Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-12-21 / 51-52. szám
Budapest. 1927 december 2i 5 ^XJMZO&lliJZMP • • • /1 Karácsonyfa alatt Mérnökök a szzékcsíővárosi IcösziQaxgatásban Irta: BECSET ANTAL kormány főtanácsos, tv. biz. tag, az Egységes Községi Polgári Párt alemöke talán meg a vásott gyerekek sem vesznek össze, hanem vagy elvonulnak az ünnepi környezetből, vagy elraktározzák haragjukat az amúgyis hamar, túlságosan hamar újra. ránk köszöntő hétköznapokra. A karácsonyfa alatt nekünk sincsenek fullánkjaink, csak átfogó, meleg emberszeretetünk érzése hat át bennünket jobban, mint bármikor. Mint az „elszakíthatatlan Guttmann” kékzubbony os munkásai, ma „mi sem húzunk.“ Ma nincs epénk, nincs keserűségünk, hogy haragról, vagy gyűlöletről ne is beszéljünk, ami mindig távol állt tőlünk. Távol áll tőlünk még akkor is, amikor a közért vívott harcok hevében élesebben vág a toll és mélyebbre hasít a kihegyezett szó. Sok kemény viadalon, tüzes tűsükön harcolta át magát ez az újság. Húsba vágó kritikák, riasztó leleplezések, fringiás, páncélos elvi- viták, éles bevágások és még élesebb ri- p oszt ok egymást érték ezeken a hasábokon. Soha nem tévedtünk azonban a személyeskedés fertőjébe, a harcok hevében soha nem húzta le lábunkat a gyűlölködés hínárja: ezért kerültünk ki mindig, minden csatából, minden viharból ép testtel, megcsúszás, elvágód áis nélkül. És csípett, ennek a rovatnak a fullánkja is mindenkor, ahányszor rövid pár mondatban szóvá tettük a félszeg- ségeket, vagy visszaéléseket. A fullánk csípett, észre is térítette akárhányszor, akinek a csípés szólott, de a helye sohasem dagadt fel, mert a fullánknak sohasem volt mérge, íme, karácsony estére leleplezzük a magunk hadállását, a magunk fegyvereinek tisztaságát. Eláruljuk, hogy sohasem volt és sohasem lesz a kemény kritikának embervadászat a célja, mert nem gyilkolni, még csak sebeket ejteni sem akarunk, csupán megjavítani mindazt, ahol a közérdeket veszélyeztetve lettjük. Karácsonyra azonban még a méreg nélkül való csípésnek sincs helye: ma békében hagyjuk a Tekintetes Tanácsot, nem bántjuk a Mélyen Tisztelt Közgyűlést. Ma nincsenek előttünk sem kuruckodó pártok, sem okvetetlenkedö városatyák. ma ember, ma barát, ma testvér mindenki. Ma még rosszai feltételezni sem tudunk senkiről, aminthogy hisszük és valljuk, hogy a karácsony szívet derítő, szívet melegítő isteni hangulatában, ebben a szent egymáshoz-borulásban mindnyájan szeretjük egymást, egymásban ezt a szerencsétlen magyar hazát és ezt a nagyjö- vőjű édes magyar fővárost. Bár az esztendőnek minden napját karácsonnyá lehetne varázsolni, hogy a fullánkok nélkül való béke élne mindig az emberi szivekben. VILLANYI WW SCHÄUMBURG-LIPPE HG. udvari pince Csak régi évjáratok. ftnmhílr Ronn OKl- gépészmérnök vas és fem- llOmUUS BBnU ipar. Ü7eme Tel. J. 458-52. BUDAPEST, VII, DOB-UTCA 92-96. SZ. November 17-én múlt ötvennégy esztendeje annak, hogy a három testvérváros: Pest, Buda és Óbuda az országnak egységes közigazgatással bíró fővárosává lett. Az egyesítés idején a főváros lakossága 300,000 volt; ma több, mint ennek háromszorosa. Az összes épületek száma 9400 volt, — ma több, mint ennek kétszerese; emellett