Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-03-09 / 10. szám
Ära 40 fillér Tizenhatodik évfolyam Budapest, 1927. március 9 10. szám /raHmmammHqilíomnmaniniiiam ELŐFIZETÉSI ARAK: VÚTOSÍ, poliíilkal Fgész évre 20 pengő (250.000 K.) l(TÍS'^'/T/ssífífSíífJS HiP*HInirb Félévre .. ÍO pengő (125.000 KJ) yi TJdAÄAlip állandóan : gazrasAgi értesítő Felelős szerKeszíő: DAC SÓ FM1C Megfelenllc minden szerdán SzerKesziőség és Jeladó filvatal: Sudapesí VI, Szív-uccu 18. szám "Posiaialc. cseUk-számla 40.424 T ele fonsz óin : Teréz 137—13 Panamavádak röpködnek és ha a gyanúsításoktól nem hangosak is a főváros bizottsági termei, meg a sajtó hasábjai, de egy-egy vádoló, gyanúsító kurjantás át-átszeli a levegőt. Történtek-e szabálytalanságok, történtek-e bűnök, visszaélések, van-e joguk a panaszvádaknak, van-e alapjuk a gyanúsításoknak? Ez most a kérdés. Nem sokáig kell várni, kétségkívül tisztázódni fog minden és ha vannak bűnösök, könnyelműek vagy visszaélők, azok elveszik majd a büntetésüket és elkövetkezik majd a megtorlás. Ha pedig nincsenek .bűnök, nincsenek visszaélések, akkor a szégyenpadra azok kerülnek, akik ok, alap és emberi belátás nélkül aljasait gyanúsítottak. Mindezeknek a tisztázásához azonban két dolog szükséges. Az egyik az, hogy tessék mindenkinek, akinek vádjai vannak, nyíltan vádolni. A másik pedig az, hogy tessék mindazoknak, akiket vádolnak, nyíltan szembeszállni a vádakkal és őszintén, egyenesen védekezni. De burkolt célzásokat, dodonai közbeszólások formájába öltöztetett gyanúsításokat elhinteni, nem méltó sem a sajtóhoz, sem a főváros törvényhatósági bizottságának tagjaihoz. De nem méltó az sem a megvádoltakhoz, vagy gyanúsítottakhoz, hogy kényelmes hallgatásba merüljenek, vagy fölényes gesztussal hessegessék el maguktól a vádakat. Igenis, álljanak elő azok, akiket meggyanúsítanak, üssenek az asztalra és követeljék, hogy elő a vádakkal. Az egyik nagy vád a BESzKÁRT-ügye, hamarosan tárgyalás alá kerül. Két tábor áll itt egymással szemben. A jobboldalon elismerést és dicséretet sürgetnek a BESzKART vezetősége számára, a másik táborban felelősségrevonást követelnek. Ez a kérdés a legnagyobb rendben a megoldás útján van. Ám szádjának csatába egymással a védelmezőik és a támadok, végeredményben a főváros közgyűlése fogja majd a döntő szót kimodani, amelynek elhangzása után Budapest közönsége tisztán iog látni. De a vádaskodott hangja kíméletlenül és súlyosan gyanúsítva hangzik ott is, amikor az autóbuszok megrendeléséről, a Gellérthegynek kiállítási területté való átalakításáról, vagy a Széchenyi-fürdőnél elkövetett súlyos számítási hibákról van szó. Mindezeket a kérdéseket sürgősen és tökéletesen el kell intézni, világosságot kell deríteni mindenre, mert lehetetlen és megszégyenítő helyzet az, hogy Budapest székes főváros tekintélyes, egy életen át kiváló és eredményes munkát végzett íőtiszviselöi állandóan súlyos panamavádak terhe alatt görnyedjenek. Ezek a ter- fiak, akik a székesfőváros törvényihatósági bizottsága többségének akaratából és bizalmából ülnek a helyükön, akik tehetségüket és életük munkáját áldozták Budapest munkásságáért, legalább annyit megérdemelnek, hogy nyílt vádakkal álljanak eléjük és ne a gaynusítás lérfiatlan eszközeivel támadják okét hátba,. Heteken, hónapokon át állandó vádaskodást hallunk és a közönség, amely ezer szemével nem tekinthet be a városi gazdálkodás műhelyébe, akaratlanul is lassan magábaszívja azt a bizalmatlansagot, amelynek magvait olyan makacsul hintegetik mindenfelé. hogy minden nagy, a, város lakosságának széles ré- teggeit érdeklő kérdést a legnagyobb nyíltsággal kell elintézni. A városházán nem diplomaták ülnek, itt nincs jogosultsága a diplomácia titkos munkájának, ennek a városnak adófizető polgárai egyenlő joggal követelhetik meg azt, hogy minden eseményről, minden kiadott fillérről éppen úgy tudjanak, mint akár maga a város polgármestere. Valljuk be, hogyha távolról sem hiszünk a panamavádakban és gyanúsításokban, de meg vagyunk győződve arról, hogy mindezeknek az útiját el lehetett volna vágni, ha a városházán több a nyíltság és többre becsülik az adózópolgárságnak a város ügyei iránt való jogos érAz utolsó esztendők legsúlyosabb és a legmélyebben járó tanúlságokác ígérő botránya a városházának az, amely a Széchenyi-fürdő kibővítési építkezése körül kitört. Sajnos, olyankor tört ki ez a botrány, mikor a parlamentben vádat vád után halmoztak a iőváros gazdálkodása ellen. Akkor tört ki ez a botrány, amikor a kormány a főváros gazdálkodásának ellenőrzésére az eddiginél mélyebb és szélesebb jogokat kíván a maga számára biztosítani. Budapest minden polgára lelkes híve és védelmezője a főváros autonómiájának, de mikor a közpénzek sokmilliárdjá- val ilyen gazdálkodást látott a közönség, akkor talán még attól sem idegenkedik, hogy a főváros féltve őrzött autonómiáját a jobb ellenőrzés kedvéért megnyirbálják. Meg volnánk nyugodva akkor, ha a Széchenyi- fürdő építkezési botránya csak azt bizonyítaná, hogy igaza volt Scitovszky Béla belügyminiszternek, aki a főváros gazdálkodásának hatályosabb ellenőrzését kívánta törvénybeiktatni; sajnos azonban nemcsak a belügyminiszter eljárását igazolja ez a botrány, de kárörvendve és diadalmaskodva fognak rámutatni erre mindazok, akik a főváros iránt való rosszakarattal, vagy gyűlölettel emeltek vádat Budapest kormányzói ellen. A közvéleményt megnyugtatandó Sipőcz Jenő polgármester a legerélyesebb vizsgálatot rendelte el és ez a vizsgálat valószínűen hamarosan ki fogja deríteni, hogy a Széchenyi-fürdő építkezésénél miként lehetett száznál több százalékos deficitet „rajzbeli ' hiányosság“ és „magassági eltérés“, meg hasonlók alapján elérni. Ennek a vizsgálatnak azonban nemcsak azt kell megállapítani, hogy a főváros hivatalaiban milyen mulasztás, milyen slendriánság, milyen tudatlanság uralkodik, hanem azt is, hogy a vállalkozó csakugyan bekötött szemmel deklődését, Valljuk be, hogy vannak olyan jelenségek, amelyek, ha nem is teszik jogossá a gyanúsítást, de tápot adnak. Csak egyetlen példát említsünk: heteikkel ezelőtt bevégezte munkáját az a szakbizottság, amelynek a próbaautóbuszok ügyében kellett jelentést tenni. Ez a jelentés hetekkel ezelőtt elkészült, de hogy mit tartalmaz, hétpecsét alatt őrzik és ebben a pillanatban még az illetékesek sem tudják. Álljanak sarkukra a megvádoltak, a meggyanúsítottak, követeljenek a maguk számára tökéletes és' méltó elégtételt, de ugyanakkor, hogy ez az elégtétel teljes lehessen, hozzanak mindent a legtökéletesebb mértékben nyilvánosságra. Csak a. tökéletes nyíltság adhatja meg nekik a legteljesebb elégtételt és csak a tökéletes nyíltság bélyegezheti meg igazán a gyári u- sítókat és rágalmazókat. járí-e akkor, amikor a Széchenyi-fürdő építkezését elvállalt?.. Csak bekötött szemmel járhatott, mert különben észre kellett volna vennie, hogy 17.000 köbméterrel kevesebbet számítottak, mert nem 38.000 köbmétert kell beépíteni, hanem 55.000 köbmétert. Bekötött szemmel kellett járnia, ginért hiszen az építkezési egységárakhoz neki is vaiDvalami köze és neki is tudnia kell, hogy a 450.000 korona és a 807.000 korona között akad némi „latitüd“. Még ha a főváros ellenségei bármilyen élesen figyelnek is ma a városházán történő dolgokra, mégis meg kell állapítanunk, hogy ami történt, az nem véletlen, hanem a városházán uralkodó rendszernek természetes szülötte. Csak egy rossz és veszedelmes rendszer szülhet olyan botrányt, amelyről elég annyit mondani, hogy egy huszonötmiíliárdos építkezés, amelyet kezdetben csak tizenkétmil- liárdra terveztek, ötvenkétmilliárdjába kerül a főváros adófizető polgárságának. Most azonban meg kell szűnnie annak a rendszernek, amelyet a vállalkozók egész sora valósággal évtizedek óta folytat és amely mindig arra számított, hogy olcsó ajánlatok révén megszerzik a vállalkozást s azután majd a főváros jószívére, gavallériájára, vagy számítási hibáira hivatkozva, utólag kegyetlenül megzsarolják a fővárost. A Széchenyi-fürdő építkezési botrányának ió hasznát fogjuk venni, mert- kétségtelen, hogy ezt a rendszert, amit eddig folytattak, végleg és gyökerestől ki fogják most irtani. A Széchenyi-fürdő építésének botránya után ki kell irtani az élesé ajánlatok és a drága pithitalek rendszerét Az Egységes Községi Polgári Párt állásfoglalása a „rajzbeli hiányosságok“ és a „magassági eltérések“ dolgában De a másik oldalról is keményebb állásfoglalást várunk a gyanúsításokkal szemben. Azok, akik ellen a vádasikodásnaik valóságos özöne zúdúl, teltek lehetnek annyi önbizalommal, büszikék lehetnek any- nyira a múltjukra, hogy ne álljanak oda tétlen és flegmatikus céltáblává a gyanúsító hadjáratnak« Vegyék észre, hogy itt nem egy-egy elszólásról, nem sporadikus jelenségekről van szó, hanem egy szervezett hadjárat indult meg ellenük. A makulatlanok, ha működésükről játszva fognak visszapattanni a vádak _ amint hogy törhetetlen hittel hisszük, hogy e7 jgy lesz — akkor a becsületesség nemes és nagy felháborodásával szólítsák elő a nagy nyilvánosság elé a vádaskodókat és ha kell ültessék okét a vádlottak padjára. Ám tanulságokat mindezeken túl is kell levonni. Vannak itt olyan tanulságok, amelyek, ha a gyakorlatban alkalmazni fogják, olyan levegőt teremtenek majd a városházán, amely levegő csirájában ol meg minden igaztalan vádat és minden gonosz gyanúsítást. Ezeknek a vádaknak alfája és omegaja pedig az, A Széchényi-fiirdő uszodája építésének botránya az Egységes Községi FoFgári Párt értekezletén Bérezel Jenő tanácsnok beszámolója — A tervezőmérnök és a vállalkozók felelősségre vonása Az Egységes Községi Polgári Párt hétfőn este Becsey Antal elnöklése alatt értekezletet tartott, amelyen a párt választott és hivatalbeli, valamint kültagjai közül megjelentek: Rónay Károly, Hohenbur- ger Antal, Csilléry Béla, Hoór-Tempis Mór, Szilágyi Lajos, Wellisch Andor, Nagy Antal, Sajó János, Di- nich Vidor, bibiti Horváth János, Farkas József, Zsíros István, Martin János, Béla Henrik, Szarnék Emil dr„ Nessi Gyula, Battenberg Lajos, Hubert Vilmos, Andréka Károly, Staub Elemér, Czabalay Kálmán, Rásó Lajos, Dongó Orbán, Horváth Károly IV„ Sie- gescu József, Becsey Antal, Scheuer Róbert, Holzer Nándor, Gammauf Géza, Bacsinszky Vladimir, Usetty Béla, Pasztélyi Vilmos, Németh Béla és a meghívott Bérezel Jenő tanácsnok. A pártértekezlet napirendjén a beruházási Programm és az üzemgazdasági problémák megvitatása szerepelt, azonban Scheuer Róbert felszólalásával kapcsolatban napirend előtt szóba került a városligeti Széchenyi-strandfurdő immár botránnyá dagadt ügye, amely körül nagy és oly szenvedeimes vita fejlődött, amely teljesen lefoglalta az értekezlet idejét. Dirtich Vidor mint a Széchenyi-fürdő építkezésének végrehajtására kiküldött bizottság tagja részletesen ismertette a fürdőnél folyamatban levő munkálatok előzményeit. Az első hiba már a pályázat kiadásánál megtörtént, amikor a tanács a Szentgycrgyi
