Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1928-03-21 / 12. (960.) szám

Budapest, 1928. március 21. 3 A kelenföldi telep 130,000 kilowatt áramot termel, amikor 'Budapestnek csak 109,000 kilowattra lesz szüksége Borvendég Ferenc tanácsnok az elektromos-müvek korszakalkotó fejlesztési tervéről, amely 64 millió pengőbe kerül — A kelenföldi telep kifejlesztésére a bánhidai centrálé mellett is szükség lesz Néhány héttel ezelőtt a Fővárosi Hírlap ismer­tette nagy részletességgel a székesfővárosi vízművek nagyarányú, 14 millió pengős fejlesztési terveit, ame­lyek a tökéletes és bőséges vízszolgáltatást lesznek hivatva biztosítani. Most azután Borvendég Ferenc tanácsnoknak egy másik, hasonló arányú, ugyan­olyan fontos, de összegszerűen még lényegesen na­gyobb alkotásáról számolhatunk be. Ez az újabb alkotás a székesfővárosi elektromos müvek korszak- alkotóan nagyszabású beruházási, illetve fej­lesztési programja. amelynek végrehajtásával végleg megszűnnek az áramszolgáltatás körül eddig fölmerült panaszok és a minimumra redukálódnak a most gyakori üzemzava­rok is. A 64 millió pengős Programm végrehajtása tel­jesen független a Talbot-centrálé ügyétől és a tervbevett fejlesztésekre akkor is szükség lesz. ha a bánhidai centrálé megépül, s a főváros áramszükség­letének egyrészét onnan fogja beszerezni. A kelenföldi telep a bánhidai müveknek eset­leg a tartaléka lesz. de mindenesetre ki­egészítik egymást és az áramszolgáltatás biztonsága tökéletesen csakis így garantál­tálható. Az elektromos művek fejlesztési programját Borvendég Ferenc tanácsnok, a világítási és vízvezetéki ügyosztály vezetője az alábbiakban ismertette tudósítónk felkérésére: Az egész termelést a kelenföldi telep veszi át — A tör,vényhatósági bizottság a 20 millió dol­láros külföldi kölcsön felvételénél az elektromos­művek fejlesztésére, az üzem gazdaságosságának fo­kozására húsz millió pengőt kalkulált. — Az elektromos művek fejlesztésénél és az üzem gazdaságosabbá tételénél az a cél, hogy a nem gazdaságosan dolgozó régi telepek megszüntetésé­vel, fokozatosan történő leállításával az egész termelést a kelenföldi telep vegye át. úgy. hogy ez a telep egymaga is kielé­gíthesse a főváros mindenkori áramszük­ségletét. Az e célnak megfelelően kidolgozott beruházási pro­gram megvalósításához 64,096.000 pengőre lesz szük­ség. A fejlesztési, illetve beruházási program lénye­gében a következő: — A kelenföldi telepet kibővítjük négy darab egyenkint 25.000 kilowattos áramfejlesztő berende­zéssel, ami összesen 39,560.000 pengőbe kerül. Az ennek megfelelően szükséges átalakító és transfor­.MA“ _J/ szemétgyűjtő és kiürítő Szab, bej. Nyílt lolyosórendszerben épített uj vagy régi bérházak konyha­falában könnyen elhelyezhető gyü.töszekrények. A folyosóról bármikor gyorsan kiüríthető. Kérjen részletes ismertetést! Gyárt a: FRIM MÓR lakatosüzeme VI,, Szondy ucca 84. Telefon: Teréz '<:4;t-73. máló állomások építése 18,736.000, az új kábelfek­tetés pedig 5.800 pengő kiadással jár. Az egész munkaprogram öt évre szól. s annak megvalósítása 1926-tól kezdve már tényleg folyamatban is van, azoknak az értékcsökkenési tar­talékoknak a terhére, amelyeknek e célra való fel- használását a törvényhatóság már előzőleg meg­engedte. 