Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-07-27 / 30. szám
6 Budapest. 1927 július 27. Amikor az ősz Buda az élénkarcu Pestnek adta át nemzeti Xháliánkat Pest város tanácsa tizenötezer forintot adott a centenárium előtt álló Nemzeti Színház felépítésére — „Thália dicsőségrejutása“ 1837. augusztus 22-én A Fővárosi Hírlap mai számában beszámolunk Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter _ szép tervéről, hogy hogyan és miként akarja felépíteni a Nemzeti Színház új, díszes hajlékát. Érdemes beszélni ebből az alkalomból arról is, hogy milyen küzdelmek árán létesült kilencven esztendővel ezelőtt a régi Nemzeti Színház. Klebelsberg gróf erről is mond néhány szót és érinti azt az ellentétet, amely az. akkori Nemzeti Színház felépítése körül gróf Széchenyi István és Földváry Gábor, Pest vármegye alispánja között keletkezett. Széchenyi hatalmasat, nagyot, monumentálisát, méltót akart teremteni, valami olyat, mint például Pollack Mihály Nemzeti Múzeuma. Földváry Gábor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a magyar kultúra érdekében minél előbb létesüljön a Nemzeti Színház. Erről a pompás harcról érdemes ma bővebben megemlékezni. Széchenyi és Földváry harca A múlt század elején magyar színészet csak a vidéken volt. Budán német színészek játszotta^. Ekkor jelent meg 1831-ben Széchenyi röpirata a Magyar Játékszín-ről, amelyet „a megye lelkes fiainak“ ajánlott. Ugyanekkor már Pestmegye előkelő urai nemzeti színi-bizottságot is alakítottak. Széchenyi díszes Nemzeti Színházat akart építtetni a Dunapar- ton. Közbejött azonban egy különös esemény. Budára érkezett az otthonától megfosztott kassai színtársulat. Nagyszerű nevek voltak ebben, olyanok, akikre ma is nagy tisztelettel gondolunk. Tagjai voltak a társaságnak Kántoráé, Telepiné. Lendvay. Lendvay- né. Egressy Gábor, Dériné. Laborfalvy Róza, Szent- pétery. Szerdahelyi. Szigligcty. Hetényi. Fáncsi. Megyeri Károly stb. A kassai színészek ideiglenes otthont a budai német színházban kaptak, de mindenki nagyon jól tudta, hogy a németlakosságú Budán nehéz lesz megélniük, de meg különben is a helytartó tanács sem látja szívesen, hogy a német színtársulat helyén magyar működik. Széchenyi és Földváry között az összeütközés a pestmegyei közgyűlésen történt meg. Széchenyi türelmet ajánlott, a fáradhatatlan Földváry Gábor vezérlete alatt álló lelkes párt pedig az követelte, hogy minél előbb valósítsák meg a színház tervét. Széchenyi évekre tervezte a színházépítést, Földvá- ryék pedig azt akarták, hogy a Nemzeti Színház készen álljon, mire a helytartótanács a budai színházat visszaköveteli a németek számára. A közgyűlés ezúttal még egységes határozatot hozott, amely szerint az ajándékösszegek kezelésével Földváryt bízták meg, aki mellé Fáy András és Döbrentei Gábor táblabírákat rendelték. A hatalom és a pénz tehát az ö kezükben volt. Fáy és Döbrentei a budai színészekből sürgősen megalakították az első nemzeti színész- társaságot. Fáy rendkívül népszerű volt a színészek előtt, akik azonban a mogorva és erőszakos Döbren- teit nem szerették. Döbrentei féltékeny lett, mire a finomlelkű Fáy András lemondott a színigazgatói tisztségről. Földváry minden eszközzel rá akarta bírni Fáyt. hogy másítsa meg elhatározását, a színészek pedig sűrűn deputációztak Fáy visszatérése érdekében. Fáy azonban ragaszkodott ahhoz, hogy nem dolgozik többé együtt Döbrenteivel. aki viszont nem volt hajlandó visszavonulni. Földváry végre is úgy oldotta meg a kínos bonyodalmat, hogy Simon- tsits János pestmegyei főszolgabírót nevezte ki teljhatalmú igazgatóvá. A bokréta ünnep és Bartháné selyemzászlója Széchenyi másfelé volt elfoglalva, de meg a hatalom is teljesen Földváry kezére jutott, aki időközben Grassalkovich Antal hercegtől a Hatvani kapuval szemben terjedelmes telket eszközölt ki a Nemzeti Színház számára. Kieszközölte továbbá, hogy Pest város tanácsa 15.000 forintot adott a színház fölépítésére. Széchenyi azzal akarta a dolgot halasztani, hogy az országgyűlés által kívánt határozatot hozatni. Az országgyűlés azonban nem volt erre hajlandó és ezt a feladatot a jövendőben egybehívandó országgyűlésre akarta hárítani. Ennyi késedelmet a lelkes Földváryék nem bírtak ki. Sőt azok is. akik eddig a dunaparti színház terve mellett lelkesedtek, átpártoltak azokhoz, akik a Grassalkovich-telkcn már meg is kezdették a földmunkálatokat. 1836 augusztus 5-én fejezték be a munkát a kőművesek. Másnap megtartották a bokrétaünnepélyt. amelyen nagyszámú előkelőség, az összes tisztikarok. számtalan küldöttség, a budai magyar színtársaság, az egyetemi ifjúság és rengeteg nép jelent meg. Először az építést vezető pallérok közül mondott az egyik épület falán állva verses íelköszöntőt, amelyben a nemzetet, az uralkodót, Pestmegye nemességét, tisztikarát és Thalia papjait éltette. Ezután kezében nemzeti zászlóval Földváry Gábor alispán lépett a földíszített emelvényre és mondott beszédet. Beszéde végén a nemzeti színű selyem zászlót, amelyet a budai színtársulat nevében Bartháné készített, átadta az építés vezetőjének, hogy a színház homlokzatára tűzesse ki. Óriási örömrival- gás és éljenzés között történt meg ez, mire a budai színészkar ajkán felzendült a magyar himnusz. A közönség föcletlen fővel együtt énekelt a magyar színészekkel. A közönség sírva ölelkezik a színészekkel Csodás volt a színészek lelkesedése is. Még a segélypénzükről is lemondtak, csakhogy a pesti színház építését elősegíthessék ezzel a kis összeggel is, amit valósággal a szájuktól vontak el. Megpróbál- t itásaik azonban csak ekkor kezdődtek. Budán németek laktak, a pestieknek messze volt Budára átmenni. Jövedelmük nem volt, hitelük is kimerült, és a helytartó tanács is elrendelte, hogy a színházat árverésen adják bérbe. A helytartótanács nagyon jól tudta, hogy a szegény magyar színészek nem tudnak az árverésben résztvenni. Ezek el is határozták, hogy vidékre mennek vendégszerepelni és március 19-én meg is tartották a magyar színtársaság utolsó budai előadását. A közönség ekkor nagyon kitett magáért. Zsúfolásig megtöltötték a színházat és akár- hányan kétszeresen megfizették a helyárat. Gyönyörű, lelkes este volt, amelynek végén Fáncsy Lajos, a távozó színészek nevében beszédet mondott: — Utoljára ma léptünk fel a negyedik év letelte után e művészi terem falai között. Az ősz Buda nem bocsátja el árván nemzeti Tháliánkat. hanem a Hon teljeserejü leányának, az élénkarcú Pestnek adja át. hogy az lángoló keblén erőre fejtse az árvaleányt, ki az ősz anya ölében is táplálni segített. ETERNIT tetőfedőváBBaBat és építési anyagkereskedés SOMOGYI BÉLA Budapest, VI., Gróf Zichy JenS-ntca 34. Telefon: T. 140-11 FOHN CIPŐÁRUHÁZ Budapest, VII. kar., Király ucoa 9. &z. ALAPITTATOTT 1898 Dúsan felszerelt raktárt tart: férfi-, női-, gyermek-, luxus- és strapaclpökben. Városi tisztviselőknek kedvezményes árak. j SZÁSZ ÜLRFBT oki. mérnök, épitö és faipari válL„C',. * !•'«♦ Bmlappat II., Mnr„lt-kflrut 28. Fatelep: VI., Máglya uooa 76. Telefon : T. 119—36. midőn a zajló Duna habjain is átjárt a meredek hegyre, hogy barátságos arcával lemosolyogja bús Thaliánk homlokáról az árvaság borúját. És- így lelkes hazafiak e szó: „utoljára“ nem fájdalmat, hanem inkább hálát költ fel szíveinkben. Hálát azon meleg részvétért, mellyel ügyünket majd négy évig sajátotoknak ismertétek s melynél fogva azt tudjuk bizonnyal, hogy továbbra is annak valljátok. Édes örömmel szemlélvén, mi szép erőre indul árva gyámleányotok, a testvérváros meleg kebelén! —- Köszönetünket egybekötjük azon szent hálával, melyet a tekintetes pestvármegyei Karok és Rendek buzgó pártolása iránt is érezünk és melyet jelenleg, habár gyenge, erőnk kirebegni törekszik. Azért, midőn az Alkotó áldását kérem mindnyájunkra, nem végbúcsút... Nem tudta tovább mondani, szavai zokogásba fulladtak. A közönség telrohant a színpadra, összeölelkezett a színészekkel és sírva, ölelkezve Ígérték meg egymásnak a közeli boldog viszontlátást. Bajza József pesti ügyvéd lesz az igazgató 1837 tavaszán annyira haladt az építkezés, hogy kihirdették a színházbérleti pályázatot. Ez a pályázat azonban meddő maradt és így Pestvármegye szülészeti bizottsága elhatározta, hogy színházi részvénytársulatot alapít, amely meg is alakult három esztendőre, 1837 augusztus 1-től, 1841 húsvétjáig. A részvénytársaság élén Földváry Gábor állott, aki mellett Teleki Sámuel gróf, Ráday Gedeon gróf. Lufiért Antal báró, Bánffy Pál báró, Mérey László, Jankovich Miklós, Nedeczky Ferenc, Beniczky Ádám, Fáy András, Patay József, Döbrentei Gábor, Be- nyovszky Péter, Lissovényi László, Steinbach Ferenc. II kei Sándor, Simont sits János. Zlinszky János, Szentkirályi Móric és Ungvári Pál vállaltak tevékenyebb szerepet. Az igazgatóság ötszáz részvényt bocsátott ki ötezer forintnyi értékben. Június hónapban az aláírott részvények száma meghaladta a háromszázat, mire megválasztották a drámai és az operai igazgatókat. Drámai igazgató lett Bajza József pesti ügyvéd, a Magyar Tudományos társaság tagja, a dal, a táncjáték és a zenészeti igazgatói teendők végzésére pedig Mátrai Gábort, a Honmtivész szerkesztőjét választották meg, míg a színház titkára Szigligeti Ede lett. Elrendelték egyben, hogy a megnyitás napjának enlékére emlékpénzt veretnek és egy alkalmi költemlnyt húsz különböző nyelven nyomatnak ki. Hamaro-.an kiragasztották azután a nemzetiszínű színlapokai is, amelyek hirdették, hogy a színházat 1837 augusztus 22-én nyitják meg. Thália diadala az elöitéteten A megnyitásról olvassuk: „Nagyszerű látványt nyújtott a tömérdek díszfűzér, mellyel ékítve volt a Nemzeti Színház környéke. Az épület homlokzatát koszorúk övezték, széles nemzeti szalagokká átfonva. A tetőről hosszú nemzeti