Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-08-24 / 34. szám
2 Budapest. 1927 augusztus 24. a tisztviselők megszabadulnak egy örökös lidércnyomástól és nyugodt idegekkel szentelhetik életüket a munkának, amely a jövőben egyedüli érdem lehet az érvényesülés számára. * * * A belügyminiszter egyelőre nem nyilatkozott arról a kérdésről, amely talán leginkább érdekli és leginkább izgatja Budapest közvéleményét. Ez a Dolgármesterkérdés. Annál jobban érdekli ez Budapest közönségét, mert a napokban a napilapokban hírek jelentek meg arról, hogy Budapest polgármesterét a jövőben a kormány fogja kinevezni. Ez azonban még csak mind találgatás. mert egyelőre ebben a legnagyobb horderejű Kérdésben döntés még egyáltalán nem történt. Kétségtelen az, hogy az eddig lefolyt tárgyalások során is szóbakerült, hogy a polgármesteri állás betöltéséről miképpen intézkedjék az új fővárosi törvény. 'Jólértesült, bár nem illetékes helyről a Fővárosi Hírlap azt az információt kapta, hogy a kormány egyik tagja tényleg azon az állásponton van. hogy a polgármesteri állást kinevezés útján kell betölteni. A kormány egy másik, szinte legnagyobb súlyú tagjának ezzel szemben az az álláspontja, hogy a polgármesteri állást éppen úgy. mint a főpolgármesteri állást hármas jelölés útján kell betölteni. Mint ismeretes, a főpolgármesteri állásra hármas jelölést eszközöl az államfő, a közgyűlésnek pedig módjában van a három jelölt közül azt választani, akire a legtöbb szavazat esik. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint tehát igen nagy valószínűsége van annak, hogy a polgármesteri állást is, — az új fővárosi törvény értelmében — ilyen hármas jelölés és közgyűlési választás útján töltik be. Amikor a polgármesteri állás betöltése került szóba, a kormány azért helyezkedett a kinevezés, vagy a hármas jelölésből való választás álláspontjára, hogy ezzel megóvja Budapest székesfővárost minden kellemetlen zökkenőtől. A kormány nyilván azt akarja, hogy bármily politikai elemekből tevődjék is össze Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága. a polgármester személyében mindenkor maradion egv fix pont. amely garanciája a rendnek és garanciája a polgárság uralmának. Ripka Ferenc főpolgármester írja egyik Szent István- napi cikkében: „Amikor Budapestnek az összeomlás idején a nemzet vezérévé kellett volna lennie, amikor erkölcsi értékké kellett volna emelkednie, hogy a tanácstalan és vezértelen nemzetnek utat mutasson, nem volt elég erős, öntudatos és mikor világító toronynak kellett volna lennie, elsodorták a hullámok. Budapest megbűnhődött ezért. A nemzettől való ez az elszakadottság nyomorúságba és gyalázatba döntötte“. A kormány úgy érzi, hogy ettől és az ilyenhez hasonló veszedelmektől csak úgy tudja megóvni Budapest székesfővárost, ha annak polgármestere nem kerülhet bele a politikai hullámok sodrába. hanem mindenkor a polgári rend exponense lesz. * * * A polgármesterkérdésről szólva, meg kell emlékezni azokról a felelőtlen hírekről, amelyek önkényesen kapcsolatot kerestek és találtak a polgármesterkérdés és ama tény között, hogy Bárczy István belépett az egységespártba. Ezek a hírek különféleképpen kombinálták és variálták a jövőt. Voltak olyan hírek, amelyek szerint Bárczy István lenne a jövő polgármesterjelöltje, ismét mások, amelyek Ripka Ferenc főpolgármesterben látták a jövő polgármesterét, akit azután a főpolgármesteri székben Bárczy váltana fel. Mindezekből a hírekből természetesen egyetlen szó sem igaz és csak az a fantázia szülte őket, amely Bárczy Istvánnak az egységespártba való belépése mögött mindenáron szenzáció után szimatolt. Bárczy Istvánnak eme lépése mögött semmiféle rejtett cél nem volt és egyszerűen csak azért történt, mert — mint a Fővárosi Hírlap annakidején kifejtette -— a baloldalon nem találta meg azt a működési területei, amely az alkotómunkához szükséges. Már pedig Bárczy István egész életével tett tanúságot arról, hogy nem az üres szavaknak, nem a fecsegésnek, nem a dübörgő szónoklatoknak, hanem a munkának és az alkotásnak az embere. Ez az egész, amiért Bárczy István az Egységes Községi Polgári Pártba való belépése után az országos politikában is a kormány mellett kívánt elhelyezkedni. Talán a legközelebbi napok, de legkésőbb a jövő hét elején igen fontos esemény játszódik le, amely valószínűleg összefüggésben áll az új fővárosi törvény megalkotásával is. Ez az esemény az, hogy Ripka Ferenc főpolgármestert fonyódbéla- telepi nyaralójában látogatásával tünteti ki gróf Bethlen István miniszterelnök. A miniszterelnök látogatásával egyidejűleg Vass József helyettes miniszterelnök, népjóléti miniszter és Scitovszky Béla belügyminiszter is megjelennek Fonyódbélateleoen Ripka Ferenc főpolgármester vendégszerető házánál. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint ezeknek a látogatásoknak nincsen politikai célja, de szinte elkép- zellhetellen, hogy a minisztereik és a főpolgármester beszélgetései során szóba ne kerülne Budapest sorsa és jövője. Ilyenformán nagyon valószínűnek kell tartani, hogy a fonyódbélatelepi miniszteri látogatások alkalmával az új fővárosi törvény tervezetének legfontosabb függő kérdései megoldást nyernek. A Ményí-straM nagysikerű . tiemuiofőls A páratlan szépségű fürdő népszerűsége napról-napra emelkedik Pénteken délelőtt tizenegy órakor megnyitották végre a Széchenyi-fürdő pompás stranduszodáját, amely^ a megnyitó közönségét valósággal elragadta. A főváros óriási áldozatokat hozott ezért a fürdőért, de akik jelen voltak a megnyitó-ünnepségen, örömmel állapították meg. hogy Budapest ismét megszaporodott egy olyan intézménnyel, amelynek rövidesen világhírre kell szert tennie. Megállapította azonban a közönség egyben azt is, hogy a magyar vállalkozás és a magyar ipar. amikor a fővárost egy ilyen hatalmas intézménnyel tette gazdagabbá, szinte önmagát múlta fölül, olyan szépet és olyan dícséretre- méltót alkotott. Meg kell emlékezni ebben az órában Bérezel Jenő dr. tanácsnok nagy érdemeiről, aki bámulatos érzékkel dolgozott annak érdekében, hogy Budapest igazán világhírű fürdőváros lehessen. Az ő ötletei alapján egy hét alatt két osodálatraméltóan szép intézménnyel lett gazdagabb Budapest, mert megnyílt a Szent Gellért-fürdő hullámfürdője és a Széchenyi-fürdő pompás, párját ritkító strand-uszodája. A legnagyobb dicséretet érdemlik azok is, akik tökéletes művészi érzékkel megtervezték és páratlan odaadással megépítették a Széchenyi-fürdő strandját. A megnyitáson megjelent Ripka Ferenc dr. főpolgármester, Folkusházy Lajos, Némethy Béla és Édes Endre tanácsnokok, számos bizottsági tag, Fran- | esek Imre. a fürdő tervezője, a népjóléti minisztérium képviseletében pedig Dréhr Imre államtitkár. Édes Endre tanácsnok üdvözölte a főváros nevében a megjelenteket. Elmondta ezután a fürdő építésének történetét, kiemelve ismét Bérezel Jenő tanácsnok érdemeit, aki az építés kezdeményezője volt. Köszönetét mondott Édes tanácsnok a kormánynak, a törvényhatósági bizottságnak, az építési végrehajtó bizottságnak, Francsek tervezőnek, Szinte László mérnöknek. Végh Gyula és Dörre Endre mérnököknek azért a buzgalomért és lelkesedésért, amellyel az új fürdő létesítését előmozdították. Elmondta még a tanácsnok, hogy a fürdőző közönségnek 600 kabin és 1560 szekrény áll rendelkezésre, úgyhogy a strandfürdő egyszerre 2200 látogatót fogad be. Végül kérte a helyettes polgármestert, hogy nyissa meg a fürdőt. Folkusházy Lajos helyettes polgármester örömének adott kifejezést, hogy két napon belül ismét alkalma van fürdőmegnyitáson megjelenni. A főváros lakosságának a víz iránt való szeretete, a testedzés utáni ösztönszerű vágya érlelték meg azt az elhatározást, hogy a Széchenyi-fürdőt kibővítsék strandfürdővel és népfürdővel. A strandfürdő ma készen áll és újabb bizonysága Budapest-fürdőváros jellegének. Örömmel nyitja meg a fürdőt és kívánja, hogy Budapestnek ez az újabb ékessége legyen kellemes üdülőhelye a lakosságnak, különösen a családoknak. A meghívott közönség ezután megtekintette a fürdőt és a ragyogó napfényben a három nagy medencében hamarosan ott lubickoltak a vendégek. I / tr— volt királyi mérnök IL sonka Ferenc »™-— építési anyagkereskedő Saját lakatos, bádogos, asztalos és vízvezetékszerelő j B üzem R Budapest, /., Baranyal-u 29 ^ Telefon : J. 458-17 és J. 391-84 ^ HAAS i'SOMOCYI! BUDAPEST VI * FRANG-EPÁKH Aanyéremmel kitüntetve! Aranyeremmel kitüntetve ! FILL ÉS BARTUSKA laboratórium felszerelési és üvegtechnikai ipar Budapest, I., Horthy Miklós-út 65. Tel.: J. 335-10 EMIILT új hathengeres, 3 literes autó- typusa nyitott és csukott karosszériákkal raktáron © I m a ii BUDAPEST V, VÖRÖSMARTY TÉR 3 neumann és räum fatelítő és faburkolat! vállalat Városi iroda: Budapest IV, Muzeum-körút 27. Telefon: J. 861-59 Gyártelep és gyári iroda : VII, hg.ressy út 34. Telefon: J- 892-70 g ÜDAPESTI KOGYÁR (HÄMMERLE) szállít műkő készítéshez darát minden színben. Vállal mindenféle mükőmunkát. — T e 1 e f o n : Lipót 906—37. Budapest, V,, Visegrádi ucca 65. sz. 0ONM ARTHUR HAT. ENG. ELEKTROTECHNIKAI VÁLLALKOZÓ Telefon : 48—59 BUDAPE8T, IV., VÁCI UCCA 21 Épületasztalosajtó, ablaii állandó raktár Agricola Építési-anyag vállalat Budapest, VI., Váci-út 15. Telefon : T. 138—05 KURTÁN GYULA ÁCSMESTER Budapest, VI., Béke-tér 5. Vitéz HANTAY ES G&L&V3TS okln,Sz' elektrotechnikai vállalat Budapest, Vili,. 8zlflony-uooa 34 — Telefon : J, 373—59. m Ej Buda, AGAZINSR ALBERT ÉS YÄ&S& ... ii^w ins in flEDŐMYCYÁR Bu dapest, V. kér.. Honvéd-ucca 38. Telefon: Téré. 106—43 I Fayence falburkolást és padlóburkolást keramit, mozaik és cementlapokból a legjutányosabban kivitelez KOCH ÉS SZILÁGYI építőipari vállalat Budapest, V-. kér., Andrássy út 67. szám. Telefon : Lipót 978-73, Teréz 290-78. SCSEIBESIIlltlÓS OKLEVELES GÉPÉSZMÉRNÖK Központi fűtés, vízvezeték és egészségügyi berendezések Budapest, VIÉ, Vörösmarty ucca 19. Telefon: józsef 415—98. SOMOGYI SOMA kőfaragó mester ALAPÍTTATOTT 1867-IK É;VBEN Budapest, VIH., Fiwmei-út 9 köfaragómtinkák késúté,ét TÓASÓ PÁL építész építőmester Budapest, II., Zsigmond-u. 10. Tel: T. 266-64 BUDAPEST % ALAPlTTATOTT : 1895 TELEFON : T. 105-46 VI., Vilmos császár-út 1. Anker-koz 2. Viaszoavászon LINOLEUM Gummiáruk
