Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1928-04-04 / 14-15. (962-963.) szám

ft Budapest. 1928. április 4. Demokraták görbe éjszakája és egyéb derűs esetek a főváros obstrukciós közgyűlésén Az elszánt baloldal szabadalmazott obstrukciója (magyar szabad. 1213; angol szabadj 777; olasz sza­bad. 1913; stb.) egész héten dúlt a közgyűlésen. Al­mosak. gyűröttek voltak a városatyák, de legyünk őszinték, hogy akadt olyan demokrata bizottsági tag is, aki igazán, nem a fúziós javaslat miatt követelt harsogó hajngon kitartást, Ó, egészen másért! Még pedig a felesége miatt. Akit ő ugyan kedves nejem­nek szólít, de úgy magában per „házisárkány“ titu­lálja. Szegény papucs-férjek, de jól jött nektek az obstrukció. Délutáni fél négykor el lehet búcsúzni őnagyságától és ezt mondani neki szenvedő arccal: — Drágám, ezek a gyalázatos közügyek elsza­kítanak téged tőlem. Ott kell poshadni és szónokolni az obstrukcióban. És a városatya-férj gondterhelten csókolja meg az asszonyt, de már a lépcsőházban hetykén kihúzza magát és rohan — a borbélyhoz. — Mester, valami egészen finom illatot kérek, — szól frissen és gyönyörködik púderes, üdévé vará­zsolt arcában. Délután egy órára benéz a közgyűlési terembe is és este is egy órára. A maradék idejében pedig éljen a szent szabadság!... A papucsfér/ obstrukciós kiruccanása Egy ilyen papucs-férj demokrata barátunk be­diktálta nyomban egy mulatóhely tclcf önszántát, hogy ha baj lenne a közgyűlésen, ott keressék. Ereky Károly megtudta a városatya. csintalan szándékát és rászólt: — Vigyázz, nehogy úgy járj, mint a Kohn? — Hát az hogy járt? — Elmondom. Kohn szeretett volna görbe éjsza­kát csinálni, de a felesége* tudni sem akart szabad estéről. Ezért egy napon közölte a feleségével, hogy a részvénytársaságnak fontos tanácskozása van, amely az éjszakai órákba is belenyúlik, s ezért való­színű, hogy csak éjfél után jöhet haza. A látszat kedvéért aktákat is vett magához, aztán elment ha­zulról és eltűnt az éjszakai lumpok vidám világá­éban. Hajnali félnéyv órakor tért haza. Gyanakvó felesége már várta, éles szemmel fürkészte és nézte a férjét, amint az vetkőzött. Egyszerre csak megszólal az asszony: — Hol a selyemzsebkendő a kabátzsebedből? — Elvesztettem — felelte. — Tudod sokat gesz­tikuláltam szónoklás közben, biztosan kiesett. Néhány perc múlva, amikor Kohn egyre több ruhadarabot dobott le magáról, mint a vércse, csa­pott le rá a felesége: — Hová lett az alsónadrágod? Dermedten állott a szoba közepén Kohn, a ké­nyes ruhadarab valóban nem volt sehol. Na most, hogy vágja ki magát? Erre hirtelen rémült arcot vágott és felkiáltott: —- Tudod, anyukám, nem akartalak megrémí­teni. Hazajövet utonállók kezébe kerültem: leteper- tek és kiraboltak. Földvári Béla kvargiija ,,hervadt1' Költő kellene ide, komor tollú, zengő hangú. Arany János, ködös balladák kesergő lantosa jer, hogy méltók legyünk a férfihez, kit megénekelni aka­runk, mondván: arma virumque cano... Róla van szó, a bús lovagról, a szent keresztes vitézről, ki már napok óta döngő léptekkel méri lovagterme hideg kőkockáit, szörnyű dühében még a cinterembe se néz be... Parittyás ‘vitéz, lehúzott rostélyú, alabárdos, félelmetes