Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-11-23 / 47. szám
Budapest, 1927 november 23. 3 A Tabán felépítése improduktív cél — mondja Búd pénzügyminiszter A tanács előterjesztése a legközelebbi közgyűlés elé kerül — „Ha a kormány nem enged külföldi kölcsönt felvenni, akkor a Tabánt nem fogjuk felépíteni A Tabán-kérdés több évtizedes problémája a tő- városnak. Ez a probléma néhányszor már-már megérettnek látszott a megoldásra, az utolsó pillanatban azonban mindig közbejött valami, ami a megoldás terminusát ‘kitolta. Legutóbb is ez történt. Úgy látszott ugyanis, hogy a Gallina-féle tervezet valóra váltásának nem lesz különösebb akadálya, de a pénzügyminiszter úgyszólván az utolsó pillanatban vétót emelt. A Gallina Frigyes főjegyző által készített nyereményikölcsön tervet, amely Dréhr Imre népjóléti államtitkár tevékeny közreműködésével jött létre, pártkülönbség nélkül helyeselték, mígnem Bad János pénzügyminiszter — éppen a Fővárosi Hírlapban megjelent nyilatkozatában — ki nem jelentette, hogy Budapest lakosságának áldozatkészségét a jelenlegi pénzügyi viszonyok között erre a célra a tervezetben kontemplált mértékben igénybevenni nem lehet. Búd pénzügyminiszter alaposan megindokolt álláspontja előtt természetesen mindenki deferáLt és ezzel a tabáni nyereménykölcsön ügye kútbaesett. Ezekután természetszerűen a külföldi kölcsön útján leendő megoldásterve kerül előtérbe. Illetékes városházi körökben már megcsinálták a pontos számvletést is, míg most a héten újra Búd János pénzügyminiszter döntötte cl a kérdést és pedig ismét kedvezőtlenül. A képviselőház pénzügyi bizottságának ülésén, amelyen a valorizációs javaslatot tárgyalták, szóbakerült a külföldi kölcsönök kérdése általában és ezzel kapcsolatosan a Tabán felépítése céljából felveendő külföldi kölcsön kérdése is. Búd János pénzügyminiszter — a napilapok tudósítása szerint — röviden intézte el a kérdést, amennyiben általánosságban állástíoglalt bármiféle külföldi kölcsön felvétele ellen és ezt az álláspontját a Tabán-kérdést illetően is konkré- tizálta. A Fővárosi Hírlap munkatársa szükségesnek tartotta, hogy Búd János pénzügyminisztert megkérdezze, milyen megokolással foglalt állást a Tabán-kölcsön | 'felvételié ellen. — Ebben a tekintetben — éppen a felmerült nehézségek és a munkálatok lassú tempója miatt — meg kell ismételnem azt a többször kifejezésre juttatott felfogásomat, hogy a főváros közlekedési problémáinak gyors megoldása érdekében közlekedési diktátorra van szükség. Ha erre a lépésre el nem szánjak magunkat, eredményes és gyors munkát nem várhatunk ... — Az Egységes Községi Polgári Párt mni- den rendelkezésre álló eszközzel küzdeni fog —- éppen a főváros közönségének jól felfogott érdekében — ezeknek a közlekedési kérdéseknek mielőbbi megoldásáért. Milyen legyen az űj villamostarifa Kozma Jenő dr. itt közölt nagybecsű nyilatkozatához tudni kell, hogy az Egységes Községi Polgári Párt a villamostarifa leszállítására és reformjára vonatkozó akcióját nagy eréllyel és korikrét indítványok megtételével végigvezette az 1928. évi költségvetés pénzügyibizottsági és közgyűlési egész vitáján. Az Egységes Községi Polgári Párt a villamostarifa leszállítását az egységes jegyrendszer bevezetésével kívánja megvalósítani és ugyancsak ezen a réven kíván