Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1927-10-12 / 41. szám

Budapest, 1927 október 12. 7 Bőséges fedezel aminek ki kellett maradnia a berufjázó programból Sipőcz Jenő dr. polgármester expozéjának meglepetései A főváros pénzügyi bizottsága -egyelőre lassan, tempósan tárgyalja az új költségvetést, _ amely a polgármester megállapítása szerint 1913 óta elsőnek készült el idejére. A tárgyalás vontatottsága azonban, egészen természetes abban a stádiumban, amikor a pártok hivatalos szónokai szólalnak föl. Az^ első napokban ezek a felszólalások elhangzottak és így valószínű, hogy most már a pénzügyi bizottság tárgyalása erősebb iramot vesz. A pénzügyi bizott­ság tárgyalásának magán a költségvetésen kívül elsősorban Sipőcz Jenő dr. polgármester expozéja adja meg az alapját. Ennek az expozénak pedig a maga puritán egyszerűségében és lllogikusságában nagyon érdekes részletei, valóságos meglepetései voltak. Ezekről a meglepetésekről kell ma meg­emlékeznünk. „Feltűnő melegséggel ..." A főpolgármesteri expozé első meglepetése az a néhány meleg mondat volt amellyel dr. Sipőcz Jenő polgármester a pénzügyi ügyosztály új veze­tőjét. Lamotte Károlyt és" annak munkáját méltatta. A napilapok általánosságban megemlítették. _ hogy „feltűnő melegséggel“ emlékezett meg a polgármes­ter az új pénzügyi tanácsnokról. Várospolitikai kö­rökben viszont úgy kommentálják a dolgot, hogy a minden pártárnyalat előtt szimpatikus, .nagytehetségű Lamotte Károly számára ez a meleg polgár­mesteri . nyilatkozat a pénzügyi ügyosztály élén való állandóságot jelentette be. — Nem mulaszthatom el — mondta a polgár­mester, — hogy elismerésemet ki ne fejezzem a pénzügyi ügyosztályinak és új vezetőjének, aki igazán nagy szakértelemmel és energiával állította össze ezt a költségvetést. Ezeket a szavakat — bármily rövidek voltak is — kétszer megszakította a pénzügyi bizottság tagjainak általános helyeslése. Mindez együttvéve körülbelül azt jelenti, hogy Lamotte Károly marad a pénzügyi tanácsnok és hogyha dr. Csupor József november közepén újból szolgálattótelre jelentkezik a polgármesternél, minden bizonnyal más ügyosz­tály élére kerül. A beruházó program szeren­cséje A polgármesteri expozé második meglepetését úgy mondhatnánk, hogy a polgármester lelleplezte a beruházó program szerencséjét, ismeretes, hogy eredetileg a beruházó kölcsön összegét 18,800.000 dollárra, vagyis 107 millió pengőre kontemplálták. A közgyűlés azonban az olcsóbb kamatozású, de nagyobb levonású és nagyobb árfolyamveszteség­gel járó kölcsöntípust fogadta el -és így a 107 millió­ból 6,400.000 pengő hiányzott. Örömmel jelentette tehát a polgármester, hogy abból a 22,400.000 pen­gőből. amely az 1926. évi zárszámadásban mutatko­zik. mindent meg lehet valósítani, ami a beru­házó programból kimaradt. Meg lehet valósítani nemcsak a kölcsön árfolyam- vesztesége révén elmaradó beruházásokat, de meg lehet valósítani mindazt, ami amiatt maradt ki, mert a kormány szigorúan megállapította a beruházó kölcsön felső határát. Pontról-pontra felsorolva a polgármester ter­veit. amelyeket a 22,400.000 pengőből akar megvaló­sítani, a következő képet állíthatjuk össze: ]. Az eredeti negyven új autóbusszal szemben a közgyűlés száz autóbusz beszerzését határozta el. A hatvan új autóbusz beszerzésére, egyéb beruhá­zásokra és építményekre körülbelül 5,600.000 pengő szükséges. 2. Az új rendkívüli bevétel terhére számolják el a banképítkezésekkel kapcsolatos kislakások köz­müveinek költségeit. 3. Négy új iskola építésére kétmillió pengőt használnak fel az 1926. évi zárszámadási fölösleg­ből. 4. Nagyobb összeget állítanak be a ferencvárosi helyikikötő munkálatainak befejezésére. 5. A fölöslegből fedezik a csatorna- és szivattyú­telep építkezési költségeit. 6. Uj köztisztasági intézmények (valószínűleg a szemétégető telep, stb.) felállítására és fejlesztésére OTIS FELVONÓMŰVEK vezérképviselete KLOSE V. F. FELVONÓGYÁR Budapest, V., Visegrádi-u. 64. Telefon: L. 960—24 is kívánnak nagyobb összeget fordítani. 