Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-05-09 / 19. (967.) szám
10 ff Budapest, 1928 május 9. GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ „Az ország sorsa az úthálózatnál dől el" Az útügyi kongresszus jelentősége és eredménye A magyar közgazdasági élet egyik legnagyobb problémáját, úthálózatunk kiépítésének és újjáépítésének kérdését tárgyalták meg a kétnapos ütü'nn kongresszus résztvevői. A nagyarányú érdeklődés, amely a szakkörök és a nagyközönség részéről egyaránt megnyilvánult, bizonyítja leginkább e példátlan horderejű kérdés égető fontosságát. A -legnagyobb országos érdek fűződik a nagy útépítő akció minél gyorsabb megindításához és a kereskedelemügyi miniszter nyilvánosságra jutott programjából kitűnik, hogy a kormányban megvan a hajlandóság. Sajnos, a miniszteri ígéret dacára a nagy útépítési program valóra váltása alighanem kitolódik egy évvel, miután az anyagi fedezet kérdésében, mindjárt a kezdetben, fennakadtak a tárgyalások, amelyek a minisztériumok és az útépítő érdekeltségek közt indultak meg. Nem tudták ugyanis eddig eldönteni, hogy a munka megindításához szükséges 30 millió pengőt külföldi, vagy belföldi kölcsön útján szerezzék-e meg. Tény az, hogy valamennyi bank és érdekeltség más-más pro- pozicióval jött, úgyhogy végül is aggályosnak találták a szakreferensek a különböző megoldásokat. Az útügyi kongresszuson előadottakból pedig kitűnik, hogy a halogatás minden perce mérhetetlen kárt jelent az országnak. A kongresszust megnyitó Michailich Győző dr. műegyetemi tanár mondta: — Gyilkos harcban állunk, amelyben a legbiztosabb út a béke felé a magyar úthálózat kiépítése. Förster Gyula helyettes államtitkár még inkább kiemelte a probléma hatalmas jelentőségét, mondván: — Az ország sorsa az úthálózatnál dől el. Magyar- országon a tanyavilágon kívül 560 községnek nincs még semmiféle kiépített közútja. A kongresszus második napján Újhelyi István ismertette a különböző útépítési módozatok előnyeit és hátrányait és pártatlan kritikája bizony sok ábrándot oszlatott szét, de józan biztatást is kaptunk, főleg pedig megismertük az egyes úttípusok előnyeit és hátrányait. A kongresszus eredményei azt mutatják, hogy nem hiába jött fel Budapestre az ország majdnem valamennyi polgármestere, akik nem csupán elméleti ismereteiket gyarapították, hanem egyben, tapasztalat útján is meggyőződhettek az útépítési típusok előnyeiről és módozatairól. Így elsősorban megtekintették az Áruminta Vásáron a Kollár vegyészeti gyár által készített Kollmix-r end szerű műutat, majd pedig a budapest—bécsi állami utón tett autókirándulás alkalmával meghallgatták Kossalka János műegyetemi tanár és Sámy Sándor miniszteri tanácsos szakszerű előadását a kitonos, majd a Shell-féle spramex-szel bevont, végül a tiszta cement-makadámos útról. A 70 kocsiból álló autótábor utasai kirándultak az Egyesült Tégla- és Cementgyár R.-T. lábatlani üzemébe is, ahol Eisler Béla vezérigazgató látta vendégül a kirándulókat, akik a direktor szakszerű felvilágosításai alapján tanulmányozták a gyár üzemét. Végül szombaton délután a kongresszus résztvevői: Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter, De- zsőffy Aurél, Förster Gyula, Buclay Béla h. államtitkárok, a főváros képviseletében Király Kálmán szf. műszaki tanácsos. Rumbach Dezső h. tanácsnok. Ze- lovich Kornél, Czakó Adolf, Bresztovszky Béla mű»VULKAN« egyetemi tanárok, Vtda Jenő, a Magyar