Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1927-07-20 / 29. szám

5 Budapest, 1927 július 20. * * * Sose ÉiiitüK volna — de a háború előtti években, azután igazán nem mertünk volna arra gondolni, hogy a magyar belügyminiszter 1927-ben rendele­tet legyen kénytelen kiadni, amelynek ér­telmében előzetes öntözés nélkül söpörni nem szabad és az uccákon köpködni tilos. A rendelet általában a magyar városoknak szól, amelyeknek köztisztaságával nincs megelégedve a miniszter, de valahogy ezzel is úgy van, hogy neked mondom fiam, me­nyem, te is érts belőle. Egyszóval Budapest­nek is szánták a különös rendelkezéseket, amelyeknek — valljuk be — van valami középkori, ódon illatuk. Az ember elcsodál­kozik például, hogy a gyümölcsárusokat arra kell szorítani, hogy portékájukat a por, a nap, a legyek és rovarok ellen le­takarva tartsák. Vagy azon, hogy a por- tőrlőt nem szabad az uccára rázni. Mind­ezekről hosszú évtizedek előtt intézkedtek már a hatóságok, de úgylátszik, a rendkí­vüli idők nemcsak rendkívüli törvényeket, de rendkívüli rendetlenségeket is hoztak. A rendkívüli idők Középemópát is lecsúsztat­ták a Balkánra és most fájó szívvel, de be kell vallanunk hogy nagy szükség van az ilyen középkorinak tetsző belügyminiszteri rendeletekre. Magyarországot azonban még ilyen rendeletekkel is, de végre valahára teljesen vissza kell helyezni Középeurópába, ahol mindig méltó, helye volt. Áz. idegen forgalom kérdése végre-valahára bevonult — akár­milyen csodálatosnak látszik is, — az ide­genforgalmi bizottságba. Nagy elhatározá­sok születtek, amelyek értelmében nemcsak Európában, de Amerikában is reklámot fog a főváros csinálni ennek az Istenáldott gyönyörű Budapestnek. Plakátokon, filmen, újsághirdetésben, újságcikkben akarják fel­hívni a külföldi közönség figyelmét erre a városra, amelyet, ha valaki egyszer meg­ismer, többé nem tud elfelejteni. Megindul tehát a nagy agitáció, jöjjetek, lássátok, idegenek ezt a mi varázslatos Budapestün­ket. Az agitáció mellett természetesen je­lentékeny magyar pengő is áramlik majd a külföld felé. Ezt sem bánjuk, mert hiszen — reméljük a legjobbal, — jó befektetésről van szó. Megfizetik a plakátot, az újság- közleményt, az újsághirdetést, a Newyork Héráidban, a Frankfurter Zeitungban, a Daily Newsben, a Timesben, a Berliner Tag- blattban, az Afden bladedban, az Ade- verulban és a Ceske Slovoban. Most már csak az a kérdés, hogy mikor? Ahogy mi a városi adminisztrációt ismerjük, feltételez­zük róla, hogy az idegenforgalmi bizottság határozatát már pár hónap alatt végre is hajtja. Egyszóval szép, komoly, megható és életunt ősz lesz, esetleg zuzmarás tél is ránk köszöni, mire megkezdik az idegenek invitálását. Hát kell a pénz erre a célra. De bocsánatot kérünk, amit az idén kiadnak, az kidobott pénz. A nyár elmúlt és a paraplüs, galocsnis ősz senkit sem fog idecsábítani. Megengedjük, hogy a pénzzel jól gazdál­kodnak a városházán, de hogy egy eszten­dőt elsikkasztottak, az egészen bizonyos. RssEalt-útéPltő' szigetelő és tetűEedöváilalat korekE. Budapest vili. ker.< aőz5BE»körút Bű. GeieEonszám; a. Jelentkezik a telekspekuláció a ferencvárosi kikötő építkezésénél A Rütgers cég egész telekkompSexumoi akar eladni a fővárosnak — Rumbach Dezső h. tanácsnok nyilatkozik a pénzügyi zavarok leküzdése után újból megindult munkálatokról Nagy íeditünést ‘keltett néhány héttel ezelőtt a Fővárosi Hírlap-nak az a szenzációs cikksorozata, amely arról szólt, hogy a pénzügyi ügyosztály rö­vidlátása miatt megállt úgy a ferencvárosi helyiki­kötő, mint a központi csatorna szivattyútelep építke­zése. A törvényhatóság gyors intézkedése révén azonban ezeket a bajokat egykettőre elíminálta és az építkezés mindkét helyen újra megindult. Az 1927. évi költségvetésiben a helyikikötő épí­tésére 750.Ö00 pengőit, a, központi csatornaszivattyú- teiep átalakítási költségeire pedig 655.000 pengőt irányoztak elő. Ezek voltak azok a tételek, lalmelve- ket Csupor József tanácsnok, az illetékes ügyosz­tályok megkérdezése nélkül, önszántából törölt a költségvetésből és így óriási zavarokat idézett elő a főváros műszaki igazgatásában, amig azután a július 1-én megtartott közgyűlés mindkét építke­zésre meg nem szavazta a szükséges póthitelt. Felkerestük Rumbach Dezső h. tanácsnokot aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következő­ket mondotta az építkezésekről: — A közgyűlés — 'amint köztudomású — a költségvetésiből törölt összeg helyett a folyó éviben elvégzendő sürgős munkálatokra megszavazta a szükséges fedezetet és pedig a szivattyútelep foly­tatólagos átalakítására 300.000 pengőt, a helyi- kikötő építésére pedig 500.000 pengőt. — Ezek után a munka mindkét helyen természetesen nyomban úira megindult. A szivattyútelepen készül az iszapkamrák fölé emelendő gépház, az iszap-elevátor. Szükséges azonkívül még két új centrifugál-szivattyú. amely munkálatokra néhány napon belül meghirdetjük a versenytárgyalási pályázatot. A szivattyú-telep átala­kítási munkái még ebben az évben teljesen be is fe­jeződnek. A nyolc elektromos centrifugál-szivattyú másodpercenkint 27.5 köbméter szennyvíz átengedé­sére lesz alkalmas. Meg kell jegyeznem, hogy az át­alakítás után. a technika mai állásia szerint a mienk egyike lesz Európa legmodernebb szivattyútelepeinek. — A ferencvárosi helyikikötőben az 500.000 pen­gőből készítjük el a portáldaru-vágányt, a vízveze­téki es csatornahálózatot, az elektromos kábeleket, a tárházak belső berendezését, végül ebből az összeg­ből vásároljuk meg a kél legmodernebb portáldarut. — Nem kerül azonban sor már az idén az igaz­gatósági epület emelésére, a kikötőmedencét lezáró lépcsősrézsiis parttal elkészítésére és a kikötőhöz ve­zető főút megépítésére sem. A jövő évi építkezések még igen tekintélyes összeget fognak felemészteni: közel 1.200 ezer pengőt, amelynek javarészét az út­építésre kell majd költeni, mert ennél kisajátítási költségek is lesznek. Az útépítés kiadásainak felét azonban megtéríti az álam. mert ez az út vezet majd a már kész úi hídon át a csepeli állami kikö­tőhöz is. A ferenvcárosi kikötő végleg csak 1929-re készül el teljesen, de előreláthatóan már az év végére olyan állapotba kerül, hogy részben megnyithatja a főváros a forga­tom számára. * A helyikikiötő építkezésének tehát pénzügyi aka­dályai nincsenek. Alig hárították el azonban ezeket a pajokat, az emberi kapzsiság máris újabb akadályokat támasztott az építkezés zavartalan folytatása elé. Es ezek az akadályok szinte nehezebben leküzdhe­tők, mint azok voltak, amelyeket a felületes pénzügyi intézkedések idéztek elő. Olyan érdekbe ütközött az építkezés, amelyre senki sem gondolhatott, s ez a telekspekuláció. a íerencvárosi helyikikötő főútja a Soroksári útból fog kiágazni, illetve már meg is van ez az út, azonban rendezésre vár. A kikötői főút impozáns, 30 méter széles sugárút lesz, fasorokkal, tagozott szelvényezéssel, mint a környéken épülő leendő új vá­rosrész főütőere. A rendezéshez szükséges területek azonban nincsenek a főváros birtokában. A H. É. V.-nek és a Rütgers Guido-féle ía­telítő és faburkoló cégnek vannak ott nagy telkei. ezekből kellene kihasítani megfelelő darabot az út­építéshez. Az ügyosztályok kezdeményezésére a kisajátí­tási bizottság már hosszú hetekkel ezelőtt megkezdte a tárgyalásokat a tulajdonosokkal, de eredmény­telenül. A helyiérdekű vasutak igazgatósága egyelőre még nem bocsátkozhatott érdemleges tárgyalásokba, mert még nincsen meg a felhatalmazása a terület át­adására, illetve eladására. Ezzel szemben a Rütgers- cég nem kevesebbet kíván, mint azt, hogy a főváros a pár öles útterület kedvéért vásárolja meg drága pénzért a Soroksári-út 39. sz. alatt levő egész óriási telek- komplexumot. Ez a telek különben építkezésre nem is alkalmas, mert 60 méternél közelebb esik a Máv. pályatestéhez, s így tűztávolban lévén, tehát ide építeni nem is szabad. A cég követelése egyébként összegszerűen is akkora, hogy azt elfogadni nem lehet. A kisajátító bizottság a tulajdonosokkal legköze­lebb még egy kísérletet tesz és amennyiben az ered­ményre nem vezet, a főváros — illetékes helyről kapott információnk szerint — a kereskedelmi kor­mánynál nyomban meg fogja tenni a lépéseket a hivatalos kisajátítási eljárás sürgős meg­indítása iránt. BÁNYAHOMOKOT bármely budapesti állomáson átvéve, olcsó árban prompt szállít „ORNAMENTIKA“ BUDAPEST. IV-, iRÁNYUU. 21. Tel : Jórsef 415-91. GÁBOR és GLASNER Iroda ésszerelőmfihely: Budapest, VIII., Reviczky-occa 9. sz. Bádogárú ipartelep: VII., Peierdy-ucca 22. sz. Telefonszám :Jozse f433—33. — Alapittatott: 1892. MAUTNJEäffc es TAKSA Budapest, X., Liget ucca 37 TELEFON; J. 314-79 TERVEZ ÉS KÉSZÍT ; Központi fűtés és szellőztetés, központi melegvíztermelő-, vízvezeték-, fürdőszoba-, klozet-, csator­názási- és egészségügyi berendezéseket, szivattyú-, szenyvíztisztitó-berendezése- ket, épületbádogos munkákat. I FT f HAVERLAND ANTAL ■ 3 ■ ■ ■ Budapest Vili, Nap ucca 22. T.: J. 329-66 BÖHM JÓZSEF GÉZA i f ! dSVMSsr MIÍAi«i{ • épület- és dlszmü bátbgos mester, vízvezeték-, légszesz-, csatár- S * názás és egészségüg i berendezési vállalkozó j I Alapítási év: BUDAPEST V., PANN0WA-U. 2/B Telefonsz.: í 1870 T 116-25 BINDINGER ISTVÁN épület-, bútor-, portál- és boltberendező asztalos Telefon : József 382—87. Budapest, Vili., Mária Teréiia-tér 13. EPULET-UVEGES BUXBAUI DEZSŐ Budapest, VIII., Népszinház-u 46 sz. Telefon : József 304-39 Elvállal üvegtetők jókarbantartását és minden üveges szakmába vágó munkát BflGnÁNUPfTJtDtfl Központi fűtés, vízvezeték és OUVJyMII j Lj I KivjH egészségügyi berendezések Budapest, VI., Izabella ucca 79. szám. O (ü ü Telefon: Teréz 209—88. §) ü ü RADÓ EDE PARKETVÁLLALATA Budapest, VI., Rózsa ucca 95. Telefon: L. 981—30. Vállal mlndennemO parketmunk&t régi padlók |avitáaAt ás gyaluláséf. Zsíros Károly oki. gépészmérnök Ujj Gyula tanár fűtési és hőtechnikai tervező irodája Budapest, I kér., Horthy Miklós út qó sz. Telefon: J. 348-83, J. 453-14 HANTOS YiSTVEREK FESTŐ-, MÁZOLÓ- ÉS TAPETTÁZÓ - IPAR ÜZEME BUDAPEST, VI., HORN EDE-UTCA 5. SZ. TVl.EFON UPÓT 004—01. ---------------­-— TELEFON UFÓT 080—*0»

Next

/
Oldalképek
Tartalom