Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-04-04 / 14-15. (962-963.) szám
14 Budapest, 1928. április 4. GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ A SalSó jubiláns közgyűlése A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvény tár sül at a napokban tartotta dr. Chorin Ferenc elnöklete alatt 60-ik rendes évi közgyűlését. Az elnök mindenekelőtt utalt arra, hogy a mostani idők nem alkalmasak jubiláns ünneplésekre, mégis a társulat életének ezen űjabb határmesgyéjén mélységes hálával kell megemlékeznie azon kiváló férfiakról, kik a társulat alapítása és fejlesztése körül elévülhetetlen érdemeket szereztek maguknak. Különösen megemlékezik gróf Forgách Antalról és Feldmann G. Károlyról, kik a társulat alapítói voltak, id. dr. Chorin Ferencről, ki évtizedeken át állott a vállalat élén és akinek vezetése alatt a kis vállalat a hazai közgazdasági élet egyik erős pillérévé vált, Reimann Lázárról és Frischmann J. Frigyesről, akik a társulat vezetése körül maradandó érdemeket szereztek maguknak, továbbá a társulat két első bányaigazgatójáról: Zemlinszky Rezsőről és Gerber Frigyesről, akik a magyar bányászat úttörői voltak és végül a vállalat volt és jelenlegi alkalmazottairól, kiknek szorgalma és kitartó munkássága jelentékeny mértékben járult hozzá a tár- sáság felvirágoztatásához. Az igazgatóság azon lesz, hogy a nagy elődök nemes példáját követve, a társulatot továbbra is az ő szellemükben vezesse. A közgyűlés az elnök megemlékezését állva hallgatta végig és egyhangú indítványára a társulat alapítóinak és egykori vezetőinek emlékét jegyzőkönyve iktatta. A közgyűlés ezután elfogadta az 1927. évi zárszámadásokat és elhatározta, hogy az összes üzleti költségeknek levonása és az értékcsökkenési-tartalékalapnak 2.000.000 pengővel és rendes tartalékalapnak 24Ó.000 pengővel való javadalmazása után fenmaradó tiszta nyereségből a tisztviselői nyugdíjalap javára 200.000 pengő, az altiszti segélyalap javára 80.000 pengő, a Chorin Ferenc bányamunkás-szanatórium javára 40.000 pengő, a Chorin Ferenc tisztviselői segélyalap javára 40.000 pengő, közcélokra 24.000 pengő, végül osztalékra részvényeket 3.50 pengő, a forgalomban levő 910.000 darab részvényre összesen 3 millió 185.000 pengő fordíttassék, 84.475.85 pengő pedig az 1928. év számlájára elöírassék. Az osztalék f. é. április hó 2. napjától kezdve kerül kifizetésre. Válasz „Az adókivetés adminisztrációs hibái“ című cikkre. Tisztelettel kérem, hogy alábbi soraimnak nagybecsű lapjában helyet adni szíveskedjék: A Fővárosi Hírlap 1928 március 7-iki (10.) számában „Az adókivetés adminisztrációs hibái“ címen dr. Farkas József törvényhatósági bizottsági tag tollából megjelent cikk olyan téves állításokat tartalmaz, amelyeket a székesfővárosi kerületi adófelügyelőségeknél, valamint a székesfővárosi pénzügyigazgatóságnál az elsőfokú adókivetéssel, illetve másodfokon az előadói teendőkkel megbízott tisztviselők joggal kifogásolhatnak. A Pénzügyi Fogalmazói Kar Országos Egyesületének megbízásából rá kell mutatnom ezekre a tévedésekre, egyrészt a megtámadott tisztviselők reputációja érdekében, másrészt a Fővárosi Hírlap olvasóközönségének tájékoztatása céljából is. Mindenekelőtt tévedés az, mintha a pénzügyi tisztviselőknek (ezek alatt a cikkíró a,z adófelszólamlási bizottságok előadóit érti) előmenetele attól függne, hogy a másodfokon leszállított adók statisztikája minél kevesebb százalékot mutasson s hogy „az előmenetel után való vágy valójában az alapja annak a sok adminisztrációs hibának, amely a polgárság kárára van és a pénzügyi kormánynak sem hoz hasznot.