bajvívó urunk Földvári Béla... Igen, ró­lad van szó, aki rút sebet kaptál az obstrukció vé­rengzéseiben. Téged siratunk!... Épp nagy beszédedet akartad megtartani, ami­kor a gonosz ellenség, mint a várat megrohamozó törökök, lecsokjasázták, illetve lehurrogták a szó­noklatodat (ezek se tudják, hogy mi a jó) és rival- tak rád: — Üljön le maga hervadt kvárgli! És te aléltan hullottál az üvegbura alá... aka­rom mondani... a közgyűlési padba, mert neked is van Achilles sarkad: a kvárgli... Kétségbeestél, nagy urunk és azóta búsan járod a társalgókat, mint erejétvesztett lenyírt Sámson, <ot még megszokott öt deka parizeredet sem eszed meg a büffében, amiért igazán neheztel reád jó Halász bátyánk. Ráadásul a demokrácia jóvoltából (látod, látod Béla!...) sajtószabadság is vagyon és azokba fránya újságok (a liberálisok is, én Bélám!) megír­ták, hogy ábrázatod olyan, mint a hervadt kvárgli. Te erre. mint vad Botond a kapunak estél és Pakots és Dunay íródeákoknak, akik azonban jeles vitézek, mondván, hogy ők csak krónikások való­nak az kvárgliban. Engedd meg, hogy igazat adjunk az nagytudo- mányú Scheuer Róbertnek, aki, amikor értesült a hüledezésedről, azt mondotta neked, oh jámbor ba­rátom, nyilván vigasztalásodra: — Nem értem magát, Földvári? Miért búsul? Hiszen a kvárgli úgy szép, ha — hervadt. Mi pedig mondjuk vala néked: ha nem hiszed, kérdezd meg a sajtosokat. Fái Jenő kop/a/ási világrekordot javít A pénteki obstrukciós napon a* „szűkszavú“ Gál Jenő így szólt egyik ügyrendi felszólalásában: — Büszkén vallom be, hogy obstruálok, mert a mi obstrukciónk sem egyéb, mint tiltakozás az éhező Budapest nevében az ellen, hogy jóllakottak­nak lássanak. Nagy sikere volt ennek a kijelentésnek, tapsban tört ki a baloldal az éhező Budapest megállapítására. Gál Jenő elégedetten ment be a sikeres szónok­lat után — a büffébe és rendelt csekély tíz deka sonkát, adag vajat, teát, rumot és egy kis üveg ás­ványvizet. Hozzá is kezdett jóízűen a falatozáshoz, mint aki jól végezte a dolgát. — Ez az éhező Budapest? — kérdezte csodál­kozva a pompás étvágyú Gáltól Becsey Antal. Gál ügyvéd úr így védekezett: — Én képviselő vagyok és éhező kerületem ne­vében eszem. Úgy nézd ezt a tíz deka sonkát és vajat, hogy ez harmincezer választó ozsonnája. — Szegény mártír, te — mondotta neki elérzé- kenyülve Becsey és szánalmában egy könnycsep­pet törölt le a szeméről, úgy meghatódott Gál Jenőn, aki, ime, megjavította a koplalás világrekordját. Helyik dicsőbb, melyik nagyobb A társalgóban élénk vita volt a felett, vájjon ki a jobb szónok: a demokrata Hegedűs József vagy a szocialista Csillag Ferenc. Voltak, akik a mellett kardoskodtak, hogy a Csillag az jobb, mások meg azt állították, hogy egyforma az értékük. — Mégis, melyiket kellemesebb hallgatni: Csillagot vagy Hegedűst? — kérdezte valaki. —- Meg vagytok őrülve — szólt közbe egy új­ságíró, -— ez épp olyan, mintha azon vitatkoznátok, hogy mi a kellemesebb, ha a lábát vagy pedig a karját vágja le az embernek a villamos? AíomBosíIFimíP az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja. Előfizetési árak: fél évre ...........................................12 