30.000 helyeit 130.000 kilowatt — Eddig a kelenföldi telep kibővítésére 9,691.423 pengőt fordítottunk, különböző alállomások építésére pedig 5,158.635, így tehát összesen 14,850.058 pengőt fektettünk be. A még szükséges munkálatok költsége 49.254.941 P . lesz. — A külföldi kölcsönből engedélyezett 20 millió pengő terhére a következő munkák kerülnek végre­hajtásra: A kelenföldi telep kibővítésére .... 12,850.000 P. Transformátorok és alállomások építé­sére ............................................. 6,150.000 P. Kábelfektetésre ................................. 1,000.000 P. Ös szesen . . . 20,000.000 P. — De ennek az összegnek a felhasználása után még mindig lesznek teljestítelen munkálatok. Szük­séges lesz még: A kelenföldi telep további kiegészítésére 17,018.576 P. Alállomások és transformátorok létesí­tésére ......................................... 7,427.364 P. Kábelfektetésre .... . . . . 4,800.000 P. Összesen . . . 29,245.941 P. — Ezekre a további munkálatokra még fel lehet használni az 1924. évi tartalékból 1,215.000 pengőt, úgy hogy ennek az összegnek a leszámításával kereken 28 millió pengő az az összeg, amelyről a program végrehajtásánál gondoskodni kell. — Ennyi pénzt az Elektromos Müvek bevételei­ből elvonni nem tudunk, különösen az után, hogy a törvényhatósági bizottság szakított azzal az eddig való gyakorlattal, hogy az előirányzattal szemben előálló nagyobb feleslegeket az üzemfejlesztésre hasz­nálják fel. A kelenföldi telep teljesítő képessége a fej­lesztési program végrehajtása után, a jelenlegi 30.000 kilowatt helyett. 130.000 kilowatt lesz. Ez az energia mennyiség a szükségletet bőven fedezni fogja, mert számításaink szerint, 1930 után a várható összes szükséglet Budapesten csak 109.000 kilowatt lesz. 4.5 millió pengővel lesz olcsóbb az áramfermelés — A Berzenczei uccai, a Váci úti és a BSzKRT Révész uccai telepei részben tartaléknak maradnak, részben arra szolgálnak majd, hogy a legnagyobb áramfogyasztás, az úgynevezett csúcsterhelések ide­jén, a maximum egy részét vegyék át. A beruházások rentabilitása teljes mérték­ben biztosítva van. amennyiben a munkálatok végrehajtása után évi 4,358.000 pengőt takarít meg a főváros az áramter­melés költségeinél, vagyis közel 4.5 millió pengővel lesz olcsóbb az áramtermelés. — Kérdés most már, hogy ha a Talbot-centrálé felépülése esetén, és ha onnan veszünk áramot, szük­ség van-e ezekre a beruházásokra? Erre a kérdésre igennel kell válaszolni. Először is az elosztó hálózat, a transformáló és alállomások megépítésére, illetve újjáépítésére abban az esetben is ugyanúgy szüksé­ges. Másodszor szükség van a fejlesztésre azért, mert kétséges, hogy a bánhidai centrale valóban tud-e majd annyi áramot termelni, ameny- nyire obligót vállaltak? Harmadszor azért is kell ez a nagyobbítás, mert tar­talékokról kell gondoskodni arra az esetre, ha a táv­vezetékben valami baj történne, de kell lenni meg­felelő tartalékoknak arra az esetre is, ha a kelenföldi telepen valami gép megromlik. — Meggondolásainkból azt a következtetést von­juk le, hogy a beruházási program a bánhidai. állítólag 1930-ra elkészülő és 133.000 kilowatt maxi­mális teljesítményű központ építése miatt változást nem szenvedhet. és ^semmiféle késedelemmel a főváros energiaszolgál­tatásának biztonságát veszélyeztetni nem szabad, különösen akkor, mikor rövidesen a vízművek elek- trifikálása is megkezdődik. Az Egységes Községi Polgári Párt érte­kezlete hozzájárult u Községi Takarékpénztár létesítéséhez Az Egységes Községi Polgáfy Párt hétfőn este fél 7 órakor az akadémiauccai párthelyiségében dr. Gaár Vilmos elnöklete alatt pártértekezletet tartott, melyen a törvényhatósági tagok és póttagok csak­nem teljes számban megjelentek. Ott voltak: Gaár Vilmos, Becsey Antal, Csiliéry Béla, Szabó László, Ear kas József dr., Holtzer Nán­dor, Usetty Béla, Németh Béla, Glück Frigyes, Bódy Tivadar, Diniek Vidor, Harrer Ferenc, Horváth IV» Károly, Bohn József, Bibiti Horváth János, Szent- irmay Imréné, Bittner János, Balkányi Kálmán, Gi­rardi Tibor, Zsíros István, Politzer Gábor, Bayer Antal, Scheuer Róbert, Nagy Antal, Rásó Lajos, Po- pelka Frigyes, Hubert Vilmos, Sümeghy László, Trei­ber Márton és mások. A jegyzőkönyvet Payr Hugó főtitkár vezette. Az ülés megnyitása után az elnök, napirend előtt a párt általános helyeslése közben visszautasította egy jobboldali városi hetilapnak a párt ellen irányuló burkolt támadását, majd Bittner János ugyancsak napirend előtt a községi élelmiszerüzem megszünte­tését és leépítését szorgalmazta. Ezután áttértek a napirendre és a községi taka­rékpénztár létesítésére vonatkozó tanácsi előterjesz­tést tárgyalták. Harrer Ferenc felvilágosítást kért arra nézve, vájjon biztosítva van-e az, hogy a kor­mány jóváhagyja az Egyesült Fővárosi Takarék- pénztár részvénytöbbségének átvételét és a községi takarékpénztár létesítését. Gaár Vilmos elnök erre hivatalosan kijelen­tette. hogy a kormány a jóváhagyást már előzetesen megadta. Becsey Antal rámutatott arra, hogy eziigyben az ere­detileg felmerült aggályokat már kiküszöbölték, mert a közgyűlés döntése alá bocsátják a kérdést és az eredetileg tervezett 51 százalékos részvénykontin­gens helyett a 82 százalékot veszi át a főváros. Balkányi Kálmán, Usetty Béla, Dinich Vidor, Horváth Károly (belvárosi), Hubert Vilmos és Rásó Lajos felszólalásai után az elnök reflektált az elhang­zottakra és kijelentette, hogy az előterjesztés' a köz­ségi takarékpénztár létesítésére vonatkozólag szám­szerűség tekintetében is a legreálisabb alapon készült. A párt a választ megnyugvással tudomásul vette és elhatározta, hogy. a községi takarékpénztár létesí­tését megszavazza. Kisebb folyó ügyek tárgyalása után az értekez­let fél 9 órakor véget ért. WIHART FERENC ÉPÍTÉSZ — ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, VII., COLUMBUS-U. 5/b. 1E».EFON : JÓZSEF 3SO-97. Kecse Nagy Sándor ácsmester Budapest | X, Kerepesi-út 69. Telefon: József 424-97 STAHLEP ÉS POLGÁR ÉPÜLETBÁDOGOS Központi fűtés fs csatorná­zás. — Hat. engedélyezett legszesz-, vizveze ék és vil- tanyberendezesi v á i a I a t. BUDAPEST VI., Ó ucca 8. Tel. T. 36-57. FÜRÓ H Sk MINT AKÉSZIIŐ H £9 Faminták (modellek) fa­^esztergályos és műszaki famunkák szakszerű készítése BUDAPEST, VI., FRANOEPÁN UCCA 4, TELEFON: L. 9«4-99 HUBE Egészségügyi be SVP ft üil If, (. «UW: I. BMI Kl Budapest VI. Liszt Ferenc tér 4 r ende zés* k - Csérek -Műszaki cikkek-Fémgyártás LISKA BÉLA Budapest, oki. mérnök, építőm«»!«

Next

/
Oldalképek
Tartalom