Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-01-19 / 3. szám
Budapest, 1927 január. 19. 5 GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ RabszoEgaiörvény a biztosításban Ha a törvény visszaható erővel életbeféptetné a díjfizetés kötelezettségét, ezzel több százezer biztosított felet károsítana meg A biztosító társaságok arra számítanak, hogy a kormány az úgynevezett clíjkötetezőről szóló törvényjavaslatot, amely már a nemzetgyűlés napirendjére ki volt tűzve, az új országgyűlés által hamarosan letárgyaltatja. A BIOSz tájékán azt hiszik, hogy még februárban sor kerül erre, annyival is inkább, mert illetékes, helyen állítólag megígérték Teleszky Jánosnak, az Első Magyar Általános Biztosító Társulat elnökének, hogy a kormány és a többség a javaslat törvényerőre emelését sürgősnek tartja. Ismét aktuális tehát a kérdés: van-e szükség erre a törvényre, amely a biztosított felek százezreinek érdekeivel homlokegyenest ellenkezik, ellenben kizárólag a társaságok érdekét szolgálja. Évtizedek óta érvényben van ugyanis a királyi Kúria által elrendelt olyan joggyakorlat, hogy ha a bizosítófél díjat nem fizet, a szerződés megszűnik, illetve úgy a fél, mint a társaság obligón kívül helyeztetik. Életbiztosításoknál egyévi díj fizetése kötelező, illetve perelhető. A szóbaníorgó törvényjavaslat most ezen a sok évtizedes gyakorlaton úgy akar változtatni, hogy minden elemi biztosítás hat esztendeig feltétlenül érvényes szerződés és ha a fél a díjfizetést időközben beszünteti, a hatodik év végéig esedékes összes díjakért perelhető legyen. Ez azonban még hagyján. A törvényjavaslat visszamenő hatállyal akarja megvédeni a társaságok érdekeit és azt akarja törvényben kimondani, hogy a most érvényben levő összes biztosítások a kötvény kiállításától számított hatodik év végéig mindkét félre feltétlenül kötelezők maradjanak. A közvélemény nyomására utólag belevették a javaslatba, hogy az ezidöszerint érvényes biztosításokat a törvény kihirdetésétől számított harminc napon belül mindkét fél felmondhatja. Ez a felmondás azonban rendkívül bonyodalmas és szörnyen meg van nehezítve. Tessék elgondolni: a pusztán lakó parasztnak be kell mennie a városba a közjegyzőhöz és vele kell hitelesíttetni a fölmondó levélre írt aláírását és még hozzá a törvény e fölmondólevél nya- katekert formaságait is pontosan előírja. A parasztnak tehát előbb ügyvédhez kell menni, aki megszerkeszti a felmondóiratot, aztán a közjegyzőhöz aláírása hitelesítése végett. Hogy mi lesz ebből egy agrárországban, ahol a biztosított felek falvakban, tanyákon és pusztákon vannak széjjelszórva, azt nem nehéz, elképzelni. Ha tehát a javaslatból törvény lenne, amit mai szövegezésében lehetetlennek tartunk, oly elemi erővel fog feltámadni ez ellen a magyar polgárság közvéleménye, hogy a törvény végrehajtása fog majd leküzdhetetlen akadályokba ütközni. Olyan zűrzavar és jogbizonytalanság támad majd a biztosítási piacon, hogy ennek a fontos gazdasági ágazatnak a hatása és érvényesülése hosszú időre veszélyben forog. A biztosítóintézetek kartelje, röviden BIOSz, óriási erőfeszítéseket tesz, hogy a javaslatból törvény legyen: a magyar biztosított felek százezreinek valóságos rabszolga-törvénye. Még az ősszel sok százmillióra menő összeget áldoztak propagandacélokra és a propagandamozgalom főnökévé Dárdai (de genere Deutsch) Eduárdot, a Pátria Általános Biztosító R.