Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-07-20 / 29. szám
Ara 40 fillér Tizenhatodik évfolyam Budapest, 1927. julius 20 29. szám I i gwTtia»HOi»oiiiaiiTaiiiDiimniaHiaiiiQ»iiPiiiBin83aoalfiigFi3aiaiaumiiia»iiBTiiaiiiaHaa»iigiMPHiaHiS5iiiciiih!i C£ŐF/Z£IJÉS/ Ahak: Városi, poUtiteCLl Sitii«* Hösgaxdaságifieiilap /állandóan: T" gazdasági Énrmstiö Felelő» tucerlce»xiö: ti/SCSÓ FMIC Megjelenni minden szerdán Sserlcesxíöség és RSadlóíylnaíal: Budapest VI, Sxív-ucca 18. szám Posíö/ak. cseUli-számla 40.42-4 Telefonssdm : Teréz 137—13 11 A szerencsétlen Bées ismét véres és pusztító forradalmi lázban vergődik és ha elcsendesülnek is a viharok, lehiggadnak is a kedélyek, ereznünk kell, hogy a betegség csírái, amelyek egészen a háború utáni összeomlásban gyö- keredznek, még mindig nem irthatok ki. Tudjuk nagyon jól, hogy az. ami Bécsben történt, nem írható a városi politika számlájára, nem tekinthető Bécs magánügyének, hanem egész Ausztria országos betegsége. Mégis, azt kell mondanunk, hogy ezek a nagy lázak, amelyek 1918. óta a császárváros testét újból és újból ellepik emésztő tüzűkkel, elsősorban mégis csak magát az osztrák fővárost sújtják. A nyugodt Magyarország, a megelégedés boldog réve felé evezd Budapest szánalommal tekint Bécs szenvedései, kínos vonuglásai leié. Az osztrák főváros nehéz óráiban azonban érdemes revidiálni azokat a tanulságokat, amelyeket — és ezt büszkén mondhatjuk nagyszerű magyar államférfiak idejekorán le tudtak vonni. Amit Magyarország és amit Budapest megcselekedtek, azt nem tudta, vagy nem akarta megcselekedni Ausztria és Bécs. Ami providenciális állami érfiaink törekvései soha jobban nem igazolódtak. mint ezekben a napokban, amikor Bécs vergődését szánó szemmel kell néznünk. Ezek az államférfiak a természet törvényeit követték, amikor a magyar élet számára olyan súlypontot kerestek, amelyen nyugodva fölborithatatlanul. megingathatatlanul áll a magyar társadalmi egyensúly. Amíg Ausztria és Bécs társadalma két óriási táborra szakadt és a két óriási tábor egyensúlyozásával meddőn kísérletezett, amíg a tűz és a víz egyensúlyát kereste botorul; addig a magyar államférfiak a természet meghamísíthatatlan törvényei értelmében a középre helyezték a súlypontot. Egymással ellentétes erők, amelyek még emellett többé-kevésbé mindig egyen- lőek is, csak összeütközéseket, csak harcokat, csak küzdelmeket hozhatnak életre. Amíg az ellentétes erők békésen működnek együtt, addig paktumok létesülnek, alkudozások révén születnek az élet lehetőségei, de ha az egyenlő, de ellentétes erők többé nem tudnak egymással parallel haladni, jön a véres és pusztító összeütközés. A magyar társadalmi élet ezzel szemben a maga központi egyensúlyával soha félre nem billenhet, soha paktumokat nem keres és soha összeütközésekben nem robbanhat ki. A másik nagy tanulság, hogy amíg Ausztria és Bécs egymástól elkülönített életet teremtett a maga számára, addig a mi államférftaink eloszlattak minden ellentétet az ország és az ország fővárosa között. Csak most éltünk át egy nagy drágasági rohamot és a drágasági roham leküzdésére irányuló tárgyalások során egyetlen türelmetlen szót nem hallottunk, amely az ország és a főváros békés együttélését, meleg bartáságát megingathatta volna. Bécs veszedelme és átka. hogy más politikai nézeteket vall, mint az ország és más világnézet alapján rendezi be életét, mint maga Ausztria. Ilyen körülmények között meg lehet érteni, hogy miért vannak ott állandóan véres kirobbanások és miért tudunk mi ma nyugodt, boldog haladásban élni. Ma. amikor az osztrák fővárosból nap-nap után a legszomorúbb hírek jönnek, meg kell emelni a kalapot azok előtt az államférfiak előtt, akik a magyar élet megszilárdulását olyan tökéletes módon megteremtették. Ma látjuk csak igazán, hogy mit jelentett az a politika, amelyet gróf Bethlen István inaugurált Magyarországon és amelynek végrehaj- I tására a főváros élére olyan férfiút küldött, mint Ripka Ferenc főpolgármester. Még emlékezünk azokra az órákra, azokra a napokra, amikor Ripka Ferenc, mint kormánybiztos bevonult az újvárosházára és hirdetni kezdte a társadalmi békét, hirdetni kezdte a felekezetek között való megértést és min- denekfölött hirdetni kezdte a vidék és a főváros nagy kiengesztelődését. Ugyanolyan ellentétek, ugyanolyan indulatok pusztítottak ebben a városban is, mint amilyenek az osztrák fővárosban évek során teljesen és kiírthatatlanul kijegecesedtek és amelyek I a mostani katasztrófát felidézték. Ha gróf Bethlen István hatalmas és makacs energiája lehetővé nem feszi a lehetetlent, ha Ripka Ferenc igazságai termékeny talajra nem találnak Budapest népénél, akkor talán a magyar főváros is olyan lázas és izzó napoScitovszky Béla, belügyminiszter. — mint a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában jelentettük, — négyheti tartózkadásra Marienbadba utazott, ahonnan augusztus második feliében tér vissza Budapestre. A belügyminiszter, aki az utóbbi időben gyöngélkedett, nem óhajt négy hétnél hosszabb szabadságidőt igénylbervenni és pedig. — mint . teljesen beavatott helyen a Fővárosi Hírlap munkatársával közölték. — azért, mert a parlament őszi ülésszakának megnyitásáig el akar készülni mindazokkal a törvényjavaslatokkal. amelyek a fővárosi adminisztráció problémáinak megoldását célozzák. Scitovszky Béla belügyminiszter tehát az őszi kampány kezdetén & törvényjavaslatok egész seregét terjeszti a képviselöház élé. E javaslatok közül úgy terjedelemre nézve, mint jelentőségénél fogva is kettő emelkedik ki: 1. a vármegyei. 2. a fővárosi kérdésieket rendező ialvaslat. Amíg Scitovszky Béla belügyminiszter Marien- badban nyaral, addig a belügyminisztérium törvényelőkészítő osztályában serényen folyik a munka. E miinisztériális m un kállait óikról Scitovszky belügyminiszter közvetlen környezetéből a következőkben informálták a Fővárosi Hírlap munkatársát: — A beiiigyminiisztér úr a vármegyei törvénv- iaivaslatnak elsőbbségi jogot tulajdonít, tehát elsősorban ezt a törvénytervezetet készíti el a minisztérium illetékes ügyosztályai. A vármegyei törvényjavaslatnak alapja ..a vidéki törvényhatóságok újjászervezéséről'4 szóló törvényjavaslat lesz. amelyet annak idején — még négy évvel ezelőtt — Rakoszvky Iván belügyminiszter terjesztett a nemzetgyűlés elé! Az új vármegyei javaslat intézkedni fog a kormány által is helytelenített ex-lex megszüntetéséről, amennyiben rendelkezéseket tartalmaz majd a vidéki autonómiák teljes átalakításáról, de gondoskodik azoknak a vármegyei problémáiknak a megoldásáról is. amelyek az úiabb időkben merültek föl s amelyekről az elavult törvényes rendelkezések nem intézkednek. Ebbe a keretbe kát élne át ma vagy holnap, mint amilyenekért ma Bécset szánjuk és sajnáljuk. A bécsi katasztrófa azonban tökéletesen igazol bennünket és tökéletesen igazolja azokat a férfiakat, akik páratlan energiával, odaadással és lelkesedéssel kiegyensúlyozták a magyar társadalmi életet. Nem politikáról beszélünk itt ma, hanem a társadalom életéről, amely csak úgy lehet harmonikus és állandóan biztosított, ha a nagy ellentéteket még jobban elválasztjuk egymástól, Budapest társadalma gróf Bethlen István és Ripka Ferenc vezérlete alatt nagy tömegekben állt oda a szélsőségek közé, hogy azokat a társadalmi élet messzeeső szárnyaivá degradálja. Bármilyen ellentétek lehetnek az egymástól olyan messze eső szárnyak között, mindig ott fog állani a középen a józan, alkotni akaró polgárság óriási kompakt többsége, amely a maga szilárd összetartásával és békeakaratával el fog hárítani Budapest fölül minden katasztrófát. tartozik a feljebbvi'tel problémájának leegyszerűsítése is. Ez a nagyjavasíliat valamint az ettől függetlenül beterjesztendő kisebb javaslatok együttvéve a közigazgatás reformiát adják, vagyis életbeléptetésük az' állami adminisztráció leépítését fogja eredményezni. — Ami az új fővárosi törvényt illeti, ennek anyaga is feldolgozás aliaitt áll. E javaslat alapjául az az anvag szolgál. amelyet Ripka Ferenc főpolgármester saját elaborátumaként adott át a belügyminiszternek. Ennek az anyagnak az alapján most szövegezik az új fővárosi törvény nyers tervezetét, amely szeptemberben sorozatos ankétek elé kerül. Mint érdekességet említették fel- beavatott kormánypárti körökben, hogy a belügyminiszter kezdetben idegenkedett az ankétezés gondolatától. Az vo'lt az álláspontja, hogy az ankétezéssel csak ellaposítják a kérdést és a végeláthatatlan tanácskozásokon „a sok bába között elvész a gyermek“. Később azonban, — főként a büntetőjavaslat sorsán okulva — úgy döntött a belügyminiszter, hogy valamennyi érdekelt fél véleményét meghallgatja. így azután a végleges szöveg megalkotására csak októberben kerülhet sor. — Az új fővárosi törvény egyébként 'lényeges változásokat fog eredményezni a főváros autonómiájában. A legfeltűnőbb változási a törvényhatósági bizottság létszámiában lesz. amennyiben a belügyminiszter lényeges leszállítást tervez. Nem lehetetlen, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok létszáma mindössze százra fog redukálódni. Fontos intézkedéseket tartalmaz majd az új fővárosi törvény az összeférhetetlenségre vonatkozóan is. Ebbe a tekintetben olyan szigorú kautélákat állít majd föl az új törvény, hogy a legújabban is felmerült példákhoz hasonló esetek teljes mértékben kiküszöbölhetők lesznek. A belügyminiszter ugyanis szigorú és egészen világos, félre nem érthető és ki nem játszható rendelkezéseket óhajt e tekintetben is a javaslatba felvétetni. jcítovszKy belügyminiszter szeptemberben tartja meg a Hősi törvény revíziójáról szóló nnRétot A belügyminiszter ant összes érdekelt feleket megakarja hallgatni — A törvény- hatósági bizottság tagszámának erős leszállítását tervezik — Szigorú intézkedések az összeférhetetlenségre vonatkozólag I