megtakarításokat elérni. A Scheuer Róbert által kidolgozott tervezet szerint a villamostarifa leszállítása révén . sem a főváros háztartása, de maga a BSzKRT sem károsodik. pedig kétségkívül sikerülni fog a közönség terheit lényegesen enyhíteni. A terv szerint Búd János pénzügyminiszter a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A képviselőház pénzügyi bizottságának ülésén kijelentettem, hogy külföldi kölcsön felvételéhez semmiesetre sem járulhatok hozzá. Ennek a kijelentésemnek megokolása az, hogy az új Tabán felépítéséhez szükséges összeget külföldről kellene behozni, már pedig én ezt az államhitel szem pontiéiból lehetetlennek tartom. A Tabán felépítése improduktív cél. az ilyen cél megvalósításával pedig várni kell különösen akkor, amikor más sürgősebb feladatok állanak előttünk. Ilyen kevésbé sürgős feladatok gyors megoldása veszélyeztetné olyan célok valóraválta- sát, amelyek elsőrangú fontosságúak és így hosszabb halasztást nem szenvedhetnek. Az állam termelését kell most elsősorban rekonstruálni és így nem gondolhatunk olyan problémák megoldására, amelyek sürgősségét semmiféle közérdekű szempont nem támasztja alá. Az ilyen tervek megokoltak voltak a háború előtt, most azonban várni kell még . . . A pénzügyminiszter határozott kijelentéseinek következményeiről megkérdeztük Liber Endre tanácsnokot, aki a következőket mondotta — Én a magam részéről csak annyit mondhatok, hogy a kapott megbízásnak megfelelően a tanács álláspontját a közgyűlésnek beterjesztem. A Tabán-kérdésre vonatkozó tanácsi előterjesztést már a legközelebbi közgyűlésen ismertetni fogom. A közgyűlés a tanácsi előterjesztés dolgában meghozza döntését, amelyet azután a kormányhatósághoz fogunk felterjeszteni. Ha a kormány azt fogja mondani, hogy külföldi kölcsön fölvételét nem engedélyezi, akkor a Tabánt nem foga Fővárosi Hírlap munkatársának: jak felépíteni. A fővárosnak erre a célra pénze nincsen. A Tabánt csakis idegen tökével lehet felépíteni. Annak a kérdésnek az elbírálása, hogy a külföldi tőke mikor és milyen mértékben jöhet be az országba, — a kormány feladata. A kormány joga megítélni az ország valutáris helyzetét s ha a kormány ezt a helyzetet a külföldi kölcsön felvétele szempontjából kedvezőtlennek fogja minősíteni, nekünk nem lehet más kötelességünk, mint az, hogy a kormány állásfoglaláusát tudomásul vegyük ... Kozma Jenő dr.: A főváros közlekedési problémáinak gyors megoldása érdekében közlekedési diktátorra van szükség Siettetni kell a villamostarifa leszállítását, az új autóbuszvonalak kijelölését és rendbehozását A főváros 1928. évi költségvetésének letárgyalja után az aktuális fővárosi problémák egész sora vár elintézésre. Már a költségvetési vita során erélyes akció indult meg a villamosviteldíj leszállítása érdekében és ugyanekkor sürgető akció kerekedett az autóbusz közlekedés problémájának megoldása érdekében is. Mindkét akció az Egységes Községi Polgári Párt iniciativájára vett lendületet, a főváros illetékes ügyosztálya azonban csak most határozta el magát, hogy e fontos problémák letárgyalása céljából péntekre összehívja a közlekedési bizottságot. Kozma Jenő dr., az Egységes Községi Polgári Párt elnöke, akit ebben az ügyben megkérdeztünk, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: ________________ Ij isPalág-yi Gyula K.T. f a-, vas- és rézbutorgyár Budapest, VII., Angol ucca 33. szám Iskolák, kórházak, internátusok, szállodák stb. teljes berendezése. Tel.: j, 395-23. Épületasztalosság. Tel.: J. 395-23. — Magam is nehézinényezem, hogy a fővárosi közlekedési problémák túlságosan lassú tempóban haladnak a megoldás felé. Nyilvánvaló pedig, hogy a fővárosnak ma alig van jelentősebb és sürgősebben megoldandó problémája, mint a közlekedésügy. Teljesen rendezetlen kérdéssel állunk szemben. Sőt nem is egy kérdés, hanem a kérdések egész sora vár letárgyalásra. — A legsürgősebb ezek között a villamos- tarifa leszállítása. Erre vonatkozóan pártunk ne>- vében és megbízásából Scheuer Róbert konkrét indítványt fog a közlekedési bizottság ülésén előterjeszteni. A másik kérdés az autóbuszprobléma elintézése. Végre meg kell már állapítani az autobuszrelációkat, ki kell jelölni és rendbe kell hozni az új autóbuszvonalakat, dönteni kell a pályázatok fölött, vagyis általában és végeredményben : siettetni kell az egész vonalon a közlekedésügyi munkát. az egységes viteldíj felnőtteknek 20 fillér, gyermekeknek 12 fillér lesz. Ezenkívül meg kell tartani továbbra is a munkások és alkalmazottak számára a menettérti jegyet, amelynek eddigi 40 filléres árát 36 fillérre kell leszállítani. Az árleszállítás a BSzKR-nak ötmillió pengő veszteséget jelentene, de a Scheuer-féle tervezet rámutat a módokra is. amelyekkel a BSzKRT ezt a veszteséget bőven behozhatja. A tervezet öt pontban jelöli meg a megtakarításokat: 1. Javasolja a csomagoknak pénzért való szállítását, aminthogy külföldön mindenhol megengedik, hogy a pótokcsi első perionján csomagokat lehessen szállítani. Ha a BSzKRT minden csomagért 20 fillért számít, ez átlagban évi másfél millió pengős jövedelmet jelent. 2. Javasolja az automatikus váltószerkezetek alkalmazását, aminek révén 200 váltóőr fizetését lehet megtakarítani. 3. Jelentős megtakarítást hoz a kalauzrendszer leegyszerűsítése. Ez valósággal automatikusan áll elő akkor, amikor az egyszerűsített jegykezelés révén háromszáz kalauz munkálja válik fölöslegessé. A második és harmadik pontban foglalt megtakarítás évenként körülbelül egymillió pengőt tesz ki. 4. A a technikai haladás előnyeit is gyümölcsöztetni kell a közönség érdekében. A múltban nagyon drága volt az áramszolgáltatás, ma azonban már sokkal modernebbek a gépek és így az új elektromos rendszerrel másfél millió pengőt lehet megtakarítani. 5. A bliccelés megszüntetése és kiirtása is jelentős megtakarítási terület. Az^ egységes jegykezelés révén a jövőben szinte elképzelhetetlen a jegycsalás és így a Scheuer-féle tervezet ezen a réven is egymillió pengő több bevételre számít. Az itt felsorolt öt megtakarítási tétel kereken kiadja azt az ötmillió pengő veszteséget. amit egyébként a BSzKRT az egységes jegyrendszer bevezetése mellett veszítene. svéd golyós és görgős csapágyak Opiginal-Qohnep svéd számológépek A j j fn^AV amerikai számleíró AUU-mUPA összeadó gépek H A L D A svéd zajtalan írógép fiDENITT D1DHNED vaskereskedelmi és UREllI 1L " rlRIlIlLR ipari részvénytárs. BUDAPEST, IX, ÜLLŐI-UT 55 Telefon J. 402-78 KÖZPONTI FŰTÉSEK és egészségügyi berendezések vállalata SZEPESSY SÁNDOR UTÓDA SZEPESSY GYULA okleveles mérnök. Budapest, VII, Abonyl-u. 25. Telefon : J. 380 30
