Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-08-03 / 31. szám
Tizenhatodik évfolyam Ara 40 fillér Budapest, 1927. augusztus 3 31. szám ff£áhaiHflfmamniiÍHiiiaiiigiiiaiHamn»iám^ ELŐFIZETÉSI AU A Ki: ELgé&x évre 20 pengő (250.000 K) Félévre . . ÍO pengő (125.000 Állandóan : GAZDASÁGI ÉUTESÉWŐ Városi, poIIIIUcsi és Icöszgaszáaság/i őeiilap Felelő» »jeerkesi/fl : HA CSŐ EM/£ Megjelenllc minden sxerslón Sxerlcesxlöség és leiadóőlvalal: Rudapesi VI, Sxív-ucca 18. sxtím Posiafalc. cselek-sxámla 40.42-4 Telefonsadat : Teréx 137—15 megteremtésén fáradoznak most a népjóléti minisztériumban és ennek a nagy akciónak élén ismét az a Vass József miniszterelnökhelyettes áll, aki annyiszor tett már tanúságot Budapest iránt való szerete- téröl. Amíg mások gáláns bókokkal és szerelmi vallomásokkal szokták lekvittelni Budapest iránt való kötelességüket, addig Vass József minden alkalmat megragad arra, hogy cselekedjék a fővárosért. Ez a mostani legújabb akciója sok ellenvetést és sok fanyar mosolyt váltott ki a hitetlenekből. Ezek azt várták, hogy a miniszterelnökhelyettes talán huszonnégy óra alatt lehengereli a drágaságot, avagy talán ingyen és naponta juttat tyúkot minden pesti polgár fazekába. Most, amikor benne vagyunk az ankéte- zések közepében, kezd már kialakulni, még a gúnyolódok előtt is, hogy itt még a huszonnégy óra alatt való lehengerelésné! is nagyobb dologról van szó. Ma már kiderült, hogy Vass József nem ezt a mai drágaságot, vagy drágasági hullámot akarja egyedül kiirtani, hanem mindörökre meg akarja szüntetni azt a kétségbeejtő anomáliát, hogy egy agrárállam fővárosában drágább legyen a mindennapi kenyér c% a betevő falat, mint a nagy világvárosokban, amelyek többnyire ipari államok fővárosai. Most derül ki, hogy a drágasági index 1926. évi január hónaptól 1927 júniusáig, egyszóval másfél esztendő alatt mindssze három egységgel emelkedett Ausztriában akkor, amikor a magyar fővárosban húsz ponttal emelkedett. Olyan jelenség ez, amelynek egyszer és mindenkorra véget kell vetni és céltudatos, intenzív, mélyreható írtó munkával kell megszüntetni minden olyan tényezőt, amely az ilyen beteges állapotot megteremti vagy elősegíti. Mert a drágaság Budapesten krónikus betegség. Mól leapad, hol megduzzad, hol elmúlik, hol újra felüti a fejét, de mindig megvan, amíg kemény operáció végleg ki nem írtja. Szeretik ezt a drágasági nyavalyát általában úgy kezelni, mintha ennek kórokozója egyedül a városháza lenne. Ez a mostani ankét, amely meglehetősen mélyen tapogatott a bajok okai után, igen nagyrészben igazolta a fővárost. Természetes is ez akkor, amikor a városházán számos kiválóan praktikus elme ül, amikor a közélelmezésnek igazi szaktudósai vezetik az ügyeket. Kezdjük magán Ripka Ferenc főpolgármesteren, aki mikor három évvel ezelőtt kormánybiztossá nevezték ki, programmjának egyik első pontjaként jelölte meg a drágaság ellen indítandó hadjáratot. Nagyszerű, rendkívül eredményes eszközöket tudott találni és tanúbizonyságot tett arról, hogy eredményesen harcolt a drágaság ellen. Karácsonyra letörte a drágaságot. Hogy azonban most újra drágasági hullámba jutottunk, annak csak az a magyarázata lehet, hogy azok az eszközök, amelyeket annakidején Ripka Ferenc alkalmazott és amelyeken kívül a fővárosnak magéinak más eszközei nincsenek, csak a drágaság ideiglenes megszüntetésére alkalmasak. De ott vannak a városházán Folkusházy Lajos és Vájná Ede is, akik Budapest élelmezését a háború alatt olyan ragyogóan intézték, hogy a központi hatalmak áhítattal néztek a magyar főváros felé. Ha Ripka, Folkusházy és Vájná csak ideiglenesen tudják egyszeregyszer megszüntetni a drágaságot, akkor a végleges kiirtás csak olyan eszközökkel lehetséges, amely eszközök nem a főváros hatáskörébe tartoznak. Éppen ezért kötelezi Budapestet nagy hálára Vass József, aki a kormányhatalmat mozgósítja Budapest életének olcsóbbátétele érdeké- j ben. Ne felejtsük el ugyanis, hogy legelsősorban az ' élelmiszerekről van szó. Más életszükségleti cilÜek nem drágultak olyan mértékben, mint az élelmiszer. Éppen a Fővárosi Hírlap mai számában bizonyítja be Deutsch Lajos, az Elektromos Művek vezérigazgatója, hogy a villanyáram Európa egyetlen városéiban sem olyan olcsó, mint Budapesten. Ugyanezt állítja a gázgyár és a BSzKRT is a maga szolgáltatásairól. Ugyanekkor pedig a főváros közgyűlésének összes pártjai a közszolgáltatások tarifáinak leszállítására készülnék, ilyen körülmények között egészen bizonyos, hogy nem Budapest az oka az élelmiszerárak aránytalan emelkedésének sem. Lehet, hogy imitt-amott a helypénzek, a vásárcsarnoki bérletek, stb. körül apró bajok vannak, de ezeken segíteni lehet, bár különben sem drágítják lényegesen az éleiA főváros lakosságának kétségtelenül egyik legsúlyosabb problémája a lakáskérdés. A lakáskérdés — a nagyszámú, kisebb jelentőségű részletkérdésektől eltekintve — lk!