Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1928-03-28 / 13. (961.) szám

2 Budapest. 1928. március 28. Feljegyzések az ohstrukciós közgyűlésről Szó lészen benne Ki^o^icsról, a nagy pénzügyi szakértőről^ egy zenei analfa­bétáról, akit a rend éber őre nem akart vállalni és egyéb derűs apróságokról Soha annyi munícióval nem iramodott obstruk- ciónak ellenzék, mint ahogy a mi baloldali város­atyáink és soha nem bukott meg úgy muníció, mint az övék. Az obstrukciós sziu-indián fogcsattogtatáshoz ugyanis hig tojást, hangerősítő cukorkákat, ször­pöket vittek munícióként, sőt a gyávábbak még gégeorvoshoz is elmentek, csakhogy sikerüljön a íávbeszélési rekord. Hiszen a hanggal nem is volt baj. Annál több a mondanivalóval. Ezt ugyanis 'nein adott az az ör- döngős gégeorvos. (Földvári legközelebbi 70 darab interpellációjánál emiatt is felszólalhatna.) A bal­oldali Cicerók egyrésze ugyanis harminc perc alatt kifogyott az érvekből és a vitát szánalmas „aztat" és „eztet“ szavakkal spékelve vitte, amiben nem volt köszönet. Egy félbemaradt és befejezés reménye nélküli mondat közepén úgy segített magán a szó­nok, hogy zavarában bekapott két szalmiák cukor­kát. De az a csirkefogó, megszökött mellékmondat még így sem került elő. A büffében egy duplavirsli árnyékában bosszú­san fakadt ki a főváros egyik terézvárosi követe: — Négy híg tojást ittam, hogy bírjam hanggal és nem kerülök ma sorra. Mire Ereky Károly megjegyezte:-— Te is úgy vagy, mint a sorozáson jelentkező polgár, aki amikor megtudta, hogy csak másnap kerül a mérce alá, bosszúsan morogta: — Kár volt reggel fürdőt venni. * Eleinte bosszankodtak a jobboldal öntudatos nyugalmán és azon, hogy itt milyen fegyelmezetten és jól bírták az éjszakázást. Része volt ebben a ki­tűnő Payr Hugónak, aki fáradhatatlanul járt-kelt, hol itt, hol ott tűnt fel, mindenkit látott, mindenről tudott. ■— Nagyszerű, amit csinálsz — mondották neki. — Csak juhászkutya vagyok: körülnyargalom és összeterelem a nyájat. Simán csinálta ezt Payr, de bizony vitéz Baracs Marcell nagyon megbukott, mint •— juhászkutya. Folyton paprikavörösre mérgesedett az arca, szemei szórták a szikrát és szuszogott is. mint sebzett vad­kan, nyája még sem akart engedelmeskedni. Ez ta- gadhatalanul nem szép, mert Baracs rettentő vezér, aki fegyelmező tornájában többször összecsapott Kivovicscsal, a népszerű borbélymesterrel is. Össze­csapásuk eldöntetlen maradt, mert Kivovics eredeti politikai egyéniség, aki dús koncepcióit nem rendel­heti alá még a demokraták Rettenetes Cárjának, Baracsnak sem. Ez a fegyelmezetlenség a magyarázata annak, hogy amíg a közgyűlési terem jobboldali mezőjén tömött padsorok fölényes nyugalma dominált, addig a demokraták és a szocialisták a társalgó és a büffé pamlagjaira, székeire feküdtek és átaludták a pénteki éjszakai ülés néhány óráját. A szocialista Bresztovszky Ede pedig egyenesen a közgyűlési te­remben feküdt le Rökk Szilárd márványszobra alá négy összetolt székre és így várta a jótékony álmot. — Hát ez mit csinál itt? — kérdezték. — Elment mellékalaknak Rökk Szilárd szobrá­hoz. A vallás és közoktatásügyi miniszter a kultusz- tárca költségvetésének tárgyalásakor — mint isme­retes — bejelentette, hogy legkésőbb 1931-ben végre­hajtja az elemi népoktatás nagy reformját és fel­állítja a 8 osztályos elemi iskolákat. Örömmel álla­píthatjuk meg, hogy a főváros ezt a nagyfontosságú és főleg az iparosképzés szempontjából jelentős re­formot sokkal előbb akarja megvalósítani, sőt Purébl Győző közoktatási tanácsnok kísérletképpen néhány elemi iskolában már a jövő tanévben megnyitja a 7-ik, az utána következő évben pedig a 8-ik osz­tályt, úgy hogy a főváros tanítósága már az összes gyakorlati tapasztalatokat megszerezheti arra az időre, amikor az általános átszervezés megtörténik. Az elemi iskolák nyolc osztályúvá való kifej­lesztése nagy feladat elé állítja a közoktatásügyi hatóságokat, mert teljesen új tantervről, új tanmene­tekről, új tankönyvekről kell gondoskodni