pengő. eg ész évre............................. 6 24 pengő. REGENYE1 Mauriac: ff PALATÍNUS“ ÉPÍTŐ- ES INGATLANFORGALMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Telefon: 121-45 Budapest, V., Rudolf tér 6. >JL LARI ŐRIEN EX kizárólagos gyártója Fgyesült Újpesti Vegyészeti Gyárak Kollár Miklós Újpest, Viola ucca 3 0. Telefon: T. 212—54, 293—45 Fedési munkák és szigetelések GARZOG9ULA épület-, géplakatos és autogéuforrasztó VI., Podmaniczky-ucca 33. Telefon: 263—21. BUDAPEST KLOSE V. F. FELVONÓGYÁR saját gyártelepünkön VI., Gömb-u. 44. Telefon L. 960-24. Mindennemű felvonónak legtökéletesebb kivitelben való gyárfása. Rakovszky Iván a Közmunkatanács elnöki székében A Budapesti Közlöny vásárnap reggeli számá­ban közölte, hogy Rakovszky Iván nyugalmazott belügyminisztert a Közmunka Tanács elnökévé ne­vezték ki. Ez a méltóság Zielinszky Szilárd halála óta üresedésben volt és Budapest közönsége kétség­kívül örömmel veszi tudomásul, hogy egy fiatal, friss, de tudásáról, tehetségéről és adminisztratív erejéről már bőven tanúbizonyságot tett erő került a Közmunka Tanács élére. Rakovszky Iván előtt óriási feladatok állanak. Legelső feladata az, hogy bebizonyítsa a Közmunka Tanács szükségességét és életképességét, mert évtizedek hosszú során át fö­lösleges, hiábavaló, mindenre alkalmatlan szerv­nek minősítették ezt az intézményt. A Közmunka Tanács ötvennyolc esztendeje áll fenn, de már öt­venhat esztendővel ezelőtt megtette Szentkirályi Móric az első indítványt a Közmunka Tanács el­törlésére. Ezt az indítványt azután sokszor meg­ismételték. Megismételte az a Polónyi Géza is, aki később nagytekintélyű elnöke lett a Közmunka Ta­nácsnak és sokszor megismételte Vázsonyi Vilmos is, aki 1906-ban, amikor községi pártját megalakí­totta, a Közmunka Tanács eltörlését programjába vette. Ezt a sok-sok animozitást leküzdeni, a sok eltörlési indítványt megokolatlanná tenni, ez lesz Rakovszky Iván első és óriási feladata. A másik nagy feladata, hogy azt a sok és szintén nem le- kicsjnylendő ellentétet, amely idők során a város­háza és a Döbrentei-téri palota között fölmerült, bölcsen eliminálja. Mindezt csak úgy érheti el, ha nagynevű elődjeinek példáját követi és azoknak a páratlan nagy alkotásának folytatását adja, ame­lyek Budapesten az idősebbik Andrássy Gyula, báró Podmaniczky Frigyes, Wekerle Sándor és mások nevéhez fűződik. Ha Rcikovszky Iván, a Közmunka Tanács űj és kiváló elnöke végigtekint, a Közmunka Tanács történetén meg fogja látni, milyen példát­lanul nagy elődök után állott be a sorba és milyen példátlanul nagy alkotások várják a folytatást, amely nyilván ki fog telni az ő fiatalos erejétől és kivételes tehetségétől. Rakovszky Iván egyébként valóban nemes, úri gesztussal foglalta el hivatalát, amidőn Rlebelsberg kultuszminiszternek tudomására adta, hogy belügyminiszteri nyugdiját fölajánlja az építendő Nemzeti Színház társadalmi úton gyűjtendő alapja javára. ■ adt; I épít I ü!a‘ EMBERENEK! MÉREGKEVERŐ Ára egészvászon-kötésben . . . P 6.80 ________________________RÉVAI KIADÁS Os fenso: Szállnak a vadludak Ára egészvászon-kötésben . . . P 7.80

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom