Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-06-08 / 23. szám
Tizenhatodik évfolyam Ára 40 fillér Budapest, 1927. junius 8 23. szám rjMámpiiipmmiialiiniHDiiiáTHPiitaiiTaiiimnpH^ ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre 20 pengő (250.000 K) Félévre . . ÍO pengő (125.000 Állandóan : GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ VÚ.TGSÍ, pOliílRílI és Rössgascdasögl ő&iilap Felelős szerkesztő: B/ICSÓ EMIC Megjeleníts, minden szerdán Szerlsesztőség és Kiadóhivatal: Budapest VI, Sziv-ucca 18. szám Postaiak, csekkszámla 40.424 Telefonszám : Teréz 137—15 annak a rendszernek, amely vagy nem ismeri1 a felelősséget, vagy másra súrolja át a felelősség terhét, vagy amely a felelősséget egyszerűen negligálja. Hányszor hallottuk ezt az utóbbi hetekben és az utóbbi hónapokban! Mondta a belügyminiszter, mondta a közgyűlés, mondták .kommunális tekintélyek, mondta a sajtó és mondták nyilván becsületes, egyszerű polgári családok pihenő beszélgetéseik során is. A pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén azonban Sipőcz '■ Jenő polgármester szájából hallottuk ezeket a súlyos szavakat és Budapest polgársága hinni is akar a polgármester szavainak. Ezen pénzügyi bizottági ülésen sok oka volt a polgármesternek arra, hogy kemény nyilatkozatát megtegye. Kezdődött ezeknek az okoknak a jelentkezése akkor, amikor a Margitsziget új igazgatóságának összeválogatásáról volt szó. Harrer Ferenc kifogásolta, hogy a Margitsziget igazgatóságában a főváros nem kapott paritásosán képviseletet. Sipőcz polgármester a magabecsületes őszinteségével röviden csak annyit jelentett ki: „A Margitsziget dolgában nem vagyok kellően informálva.“ Egyszerűen megállapította ezekkel a nyílt szavakkal a főváros autonómiájának sérelmét, majd amikor a szociálista oldalról még jobban aláhúzták ezt a sérelmet és egy közbeszólás szállt a polgármester felé: „A sziget megvételéről sem volt informálva“, Sipőcz Jenő fokozta az őszinteségét és kijelentette: „Ez igaz“. Á másik eset ugyanezen az ülésen történt. A Hernád uccaii iskolaépület toldalékénak építkezéséről volt nagyobb vita. amelyben kifogásolták, hogy az építkezés megint illetékes fórumok engedélye nélkül indult meg. Maga Wolff Károly pedig azt a kijelentést tette, hogy „ezzel a felelőtlen építkezéssel megint falhoz állították az illetékes tényezőket, ami miatt meg kell indítani az eljárást. Lehetőleg spószerinií idézzük azokat a szavakat, amelyeket most Sipőcz Jenő polgármester erélyes akcentussal és erélyes stílussal mondott: — Az ügyről én sem tudtam és ezért szigorú vizsgálatot is indítók. Véget fogok vetni annak, hogy egyes felelőtlen ténykedésekkel rendszeresen megkerülik az illetékes faktorokat. Szeretjük az erős kezet, mert biztonságot és rendet jelent. Hiszünk is abban, hogy Sipőcz Jenő, aki egész férfi, szavának áll. A polgármester, reméljük, szét fog ütni azok között, akik akár ebben, akár más ügyben akármilyen okból, akármilyen mente- getődzéssel felelőtlen ténykedést fejtettek ki. De nem eddig van. Itt nem Sipőcz Jenő személyéről, hanem Budapest polgármesteri állásának tekintélyéről van szó. Ennek a polgármesteri méltóságnak épnek és igen magasan állónak kell lennie és maradnia mindaddig. amíg Budapest arra hivatott, hogy a magyar kultúrát és a magyar gazdasági életet reprezentálja az egész világ színe előtt. Budapest polgármesterének mindenkor az ország egyik legnagyobb tekintélyének kell lennie, mert erre Budapest ezerszeresen jogot váltott magának. A miniszterelnök, a miniszterek, a képviselőház éis a főrendiház elnöke a legmagasabb bírói méltóságok viselői is mindenkor magukkal egy vonalban állónak tekintették Budapest polgármesterét. Sipőcz Jenő polgármester előbb csöndes, azután kemény kifakadásából meg kell állapítani, hogy Budapest polgármesterének méltóságán az időik során súlyos csorba esett. Nem szabad előfordulni annak egyetlen egyszer sem, bogy a polgármester ne tudjon valamiről, ami a városházán történik, vagy ami a város vagyonát, hírnevét, jövőjét érinti. Nem szabad egyszer sem megesni, hogy a polgármester ne tudjon a Margitsziget sorsának fordulásáról, vagy a Hernád uccai iskolaépület foltozásáról. Egy ilyen esetnek sem szabad történnie, nemhogy az ilyen esetek sorozata miatt kelljen a polgármesternek felháborodnia és Budapest polgárságának szégyenlenie magát. Nem mi mondjuk, a polgármester felháborodásából nyíltan látható, hogy igenis, a polgármesteri méltóságon csorba esett. Ki ejtette rajta a csorbát? Semmi esetre sem azok, akik ezt a gyönyörű méltóságot 1873. óta viselték. Kamermayer Károlytól Sipőcz Jenőig mindenki büszkesége volt ennek a városnak, akit a polgárság bizalma a polgármesteri székbe emellt. itt nincs hiba. Ha itt volna a hiba, még keserűbb volna. Máshol kell keresni tehát a bajt, Mi úgy látjuk és velünk úgy látja Budapest közönség is, hogy a rendszer a hibás, de nemcsak hibás, hanem bűnös is. A rendszer, amely kialakította a felelősség súrolásának lehetőségét. A rendszer, amely a magyar éllet legszebb méltóságát akarja 'tönkre> iirTrin ..... i|j AWfm- < ■ j - m mmm t mm■ A főváros legutóbbi, viharos lefolyású közgyűlésén, amely a lakásfelszakadítás kérdésével foglalkozott, Diniek Vidor felszólalása során azt a kijelentést tette, hogy a törvényhatósági bizottság megérett a feloszlatásra. Ebből a közbeszólásból a kombinációk egész serege indult meg annál is inkább, mert politikai körökben hónapok óta hiresztelik, hogy a kormány a törvényhatósági bizottság feloszlatását határozta el. Egyes „beavatottjaik már az új választások terminusát is tudni' vélik, amennyiben azt híresztelték, hogy legkésőbb októberiben megtartják az új községi választ ásó kait. Szükségesnek tartottuk, hogy ebben a kérdésben miagáboz Scitovszky Béla belügyminiszterhez fordulj unk f elviil á gos ítáisért. A Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma volt Ripka Ferenc főpolgármesterrel hosszabb beszélgetést folytatni. A beszélgetés .során a főpolgármester kitért az összes aktuális kérdésekre, nyilatokzatának azonban legfontosabb része az, amely a belügyminiszternek a tanácshoz intézett leiratáról szól. A főváros tanácsa, úgylátszik, fölöslegesnek tartotta nyilvánosságra hozni ezt a leiratot, amely véget akar vetni az üzemi kérdés ügyében évek óta folyó huza-vonának. A belügyminiszter most felszólítja a fővárost, hogy a közgyűlés harminc napon belül döntsön az üzemek kérdésében, mert ellenkező esetben az 1927. évi V. t. c. 48. §-ában biztosított joga alapján maga fog intézkedni. A főpolgármester nyilatkozatának másik igen fontos része az, ahol a közlekedés zavartalanságának biztosítását kívánja. Ripka Ferenc erélye és praktikus gondolkozása meg fogja szabadítani Budapest lakosságát az uccákon egymást érő és egymást váltogató barrikádok csúf látványától és a közlekedést állandóan gátoló terpeszkedésétől. Igazán nem kell a budapesti közönségnek érről sokat beszélni, hiszen az útburkolatok örökös felbontása minden budapesti embernek napi keserűségei közé | tartozik. Kétségtelen, hogy az útburkolatok felbontását elkerülni nem lehet, de a főváros tanácsa helyett Ripka főpolgármesternek keltett rájönni arra az egyszerű igazságra, hogy a barrikádok emelésének gyakori voltát mégis csak redukálni lehet, ha egységes irányítás veszi a kezébe a dolgot. Eddig ugyanis tenni, amely destruktív fűrészét a polgármesteri szék lábának feszítette neki, hogy lefűrészeljen belőle egy darabot. Ennek a rendszernek kell íviéget- vetni. Ezt a feladatot pedig csak a fővárosi törvény modernizálása és radikális megjavítása végezheti el. Az új fővárosi törvény kétségkívül véget fog vetni a kis tanácsi basák önkénykedésének, a tekintély-fii- részelők sötét munkájának. Mindenkinek hatalmát meg lehet nyirbálni, mindenkinek kerülő útjait meg lehet akadályozni, de a polgármesteri méltóságnak épen és erőteljesen kell megmaradnia, mert ez a méltóság Budapest méltóságának megszemélyesítője. —- — . .f— ir , ,, ii I,, i, „i | Scitovszky Béla belügyminiszter a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A- törvényhatósági bizottság feloszlatásáról elterjedt hírek nem egyebek önkényes kombinációknál. Ezek a hírek az utóbbi időben ismételten felbukkantak. Már egy ízben kijelentettem, hogy ezek a híresztelések csak egyéni találgatásokon alapulhatnak, most sem mondhatok egyebet. A törvényhatósági bizottság feloszlatásának tervével én nem foglalkoztam. Ügy látszik, mások jobban vannak informálva...-az történt, hogy az ucca egy-egy szakaszán megjelentek a Beszkárt emberei és felbontották a burkolatot. Amikor elvégezték a dolgukat, ismét rendbe- hozták az úttestet. Alig múlt el egy-két nap, amikor megint a csatorna körül akadt elvégezni való, tehát megint bontottak és megint helyrehoztak. Azután megint egy pár nap és az elektromos kábelek javítása miatt kellett bontani és helyrehozni. Közben pedig az úttest burkolatát is rendbe kell hozni néha, tehát ekkor meg az útburkolók bontották föl az uccát. Ha mindezt egységes módon intéznék, az uccának egyetlen felbontása alkalmával el lehetne intézni az egészet és négy-öt barrikád helyett mindössze egyet kellene emelni. Riplza Ferenc főpolgármester érdeme lesz, ha végre ettől a lehetetlen helyzettől megszabadul a budapesti közönség. A főpolgármester rendkívül érdekes nyilatkozata egyébként itt következik: A közgyűlés programmja — A iszerdai közgyűlésen kívül, a nyári szünidő előtt még egy-két, de inkább két, mint egy közgyűlést tervezünk. A tanácsban és a pártokban ugyanis erős az igyekezet, hogy a nyári szünidő előtt több, a főváros életére igen fontos függő kérdés még elintézést nyerjen. Kétségtelen viszont, hogy július és augusztus hónapokban szünet lesz. Az egész városházi apparátus ki van merülve és az ügyek sikeres intézésének fontos érdekei szükségessé teszik a tisztviselők számára is a pihenőt. Fégféí kell vetni A közgyűlés feloszlatásának tervével nem foglalkoztam — mondja Scitovszky belügyminiszter Ripka főpolgármester nyilatkozik az üzemi kérdés megoldásának sürgősségéről, a lakbérleti szabályzatról és a zavartalan közlekedés biztosításáról A belügyminiszter a tanácshoz leiratot intézett, amelyben azt kívánja, hogy a közgyűlés harminc napon beiül határozzon az üzemek kérdésében