zászló lengeti alá, az I. emelet erkélyéig. De nemcsak az új épület, hanem a Hatvani út mindkét oldalán zöld gályákkal díszített ablakok s a nemzetiszínű zászlók hosszú sora volt látható. A megye, a város, a Tudományos Akadémia, a jótékony intézetek és Buda vára, tüntetőleg díszíté fel hivatalos épületeit. Thalia dicsőségre jutása közös ünnepe volt a nemzetnek. A vidékről egész népvándorlás irányult Pest felé. Hetekkel előbb indultak el a megyék hivatalos közegei, csakhogy el ne mulasszák az ünnepélyt. Egész nap a nép nagy tömegekben hullámzott az uccákon. A délutáni órákban oly zsúfoltan szorongott a színház körül a nagy közönség, hogy az ünnepélyre hivatalos hazafiak fogatai alig tudtak áthatolni a tömegen. Örömríadás- sal ömlött be a nép esti hat órakor a nemzeti szentélybe. A várakozást méltóan kielégítette az eredmény. A díszes nézőhely, a múzsák képeivel volt díszítve, a kékeszöldalapú menyezeten. A hasonló színű páholyok fehér oszlopocskákkal s aranyos koronával voltak díszítve, melyekkel szemközt a páholyok vörös könyöklői oly jól összehangzó kiegészítést képeznek, nemzeti színt alkotva a fehér karfával biró zöldszínű támlásszékkel. Az előfüggöny és karos gyertyatartók mindenkit bámulattal vegyült örömmel töltenek el. A tetszés és örömnyílvánítás helyébe végre a hármas _ csengetés jelzése halotti csendet idézett elő. Visszatartott lélekzettel függesztő mindenki tekintetét az emelkedni kezdő függönyre. Oly hosz- szúnak látszott ez a fél másodperc, mely eltakard a néző elől Thalia oltárát, egy dicsfényben ragyogó magas alapzatot, melyen aranyoszlop emelkedett s erről magasan lobogó láng világítá meg Thalia félkörben álló apostolait és a virágfűzért tartó művésznőket. A látvány kivétel nélkül mindenkit megigézett. Az oltár fölött két angyal tartott gyönyörű babér- koszorút, melynek alácsüngő nemzeti szalagján aranybetűkkel volt írva e jelmondat: A Magyar Thaliiinak. Az első pillanatban mindenki elbűvölve szemléli a gyönyörű némaképet, melyet a művészek meglepetésül készítenek a közönségnek.“ Itt az oltár előtt szavalta el egy színész Vörösmarty prológját, majd. megkezdődött az első előadás. A zenenyitányt Ileinisch József színházi karmester írta és ,.Thalia diadala az előítéleten“ volt a címe. Ezután Vörösmarty előjátéka, Az Árpád ébredése következett, amelyben Lendvay, Egressy Gábor, Udvarhelyi. Dériné. Szigligeti. Hetényi. Hubenay. Kovácsáé. Fáncsy. Egressy Béni, Havi és Szilágyi szerepeltek. „Ezen előjátékban Lendvayné remekelt, kivált midőn a köítőies szépségekben gazdag, elbűvölő részleteket szavalá el, melyben a magyar színész és színésznő sorsa van ecsetelve.“ Az előjáték után Schenk János ..Belizáír“ című operájának egy részletét adták elő Kiss János fordításában. „Elő- adatása közben többször kihívatott Fáncsy, Szent- pétery és a fiatal, de szép reményekre jogosító Laborfalvy Róza.“ fWii NERCZEERNŐ 1 • ÉPÍTŐMESTER ____________Budapest, VJ!,, Nap-ucca 25 JU STUS SÁNDOR ÉS FIA Gördülő faredőnyök, acá'Sairtezredőnyök, bolt- ponyvák, vászon-, szövött- és faredőnyök gyára Budapest, VI., Vörösmarthy-utca 24/8. Alapíttotott 1886-ban. Telefon-lníerurban T. 223 06. ßDCZ Ferenc építőmester és Túrsn Budapest VII, István-út 40 Telefonszám: József 321—00