természetesen az épületek nagyságában is óriási eltolódás volt; 1873-ban a három- és négyemeletes házak száma alig haladta meg a 200-at, ma ezek száma 4000 körül jár. Lakóházak építésébe az elmúlt idő alatt közel kétmilliárd, középületekbe egymilliárd aranykoronát, utak építésébe több, mint százmillió aranykoronát fektettek be. 1873-ban a közlekedésügyet a lóvasút, a sikló és a csavargógőzös vállalatai szolgáltatták, együttvéve alig 10 millió utast szállítva évente; ma a Beszkárt egymagában 300 millió utast szállít egy év alatt. Az egyesítés idején a fővárosnak egyetlen egy számottevő üzeme sein volt; ma a hatalmas üzemek sora van a főváros birtokában, amelyek együttvéve több száz millió pengőt forgalmaznak. A nagy evolúció arányai természetesen a főváros budgetjében is erőteljesen tükröződnek vissza; 1874-ben a rendes és rendkívüli bevételek összege alig tett ki 16 millió aranykoronát, azaz 18.5 millió pengőt; ezzel szemben az 1928. évi budget kereken 200 millió pengőre rúg. Érthető, hogy e hatalmas fejlődés fokozottabb és minösítettebb feladatokat rótt a köz- igazgatásra is. A közigazgatási alkalmazottak száma (az önálló vagyonkezelésű üzemek személyzetén kívül) 1510 főről 5950-re emelkedett. Emellett a közigazgatási feladatok differenciálódása; az ügykörök újabb és újabb reorganizációját is szükségessé telte. A városfejlődés nagy kereteit, amelyet az 1873—1927-ig tartó fejlődés fentebb közölt számarányai határolnak körül, jórészben technikai alkotások töltötték meg tartalommal. A szorosan vett technikai munkát 1873-ban 49 műszaki alkalmazott látta el; 1912-ben e szám 189-re emelkedett; ma az 1927. évi közigazgatási évkönyv adatai szerint 120 rendszeresített mérnök és 37 műszaki tisztviselő látja el a műszaki teendőket. A lefolyt idő alatt a mérnöki adminisztráció a legkülönbözőbb módon kapcsolódott bele a főváros igazgatásába; eleinte úgyszólván segédivataf volt, utóbb mint köz- igazgatási egység egy középítési igazgató alatt volt megszervezve; átmenetileg részben egyes ügyosztályok ügykörébe felaprózva is működött; Igutóbb 10 év óta 3, s a háborút követő összevonás után 2 műszaki jellegű tanácsi ügyosztályba elhelyezkedve fejt ki tevékenységet; egységes műszaki irányítás nélkül és hozzáteszem, a közigazgatási mérnöki feladatkör helyes érvényesülése nélkül is. Azok a nagy hiteltúllépések, amelyek az elmúlt év nagyobb technikai létesítményei körül felmerültek, erősen ráterelték a közfigyelmet a város műszaki igazgatására. A közgyűlés által kiküldött ötös vizsgáló bizottság alapos munka keretében mutatott rá az anomáliákra és drákói szigorral sújtott le azokra a mérnökökre, akiknek mulasztása megállapítható volt. Az ügy személyi vonatkozásaival most nem foglalkozom; bár kétségtelenül volt valami bántó abban, hogy érdemes régi, kétségtelenül jóhiszemű emberek menesztésében merült ki az ] igazságszolgáltatás büntető ereje. Rá kell mutatnom azonban arra, hogy a mulasztással vádoltak alapjában véve nem bűnösei, hanem áldozatai annak a. tarthatatlan rendszernek, amely a városigazgatás egyik legfontosabb ágazatának: a műszaki igazgatásnak csődjét szükségszerűen felidézte. És le kell szögeznem azt is, hogy a műszaki igazgatást a maga célkitüzé- j seiben, ügykörének helyes szabályozásában, I egész belső szervezetében, és a végrehajtó ha- ; talomhoz való viszonyában gyökeresen revízió alá kell vennünk, ha azt akarjuk, hogy a műszaki igazgatás szervesen bele tudjon illeszkedni abba a nagy hivatásba, amely fővárosunk technikai és közgazdasági ügyeinek intézésében | reá vár. Tisztán kell látnunk mindenekelőtt a technikai igazgatás célját. Ez a cél nem más, mint egy fejlődő nagyváros városrendezési, közegészségügyi, közforgalmi, kultúrális, iparí és közgazdasági problémáit széles látókörben áttekinteni, azokat nemcsak nyomon követni, hanem azok fejlődését irányítani; azok pénzügyi és gazdasági kihatásait mérlegelve, a köz ja- i vára gyümölcsöztetni; a főváros gazdasági erő- I* forrását és a hasznothajtó beruházóisok lehetőségeit felkutatni; munkaalkalmakat teremteni, az intellektuell és fizikai munkanélküliek tízezreit produktív munkához juttatni; a munkálatok technikai és pénzügyi helyes lebonyolítását ellenőrizni. Ebből a megállapításból önként adódik a technikai igazgatás három alaptétele. Az egyik az, hogy a székesfőváros műszaki adminisztrációja minősített, magasabb- rangú technikai, közgazdasági, illetve közigazgatási funkció; munkája tehát súlyos felelősséggel teljes vezérkari tevékenység kell, hogy legyen. Ez a vezérkar magas horizontról, széles látókörben kell, hogy áttekintse hivatása területét, és nem szabad, hogy erejét részletkérdésekben aprózza fel. E nélkül könnyen abba a hibába eshetik, hogy a fától nem látja az erdőt. A másik alaptétel az, hogy ennek a vezérkarnak befolyása a városkormányzatra erőteljesen és intézményesen biztosítandó. A technikai igazgatás nem tölthet be alárendelt szerepet; érvényesülése a minősítési törvény revíziója, ügyosztályi tagozódása és az együvé tartozó ügykörök megfelelő központos irányítása révén intézményesen biztosítandó. Harmadik alaptételem, hogy ily minősített vezérkari munka végzése, és érvényesülésének biztosítása csakis megfelelő elméleti képzettségű és gyakorlati látókörrel bíró, közigazgatási nevelésben részesült apparátussal érhető el. A székesfőváros technikai igazgatása nem lehet sem protezsáltaknak menedékhelye, sem tehetségtelenek mentsvára. Ide képzett és több évi gyakorlattal bíró, válogatott személyzet kell, amely a maga mérnöki ismeretein kívül gyakorlati, közgazdasági látókörrel bír, és a szükséges közigazgatási ismereteket is megszerezte. Nem pusztán személyzet-szaporításban, tol- dozó-foltozó átszervezésekben és biintetőexpedi- ciókban, hanem a fentiekben körvonalazott célkitűzésekben és az azokból folyó feladatok energikus végrehajtásában látom az egyedüli módszert, amely a fővárosi mérnöki szolgálat igazi reformjához és a mérnöki tevékenységnek a közigazgatásban való helyes érvényesüléséhez vezet. Ü£GY1 SÁNDOR ÉS DÉVÉNYI ERNŐ ÉPÍ féSI VÁLLALATA TelefonT mai Budapest, VI., Paulay Fde-u. 55 5320 pengő. A világon minden 8-ik automobil 6320 pengő. CHEVROLET IVz tonnás tehefautomobiJ és a világszerte ismert teljesítőképességű SZCIYICly automobil. Budapesti föképviseiete: CENTRUM AUTOMOBILKEFESKEDELMl R.- . BUDAPEST, VI., AHORÁSSY-ÚT 8. Telefon: T. 256- 68, T 215-30 T. I03-48.