és a be­iskolázást illetőleg új intézkedésekre is szükség lesz. Vissza kell még térni Kivovicsra, akire valóban büszke lehet a tisztes borbélyipar, mert talán nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy nincs az egész bal­oldalon még egy ember, akinek pénzügyi szaktu­dása, financiális zsenialitása versenyezhetne az övé­vel. Kérem, mi bizonyítjuk is, amit állítunk. Nemcsak Ereky, de a többi szónokok beszéde közben is, ahol számszerű adatokkal a pénzügyi tranzakció rész­leteit világították meg, állandóan úgy ugrált fel a helyéről, mintha puskából lőtték volna ki. Mi az, hogy felugrott? Közbekiáltott, izgatottan polemizált, miközben jobb kezefeje befelé görbülő tenyerével tüzesen gesztikulált. Reszketett Ereky a Kivovics- tól. Félve mondta el pénzügyi elveit, mert istenem, hátha hibát talál benne Kivovics, akinek a finan­ciális problémákról való kritikája és viselkedése annyira feltűnő volt, hogy egy pártonkivüli szem­lélő véleménye szerint Baracs többször féltékenyen pislogott reá. (Mit lehet tudni?...) Bezzeg jó Hoffmann Mihály bátyánk nem ilyen csikóvérű kuruc. Bizony ő nem találta érdekesnek elvbarátai beszédét, mert folytonosan elbóbiskolt. Szép ezüstös fejét a mellére ejtette és aludt. De ne legyünk ilyen rosszmájuak, minden öt percben fel­ébredt és riadtan kérdezte: — Mi van? Győzünk? Végre a demokratapárt megbízta egy-egy tag­ját, hogy legyenek állandóan Hoffmann bátyánk mellett és informálják, ha — felébred. * Hajnali negyed hat órakor ballagtak haza a városatyák. Köztük természetesen a kitartó újság­írók is. Ekkor ment nyugodni Wertz Béla hirlapíró- társunk is, aki az uccán menetközben valamilyen ki­hágást követett el. Megcsípte a rendőr és nyomban felelősségre is vonta. Elővette a noteszét és kér­dezte az adatokat.-— Neve? — Wertz Béla. — Vallása? ... Kora? ... stb. — Foglalkozása? — Zenei analfabéta vagyok a Magyar Királyi Operaháznál — felelte a jó humorú Wertz. — Micsoda? — hüledezett a rendőr, nyilván­valóan nem értve a furcsa foglalkozást. Wertz makacsul ismételte: zenei analfabéta... A rendőr megkérdezte még vagy háromszor, de amikor mindig ugyanazt a választ nyerte, némi töprengő csend után zsebrevágta a noteszét és így szólt: — Hallja az úr, most az egyszer elengedem, de még egyszer ne kerüljön elém — mondotta, de arcán még ott volt a kérdőjel, hogy vájjon mi a csuda állása lehet ennek az embernek ... * A péntek éjszakai közgyűlésen még hajnalban is tele volt a karzat érdeklődőkkel. Éjszaka három órakor beállított a karzatra nagy hölgytársasággal Radó Sándor komikus is. Másnap el is dicsekedett Salamon Béla előtt: — Ott voltam ám az obstrukciós közgyűlésen. — Most már értem, hogy miért aludtak ott a városatyák — mondotta gúnyosan Salamon. A nagyfontosságú reformról és a vele kapcso­latos aktuális kérdésekről dr. Purébl ?iy©ző fanügyi tanácsnok a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondta el: — A kultuszminiszter úr terveit a főváros a leg­nagyobb örömmel üdvözli és a megvalósításban avval is segítségére akar sietni, hogy próbaképpen már a jövő iskolaévben felállítja az első nyolcosz­tályú elemi iskolát, úgy hogy az ott szerzett gya­korlat és tapasztalat később esetleg hasznosan lesz felhasználható az országos reform életrehivatásánál is. A nyolc osztályú elemi iskola egyébként szoros összefüggésben áll az iparos- és kereskedőtanonc­képzés régóta szorgalmazott reformjával. Azért is helyesebbnek tartjuk az elemi iskola nyolc osztályra történő kibővítését a polgári iskolai oktatásnál, mert I igy a gyermekek egységes tanmenetben maradnak és oktatásuk kerek egészként zárul le. Míg ha a polgári iskolákat árasztják el az iparos és keres­kedő pályákra készülő tanulók, egyrészt nem azt ta­nulják, amire feltétlenül szükségük van, másrészt az történik, hogy nagyrészük csak a harmadik polgári osztályig jutnak el, ott kimaradnak és csonkán feje­zik be tanulmányaikat. így ezek a . tanulók lényegé­ben kevesebb ismeretet nyernek el, mintha a 8 elemi