-T. igazgatóját, m. kir. kormányfőanácsost nevezték ki, aki mint homo regius jelent meg a propagandaérdekek elintézésére. A méltóságos úr, a béke boldog éveiben Nagy-Ma- gyarország egyik legügyesebb és legszemfülesebb biztosítási ágense, nagy buzgósággal végezte a vállalt feladatot, úgy, hogy a BlŐSz-ban egyesült tekintélyes kollégái megveregették a nemrégen még házalva ügynökösködő méltóságos úr vállát. Dárdai segítőtársai a remek propagandamű körül Lugos János, továbbá a biztosító szakmában a „kopasz angyal“ néven ismert Reinitz, aki épp most készül kiszorítani az aggsági gyengeségben szenvedő Ribári Mórt a Fonciére vezérigazgatói állásából, hogy helyét mielőbb elfoglalhassa és végül Reiner Mihály voltak. Ez a quartett fog akcióba lépni februárban ismét, hogy a közvéleményt meggyőzzék a biztosítási javaslat áldásairól. Ügyelni fogunk ennek a kitűnő quartettnek a további működésére és gondunk lesz rá, hogy a rabszolga- javaslatból — mai formájában legalább — törvény sohase lehessen. Az Angol-Magyar Bank nagyarányú fejlődése Tőkeemelésével a nagybankok sorában a harmadik helyre került Az idei tőkeemelések sorozatát az Angol-Magyar Bank nyitja meg, amely egy londoni, hollandi és newyorki csoport bevonásával viszi keresztül tőkeszaporítását. A tranzakció révén 120 milliárd koronával szaporodnak az intézet_ saját tőkéi és elérik a 21 millió pengőt. Ezzel a saját töke tekintetében az Angol-Magyar Bank a fővárosi pénzintézetek sorában a harmadik helyre fog jutni. A tőkeemelésről a következő közlemény számol be: Az Angol-Magyar Bank igazgatósága elhatározta, hogy az intézet saját tőkéjének a bank megnövekedett üzletforgalmával, való aránybahozatala érdekében a január hónap 29.-éré egybehívandó rendkívüli közgyűlés elé javaslatot fog terjeszteni az intézet alaptőkéjének 121.273 darab ä 50 pengő névértékű részvény kibocsátása útján 12 millió pengőre való felemelése iránt. A javaslat szerint az új részvények 1:1 arányban fognak az eddigi részvényeseknek felajánltatni. A tőkeemelés keresztülvitele után —- melynek sikere egy külföldi csoporttal létesített megállapodások útján biztosítva van — az intézet kimutatott saját tőkéi 21 millió pengőre fognak emelkedni. Dr. Horváth Lipót és Magyar Pál az előadói pódiumon. Két nagyérdekü és tanulságos gazdasági vonatkozású előadás hangzott el az elmúlt héten. Mind a'kettő magához vonzotta Budapest gazdasági életének legkiválóbbjait, akik az illusztris: előadókat az élvezetes előadásért meleg ovációban részesítették. Az egyik előadó dr. Horváth Lipót, a Magyar Általános Takarékpénztár elnökvezérigazgatója volt, aki kedden délután a Magyar Közgazdasági Társaságban tartotta meg előadását. Az ülést Éber Antal nyitotta meg, majd Horváth Lipót, személyes tapasztalatai alapján, ismertette, rendkívül érdekes adatokkal telítve, az északamerikai közgazdasági életet, annak hatásait a társadalmi és magánéletre. Elmondotta, hogy az amerikai munkabér három-négyszerese az európai kontinentális munkabéreknek. Maga a nagyipar sem kíván egyelőre változtatni ezen a helyzeten, mert a magasabb munkabérek egyben a magasabb fogyasztóképességet is jelentik. Vehemens ellensége azonban a munkabérnek a nemzetközi verseny, amely ellen Amerika magas vámokkal védekezik. Amerikában csak a rendőrség városi és a katonaság állami, egyébként minden intézmény magánkézen van. Ezért vannak szinte elképesztő arányú pénzügyi műveletek és ezért van, hogy a távolságok legyőzésének minden eszköze: a vasút, a táviró, a telefon — csupa magánvállalkozás — az egész világon az Unióban a legtökéletesebb. — A másik előadást a Magyar Cobden Szövetség szemináriumában „Nemzetközi gazdasági szervezetek“ címen Magyar Pál, az Angol-Magyar Bank ügyvezető igazgatója tartotta. A Kereskedelmi Csarnok helyiségeit zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség. Elmondotta, hogy a fogyasztóiban meggyöngített, tőkéiben elszegényedett Európa kamatfizető vazallusává vált annak az Amerikának, amely a háború előtt Európával szemben az adós szerepében szerénykedett. Szólott azután a nemzetközi kartelek kialakulásának irányáról. Vázolta azoknak előnyeit, de hangoztatta, hogy lehetnek esetek, amikor a kartelek jelentős gazdasági sérelmeket okozhatnak. A védelmet ez ellen egy internacionális fórumban látja, amely az európai kartelek kontrolfóruma lenne. FwiHART FERENC i ÉPÍTÉSZ — ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, VII., COLUMBUS-U. 5 b. TELEFON: JÓZSEF 60-97. HÄUSW1RTH ÖDÖN DÍSZÍTŐFESTŐ, MÁZOLÓ Telelőn: Jőzieí 23-24. Budapest, VIII., Hunyadi-utca 48. I Telefon: József 3—35. Alapítva 1892. FORT OSZKÁR és TÁRSA cégtulajdonos id. FORT OSZKÁR BUDAPEST, IX. ANGYAL-UTCA 33. KÖZPONTI FŰTÉSEK, VÍZVEZETÉKEK, ÉPÜLET BÁDOGOS MUNKÁK ttüK SODEMANN ALBERT »: VILLLAMOSSAGI ÉS MŰSZAKI VÁLLALAT Iroda és Üzlet: I., Alagút uoca I. — Műhely: I., Attila uooa 13. „THERMOSONUS“ automatikus túzjelzőkészülék -------- magyarországi vezérképviselete. -------DAT HER I. légszesz, vízvezetéki, egészségügyi berendezések és épületbádogos munkák vállalata Budapest, VI., Felsöerdösor ucca 56. sz. Telefon : Lipót 921—44. z ECH KÁROLY útépítő- és kövezőmester ÉS VASÚTÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPEST, VII., ILKA-UTCA 4. SZÁM. SZUTS JENŐ Telefon: József 129-43 oki. mérnök, építőmester építési vállalkozó BUDAPEST VII., Kertész-utca 24-28. SZŐKE JÓZSEF Épület» és mübútor asztalosmester Az I925. évi kézműipari tárlaton ezüst éremmel kitüntetve. : Budapest, VII., Örnagy-u. 3. Telefon 89-45. BEKE LAJOS SK&S Elvállal mindennemű épület- és műlakatosmunkák, takaréktűzhelyek és vasredőnyök készítését és javítását. Budapest, V., Vörösmarty-tér 6. ■ Telefon: 25—56. FEHER ES GH1MESSY vasöntöde, szerszám-, szállítóeszköz-, zár- es Cégtulajdonos: Ghimessy Béla emelőgép-gyára Budapest, VI., Jász ucca 72—74. Telefon: L. 913—69 LEDNICZKYésTARSA acéllemez-, fa- és vászonredőnyök, napellenző- ernyők és lakatosárú-gyára, épület- és műlakatosság BUDAPEST, IX., RÁDAY UCCA 24. SZ. TELEFON t JÓZSEF 52—83. Alexi cs Uhlynrik mflsinHi és qillnmosságivállalat ludapest VI, Szondy ucca 20. Telefon: T. 9-92 és T. 9-93 Ti Mindenféle villamossági cik- I n. „ „íiímI+í+^a+^i, kék eladása nagyban és ! DiSCO világítótestok kicsinyben — Elvállal minden- I Schunk & Ebe gyártmányú szénkefék nemű villamossági szerelést | Szemennysy Lipót falpori műhelye Budapest. VII., Hungária-körút 155. (Thököly-út sarok) TELEFON: JÓZSEF 95-17 készít : lakberendezést, portált, üzletberendezést és épületasztalos munkát Alapítaloti 1S92 özv.CZIER GUSZTAVNE épületbádogos, légszesz- és vízvezeték berendező Budapest, Vili., József-körút 55. Telefon : J. 48-50 Központi fűtés, vízvezeték, csatornázás és szellőző berendezések szerelése. Lakatosáruk és kovácsoltvas szíjkerekek gyártása. OHONCI HUGÓ mérnök egészségügyi, műszaki berendezések gyár« Budapest, VI., Fóthy-út 19. Telefon: L. 908-76. R R LIPÓT ilTój). Budapest ^ Alapíttatott 1895. Telefon : T. 105—46. VI. kér., Vilmos császár>út 1. Anker-köz 2. Viaszosvászon. Linóleum. Gummiáruk.