“ A pénzügyi fogalmazói karban — fájdalom — a szanálás és a B-csoportok rendszeresítése óta előmenetelről alig lehet beszélni, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy ennek a közel ezer tagot számláló karnak magasabb (V—VIII.) fizetési osztályaiban az elmúlt négy esztendő alatt alig 4—5 tisztviselő lépett elő s az alsóbb (Vilii—X.) fizetési osztályokban is csak átlag 8—10 előlépés volt évenként. Ilyen viszonyok között még oly nagy jelentőségű különleges érdemeket sem honorálhatnak soronkívüli előléptetéssel s bármennyire érthető volna is az a cikkíró által kifogásolt „előmenetel után való vágy“, — sem ez, sem az általa emlegetett „kedvező statisztika“ nem biztosít senkinek soronkívüli előléptetést, — tehát ilyen állítólagos érdemekre való törekvésnek semmi létalapja nincsen. Téves a cikknek az az állítása, mintha az adózóknak a felszólamlási bizottság előtt kétszer kellene megjelenniök, külön a kereseti- és külön a jövedelmiadó tárgyalásán. Ha u. i. az adózónak csak kereseti adó alá eső jövedelme van s ugyanabban a kerületben lakik, ahol foglalkozását űzi: jövedelemadója nem kerül külön tárgyalásra, mert a kereseti adó alapjának módosításával automatikusan módosul jövedelemadójának alapja is s a kereseti adóval egyidőben helyesbítik jövedelemadóját is; — ha pedig más kerületben lakik, a kereseti adó alapjának helyesbítéséről azonnal értesítik az illetékes adófelügyelőséget. Mindez soronkívül, késedelem nélkül megtörténik. Ha viszont a fél más forrásból származó jövedelmének megállapítását vagy vagyonadóját feleb- bezi meg: ha ugyanabban a kerületben lakik, ahol kereseti adóját kivetették, kereseti és jövedelemadója egyszerre kerül tárgyalásra, — ha pedig más kerületben lakik, természetesen ott külön kell azt — a másik kerületben illetékes bizottság előtt — letárgyalni. A jövedelemadó helyesbítésének azonban a felszólamlási bizottsági tárgyalások befejezése után és a „statisztika“ összeállítása előtt mindenképpen meg kell történnie s erre nem lehet befolyással az, hogy a fél adóit egyszerre vagy két külön napon tárgyalják, — tehát az előadónak nem érdeke az, hogy a felet kétszer is megidézze az adójának tárgyalására. Az ú. n. F-jegyzéknek a másodfokú eljárás során semmi szerepe sincsen, mert azzal az elsőfokú ki„nyGiEdiA szemétgyűjtő és kiürítő Szab. bej. Nyílt lolyosórendszerben épitet uj vagy régi bérházak konyhafalában könnyen elhelyezhető gyüjtőszekrények. A folyosóról bármikor gyorsan kiiirifhető. , Kérjen részletes ismertetést! Gyártja: FRiM MÓR lakatosüzeme VI,, Szondy ucca 84. Telefon: Teréz 243-73. vetés előtt közlik az idegen kerületben lakó adózóra vonatkozó adatokat. A felszólamlási bizottság határozatáról egyszerű értesítést küldenek az illetékes kerületnek, amelyet a fél kívánságára kezébe adnak, hogy a jövedelemadó helyesbítését az illetékes kerületi adófelügyelőségnél rövid úton kieszközölhesse, — sőt, ha a felszólamlási bizottság határozata előbb jut a fél kezébe, ennek bemutatása alapján is kérheti jö- vedelemadójáriak helyesbítését. A 12.000 pengőt el nem érő jövedelemadóalapoknál — tekintettel a felmondásokra — a pénzügyigazgatóság szigorú utasítást adott, hogy az értesítések azonnal kiadassanak az érdekelteknek és tudomásunk szerint e tekintetben nem is merült fel panasz. Tévesek a cikkírónak a házbérjövedelem kiszámítására vonatkozó állításai is. A házadó szabályai szerint u. i. annak alapja az adóévet megelőző utolsó bérnegyedben járó nyers házbérének teljes évre átszámított összege (négyszerese). Itt tehát igenis szorzásról és nem összeadásról van szó. Viszont a jövedelemadó szabályai szerint a házadó alá eső épületeknél az adóévre szóló házadókivetés alapjául szolgáló összeget kell a jövedelem kiszámításánál alapul venni. Itt azonban, „ha az adózó azt pontosan kimutatja“, az az összeg is alapul vehető, amelyet a tulajdonos az adóévet megelőző évben házbér fejében tényleg kapott, — tehát kivételesen a négy negyedben kapott különböző összegű házbér összeadásával számítandó az adóalap. Teljes tájékozatlanságot árul el a cikkíró, amikor azt állítja, hogy a főváros a tényleges bért, az adófelügyelőség ellenben a novemberi bér négyszeresét veszi alapul, mert ennek éppen ellenkezője áll: a főváros a házadónál a novemberi bér négyszeresét veszi alapul, míg az adófelügyelőség kivételesen a fél által igazolt tényleges bért — tehát a kisebb összeget — tartozik a jövedelemadónál elfogadni. Mindezek alapján eléggé el nem ítélhetőnek kell minősítenünk a cikkírónak azt a fenti téves állításokra alapított kijelentését, hogy ..az adókivető hatóságok tisztviselőit a boldogságnak valami perverz érzése hatja át, ha magasabban számíthatják az adót.“ A pénzügyi fogalmazói kar tagjai a legnehezebb időkiben is lelkiismeretesen, a kincstár és az adózók érdekeinek lehető összhangbahozásával teljesítették kötelességüket s legkevésbé sem szolgáltak rá arra, hogy a cikkíró által beállított kicsinyességgel, sőt perverz erőszakossággal legyenek vádolhatok. Reméljük, az előadottak során ezt elismeri a cikkíró is. aki — úgy tudjuk, — adófelszólamlási bizottsági tag s így módjában lehet állításainak helytelen voltáról közvetlen tapasztalásból is meggyőződést szerezni. Budapest, 1928 március 27. A Pénzügyi Fogalmazói Kar Országos Egyesülete megbízásából: Jaszenovics Géza ny. pénzügyminiszteri titkár, az Egyesület igazgatója. A Magyar Jelzálog Hitelbank igazgatósága megállapította az 1927. évi mérleget, mely 402.103 P 31 f tiszta nyereséggel zárul, szemben a tavalyi 243.851 P 96 fillérrel. Az igazgatóság a folyó évi április 16-ára egybehívott közgyűlésnek részvényenként 3 P osztalék kifizetését fogja javasolni, a múlt évi 2 P 50 f-rel szemben. A Magyar Őstermelő Részvénytársaság múlt hó 29-én megtartott közgyűlése elfogadta az igazgatóság javaslatait és az igazgatóságba új tagokként gróf Ráday Gedeon ny. minisztert és Halom Imrét, a Magyar Általános Takarékpénztár r.-t. ügyvezető-igazgatóját beválasztotta. A közgyűlést követő igazgató- sági ülésen Elek Gyula ügyvezető-alelnök — aki vezérigazgatói tisztéről már amúgy is régebben leköszönt — megrongált egészségére való tekintettel kérte, hogy az igazgatóság ügyvezetői hatásköre alól mentse fel. Az igazgatóság meghajolva a nyomós érvek alatt, sajnálattal járult hozzá a kérés teljesíttéséhez. Elek Gyula az igazgatóság felkérésére kijelentette, hogy ha az ügyvezetésben ezentúl nem is vesz részt, mégis megtartja igazgatósági tagságát és az alelnöki tisztet. A társaság érdekkörébe tartozó mezőgazdasági vállalatok irányítását Stein Manó, az igazgatóság tagja vállalta magára, míg a társaság ügyeinek vezetését Salamon Zsigmond dr. ügyvezető-igazgató a kipróbált tisztikarral karöltve fogja ellátni. Az Ingatlanbank közgyűlése. A Magyar Általános Ingatlanbank f. hó 30-án tartotta báró Madarass y-B e c k Maróéi elnöklete alatt XX. évi rendes közgyűlését. Dr. Halom Dezső vezérigazgató által előterjesztett indítvány szerint a közgyűlés elhatározta, hogy a 819.550.32 pengő tiszta nyereségből (tavaly 509.237^27 P.) részvényenként 10.— P„ 20% (tavaly 7.— P„ 14 százalék) osztalék fizettessék. Az osztalékszelvények f. hó 31-től kezdve az intézet pénztáránál, a Magyar Általános Takarékpénztár R.-T.-nál és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbanknál váltatnak be. A Magyar Vasúti Forgalmi R.-T. igazgatósága március 28-án tartotta meg az 1927. évre vonatkozó mérlegmegállapító igazgatósági ülését. Az 1927. évi tiszta nyereség megfelelő leírások után 614.024.64 P, az előző évi 539.577.37 P-vel szemben. Az igazgatóság a közgyűlésnek javasolni fogja 10 százalékos osztalék fejében 2 P-nek a kifizetését, a tavalyi 8 százalékos (1.60 P) osztalékkal szemben. A Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára (Trust) 1927. évi mérlege 1,960.740 P 40 f tiszta nyereséggel zárul (tavaly 1,310.778 P 80 f) és az igazgatóság az április 12-ére egybehívott közgyűlésnek javasolja, hogy a 14 millió P-ről 21 millió P-re felemelt alaptőke után a múlt évivel egyenlő, vagyis részvényenként 2 P osztalék fizettessék. Versenytárgyalási hirdetmény Budapest székesfőváros tanácsa nyilvános versenytárgyalást hirdet az I., Farkasréti temetőben levő csontfülkés sírboltokba szükséges égetett cserép csonttartó ládika szállítási munkára. A vonatkozó költségvetési kiírás nyomtatványai 50 fillérért kaphatók 1928 március 30-tól kezdve délelőtt 11—1 órák között a székesfővárosi tanács II. (középítési) ügyosztályának IV., Központi városháza, III. emelet 342. számú szobájában. A mintaládika megtekinthető Hoffer Ferenc székesfővárosi mérnöknél a Központi városháza, III. emelet 313. ajtó alatti hivatajos helyiségben. Az ajánlatok 1928 április 17-én (kedden) délelőtt Sél 10 óráig a tanácsi II. (középítési) ügyosztály III. em. 350. számú szobájában adandók be. Az ajánlatok ugyanazon napon ugyanazon tanácsi ügyosztály III. emelet 354. ajtószám alatti üléstermében 10 órakor fognak nyilvánosan felbontatni. Budapest. 1928 március 23. A székesfőváros tanácsa. HENGL ANDOR építész, építési vállalkozó Vili. SZESZGYÁR UCCA 12. Telefon: József 462—51 --------------------- Telefon: József 462—51 Dies elmótoros ütihengerek, Benzin-, szívógáz- és kom- pressor-nélküli Dieselmótorok MŰTOR ÉS GÉPGYÁR MARTOS ÉS HERZ Budapest, Vll., Erzsébetkirályné út 85/87 Bírd Jenő es Tflrsa^tiyíVc'rKí’k’1— Budapest, II., Ostrom ucca 12. Telefon: Lipót 912—64, Világszabadalom! Megtakarít 75 százalékot! H „TÖREKY“-féle fürdőkályha a begyújtás utáni percben már melegvizet ad és 15 perc alatt 2 KILÓ FÄ eltüzelésével 180 liter 42« C MELEGVÍZ előállítását teszi lehetővé. Ezáltal EGY FÜRDŐ KE- SZÍTÉSE 9 FILLÉRBE kerül. SZHKÜZLETBEN KÄPHRT0. Legolcsóbb fürdőkályha! Készíti: Maurer Sándor Budapest, I., Attila ucca 31 TOMPÉ KAROLY ÁCSTELEP, ÉPÍTÉSI ANYAGKKRESKRDÉSK építési anyagok gyári áron kaphatók tpitömester, tpitisi vdllaPtoxA Telefoni J. 818-08. Budapest, VIL br, Cnobor-u. 83. MARABU ÉS QRANIER FOLYTONÉGŐ KÁLYHÁK Magyar-Radiatorgyár R.-T. Budapest, X, Gyömröi-út 76/78. Telefon: J. 390-34, J, 350—88.
