Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-10-12 / 41. szám
Budapest, 1927 október 12. Fölösleges ftöbbkiadások Beszéde további részében Kozma Jenő dr. azzal foglalkozott, hogy milyen helytelen nálunk az útépítések rendszere. Megtörténik sokszor, hogy egyes úccákat, alighogy azokat újra burkolták, néhány nap múlva újra felbontják valamely másik üzem emberei, hogy ott kábelt, gáz- vagy vízcsövet, esetleg csatornát fektessenek. Ez igen helytelen és tarthatatlan, de ! ;. i i J&jjfc rengeteg többkiadást is okoz. Az útburkolási módok is nálunk igen elavultak és drágák. Mi csak most kezdünk áttérni a bitumenre, amikor egész Nyugateurópa útjai már mindenütt bitume- nezve vannak és megfelelő kemény kövei vannak burkolva. Külföldön személyesen tapasztaltam, hogy minden tíz évben kerül a sor egy-egy út javítására, addig nálunk az utakat minden esztendőben kétszer is meg kell csinálni és mindig olyan módon, hogy még sem lehet rajtuk járni. — Ezek is oilyan megtakarítások — folytatta — amelyekre céloztam. Nem arra bazirozok tehát, hogy tételleket töröljünk, hanem ezek a megtakarítások a polgárság javára szolgáljanak. Miért ne lehetne ezeket az ügyeket a legrigorozu- sabban kezelni. Kérdem tehát, hol van itt az organizáció. hol az adminisztráció műszaki vonatkozásban? Mást mondok. Külföldön járva, seholsem láttam azt. hogy a villamos síneket minden esztendőben fel kellene bontani, akármennyire túlterheltek is a vonalak. Montreuill és Wevey között tíz éve nem volt a pályatest felbontva és mellette az aszfalton a legkisebb repedés nincs. Megkérdeztem, hogy van ez, hogy ez az út ilyen sokáig tart. Azt mondották, azért, mert ők betonalapra építik a síneket és akkor 15 évig nem kell hozzányúlni, nálunk pedig kavicsot gyömöszölnek alá, amely félesztendőn belül elromlik. Kérdem tehát, nem drágább-e a fővárosnak az a mód, ahogy nálunk csinálják. Kérdem, szabad-e a polgárság pénzével ilymódon gazdálkodni? Mindnyájunkat terhel ezért a felelősség és nem vonom ki magamat alóla, mégis meg kell mondanom, hogy legyen ennek egyszer vége. Olyan módon építsenek utat, amint azt a külföldön teszik, és ha az itteniek nem értenek hozzá, tessék kiküldeni tanulmányútra, ott tanulják meg és majd felelősségre vonjuk őket, hogy a leckét jól tanulták-e meg. Azok á hibák, amelyek itt a műszaki adminisztrációnál vannak, s műszaki befektetéseknél jelentkeznek, kizárólag az adminisztráció hibái. Mert meg vagyok győződve, hogyha az előírt szabályokat és költségvetést betartották volna, vagy az autonómiához fordultak volna, akkor ezek az összes hibák eüminálhatók lettek volna. Itt függ össze megint a felelősség kérdése, hogy miért mulasztották el a hibák feltornyosulása előtt az autonómiához fordulni. Én tehát nem az autonómiát akarom csökkenteni, mert nem az autonómiának rovom fel ezeket a hibákat. Az autonómiának megvan a helye és meg vagyok győződve, hogy mindez a hiba elkerülhető lett volna, ha az autonómiának megfelelő szava lett volna hozzá. A közgyűlés autonómiája helyett tanácsi autonómia keletkezett — Az utonómiát én a közgyűlés autonómiájának tekintem, de látjuk, hogy az utóbbi időkben, az interregnum óta és az interregnum alatt megszokva, úgylátszik tanácsi autonómia keletkezett, s a tanácsi autonómia mellett egv ügyosztályi autonómia. Nem kérdeztek meg bennünket sok helyen, és ez hat zavarólag a nagyközönség előtt is. ímert azt hiszik általában, hogy -az autonóm szervek cselekszenek. így történnek a hibák és az intézkedések. Megállapítom tehát ezzel ellentétben, hogy sohasem a fővárosi, sohasem a törvényhatósági autonómia volt a hibás, hanem intézkedett, vagy félre lett vezetve a tanács, amely az autonómia jogait gyakorolta helyettünk. Ezekre a hibákra felfigyelt a kormány és a közönség egyaránt. S ezért lett aktuálissá a fővárosi törvény revíziója, amely által egyesek annyira veszélyeztetve látják az autonómiát. — Hogy mi lesz a fővárosi törvényben — folytatta Kozma — azt nem tudjuk, a javaslattal a kormány fog előállni, de egészen biztos, hogyha mi ezeket a hibás intézkedéseket az autonómiára kenjük, ha az autonómiát méltóztatik odaállítani olyannak, mint amely, intézkedett, akkor az autonómiaellenes hangulatnak adnak tápot. Az egyszer biztos, hogy most új törvény készül. Egészen biztos, hogy ez a törvény abban a légkörben fogamzik, amely nekünk kedvező lenne, azért kell leszögeznünk itt. az autonómiának a teljes ereiét, azért kell leszögeznünk itt az autonómia életrevalóságát, hogy azt a légkört, amelybe az autonómia önhibáján kívül került, lehetőleg csökkentsük és lehetőleg javítsuk. A kormány mielőtt a törvényjavaslatot végleg megállapítaná. meg fogja hallgatni az autonómia képviselőit. És olyan törvényjavaslat fog napvilágot látni, amelynek alapján