Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-11-23 / 47. szám
Budapest, 1927 november 23. 35Ü&5äffi£lr járásaink ne nz dllamhataiom segítő mankóján, hanem a saját lábukon Járjanak“ Márkus Jenő előadása a Liget Klubban a városokról, a közigazgatási reformról és az új fővárosi törvényről Márkus Jenő dr. miniszteri tanácsos, a magyar kommunitások életének £ine kiváló ismerője, rendkívül érdekes előadást tartott ,,A városoktól“ címmel az dlnöklése alatt álló Liget Klubban. Márkus Jenő előadásában különös figyelmet érdemel a városok fejlődésének és az autonómiák kialakulásának történelmi múltjára vetett plasztikus megvilágítása, amelynek különös aktualitást kölcsönzött az a tény, hogy útban van a közigazgatási reform és fővárosi törvény revíziója. Előadását nagyszámú és előkelő közönség a legteljesebb figyelemmel hallgatta végig és az előadónak sűrű tetszésmegnyilvánítással adózott. Márkus Jenőt a szép est alkalmából, amikor egyben névnapját is ünnepelték barátai és tisztelői, az cgybegvültek nevében dr. Erősdy Sándor, a Liget Klub alelnöke köszöntötte. Márkus Jenő előadása egyébként ama sorozatos várospolitikai előadásoknak, amelyeket a Liget Klubban fognak megtartani, a fundmentuma volt. Az előadássorozat további előadói a következők: dr. Dalnoki Kováts Jenő. az Orsz. Iparegvesület igazgatója: ipari kérdésekről, — dr. Balkányi Kálmán: az aktuális kereskedelmi kérdésekről. — dr. Márkus György: külkereskedelmi mérlegünk tanulságairól és Martin János mérnök: a várospolitika műszaki feladatairól fog szólani. Az előadásokat minden csütörtökön. este 8 órakor tartják s az érdeklődőket a klub vezetősége szívesen látja. Márkus Jenő előadásáról a következő részletes tudósításunk számol be: Város és vallás Közeleg az idő, amikor a kormány az országgyűlés elé terjeszti a közigazgatási reformot és az új fővárosi törvényt. Egyetemes, nagy nemzeti feladatok megoldásáról lesz szó és a polgárságnak kötelessége. hogy behatóan foglalkozzék ezzel a kérdéssel. mert ennek sikeres eldöntésétől függ az ö jövő boldogulása is. Az államalakulatoknak, a városoknak a bölcsője: a család. A családot, a néptörzseket, az élső társadalmakat a közös hitből fakadt vallási kultusz teremtette és fejlesztette. Az ókori népek felfogása szerint az emberek csak az istenek segítségével alapíthatnak és tarthatnak fenn városokat. Az ókori felfogás szerint a város nem volt egyéb, mint bizonyos szent határok áltál bekerített olyan vallási hely. ahol az emberek az isteneikkel egvütt a legbensőhb közösségben laknak. Ügy, amiként a családi szentélyben csak a családtagok vehettek részt, a város közös szentélyében is csak a várost alkotó nagy család tagjai, a várost védő istenek védettjei jelenhettek meg. A görögöknél és a rómaiaknai a vallás volt az a középpont, az a hatalom, amely az államot fenntartotta és amely körül a kormányzat mozgott. Ezt a vallási jellegzetes alakulatot, formát és szervezetet tükrözi vissza a görög Athén, az Akropo- lisz körül elterülő 10.000 házával és 180 ezer főre menő népességével, továbbá a Tiberisparti Róma. a pogány birodalom fővárosa, melynek lakossága Kr. ív 1 ^ millióra tph,p+őTUNCSRAN Athén közigazgatása decentralizált volt, míg j Rómáé erősen centralisztikus. A római birodalom j . bukásával a virágzó ókori városok lejtőre jutottak, j i Gazdagságuk, kultúrájuk lehanyatlott s egyre jobban | vesztettek súlyukból és jelentőségükből. Város helyett vár A középkor elején a városok úgyszólván teljesen elenyésztek. Helyettük mocsarak, vadvizek, hegyek és szakadékok által védett várak emelkedtek. A társadalom csak két osztályt ismert: az urat és a szolgát. Miután a földesuraknak oly nagy kiterjedésű birtokaik voltak, hogy azokat megművelni és kihasználni nem tudták, lassanként kifejlődik az alhübéri rendszer, amely bizonyos fegyveres és anyagi szolgálatok ellenében megadta a szolgák részére a va- ! gyonszerzés és a nemzeti kötelékbe való felvétel le- I hetőségét. Döntő erővel játszik ebben közre a keresz- . tény vallás és a germán társulási szellem, mely ma- J gával hozza a munka elismerését: a munkabéreket, j Ekként a földbirtokos osztályok mellett egv harma- I dik osztály kezd kiemelkedni, amelyből a városi élet, a polgárság rendje fejlődik és ez a rend az ezredik évben megdönti a hűbérséget és egy egészen új, szabadabb szellemet vált ki. A várak, kolostorok, apátságok közelében falvak, városok keletkeznek s ezeknek fejlődését nagyban elősegítik a különböző királyi kiváltságok és haszonvételek. A királyi