Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1927-04-06 / 14. szám

Tizenhatodik évfolyam Ara 40 fillér Budapest, 1927. április 6 14. szám ELŐFIZETÉSI AUAK: 'Egész évre 20 pengő (250.000 K) Félévre . . ÍO pengő (125.000 IQ Állandóan : GAZDASÁGI ÉUTESÉWÖ CTfailTmiícaiiigiiíBiiiauiamaiiim Városi, politikai és köss gazdaságii fieillap Felelős szerkesztő: BACSÓ EMIL Megjeleni k minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VI, Sxív-ucca 18. sxúm Fostatalc. c^ekk-sxámla 40.424 Telefonszám : Teréz 137—13--iwl-u-l-h-----' n -rtn.vi_rv iw vr'-ir"--------------------i-------------------------rr'i------—............................ Az összeférhetetlenségről rengeteg szó esett az elmúlt hetekben és a magyar j közélet sohasem vallhatja kárát annak, ha a fórumon I szereplők, az ország, a főváros, vagy egyéb nagy » 'közületeik vezetőférfiainak közgazdasági szereplését az arra hivatottak élénk figyelemmel kísérik. Vala­mennyien emberek vagyunk és bármilyen magas polcra emelkedett valaki, bármilyen közbizalom veszi körül alakját, az emberi megtévelyedés nem tartozik a lehetetlenségek birodalmába. Sajnos, az utóbbi hetekben, éppen a parlamentben, valóságos hajszaszerű jelenségeket kezdett mutatni az ország vezetésére hivatott magas személyiségek „ellenőr­zése“. Ezek az ügyek befejezést nyertek és pedig olyan befejezést, hogy az ország minden polgára nyugodt lehet: azok, akiknek a kezében a hatalom van, puritán és tisztakezü férfiak. Furcsa körülmé­nyek között, ideges levegőben élünk, amelyben, .fáj­dalom, az emberek rendkívül hajlandók a gyanúsí­tásokra. Ugylátszik, az ellenzékieskedés, amikor a kritikának tárgyi alapjai hiányzanak, amikor az or­szág vezetése nem hagy maga után kívánni valót, vakmerőén és könnyű lelkiismeretteil a személyes­kedés terére csap át. De legyünk tisztában és tegyünk félre minden hipokrizist, amikor ezeket a kérdéseket tárgyaljuk. Feleljenek őszintén a vádaskodók és mondják meg, hogy a magyar közgazdasági élet olyan fertő-e, amelyben, ha résztvesznek a magyar élet vezetőegyéniségei, a korrupció lejtőjére kerül­nek? De feleljenek arra a kérdésre is, hogy kiket állítsanak oda a magyar közgazdasági élet mérhetet­lenül fontos posztjaira, ha nem az ország vezető- elméit és magas tekintélyeit? A magyar fejlődés ma kilencvenkilenc százalékban attól függ, hogy a gaz­dasági élet fellendül-e és tápláló-erévé lesz-e az or­szágnak. Azt kell mondani, hogy a közgazdasági élet fejlődése ma olyan, hogy mindenkinek, aki valaki ebben az országban, aki értéket képviselhet a gazdasági fejlődésben, vagy aki ezt tudásával és tapasztalataival szolgálni tudja, ki kell állania a gátra. Csak örömmel lehet tehát fogadni a magyar gaz­dasági életnek azt az eseményét, hogy a Magyar Általános Takarékpénztár megtisztelte önmagát azzal, hogy a napokban megtartott közgyűlésén Ripka Ferenc dr. főpolgármestert igazgatósági tag­jává választotta. Ez a választás általános megnyug­vást keltett és még a legszélsőbb ellenzéki sajtó sem talált benne összeférhetetlenséget. Sőt még Gaál Gasztonnak sem volt kifogása ellene. Egyetlen jelentéktelen hang szólalt csak fel a Magyar Álta­lános Takarékpénztár közgyűlésén és ez a hang összeférhetetlenséget emlegetett. Bármilyen jelen­téktelen volt is ez a hang, meg kell vizsgálni a kérdést. Kezdjük azon, hogy Ripka Ferenc főpolgármes­ter, amikor az igazgatósági tagságot elvállalta, ezt az. elhatározását bejelentette a belügyminiszternek, aki viszont a minisztertanács elé vitte a dolgot és így Ripka Ferenc főpolgármesternek a közgazdasági élet eme fontos posztján való részvétele a miniszter- elnök hozzájárulásával történt. Szinte azt mond­hatnánk, hogy már végeztünk is az egész kérdés tárgyalásával, de el kell mondani azt is, hogy a főpolgármester, mielőtt elhatározásával a kormány elé ment, alaposan megvizsgálta a helyzetet és meg­állapította, hogy a Magyar általános takarékpénz­tárnak sem városi, sem álami üzletei nincsenek és garanciákat kapott arra is, hogy ilyenekben a jövőben sem kíván résztvenni Öszeférhetetlenségről tehát már nem lehet szó, de aki ismeri Ripka Ferenc puri­tán egyéniségét és azt az érzékenységét, amely ez­zel öszefiiggésben van, az nagyon jól tudja, hogy a főpolgármester csak addig a pillanatig marad a Magyar Általános Takarékpénztár igazgatóságának tagja, amíg az távoltartja magái az állami, vagy városi üzletektől. Ám menjünk tovább és vessünk rövid pillantást ennek a negyvenhat éves tekintélyes pénzintézet­nek a múltjára. Az igazgatóságban Ripka Ferenc elődei között ott fogjuk találni Heltai Ferenc főpol­gármester díszes nevét is. Amikor Heltai Fercrcet megválasztották — mint a mostani közgyűlésen dr. Horváth Lipót elnök-vezérigazgató elmondotta — ezt a választást Magyarország akkori miniszerel- nöke ajánlotta, mert tudta, hogy „az intézet hagyo­mányos üzleti elveinél fogva a főpolgármesteri méltó­ság viselője összeférhetetlen helyzetbe soha nem ke­rülhet!“ Akinek még a Heltai Ferenc példája sem volna elegendő, annak számára tudunk még egy pél­dát. A polgári puritanizmus szobra, Vázsonyi Vilmos, akinél az összeférhetetlenségi ügyekben kényesebb politikust a magyar élet még nem termelt ki, hosszú évekig elnöke volt a Magyar Általános Takarékpénz­tár igazgatósági választmányának. Ha tehát Ripka Ferencnek egy pillanatig is aggodalma lehetett volna Politikai körökben sok szó esik mostanában az új fővárosi törvény terv érői A kormány részéről ezt a kérdést illetően csupán egy kijelentés hangzott el ugyan, amennyiben Scitovszky Béla belügy­miniszter a parlamentben ígéretet tett az új fővárosi törvény megalkotására, a munka azonban már azóta meg is indult. Az alapelveket Ripka Ferenc fő­polgármester fektette le, a belügyminisztériumban pedig Ladik Gusztáv, államtitkár, a törvényelő­készítő osztály vezetője már készíti is az első, nyers tervezetet. A Fővárosi Hírlap munkatársának ezekről az előkészítő munkálatokról alkalma volt beszélni Scitovszky Béla beliigyminiiszerrel, aki a következőket jelentette ki: — Egyelőre csak az előkészítésnél tartunk. Lefektetjük az alapelveket és csak később bo­csátkozunk a részletek megvitatásába. Azóta, hogy a Talbot-csoport megbízottai a ma­gyar kormány írásba foglalt feltételeivel viszautaz- tak Londonba, hogy meghozzák a végleges választ, — illetékes helyről nem hangzott el semmiféle nyi­latkozat a tárgyalások várható eredményéről. A kor­mányköröknek ez a hallgatásba burkolódzása sokak előtt a titokzatosság látszatát keltette, sőt ennek a felfogásnak maga Apponyi Albert gróf is kifejezést adott parlamenti beszédében. Éppen e hírekre való tekintettel szükségesnek tartottuk, hogy magához Herman Miksa kereskedelmi miniszterhez fordul­junk felvilágosításért a Talbot-ügy jelenlegi állását illetően. Hermann Miksa kereskedelmi miniszter a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munka­társának: — A Talbot-ügyben nincs semmiféle titok­zatosság. Magától értetődik, hogy az elektromos centrálé létesítésével kapcsolatos technikai kérdéseket nem lehet másként, mint bizottságilag Ie= tárgyalni. A kereteket egyízben már ismertettem a Házban, midőn választ adtam egy ide vonatkozó interpellációra. Akkoriban az ügy az előkészí­tés stádiumában volt, amennyiben a brit kor­az összeférhetetlenség kérdésében, amikor Vázsonyi Vilmos példájára gondolt, el kellett osztania a leg­halványabb aggodalomnak is. De éppen Ripka Ferenc az, aki a legteljesebb ere­jével üldözi a közéleti korrupciót, aki a városi építke­zések körül esetleg felmerült titkos összeférhetetlen­ségek ügyét az ügyészség és rendőrség nyomozására bízta. Igenis, a titkos összeférhetetlenségek a vesze­delmek és az üldözendők. Amikor azonban Ripka Ferenc, aki egész életét a közgazdaság terén töltötte el, aki ezen a téren Mechwart Andrástól és Kornfeld Zsigmond bárótól tanulta az üzleti erkölcsöt, ismét I bekapcsolódik a gazdasági életbe, akkor ezt örömmel 1 és reménykedéssel kell üdvözölnünk. vénykészítésnek ezt a módját nem he­lyeslem. Az ankétezés csák arra jó, hogy életrevaló esz­méket agyoncsapjunk. — Én mindenesetre arra törekszem, hogy a£ új fővárosi törvény levonja a változott vi­szonyok minden tanulságát. Természetesen az összeférhetetlenséget is kellőképen fogjuk precizírozni és így eleget teszünk az e téren elhangzott kí­vánalmaknak. A belügyminiszter végül kijelentette, hogy az új fővárosi törvény tervezete előrelátha­tóan csak ősszel kerül a Ház elé. Kormánypárti körökben sürgősen tető alá szeret­nék ugyan hozni az új fővárosi törvényt, a vidéki törvényhatóságok újjászervezéséről szóló törvény- javaslatnak azonban megelőzési joga van és így a nyári szünet előtt már nem telik az időből. mány által garantált kölcsönre vonatkozó tár­gyalásokat március 31-éig be kellett fejezni. — Ami már most a technikai és gazdasági részletkérdéseket illeti, ezekről most folynak a tárgyalások. , v A műszaki kérdéseket szaktekintélyek­ből álló bizottság tárgyalja úgyhogy minden lényeges kérdés a legszélesebb körű megvitatás alá kerül. Teljesen beavatott helyről egyébként úgy infor­málták a Fővárosi Hírlap munkatársát, hogy a Talboték megbízottai szombaton visza- érkeztek Londonból. Velük együtt érkezett meg Verebély László köz­építési tanácsos, a Máv. elektromos szakértője is, aki szintén Londonban volt a felmerült szakkérdések letárgyalására. Ezekután — mondják a kormányhoz közelálló helyen — gyors ütemben fogják lefoly­tatni az illetékesek a végső tanácskozásokat. Herman Miksa kereskedelmi miniszter különben közölte még a Fővárosi Hírlap tudósítójával, hogy a tárgyalások legújabb fázisairól a keres­kedelmi tárca részletes vitájában fogja a parlament útján a nyilvánosságot tájé­koztatni. A befejező tanácskozások feladata lesz azt a kérdést tisztázni, hogy A HM Hruéni/ revíziójáról onkétezést nem tervezek - mondja Scitovszky belügyminiszter A törvényjavaslat csak ősszel kerül a Ház elé Ankétezést nem tervezek, mert a tör­Herman kereskedelmi miniszter nyilatkozik a Fővárosi Hírlap­nak a Taibof-féle tárgyalásokról ás a villamos centráléról Budapest helyett csak Tatabánya, vagy Várpalota kerülhet kombinációba

Next

/
Oldalképek
Tartalom