Általános Kőszénbánya alelnök-igazgatója, Justh Ferenc Máv. igazgató, Sármezey Endre vezérigazgató, Kottái Mátyás, a Magyar Asphalt vezérigazgatója. Rauch Árpád. a Badacsonyi Bazaltbánya vezérigazgatója, Eisler Béla, a Tégla- és Cementgyár vezérigazgatója, dr. Síéger György, a Steaua vezérigazgatója, dr. Bálint Imre, a Move vezérigazgatója, Hegedűs Izsó, a Fanto-müvek igazgatója, Salgó Kornél főkonzul és még nagyon sok Dolgármester, csaknem valamennyi fővárosi útépítési vállalat vezetője és többszáz fővárosi és állami méfn.ök megtekintették a fővárosi és környéki bazalt-, a különböző rendszerű aszfalt-, ma- kadám- és betonutakat. A terveket tehát megbeszélték, a pénzügyminiszter hozzájárult a programhoz, ilymódon minél hamarabb át kell hidalni azokat a nehézségeket, amelyek a 30 millió pengő előteremtése körül felmerültek, mert kár minden percnyi késedelemért: „az ország sorsa az úthálózatnál dől el“. ■in» i Sikeres tóvárosi parcellázásról számol be a Földhitelbank mérlege A gazdatársadalom jogosult panaszával illetékes tényezők a legkomolyabban foglalkoznak. Elismerik, hogy a sürgős segítés elodázhatatlan nemzeti kötelességgé vált. És íme, amikor így kiütközik a mező- gazdasági helyzet szomorú perspektívája, éppen akkor jelenik meg a Földhitelbank R. T. beszámolója az elmúlt esztendőről. Csodálatos kontraszt. Ennek a mezőgazdasági intézménynek adatai csupa kedvező eredményről számolnak be. A nyereség, megfelelő tartalékolások után, 20%-kai haladja meg az előző évit, az osztalék 5 pengőről 6 pengőre emelkedik. Vájjon mi ennek a kivételes sikernek a titka? Az intézetnek az a példátnyujtó vezetése, amely dr. Paupera Ferenc vezérigazgató zsenialitásában gyökeredzik. De Paupera nagy érdeme, hogy nemcsak a saját intézetét szolgálja, hanem az egész országot, amidőn parcellázó-akciójának áldásaiban részesíti azt a földmives gazdatársadaímat, amely az elszakított területekről ideözönlik. Nagyjelentőségű országos földbirtokpolitikája mellett Paupera elnök-vezérigazgató a főváros területén végzett parcellázásaival is jelentékeny sikereket ért el. A mérlegközléssel kapcsolatosan az igazgatóság egyébként az alábbi hivatalos jelentést adta ki: A Földhitelbank Rt. hétfőn tartotta mérlegmegállapító igazgatósági ülését dr. Paupera Ferenc elnöklete alatt, amelyen megállapította az 1927. évi üzleti eredményt, amely 1,029.286.43 pengő tiszta hasznot mutat ki. Ez a kedvező üzleti eredmény teszi lehetővé, hogy az igazgatóság a közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1927. évi szelvény beváltására, a tavalyi 5 pengővel szemben, az idén szelvényenként 6 pengőt fordítson. Az intézet kedvező üzleti eredményeit elsősorban a földbirtok- és telekparcellázás terén kifejtett munkásságának köszönheti. A bank nemcsak meglevő birtokait parcellázta, hanem birtokállományát az elmúlt évben még nagy, 6 uradalom megvásárlásával is gyarapította. Ugyancsak a telepítés terén is hatékonyan szolgálta a bank a magyar gazdasági érdekeket, mert módot adott arra, hogy számos magyar gazda tulajdonhoz jusson, illetve visszatelepülhessen. Értékes eredményeket tud felmutatni az intézet a fővárosi parcellázások terén is, amelyekkel lényegesen előmozdította a fővárosi építkezési lehetőségeket és nagyban hozzájárult a főváros fejlesztéséhez, végül ugyancsak fokozatos fejlődést mutat ki a banküzlet minden ágában. »VULKAN« GÉPGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, V., V