7. Ebből óhajtják fedezni a közkórházak ápolási dijainak differenciáját. Herujjázások a rendes bevételből Az új költségvetésben számszerűen a múlt évvel szemben a kiadások 35 millió pengős emelkedést mutatnak. A polgármester szerint ebből le kell szá­mítani 25 milliót, amit a rendkívüli bevételekké! fedezünk, úgyhogy körülbelül !0 millió pengő az. amit az előző évivel szemben effektiv többletnek lehet mondani. A polgármester szerint azonban a rendes bevételek­ből is többrendbeli beruházást fognak eszközölni. Út­építésekre kétmillióval, útjavításokra pedig 800.000 pengővel vettek fel a költségvetésbe többet, mint a múlt esztendőben. Nagyobb összeget állítottak be telekvételre és csatornázásokra, a budafoki-úti fő­gyűjtő és az angyalföldi főgyűjtő építésére. Uj tétel­ként szerepeli a költségvetésben- a lágymányosi tó feStöltésének kérdése. ahol a kultuszminiszter kezdeményezésére a német Dahlem város mintájára egyetem-várost akarnak építeni. Gondoskodik a költségvetés a fásításról, a ligetek és parkok létesítéséről, a Budapesti Kisipari Hitelintézet alaptőkéjének felemeléséről, az áruminta­vásár és az idegenforgalmi intézmények támoga­tásáról. Nagy összegek vannak a költségvetésiben a kórházak gyökeres tatarozására, valamint tüdőbeteg­gondozó intézet felállítására. Uj tételek még a Kossuth-szobor felállításának költségei, a bélatelepi leányárvaház-üdülőtelep létesítése, új szegényház építése és új népfürdő létesítése. Hat milliót visszaadnak a polgárságnak Kétségtelen, hogy három esztendő alatt a. fő­város jelentékeny összeget vett el a polgárságtól, amiből azután 22,400.000 pengős zárszámadási fölös­leg előállott. A polgármesteri expozé egyik -meg­lepetése volt az. hogy a polgármester bejelentette hatmillió pengőnek a polgárság számára köz­vetett úton való visszajuttatását. Éz részint adóleszállítás, részint pedig az elektromos áram fogyasztási dijának leszállítása révén történik meg. Mint ismeretes, a főváros a népjóléti minisz­ternél tartott drágasági ankét eredményeképen engedményeket tett a fogyasztási adóknál, vámok­nál és vásárdíjaknál Az az összeg, amit a főváros ezen a réven visszaad a polgárságnak, 3,600.000 pen­gőt tesz ki. Ebben benne van az az összeg is. amit a főváros azáltal veszít, hogy a kormány a forgalmi­adó terén szintén engedményt tett és így a főváros a forgalmiadó beszedéséért kapott jutaléknál káro­sodik. Az elektromos áram egységárainak január 1-től kezdődő leszállítása révén a főváros harmad­félmillió pengőt juttat vissza a polgárságnak és így ez a két összeg együttesen pont hatmillió pengői tesz ki. Valószínű, hogy Budapest polgársága a polgár- mesteri expozénak ezt a pontját veszi legnagyobb örömmel tudomásul. ETERNIT tetőfedövállalat és építési anyagkereskedés SOMOGYI BÉLA Budapest, VI., Grói Zichy Jenő-atca 34. Telefon: T. 140-11 chőndorfe? Jenő mérnök központi fűtési, szellőztetési, vízvezetéki és csatornázási berendezések vállalata Budapest, VI8L, Gólya ucca 22. sz. Telefon szám: József 431—72 | Hirsch László l ÚT- ÉS VASÚTÉPÍTÉSI VÁLLALAT 4 ! I., BUDAFQKI-ÚT 22 j } TELEFON: JÓZSEF 321-17 » HIKKERGYULA Re*-, v«sbutor-, sodronyágybetét gyára. Szálloda, kórház és penzió teljes berendezések Budapest, VII. kér., Holló ucca 3. Mintaraktár: V1L, Dohány-ucca 6. (Ízt. templom mellett.) __^^____TelefonjJ3yár: József 424—12, Mintaraktár : József 361—97. ítélet után Bérezel Jenő rehabilitálása, Bánlaky Géza igazgató szerepe és Hegedűs Ármin honoráriuma Ha büntetőszankciói nincsenek is. mégis Ítéletnek kell nevezni a. hiteltúllépések ügyiében kiküldött ötös bizottság megállapításait, mert az egész pénzügyi bizottság pártkülönbség nélkül tüntető és ünnepélyes formák között tette magáévá ezt a jelentést. Az el­ítélt kétségkívül a középítési ügyosztály és annak néhány vezető főtisztviselője. Ezeknek az eljárását rendkívül súlyos szavakkal bélyegzi meg az ötös bizottság és azt kívánja a polgármestertől, hogy a már megindított fegyelmi vizsgálaton kívül újabb személyekkel szemben is indítsa meg a fegyelmi vizsgálatot megelőző eljárást. Az ítélet fölmenti a vád alól a