osztályt elvégzik. Igaz, hogy az ötödik, hatodik osz­tály anyaga is felölelte az egész elemi tananyagot, de nem alaposan. Az elemi iskolák 8 osztályúvá való kibővítése a gyermekek erkölcsisége szempontjából is jó hatású lesz. A gyermekbírósági statisztika sze­rint Ugyanis a bűnöző gyermekek legnagyobb szá­zaléka a 12—14 évesek közül kerül ki. — A megreformált elemi iskola, különösen a fő­város speciális viszonyai között, rendkívül nagy­fontosságú lesz az iparos- és kereskedőképzés te­kintetében. Az elemi iskola két felső osztályában megtanulhatják a gyermekek mindazt, amit most az iparostanonciskolák előkészítő tanfolyamán sajátíta­nak el. így aztán az iparostanonciskolák is meg­felelhetnek tulajdonképpeni hivatásuknak: az általá­nos ismeretek tanítása helyett minden idejüket a szaktanitásnak szentelhetik. — A polgári iskoláknál bizonyos averzióval fo­gadják ezt a tervet, mert létjogosultságukat féltik tőle. Ez az aggodalom teljesen felesleges, mert egy­részt a polgári iskolák hivatása egészen más, de más lesz a tanulnivalók anyaga is. A gyengébb tanulók nem fogják elárasztani a polgári iskolákat, amelyek idővel majd a felsőkereskedelmi iskolák négy alsó évfolyamává alakulnak át. Az elemi iskolák 7. és 8. osztályában egyébként a német nyelv és az algebra tanítását mellőzzük. Csupán az 5- és 6-ik osztály anyagát fogják tanítani, de részletesebben, tételeseb­ben, nagyobb alapossággal, tökéletesebben, mint eddig. — A múlt hetekben Pécsett jártam tanulmány­úton. Meglátogattam az ottani 8 osztályú elemi is­kolát is. és a tapasztaltak valóban megleptek. A nyolcadik osztály növendékei például tökéletesen precíz és önálló feleteket adtak az irodalomból, tör­ténelemből, gazdaságtanból, nyelvtanból, számtanból, mértanból. A feleletekből kiérzett, hogy a tanulók ér­tik a tananyagot, nemcsak bemagolták. — Az új tipusu elemi iskolának nevelő hatása is I érdemes a megszívlelésre. A pécsi iskola igazgatója elmondotta például, hogy egy perselytöréssel vádolt, I rossz magaviseletü fiú, a 7—8-ik osztályokban tel­jesen megjavult és olyan kitűnő magaviseletét ta­núsított, hogy most az osztály megtakarított pénzét is ő kezeli. Ebből látható, hogy az új rendszerű is­kola javító hatással van a gyermekekre és bizo­nyára befolyással lesz későbbi életükre is. Érdekes az is, hogy a pécsi tapasztalatok szerint a fiúk az elemi 7—8-ik osztályában jobb eredményt mutatnak föl, mint a leányok, ámbár azok is igen szépen ha­ladnak és a gyakorlati tantárgyak között szorgal­masan megtanulják a szabást, varrást, varrógép­kezelést stb. —- Budapesten próbaképpen a jövő tanévben négy 8 osztályú elemi iskolát fogunk felállítani: a pesti oldalon hármat, Budán pedig egyet. Németor­szágban egyébként a 8 osztályú elemi iskolák már régebben léteznek és a legjobb eredménnyel mű­ködnek. T eher autópótkocsik Teherautokarosszériák Autóbuszok Gyártja : m NAY és RÓNA ''illlllllllllllllllllll gép-és szállitóeszközgyárnühllMsIIIIir/ Budapest, X, Kápolna tér 27-29. Telefon: J. 395-80. KUNZ JÓZSEF ÉS TÄRSA királyi kiváltságos nagykereskedők BUDAPEST V., Deák Ferenc-ucca és Bécsi u. sarok, — Telelőn: 216—63 Vászon és asztalnemű Szállodai és kórházi fehérnemű y B RÜSDL JÁNOS Udvari szállító :Eaészsógügyl műszaki berendezések gyára Budapest, VII., Péterffy Sándor-ucca 34. Központi fűtés. — Melegvíz készülék. — Vízvezeték. — Csa­tornázási- és gázberendezések. — Berendez városoknak vízmüveket, csatornázásokat és derítötelepeket. — TELEFON: József 315—19 f39f ‘ LUDVIG JÁNOS mázoló- és (ényezö-mostor Budapest, IX,, Angyal ucca 34. Telefon: J. 302-76 Nyolcosztályú elemi iskolákat állít föl a főváros 'Beszélgetés "Purébl Győző tanácsnokkal az elemi oktatás és a tanoncképzés reformjáról FELD OLY tisztít szárazon kosztümöket, öltönyöket, felöl­tőket, fest minta szerint mindenféle ruhaneműt. Tisztviselőknek nagy kedvezmény! Telefonhívásra minden tételért elküldünk! Gyár: VII., Thökö9y>út 33. Telefon: J. 394-41 és J. 446-72.

Next

/
Oldalképek
Tartalom