kiváltságok a városok fenhatósági jogait1, a királyi haszonvételek pedig vagyoni gyarapodásukat eredményezik. A császárság és az Egyház között kitört harc, a kereszteshadjáratok, a mestereitek és a skandináv gildák, a városi 'lakosság fegyveres védőrségei mindjobban megerősítik a városokat s a harmadik rend lépésről-lépésre tért hódítva, végül is teljesen lerázza magáról a rabság bilincseit és öntudatra ébredve és felismerve állampolitikai és társadalmi hivatását: a francia forradalmon keresztül újjáalakítja Európát és megteremti azt a korszellemet, amely a népképviseleti alapon nyugvó par'lamentárizmushoz és a helyi önkormányzaton felépülő modern városokhoz és metropolisokhoz vezet. Az állami és önkormányzati érdekek Az ókor patriarchális, pogány valláskultuszában megszületett az önkormányzati szellem. A középkori népmozgalmak csatáiban és a krisztusi tanítások tisztító füzében kicsiholódott és lángragyúlt a polgári szabadság gondolata. Ez a kettő fűti, táplálja és viszi előre az újkor metropolisait és nagyvárosait, amelyek a nemzeti kultúra és előrehaladás visszatükrözői, a nemzeti energiák szétosztói, a magasabb társadalmi fejlődés biztosítékai és az emberi kultúrközösség összekötő hídja. A polgári szabadság érvényesülése úgy az országojs, mint a helyi önkormányzatban a nemzeti fejlődés előfeltétele. Ismertette azután Anglia, Franciaország, Olasz-, Németország és Belgium közigazgatásait és megállapította. hogy a városok autonómiája Angliában és Németországban valósult meg a legideálisabban. Részletesen foglalkozott a magyar városok szervezetével és rámutatott arra, hogy rendezett tanácsú városaink a vármegyék fénhatósáságába olvadó centralizáció rendszerét mutatják és hogy törvény- hatósági jogú városainknak, sőt Budapeßt főváros- nak az autonómiája is meglehetősen szűk körre terjed. A városok háztartásáról szóló legújabb törvény a kormányhatalmat felügyeleti jogán kívül, a törvény- hatósági bizottságok határozataival szemben, nem csupán megsemmisítési, hanem az érdemi rendelkezés jogával is felruházta, ami az önkormányzati szabadságnak erős megszorítása. Az állami érdekek és a helyi önkormányzati érdekeknek helyes összeegyeztetése az a nagy várospolitikai feladat, melynek sikeres megoldásától függ a városok hivatásának eredményes betöltése. Ahol az államhatalom joga végződik, ott kezdődik a városok autonómiája. Ez a demarkációs vonal elméletileg. Ennek a demarkációs vonalnak helyes és céltudatos, a múltak tapasztalatain okuló, a jelen követelményeivel számoló és a jövőt szolgáló megállapítása a közigazgatási reformnak és az új fővárosi törvénynek vezérlő motívuma és iránytűje. SVÜiiyem legyem a reform ? Ezt a demarkációs vonalat a polgárság intellektuális erejének, műveltségi, fokának a mérlegelésével és megítélésével kell megállapítani. A nemzeti újjáépítés munkájának két legfontosabb területe: közgazdasagunk és közigazgatásunk. Közgazdasági megerősödésünk szorosan összefügg közigazgatásunk modern reformjával. Városainknak, elsősorban pedig Bud_apestnek újjászervezése, új szférájuknak a megteremtése nélkülözhetetlen eszköze egyúttal közgazdaságunk megerősödésének is. A közigazagtási reform során arra kell tehát törekedni, hogy kerülve a felesleges gyámkodást, város- igazgatásunkba minél több szabadságot, minél több önállóságot és gyakorlatiságot vigyünk be. hogy városaink ne az államhutalom segítő mankóján, hanem a saját lábukon járjanak, mert csak akkor válhatnak és fejlődhetnek a vidék, az ország élettől lüktető gazdasági, ipari, kereskedelmi és kulturális központjaivá, a nemzet erkölcsi és anyagi javainak hasznos gyűjtő- medencéivé és erőforrásaivá. LE ívTRO-FORRASZTÓ ES MŰSZAK! TÁRSASÁG Budapest, V, Dráva u 5. Telefon : l. 971-57 Speciális hegesztések jótállással. E' JOilASZ VILflOS és WEIHER FERENC (NÉHAI WEINER JÁNOS UTÓDAI) ÉPÜLET ÉS MÖLARATOS ÜZEME őUDAPESí, VI,, ALMÁSSY-TtR 4. SZ. Alapítva: 1899. Telefon: J. 333-43. REINER NÁNDOR Budapest, Sózsa-u. 33. Tét.: J. 440>86 MAGYAR FAÁRU és FAKERESKtDELMI VÁLLALAT FAKEüESKEDES schusdek és vajda LÁDAGYÁR Köz onli Iroda BUDAPEST, V, VÁCZHJT HO. SZÁM. Telefon: L. 913-02. Telepek; VI, Frangepán ueca 16 és VI, Lomb ucca 22 RÓMA JÓZSEF «EPÉSZMtRrtÖK GRAFIKAI GÉPMŰHELYE Budapest. V, Visegrádi-u. 3 (Bejárat: Kádár-u. 1?) Tel :T. 254-48 Soksz-irositóipari és könyvkö é zeíi mindenfajta népet javít lakit és átköltöztet szikáevi 11T1R6 V., Zápolya-ucca 38. Telefon: L„ 992-44 Magas- és vasbefon-épílés, tervezés oki. mérnök épílési’káílalkozó l