Á C I - Ú T 66. Telefon; Lipót 906-02. SZERSZÁMGÉPEK fém- és famegmunkálására Közlőmüvek (Transmissió) Vasöntványek, Marási (Fräser) munkák SOLTY LÁSZLÓ kertép tö Kertészeti telepei: BUDAPEST telefon: SOLTSZENTIMRE II.. PASARÉTI-ÚT 129 968-92 PEST-MEGYE H Elé r> ŰR n f : t.m-n UulRT Buáap est VI, Liszt Ferenc tér 4 szségflgyi berendezések - Csérek -Műszaki cikkek-Fémgyártás '--II P A KOVSKY .... r) rxi. ftJa k- rr ee- r, a r* EfiJop Szász-Coburg GóSliaí | FERENC her£‘á ö királyi Fenség I , , uradalmi építésze1 udapest,V!!,Abonyí-u.4, telefon: j. 381-17I Tiltakozás a banánőrület ellen. Minden állam megvédi a maga terményeit és természetesnek kellene tartani, ha nálunk is így lenne. Olaszországba például nem szabad bevinni banánt, mert az olaszok okos reálpolitikájukkal így védik meg narancstermelésüket. Ezzel szemben a pompás magyar gyümölcs védelem nélkül kénytelen tűrni azt a merényletet, > amelyet a banánfogyasztással követnek el ellene. | Most már komoly fórumok is belátják, hogy lehetetlen továbbra is tétlenül nézni azt, hogy a banánimporttal teljesen háttérbe szorítsák fajgyümölcseinket. Vámossy Zoltán dr. egyetemi tanár a balneológiái kongresszuson hatásos szavakkal mutatott rá arra, hogy tűrhetetlen a banánőrület. Mozduljanak meg az illetékes körök, — mondotta — mert ez már súlyos nemzeti kötelesség s a gátló intézkedések elmulasztása vétek a magyarság gazdasági ereje ellen. Igaza van Vámossy professzornak, hogy akkor, amikor három millió pengő értékű banánt importálnak Magyarországnak, amikor ez a horribilis tétel lényegesen rontja kereskedelmi mérlegünket, gátat kell vetni a banánőrületnek s az olaszok okos politikáját követve, visszaállítani a magyar gyümölcsöt arra a piaci helyére, ahol azelőtt volt. Üj igazgató az Elektromosipar rt.-nál. Kármán Dezső vasúti főfelügyelőt, a Magyar Vasutforgalmi rt. igazgatóját a nevezett társaság az Elektromos Ipar rt.-hoz igazgatói minőségben delegálta. Kármán igazgató legközelebb megkezdi működését az említett társaságnál. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság május hó 5-én tartotta 1928. évi rendes közgyűlését, amely az 1927. évi nyereséget 207.633:50 pengőben, űz osztalékot pedig 15 pengőben állapította meg. A Magyar Asphalt Rt. jubiláris közgyűlése. A Magyar Asphalt Részvénytársaság 50 éves fennállása alkalmával május 7-én megtartott évi közgyűlése az osztalékot 1.80 pengőben állapította meg. A Nova Közlekedési és Ipari Részvénytársaság Krausz Simon elnöklete alatt megtartott közgyűlése jóváhagyta az igazgatóság által előterjesztett 1927. üzletévi jelentést, mérleget és zárszámadást és részvényenként 3 pengő osztalék fizetését határozta eh Az 5. számú osztalékszelvények május 1-től kezdve a társaság pénztáránál fognak beváltatni. A Magyar Vasúti Forgalmi Részvénytársaság közgyűlése elhatározta, hogy az 1927. évre szóló 31. sz. részvényszelvény folyó évi május hó 3-tól kezdve P 2-vel (10%) váltassák be, a Wiener Bankverein magyarországi fióktelepénél, Budapest, V., Nádor ucca 4. sz. a. és a Wiener Bankverein wieni főintézeténél. SCHULEK BÉLA JENŐ oki, mérnök MAGAS ÉS MÉLYÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ Budapest, Vili., Baross-u. 87/b. — Telefon: J, 409-40 STAHLER ÉS POLGÁR ÉPÜLETBÁDOGOS Központi fűtés és csatornázás. — Hat. engedélyezett Hgszesz-, vízvezeték és vll- 9 any berendezési vállalat. B U DAPEST VI., Óucca 8. Tel. T. 36-57.