összeállítandó város, házak, a polgárság és az egész lakosság érdekeit fogja tudni képviselni. Ojjttpftik a városliget! millenáris hidat Szabályozzák a Berlini-teret, parkírozzák a Deák-teret és a föld alá sülyesztik az uccai illemhelyeket Rumbach Dezső tanácsnok nyilatkozata A költségvetési vita során elhangzott nagy beszédében dr. Kozma Jenő megsürgette az elódázbai- tatlan városrendezési kérdések sürgős elintézését és az uccai közlekedés ’'endjénck haladéktalan szabályozását is-. E nagyfontossiágú problémák mai stádiuma iránt érdeklődtünk a városrendezési ügyRumbach Dezső h. tanácsnok a következő felvilágosítást adta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az általános városrendezési tervek elvégzése oly nagy feladat, hogy azt a költségvetés- szűk kereteibe beilleszteni és a jelenlegi személyzettel -elvégezni nem lehet. A városrendezési ügyosztály a magánépítkezésekkel összefüggő napi ügyek, telekrendezések stb. intézésével van lekötve. A főváros kiváló városrendezési szakértője, Wargha László, a legsürgősebb problémák megoldásán dolgozik. Ilyen a Tabán és ilyen volt Sasad rendezési terve, amely terület a. Sals-hegy déli lejtőjén terül el és* amelyet nagy elás menéssel nemrég fogadott el az építkezési bizottság. Sürgősen szükség volna a város új fel- vételezésiére, a rétegrajzos térképek elkészítésére. \ -régi üvegszelvények kezdetlegesek és már oV elavultak, -hogy abban -például még az Andrássy út sincs beierajzolva. Roppant nehéz a -mérnököknek ilyen -elavult szelvényekkel dolgozni, vagy pontos méréseket eszközölni. Mindezek elvégzés-e azonban nagy személyzetet kívánó, több évre terjedő, hatalmas -Programm. —* Legközelebb -megkezdjük, első sorban közlekedési és életbiztonsági okokból a Berlini tér rendezését. A mostani három járdasziget helyett a tér közepén egyetlen nagy járdasziget lesz, amely alkalmazkodik a tér alakjához és alkalmas lesz arra, hogy <a forgalmait egy irányba szabályozza, a mostani élet- veszélyes össze-visszaság helyett. Az órával ellátott uccai illemhely zöld házikója egyelőre marad, de ennek a lebontása is soron vau. — Még ebben -az évben hozzáfogunk a Deák tér rendezéséhez is, amelynek parkírozás! terve már 1925-ben elkészült és jóváhagyatott. A földalatti villamos csarnoka, helyén virágos körönd lesz, pázsittal övezve. Rendezzük az evangélikus templom -előtt elterülő, elhanyagolt teret is. — Sürgős feladataink közé tartozik a városi- ligeti tó felett emelt Milleniuuii-híd teljes átépítését is. Ez az alkotmány már gyenge, szerkezete meglazult. Restaurálása az Andrássy út -meghosszabbítási tervével kap-cs-olatban szükséges, hogy a nagyobb forgalmat elbírja és az autóbuszközlekedés ebben az irányban is -kiterjeszthető legyen. A -híd teljesen új vasszerkezetet kap, persze a régi stílus megőrzésével. Az átépítés 400.000 pengőbe kerül, amelyre a költségvetés keretéiben kapunk fedezetet. — A tavasszal a. kelenföldi villamos centrálé salakjával -megkezdjük a lágymányosi hol-t-dunaág feltöltését. A teljes feltöltés S millió pengőbe fog kerülni. A jövő évben 400.000 pengőt fogunk elkölteni e célra. Ezen a nagyértékű területen épül meg majdan az állandó kiállítási telep, az új botanikus kert. itt lesz valamikor az új városliget, amely a világ egyik leggrandió- zusabb parkjának Ígérkezik. — A ferencvárosi helyi kikötő hatalmas főútját is jövőre kell megépíteni. Ha az érdekelt telektulajdonosokkal hamarosan nem sikerül egyezségre lépni, kikérjük .a • kereskedelmi minisztertől a kisajátítás jogát. Az út és a kikötő további építésére 930.000 pengő van előír dny ózva. — Rövidesen sor kerül : ; az uccai illemhelyek föld alá süllyesztésére is. Elsősorban a Berlini téri, a Deák téri és a Kálvin térj illemhelyek lebontására, illetve földalá sülyesztésérfe készülünk. Uj, foldalait épített uccai toaletteket tervezünk a Fővámíérre, az Apponyi térre és a P.etöH térre. De .ahol esztétikai nézőpontból rontják a város képét, vagy rendezési okból kívánatos, sor kprül a többi illemhelyek földalá sülyesztésére is. _________ Eg yesült Tégla-és Cementgyár R.-T. Budapest, V., Sas ucca 25. szám Telefon: 250-71, 108-58, 141-52 Évi teljesítőképesség: 12,000 vágón cement 5,000 „ mész 80 000,000 darab tégla 2.000,000 „ cserép Portlandcementgyár: Lábatlan. — Mészégető: Lábatlan- Téglagyárak : Buda, Kőbánya, Nyergasú falu.______ [ i j— volt királyi mérnök I Csonka Ferenc ^ •építési anyagkereskedő Saját lakatos, bádogos, asztalos és vízvezetékszerelő üzem Budapest, /., Baranyal-u. 29 Telefon: J. 458-17és J. 391-84__________ po HM ARTHUR HAT. ENG. ELEKTROTECHNIKAI VÁLLALKOZÓ Telefon I 48—69 BUDAPEST, IV., VÁCI UCCA 2I * wniű BUDAPEST % • • ALAPlTTATOTT : IBM TEUFO« : T. 108-46 VL, Vilmos caáazAr-út 1. Anker-k5z 2. Visixosvásson UNOLEUM GummlÁruk
