Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-04-13 / 15-16. szám
fVjJ/' ' : ■ \ 1 Ára 40 fillér rfizenhatodik évfolyam ______________ Budapest, 1927. április 13 ]5__jß szám f3 ?;!a?;^g?miM^s;3amaii{Oijiaiiiania[HBigmnm8iiamgnaB£3ii;oiimmaiainiisagyaaiinBH£5i^ogB^M5onggmn ELŐFIZETÉSI ARAK: Egésx évre 20 pengő (250.000 K) Félévre . . lO pengő (125.000 &} Állandóan : GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ Városi, political és Izöszgaszdasági fíetllap Felelős sscerlcesxtö: li/lCSÓ EMIL Megfelenllc minden szerdán Szerlcesxtőség és laiadó&lvaialx Budapest VI, Szfv-ucca 18. szám Postatalc. cselíR-számla -40.424 Teletonszóm : Teréz 137—15 Budapest jellegbe Irta: dr. Ripka Ferenc, Budapest főpolgármestere súlyánál fogva is mennyire számottevő itt a Duna völgyében, melynek Budapest a fővárosa. I1árom-négy-öt milliós csehek, tótok, szerbek, horvátokkal szemben a tizenkétmilliós magyar Nagy megpróbáltatások idején a nemzetek rendesen a múltba néznek és a történelem fényes napjaiból akarnak sugarat hozni a borús jelenbe. Ennek a visszanézésnek megvan a maga jó és rossz hatása. Jó hatása az, hogy a nemzet lesújtott önérzetét újra fölemeli, mert a megrokkant jelen lehangoló képeitől elfordítja a figyelmet. De megvan a káros hatása is, mert abban az ábrándban ringatja az embert, mintha az lenne a feladatuk, hogy a múltat minden mellékes kellékével úgy kell majd visszaállítani, ahogy volt. Erre az ábrándozásra mondta Széchenyi száz évvel ezelőtt, hogy: Magyarország nem volt, hanem lesz! Ne arra nézzünk, ami volt, ami elmúlt, hanem arra, ami jönni fog. A múltból minden igazi értéket át kell vinni a jövőbe, de semmit sem szabad azért felújítani mert már egyszer volt, csak azért, mert elsodorta az idő. I az a földrajzi helyzet, mely kelet és nyugat határán, a Duna völgyének közepén, hatalmas kereskedelmi jelentőséget áá neki. Nem tulajdonítunk elég jelentőséget annak, hogy Budapest Európa egyik legnagyobb városa és hogy nagy körzetben csupán Bécs és Berlin jöhet számba mellette. Arról meg éppen keveset beszélünk és gondolkozunk, hogy a magyar nemzet nemcsak történelmi hagyományainál, hanem számbeli túlmár számánál fogva is előjogokkal bír és ezeknek az előjogoknak kihasználása, érvényesítése elsősorban Budapest joga és kötelessége. Azért nem a reménytelenség alkonyatában állunk itt. Szeretnénk hinni, hogy új hajnal következik. Uj, magyar hajnal, melyben feltámad a sziklasírba tett magyar erő. De ennek a hajnalnak a munkájára első sorban Budapestnek kell felkészülni. Scitovszky belügyminiszter bejelenti a Fővárosi Hírlap útján, hogy az összes városi hiteltúliépéseket megvizsgálja és megállapítja a felelősséget „Aki hibás, aki mulasztást követett el, aki — egyszóval — felelős: azt felelősségre fogjuk vonni“ — mondja a miniszter — A Széchenyi-fürdő ügyében lefolytatott vizsgálat eredményét nem publikálják Mert lehet, hogy az, ami a múltból elveszett, a dolgok természetes fejlődése folyamán túlélte magát és így kivénhedve merült el a pusztulásba. Ezért a magyar múlt feltámasztásánál ne felejtsük el, hogy folyton változik a világ és az emberi, nemzeti, társadalmi szempontok is átalakulnak. Vannak, akik azt mondják, hogy az összeomlás előtti időket nem lehet úgy visszaállítani, amint voltak. Ezeknek csak kis részben van igazuk, mert az a nagy, erős élet, ami akkor lüktetett, nem szűnhetett meg teljesen. Rengeteg ember életérdeke fűződik hozzá innen és túl az új határokon és a nagy emberi érdekeknek, amiket földrajzi adottság, ezeréves közös élet meghatároz, azonnal érvényesülni kell, mihelyt az erőszakosan gátló körülmények elfáradnak az erőszak alkalmazásában. Mégis azóta sok minden megváltozott. Főleg pedig az a világ változott meg, mely a békekötéseknek nevezett parancsokat létrehozta. Mert minél nagyobb túlzásba csap valamely törekvés, annál hamarabb éli túl magát. Ebben az alakulásban Budapest szerepét öntudatosan kell megjelölni, ha tudni akarjuk, honnan jövünk és hová megyünk. Budapest jellegével tisztában kell lennünk, hogy természetének megfelelően cselekedve tudjuk, milyen célokat tűzhetünk ki eléje. Mert, amit az ember lát: az a valóság. És amiben hisz az ember: az a jövő. Budapest jellegét is ez a két nagy összetevő adja. Mindaz, amit itt a múlt kifejlesztett, amit a, jelen épít és mindaz, amit meglevő erőink felhasználásával a jövő számára remélhetünk. Budapest múltjának legerősebb értéke, hogy Magyarország fővárosává emelték. Ez a kitüntetés jogokat ád neki az ország más városaival szemben, de olyan kötelességeket is ró rá, amiket más városoknak nem kell viselni. Gazdasági és kulturális téren állandó vezető és eszméket termelő szerepet kell vinnie. Mert Budapest az a kapu, amely nyitva van a nagy világ felé és ha mi itt, az ország fővárosában nem tudunk a termelés és alkotás irányításával eleget termelni a hazai szükséglet számára, akkor Budapestnek nyitva tartott kapuján ömlik be az idegen árú és az idegen szellem. Budapest jelenének legfontosabb mozzanata Körülbelül két hete van annak, hogy az a vizsgálat, amelyet a belügyminiszter szakközegei a Széchenyi-fürdő építkezésének hifcitúllépése ügyében lefolytattak, végétért. Erről a vizsgálatról mind a mai napig semmi pozitívum nem szivárgott ki és mindössze csak annyit tudott a közvélemény, hogy a belügyminiszter vizsgáló-bizottsága a legtüzeíesebb. a legalaposabb, a legrészletekbemenőbb munkát végezte. Korábban, amikor a vizsgálat megindult, általános volt a vélemény, hogy mélyreható változások következnek be a városházán és a Széchenyi-fürdő hiteltúllépésének ügye révén előtáruló tapasztalatok annak a rendszernek a megváltoztatását eredményezik, amely rendszer életre tudta hívni a rendkívüli hiteltúllépések egész sorozatát. Később azonban talán éppen ez a körülmény, hogy a belügyminiszteri vizsgálat eredménye szinte irattárba kerülni látszott, azt a hitet keltette, hogy a Széchenyi- fürdő ügye anélkül, hogy komolyabb konzekvenciákat vontak volna le, befejeződött. A Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma volt a Széchenyi-fürdő építése ügyében lefolytatott vizsgálatról és annak várható következményeiről beszélni Scitovszky Béla belügyminiszterrel, aki rendkívül érdekes és nagyfontosságú nyilatkozatot tett. A belügyminiszter nyilatkozata Itt következik: — A Széchenyi-fürdő építése ügyében hivatalosan lefolytatott vizsgálat eredményét, illetve az e tárgyban szerkesztett jelentést nem hozzuk nyilvánosságra. Arra a közbevetett kérdésre, hogy miért marad el a jelentés publikálása, a belügyminiszter így válaszolt: — Egyszerűen azért, mert ezt a vizsgálatot épp a magam számára rendeltem el, mert tisztában akarok lenni az egész anyaggal. Ez a vizsgálat nem a nyilvánosság számára dolgozott, hanem elsősorban nekem, aki ennek az ominózus ügynek minden részletét pontosan ismerni akarom. Különben is a Széchenyi-fürdő építkezésének kivizsgálásával még nem fejeződött be az általam elrendelt ellenőrzési munka a városházán. Nemcsak a Széchenyi-fürdőnél volt túllépés. Hiteltúllépés van a Gellért-fürdőnél is és egyebütt is. A Gellért-fürdő hullámfürdőjénél is túlságosak a hiteltúllépés hullámai . . . — Mindezeket a kérdéseket alaposan átvizsgálom, mert teljesen tiszta képet akarok nyerni a városházi gazdálkodásról. Mert végre mégis csak fölötte „érdekes“ jelenség az, hogy az engedélyezett 25 milliárdon felül, további 30 milliárd koronát használnak fel csak úgy, minden előzetes jóváhagyás nélkül. Ez így tovább nem mehet. Éppen ezért átvizsgálom mindazoknak az építkezéseknek az aktáit, amelyekben hiteltúllépés történt és megállapítom a felelősséget. Aki hibás, aki mulasztást követett el, aki — egy szóval — felelős: azt felelősségre fogjuk vonni. Nem nyugszom addig, amíg ezen a téren tiszta helyzetet nem teremtek. Scitovszky Béla belügyminiszternek e nyilatkozata kétségkívül rendkívüli feltűnést fog kelteni. Mindenekelőtt meglepetés lesz az, hogy a belügyminiszter a saját informálására folytatott vizsgálat eredményét nem kívánja nyilvánosságra hozni. A másik, még súlyosabb bejelentése a belügyminiszternek az, hogy a Széchenyi-fürdő építkezésének kivizsgálásával még nem fejeződött be az az ellenőrzési munka, amelyet a miniszter a városházán megindított. A belügyminiszter tiszta képet akar nyerni a városházi gazdálkodásról és át akarja vizsgálni min- azoknak az építkezéseknek az aktáit, amelyekben hiteltúllépés történt. A miniszter a Fővárosi Hírlap számára adott nyilatkozatában mindössze a Gellért-fürdő hiteltúllépési ügyét' említi, de kétségtelen, hogy a kislakásépítési akció aktáiba is bele fog tekinteni, bár itt nem áll fenn az az eset, mintha az autonómia szerveinek tudtán kívül történt volna a hiteltúllépés. A Gellért-fürdő hiteltúllépési ügyéről nem sokat tud a nyilvánosság. Erről ezideig mindössze albizottsági üléseken esett szó, de már itt is megállapították, hogy amikor a hullámfürdő építkezése alighogy megkezdődött, annak még csak az alapjait vetették meg és a szálloda kibővítéséhez még hozzá sem fogtak, máris száz százalékos hiteltúllépést jelentettek be az illetékes bizottságnak. Ennek az építkezésnek terveit Iváncsó István műszaki főtanácsos készítette és az építkezés munkálatait is ő vezeti. Amikor a Gellért-fürdő építkezésének ellenőrzésére kiküldött ad hoc bizottság előtt ismeretessé lett a nagyarányú hiteltúllépés, ez a bizottság egy öttagú szakértő albizottságot küldött ki. Ennek az albizottságnak a jelentése azonban egyelőre még nem került a nyilvánosság elé. Valószínűleg ennek az albizottságnak a munkájával párhuzamosan indul meg majd a belügyminiszteri vizsgálat is. , A belügyminiszter nyilatkozatának végső konzekvenciájának levonása mindezekután az, hogy a városházi gazdálkodás úgy, ahogy eddig ment, tovább nem mehet. Az összes hiteltúllépések kérdésében a- miniszter meg akarja állapítani a felelősséget. Rövidesen ki fog derülni,, hogy kiket illet a felelősség és hogy a felelősségrevonás miyen formában fog megtörténni.