ét részből áll: 1. a felszabadítás, 2. a bérfizetés kérdéséből. A kormány eddigi tervei szerint a lakások 1928 május elsejére felmondhatok lesznek, vagyis 1928 május elsejétől kezdve a háztulajdonos jogai minden korlátozástól mentesen teljes egészükben hely reáliának. Éppen a kormánynak ez a terve tette aktuálissá az új fővárosi szabályrendelet megalkotását, hiszen a jelenlegi különben is teljesen elavult. Ez a szabályrendelet lesz hivatva intézkedni a lakásprobléma második fontos kérdéséről: a liaikbérfizetés módjáról, vagyis arról, hogy a lakbért a jövőben negyedévenként, vagy havonként lehet-e fizetni. Minthogy ezeknek a kérdéseknek az eldöntése a főváros közgyűlése elé tartozik, a Fővárosi Hírlap munkatársa megkérdezte a községi pártok vezéreinek véleményét. A nyilatkozatokat itt adjuk: Kozma Jeraö az Egységes Községi Polgári Párt elnöke: — Az Egységes Községi Polgári Párt a lakásfelszabadítás elvi álláspontján áll. Hangsúlyozom azonban, hogy a párt minden tekintetben biztosítani kívánja a lakásforgalom helyreállítására való átmenet zavartalanságát Minden eszközt igénybe kell venni az átmenet nyugodt lebonyolításának lehetővétételére. Ebben a vonatkozásban két feltétel teljesítésére van szükség: a fővárosban elegendő számú lakásnak kell rendelkezésre állania, másrészt látnunk és ismernünk kell a főváros lakás- statisztikáját, hogy a felszabadítás bekövetkezése előtt megnyugtató képet nyerhessünk. — Nézetem szerint nincs ok semmiféle nyugtalanságra a lakásfelszabadítást illetően. Abból a tényből ugyanis, hogy nagyon sok kérvényt adtak be most a fővároshoz, távolról sem lehet helyes következtetéseket levonni a szükséglet méreteire vonatkozóan. Magam tudok ugyanis számtalan olyan kér- i. met. A fontosak majd azok az intézkedések lesznek, amelyeket Vass József helyettes-miniszterelnök fog tenni Budapest érdekében. Legelsősorban sokat fog- jelentem a forgalmiadó elengedése, amelynek hatását maga Dréhr Imre államtitkár négy-nyolc százalékos áresésben várja. De hasonlóképpen sokat fognak jelenteni a közlekedési kérdések rendezése és legelsősorban a felhozatal nagyarányú és szisztematikus megszervezése. A főváros kész örömmel járul majd hozzá a vásárcsarnoki kérdés megoldásához, a közraktáraknak saját kezelésébe való visszavételéhez és mindahhoz, amit a maga hatáskörében elvégezhet. Ismételjük azonban, hogy a krónikus drágulási hajlandóságot a főváros a maga eszközeivel kiirtani nem tudja, itt a kormány segítő kezére és olyan megértő észre, meleg szívre van szükség, mint amilyennel Vass József állott oda, magiam se tudjuk, hányadszor, Budapest érdekei mellé. vényezőről, aki csak azért adott be kérvényt a fővároshoz, mert jelenlegi lakását megunta és változtatni akar. Tekintélyes százalékot tesz ki ezeknek az álhajléktalanoknak a száma, tehát a kérvények aránytalanul nagy száma semmit sem bizonyít, sőt ellenkezőleg csak arra alkalmas, hogy hamis irányba terelje a közfelfogást. Nem hallgiaitihatom el azt a nézetemet sem, hogy a lakásfelszabadítás nem fog katasztrófával járni. 1 ermészetesen mindent meg kell tenni forszírozott lakásépítkezés árán is abban az irányban, hogy az átmenet sima lefolyású legyen. Én azonban azt hiszem, hogy kedvező csalatkozásban lesz részünk: kevesebb lesz a komoly lakásigénylő. mint az üres lakás. Ezt a kijelentésemet arra a tényre alapítom, hogy az idén februárban Budapesten 350 lakás állott üresen. Mihelyt megszűnik a lakásokkal való üzérkedés konjunktúrája: lesz lakás, — Ami a szabály rendelet legfontosabb kérdését: a havonkénti bérfizetés engedélyezését illeti, erre vonatkozóan az a véleményem, hogy a havonkénti lakbérfizetés lehetőségét feltétlenül biztosítani kell. Ezt a kedvezményt indokolttá teszik a változott gazdasági viszonyok. Friedrich István: — A Keresztény Községi Párt hivatalosan még nem fogalkozott azzal a kérdéssel, hogy milyen álláspontra. helyesed léik a ila k áisföis zaibad í tási tervét illetően, — így tehát úgy a lakásforgalom szabadságának helyreállítása, mint a fővárosi szabályrendelet megalkotása kérdésében csak egyéni véleményemnek adhatok kifejezést. Nézetem szerint a fővárosi lakások forgalmának felszabadítását feltétlenül el kell halasztani. Kozma Jeaődr.: Mihelyt messzünik a lakásokkal való üzérkedés konjunktúrája, lesz lakás Az összes fővárosi pártok azon a véleményen vannak, hogy a havonkénti lakbérfizetés lehetőségét feltétlenül biztosítani kell. — Nem hoz katasztrófát a lakásfelszabadítás, mert az idén februárban Budapesten háromszázöfven lakás állott üresen. Az olcsó HudstpesÉ
