Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-04-25 / 17. (965.) szám
rt 7 Budapest. 1928 április 25. ^rovaßio&j fiz élelmiszer imsyvístir első berendezése 8.3 mllllő bensőbe kerül, de mdris biztos n hét szdzolékos jövedelmezőség n mai 5700 négyzetméteres csarnok helyett 11.600 négyzetméteren énOI az élelmiszer-nagyvősűr — Vasúti rákodé, kérőm kikötő, fedett-vésér lesznek a legfontosabb részei — Vájná tanácsnok nyilatkozata Egyszerre 160 vagont, de később 280, illetve 440 va$ónt lehet majd kirakni Néhány hátéi ezelőtt a városházi körökben, de a nagyközönség között is élénk feltűnést keltett a Fővárosi Hírlap-nak az a nagyfontosságú híradása és ezzel kapcsolatban cikksorozata, amely az új központi élelmiszer nagy vásár, a budapesti élelmiszer- export lehetőségek, a közvágóhíclak és vásárok kibővítésének és újjáépítésének kérdéséről, a befejezéshez közeledő ferencvárosi helyi kikötő problémáiról közöltünk. A legutóbbi napokban a kérdések egv lépéssel ismét közelebbjutottak a megvalósuláshoz. Vajmi Ede tanácsnok vezetésével ugyanis a közélelmezési és a vásárcsarnoki bizottság tagjai a meghívott szakértők kíséretében kintjártak a központi éíelmiszer-nagvvásár céliára kiszemelt területen, a Ferencvárosi Helyi Kikötőben. ahol újból nyilvánvalóvá lett, hogy Vájná tanácsnok elgondolása a lehető legjobb és ennél ideálisabb helyet a létesítendő élelmi szer-n a g yVas ár számára nem lehetne találni. A kérdés megvalósítása szoros összefüggésben van a ferencvárosi helyikikötő sorsával, amelynek most folynak a befejező munkálatai, úgy, hegy a kikötőt ez év májusában részben, a iövő esztendőre pedig teljes egészében át lehet adni fontos, a főváros szempontjából korszakot jelentő rendeltetésének. A keddi helyszíni szemle eredményéről beszélgettünk. Vájná Ede tanácsnokkai, aki a készülő tervek új részleteiről a következőket mondotta el a Fővárosi Hírlap munkatársának: A központi vásárcsarnok csődje — A harmincegy évvel ezelőtt létesített Központi Vásárcsarnok az élelmiszernagykereskedelem számára már néhány évvel később szűk lett. Az idők folyamán a nagyvásár súlypontja mindjobban a Duna- partra terelődött át. annál inkább, mert a csarnok fedett rakodója — amely csak húsz vágón befogadására épült, — tömegárúk kirakodására elégtelennek bizonyult. Ilyenformán a főváros már 1912-ben kénytelen volt a csarnok mögött úgynevezett „kisperront“ létesíteni, ahol további 12 vagont lehet egyszerre kirakni. Mivel a csarnok vasúti áruforgalma egyre jobban növekedett és a főszezonban most már napi 150 vágón élelmiszer is befut a Központi Csarnokba. 1925-ben a Sóház- és a Közraktár uccákban újabb rakodókat kellett létesítenünk, amelyek 36 vágón kirakására alkalmasak. így tehát most összesen 68 vagont lehet egyszerre kirakni, ami anlnyit jelent, hogy az eddigi 3 óra helyett 5 óra áll a kereskedők rendelkezésére. — De ez a vasúti berendezés is édeskevés az élemiszernagykereskedelem számára, mert a vasúti kocsikat így is ide-oda kell tologatni és sokszor meg • történik, hogy kirakodás nélkül kénytelenek kitolni a vagonokat, hogy a gyors kirakodásra váró újabb szállítmányoknak helyet adjanak. Ez a legfőbb érv az új nagyvásár létesítése mellett, eltekintve azoktól a panaszoktól, amelyek a Dunapartot immár nemcsak a Ferenc József-híd környékén, hanem az Erzsébethídig elcsúfító bódék ellen szépészeti, köztisztasági és közrendészeti szempontokból joggal hangzanak el. — A kereskedők, termelők, árusok, nemkülönben a vasút vezetősége a legteljesebb mértékben elégedetlen a mai helyzet miatt. A kereskedelem ugyanis joggal panaszkodik amiatt, hogy nem tud megfelelő árúhelyhez jutni, hogy áruját nem tudja az idő viszontagságai ellen megvédeni. — A Központi Vásárcsarnok nagyvásárjánál mutatkozó bajokat s azoknak káros hatását már tizenhét évvel ezelőtt felismerte Folkusházy Lajos, aki akkor, mint tanácsnok, a közélelmezési ügyosztályt vezette. Folkusházy már akkor egy olyan nagyszabású tervezetet dolgozott ki. mely hivatva lett volna a kérdést gyökeresen megoldani. Ő a marha- közvágóhíd és marhavásár helyére, az ottani vasúti rakodók lényeges kibővítésével és a meglévő vágóhídi épületeik felhasználásával akarta megvalósítani az élelmiszer-nagyvásárt, >a vágóhidat pedig az Üllői-út mellé akarta kihelyezni. Ez a terv 14 millió aranykoronába került volna, amelyre nem volt fedezet. így nem valósult meg. Később a Közraktár ucca mentén akartak egy új csarnokot építeni s erre a célra 1913-t>an az Imre és Mátyás uccákban három lakóházat meg is szerzett a főváros 750.000 aranykoronáért. A közbejött háború következtében azonban a két-háromemeletes házak lakóit kilakoltatni nem lelhetett, így e terv megvalósítása is megakadt. A múlt évben a Hangya ajánlott fel megvételre nagyobb telket a Közraktár uccai csarnoki rakodóvágány mellett nagyvásár-épí- tés céljára, ezt azonban a közgyűlés nem fogadta el, hanem felmerült a Közraktárak felhasználásának gondolata. Meg is indultak a tárgyalások a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankkal, később azonban kiderült, hogy a 46 évvel ezelőtt emuit (közraktári épületek a nagyvásár céljára nem alkalmasak, a terület is kicsiny és a megszerzés is öt-hat millió pengőbe került volna, nem számítva a szükséges átalakításokat. — A tulajdonképpeni nagyvásár nem csarnokszerű épület lenne, hanem úgynevezett fedett vásár, minden monumentális építési mód elkerülésével. A vásári épület 290 méter hosszú és 40 méter széles lesz. 11.600 négyzetméter alapterületiek míg a mostani élelmiszernagykereskedelem a Központi Vásárcsarnok környékén mindössze 5700c négyzetméter területet foglal el. Az egész épületet 4 méter magas alapsorral pincézzük alá, ahol a kereskedelem raktárait és osztályozó, csomagoló üzemeit rendezheti be. — A fedett vásár mellé háromemeletes igazgatósági épületet tervezünk, ahol a hivatalos vásárhatósági irodák, továbbá a vasúti, posta, vám. adó stb. hivahogv nincs helye az áruk osztályozására, átcsomagolására. Jogos panasz továbbá, hogy nincs elegendő ideje a vasúti áruk kirakására. — Mindezek a nehézségek a kereskedelemnek fölösleges költségeket, sőt helyrehozhatatlan károkat is okoznak, úgy, hogy a kereskedelem ezzel okolja meg a budapesti élelmiszer-nagyvásár rendszertelenségét, gyakori és feltűnő árhullámzásait és mindazokat a kifogásokat, amelyek a piac drágasága ellen hangzanak el. De a vásári hatóság sem tudia a mostani körülmények között hivatását teljesíteni. Nem tud elegendő árúhelyet rendelkezésre bocsátani s emiatt kénytelen különböző vásárellenes eljárásokat elnézni, a vásárrendészetet nem tudja végrehajtani, nem képes az árak alakulását kellő figyelemmel kísérni és nyilvántartani, egyszóval képtelen a korszerű vásár színvonalát és jellegét fentartani, biztosítani. — Mindezek a bajok és nehézségek azonban végeredményben nemcsak az érdekelt termelőket és kereskedőiket és a hatósági szerveket érintik, hanem kárt okoznak a főváros egész egyetemének. a közéi elme zésnek és hátrányára vannak az egész közgazdasági életnek. — A Közraktárak körülbelül 70 méter széles és 400 méter hosszú területsávon fekszenek, a Duna és a Közraktár ucca között. Ez a terület semilyen irányban sem bővíthető. így az esetleg oda elhelyezett nagvvásár-telep későbbi fejlődése eleve lehetetlen. Másik akadálj', hogy a Közraktárak vasúti rakodó- vágányzata mindössze 70 vágón egyidejű kirakására alkalmas, ami kevés. Az épületék aránylag keskenyek, emeleti helyiségei tömegáruk vásári forgalmára kevésbbé alkalmasak, szűk és alacsony pincehelyiségei pedig legfeljebb csak raktározás céljára vehetők számításba. —• A megváltásra nézve a Leszámítolóbank két alternativ ajánlatot tett. Az együk szerint 3,300.000, a második szerint pedig 3,950.000 pengő kiadással járt volna. Hozzászámítva ehhez azokat a munkálatokat, amelyek nélkül a nagyvásár céljára egyáltalában nem lehetne felhasználni a Közraktárakat, körülbelül 6 millió pengő volna az az öszzeg. ami ennek a tervnek a megvalósításához szükséges lenne. — Alig több áldozattal pedig meg lehet csinálni az új központi 'nagyvásárt, amellyel) egyidejűén megvalósulna a belső Ferencvárosnak az a régi törekvése, hogy ez a városrész a Duna felé megnyit- tassék. Lehetetlen a Közraktárak igénybevétele azért is, mert a Boráros téri híd közeli felépítése remélhető. Már pedig akkor a Közraktárak területének nagyrészét a hídfő kiképzéséhez veszik igénybe. Egyedül a csepeli Dunaág szomszédságában és a ferencvárosi helvikikötő mellett elterülő fővárosi terület mondható mindenképen megfelelőnek. talok. a vásári bank, nemkülönben a kereskedők külön magánirodái is lesznek. A nagyvásártelep legfontosabb berendezése a vasúti rakodó lesz. Ez két részből áll: egyik rakodóvágánycsoport, a tervek szerint, a vásári épület keleti hosszában nyúlik, legyezőszerű elágazással, miáltal egyszerre 160 vagont lehet kirakni, illetve megtölteni, idővel a rakodókat 280, illetve 440 vágón számára lehet bővíteni, A vidéki kocsik számára két külön területet jelölünk ki az új vásári épület közelében, a rakodóvágáiny mentén. E két terület nemcsak a jelenleg Budapestre érkező, napi 800—1000 kocsi befogadására lesz alkalmas, hanem akkor is elegendő lesz, ha az élelmiszer- nagyvásár fejlődésével ezeknek a kocsiknak a száma megsokszorozódnék. — A víziuton Budapestre hozott élelmicikkek számára három kikötőről kell gondoskodni. A személyszállító hajókon hozott áruk Ikiradokására a nagy Duna mentén, az úgyneveeztt Csepeli zárgáton lesz a kikötő, mivel a személyszállító hajókat a Kvassay-zsllipan — sajnos — nem lehet átszállítani a csepeli Dunaágba, illetve az új helyikikötőbe. Ezt a kikötőt, — amely 700 méter távolságra lesz a Eagyvásártól, — drótkötél magaspálya fogja összekötni a nagyvásárral. — Az élelmiszereket szállító dereglyéket, uszályokat a kamarazsilipen át közvetlen a kikötőbe viszik, ahol a vásári épülettől kb. 130 méter távolságra 140 méter hosszú kikötöoartot tartunk fenn erre a célra. Abban az esetben pedig, hogyha a zöldség- és gyümölcsfélék termelése a csepeli Dunaág mentén, vagy a Duna imás szakaszán olyan lényegesen megnövekedIX AZ IDEÁLIS CE HENKELféle HENKEL- féle ENTKONZERVÁLO ANYAG Megakadályozza a kellemetlen porképződést Megvéd az olaj, savak és maró folyadékok okozta károktól Fokozza a tartósságot, keménységet és áthatlanságot Vezérképviselet és raktár Magyarország részére: Voilh Gottlieb, Budapest, VI., Kartács-utca 26 TELEFON: LIPÓT 970-65. Milyen lesz a naMár? Megbukott a közraktárak felhasználásának terve
