkanélküliségre. Előadásának lényegéről Becsey Antal a Fővárosi Hírlap mai számában külön cikkben, számol be. Kozma Jenő elnök köszönetét mondott az érdekes előadásért és szükségesnek tartja, hogy a felvetett kérdésekben minél előbb feliratot intézzenek a kormányhoz. Mindenekelőtt a városnál kell megfogni a termelés lehetőségét. A párt nevében kéri Becseyt, hogy a gazdasági válság kibontakozására irányuló előadásait ismételje meg. Ezután a szerdai közgyűlés napirendjével foglalkozott az értekezlet és örömmel vette tudomásul, hogy az óbudai piac után rövidesen újjáépítik a Garai téri piacot is. Majd a vásárpénztár tőkeemelésével foglalkoztak. Végül Kozma Jenő elnök arra mutatott rá, hogy sürgősen tisztázni kell a kormánynál a létesítendő községi takarékpénztár üzletvitelének kérdését, mert a leirat állítólagos korlátozásai általános aggodalmat keltettek. Ha a községi takarékpénztár működése csak arra szorítkozhatik, hogy a községi pénzkészletet kezelje, nem tudja a rezsit sem behozni. Kisebb ügyek után az értekezlet 9 óra után ért végett.