városgazdasági ügy­osztályt és annak akkori vezetőjét, dr. Bér­ezel Jenő tanácsnokot. A közvélemény igaizságérzete ezek után azt várná, hogy Bérezel tanács nőik megkapja azt a satis- fakóiét, amely ennek az „ítéletnek“ értelmében ki­jár neki. Kétségtelen, hogy Bérezel Jenövei szem­ben túlságos szigorúsággal jártak el akkor, amikor a tényállások földerítése közben elhelyezte őt a, pol­gármester annak iaz ügyosztálynak az éléről, amely­nek vezetésében annyi szeretettel és annyi tehetség­gel dolgozott. Az ötös bizottság jelentésének isme­rete óta. valószínűleg Sipőcz Jenő dr. polgármester, akinek jóindulatát kétségbe sem lehet vonni, való­színűleg szintén rájött már arra, hogy Bérezel ta­nácsnok nem tartozhatik a megbüntetettek, vegy leg­alább is a megintetlek sorába. Az ötös (albizottság jelentésének olvasása közben megdöbbenéssel kell értesülni arról, hogy a bizott­ság Bánlaky Géza fiirdőigazgatövai szemben szintén fegyelmi eljárást sürget. Pedig azok a mentségek, amelyek általában az építtető ügyosztállyal szem­ben fennállanak, kétségkívül vonatkoznak Bánlaky Gézára is. mert kétségtelen az. hogy a műszaki vezetők „a magúk súlyával, tekintélyével, pr-ae- S'uimált szaktudásával és gondosságával ránehezed­tek“ nemcsak az ügyosztályra, hanem Bánlakvra is. Bánlaky Géza ni világ egyik leggyönyörűbb intéz­ményének, a' Szent Gellért-fürdőnek az igazgatója. Egy világhíres tündérpalota van gondjaira bízva és egészen természetes, hogy minden eszközzel és minden módon tökéle­tesíteni, szépíteni, ragyogóvá tenni óhajtotta ezt az intézményt. Egészen bizonyosra lehet venni, hogy ha mégis meg­indulna az a fegyelmi vizsgálatot megelőző eljárás, amelyet az ötös bizottság kíván, ez csak Bánlaky Géza teljes igazolásával végződhetik. Bármily tisz­telettel adózunk is az ötös bizottság nagyszerű mun­kájának, fájdalommal kell tudomásul vennünk azt, hogy iegy olyan kiváló embert, mint Bánlaky Géza, aiki ezt a világhírű intézményt páratlan gondosság­gal és szeretettel vezeti, ilyen módon elkedvet­lenítenek. Van azután az ötös bizottság jelentésének még egy meglepő pontja. Ez az, ami Hegedűs Árminra vonatkozik. Hegedűs Ármint szakértő tanácsadói mi­nőségben hívták meg a Szent Gellért-fürdő építke­zéséhez. „Megállapította az albizottság azt, — mondja a jelentés, — hogy ez a szakértői megbíza­tás a székesfővárosnak körülbelül 500 millió korona túlkiadásába került, mert az általa eszközölt terv- módosítások körülbelül 400 milliót, tiszteletdíja pedig 100 millió koronát tett ki.“. A mi tudomásunk sze­rint Hegedűs Ármin kitűnő szolgálatokat tett az épít­kezéseknél, amelynek eredeti stílusát megmentette. Hogy a terveken változtatni kellett? Ezt Hegedűs Árminnak művészi meggyőződése diktálta és a fővárosnak jogában volt a Hegedűs által proponált változtatásokat megcsinálni, vagy meg nem csinálni. Ezért Hegedűs Ármint pellengérre állítani, vagy neki szemrehányást tenni, igazán 'Senkinek sincs jogában. De nem lehetne pellengérre állítani azért sem Hegedűs Ármint, ha 100 millió szakértői tiszteletdíjat vett volna föl. Ez a szakértői tiszteletdíj feltétlenül meg­illette volna, értesülésünk szefint azonban a legmél­tatlanabb az, hogy megrovásban részesítik Hegedűs Ármin 100 milliós tiszteletdíját akkor, amikor ezt az összeget legfeljebb felkínálták neki, de ezideig senki ki nem fizette számára. Egyebekben mindenki örömmel olvasta azokat a propoziciókaí, amelyeket a bizottság a jövendő szá­mára tett és amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy a hiteltúllépések tengeri kígyóját meg lehessen foj­tani. Örömmel látjuk annak az elvnek az érvényesü­lését, amelyet éppen Kozma Jenő dr. hangsúlyozott költségvetési beszédében, hogy minden egyes tisztviselő a saját és egyéni tényeiért és mulasztásaiért egyénileg felelős. Ha ez így lesiz és ha a tisztviselők — mint azt a jelentés szintén hangoztatja, — magasabb köteles- 'Ségtudást is fognak érezni, akkor a jövőben nem lesz nehéz a veszedelmeiket és a hasonló szigorú ítéleteket elkerülni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom