Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-03-30 / 13. szám
Budapest, 1927 március 30. TO A Gellértfürdő- és szálló építésének története az elindulástól a végelszámolásig Válasz a Fővárosi Hirlap multheti cikkére, amelyben Hegedűs Ármin műszaki főtanácsos, a fürdő egyik tervező-építésze kimutatja, hogy az építkezésnél hiteltúllépés helyett 637.000 aranykorona megtakarítás volt Igen tisztelt Szerkesztő úr! Nagyon kérem, hogy b. lapjának f. hó 23-iki számában „Hogy születnek sok milliárdos túllépések" cím alatt megjelent cikkre válaszképpen alábbi levelemnek helyet adni szíveskedjék: , Kedves, magadat megnevezni nem kívánó, köztiszteletben álló nagytudású műszaki főtisztviselő kartársam és barátom! Miután hála Istennek elég sokan vagytok odabent, akikre a szerkesztő urnák ez a meghatározása a legteljesebb mértékben illik, — nem tudhatom, hogy személy szerint kihez is intézem szavaimat. Mindenesetre — bárki légy is — tisztelettel és szeretettel kérlek, ne vedd tőlem zokon, ha mint érdekelt fél, helyesebben harmad (ugyanis a Stark, Sebestyén és Hegedűs tervező-építészek harmadtagja) nagyon érdekes és sok igazságot is tartalmazó cikkednek a „Gellért-fürdő példája'-ra utaló részét, amely- lyel azt kívánod bizonyítani, hogy még különb „eset“ a Széchenyi-fürdő eseténél, mert ott „az eltérés több mint ötszöröse az eredetinek" — néhány tájékoztató adattal kiegészítem és ezáltal teljesen hamis analógiádat és következtetésedet megcáfolom. Úgy vélem ugyanis, hogy sem a Széchenyi-fürdő „eset"-nek magának, sem pedig az abban szereplők bármelyikének sincsen szüksége arra, hogy a most folyamatban lévő mosdatás közben bárki is — analógiák emlegetése által — másokra öntözze a mosdó vizet, olyanokra, akik már, hála Istennek, „kint vannak a vízből." Adataidat, mélyein tisztelt ismeretlen kartársam, bizonyára a Szt. Gellért-fürdő építésére vonatkozó, különböző jelentéseket tartalmazó, az 1913. évben kiadott u. n. kék könyv-bői merítetted, de azokat, kétségtelenül tiszteletreméltó jószándékkal bár, de mégis megtévesztő csoportosításban állítottad be. Lássuk tehát az igazságot! A főváros 1901. évben megvásárolván a Sárosfürdő forrásait és az azokhoz tartozó területet, bizottságot küldött ki az építési Programm megállapítására, amely bizottság a tervpályázat kiírása előtt 1,660.000 koronát prelimi- nált. Ennek kerete akkor egy vidéki város közfürdőjének és szállodájának is alig felelt meg. Két 25 kabinos társasfürdő, 15 első és 15 másod o. kádfürdő, néhány köfürdő, egy népfürdő és 80 szobás szálloda volt az első Programm. Amikor hármunkat (Sterk, Sebestyén, Hegedűs) egy nyilvános és további három mindszűkebbkörű tervpályázat és küzdelem után a főváros tanácsa és közgyűlése a tervezéssel megbízta, akkor ez a kicsinyes Programm már tetemesen ki volt bővítve, úgy hogy vázlatterveink elfogadása után bemutatott részletes terveink és részletes elóméretes teljes költségvetésünk alapján csak építési költségre magára 4.957.110.000 korona elö’ráryzatot állapítottak meg és ezzel indult volna meg az építkezés. Ekkor váratlanul uj szabályozási vonalat tűztek ki, amelyre teljesen uj terveket kellett készítenünk. sőt miután már ezen új tervek szerint az alapozási munkákat akartuk megindítani, úgyszólván az utolsó percben néhány méterrel hátrább, a hegy felé kellett a határvonalat kitolni, amely intézkedésnek azután súlyos anyagi következményei mutatkoztak. Elsősorban felborították az előzetes próba talajfúrások megállapításait. De építkezés közben folyton nőttek az igények is. Az építési bizottság kívánságára egy egész emeletsorral épült magasabbra a szálloda épület, úgy, hogy a tervpályázaton kívánt 80, az 1909-ben tervezett 108 szállodai szoba helyett 178 szállodai szoba létesült. Ugyanezen arányban szaporodtak a gyógyberende- zések is. De megnövekedtek a kiadások olyan létesít:Q I10DERN ÜVECésVASSZERKEZETI GM KATZÍIAREKé JÁRSA BT. TELEFON nÉRNŰKŰK. L.313-20 BUDiPEST.VI.ISUBUTCK 39Ififififififififififififififififififi * ©: W <D> (O < a •*» M mények által is, amelyekről az elindulásnál szó sem volt. de nem is lehetett. A szabályozás által a gépház és lakóház kiszorultak a telekről, és átkerültek a mosodával együtt az Orlay uccába, ezek kedvéért a főépületből kiinduló és az Orlay uccáig terjedő alagutat kellett létesíteni. Egy másik sziklába vájt alagút is készült a főépületből a Gellért-tér közepe alatt levő forrásmedencéhez, amelyben a hévforrások teljesen új foglalást nyertek. Javában folyt az építkezés, amikor kiütött a háború. Ennek a hatását az építkezés menetére és költségeire fölösleges leírni. Uj tervek, uj anyagok, emberhiány, stb. álltak be. De azért az épületeket, minden nehézség, minden kishitűség, akadály és akadályozás ellenére 1918. év szeptember havában átadtuk rendeltetésének. Természetes, hogy az elrendelt lényeges többépítés és megdrágult építés megfelelően több költséget is okozott. így lett az elindulás 4,957.100 a. korona előirányzatából a már véglegesen megejtett és ígv már igenis ismeretes végelszámolásnál 7,253.680.50 a. korona kizárólag építési és gépberendezési költség az összes épületek után. Látnivaló tehát ebből, hogy az elindulástól a leszámolásig az építési költségek összesen cca 46%-kaI és nem mint szíves voltál némi túlzással megállapítani, ötszörösre, vagyis cca 400, azaz négyszáz százalékkal emelkedtek. Ez kissé erős tévedés, nemde?! Ez a 46%-os emelkedés pedig busásan megtalálta ellenértékét a később elrendelt többépítkezésben és a háborús drágulásban. Természetes, hogy ezen felmerült költségeket is a főváros közgyűlése 788/913. sz. aatti határozattal engedélyezte, még pedig minden egyéb költség hozzászámitásával 10.317.712 koronával. Te, mélyen tisztelt ismeretlen kartársam érdekes cikkedben még a tervpályázat előtt, kizárólag az építkezésekre felvett 1,660.000 koronát állítottad szembe, a szerinted később engedélyezett 9.417.712 koronával. Ha ezt az analógiát akarod követni, légy kegyes a Széchenyi fürdőnél felmerülő tényleges költséget (?) is a tervpályázatánál a főváros által preliminált 10 milliárddal szembe állítani. Akkor tényleg kijön az öt vagy hatszoros költség. Azonban ezt az összeget is helytelenül idézted. A már megejtett (tehát már ismert) leszámolás szerint ez az ösz- szeg 9.679.899.65 a. kor., ami a tényleg engedélyezett 10.317..712 a. koronával szemben 637.812.35 a. korona megtakarítást tüntet el. Ezen 9,679.899.65 a. koronában azonban mi minden foglaltatik? íme: 1. Telekszerzés: a) főépület és park területe 4178.50 négyzetöl, Kelenhegyi-út 10, 382.70 négyzetöl, Kelenhegyi-út 8, telek és ház: 630.70 négyzetöl, Má- nyoki-út 160.000 négyzetöl, Orlay ucca 7: 301.30 négyzetöl, Horthy Miklós-út 5, telek és ház: 323.20 négyzetöl, Orlay-út 5: 301.40 négyzetöl, Kemenes ucca 10: 333.00 négyzetöl, Horthy Miklós-út 3: 600.00 négyzetöl és ház, összesen 7210.80 négyzetöl telek. 2. Épületek: fürdő és szálló főépület, kazánház, kémény, műhely és lakóépület, alagútak, mosóház és lakások, kazánok és gépi berendezések, forrásfoglalás, kerítések, paikozás. 3. Bútor, összes szőnyegek, fehérnemű, dísztárgyak, gvógyászati berendezések. 4. Üzembe helyezési költségek, hirdetések, reklám, tanulmányutak, ellenőrzési költségek, külső szakértők díjazása, közigazgatási kiadások. 5. Időközi kamat. 6. Az üzem által kifizetett építési és berendezési költségek. Látni való, hogy ezek közül csak a 2. alatt felsorolt építési költségeket lehet és szabad az összehasonlításnál figyelembe venni, — ha igazságosak akarunk lenni. De ki akar itt igazságos lenni?! Végül még egy tájékoztató és talán megnyugtató, az analógjához alkalmas adat: A Szt. Gellért-fürdő főépületcsoportjának egy légköbmétere minden vízvezetékével, kádjaival, szellőző berendezésével, vasbeton- reservoárjaival, kőhomlokzatával, márványaival és gazdag keramitmozaikjaival, üvegfestményeivel, szobraival, stb.. valamint háborús drágaságával együtt cca 43 a. koronába, vagyis cca 625.000 mostani papírkoronába került. Ezek után arra kérlek, mélyen tisztelt ismeretlen kartársam, légy kegyes belátni, hogy egyébként igen érdekes cikkednek az a része: „Ez a történet, bár 13 évvel1 ezelőtt folyt le, de azért lényegében ugyanaz, mint a szemünk előtt most felvonuló eset a Széchenyi-fürdőnél“ is teljesen és tökéletesen téves. Maradtam, kedves ismeretlen Kartársam, irántad legőszintébb tisztelettel, kész híved Hegedűs Ármin építész, ny. müsz. főtanácsos. CZ1PAUER JANOS «kl. építész és építőmester építési vállalkozó BUDAPEST, VI., Szondy-ulca 24. szám Telep: VI., Váczl-út 49. tjzám Firmenyi Jlnial Vili., üllői- úí 70. és IX., Víola-u. -47. Épület- és diszniübddogos, egészségügyi berendezési vállalat. Telefon: fozsef 2-3a. S0DEMANN ALBERT »: VILLLAMOSSAGI ÉS MŰSZAKI VÁLLALAT Iroda és Üzlet: I., Alagút uoca I. — Műhely: I., Attila uooa 13. „THERMOSONUS“ automatikus tűzjelzőkészülók ------ magyarországi vezérképviselete. -------Sa ját gyártmányú paplant, matracot, ruganyos ágybetétet kórházak és intézetek részére szállít döbhöfGábor ágynemű készítő, Bpest,I,Koronaőr-u, 8 Nagy Testvérek fémárúgyára VII., Zugló, Telep-utca 51. Telefon: L. 992—31. Épületbádogosmunkák, húzott, préselt, nyomott, h r- gonyolt tömegcikkek bármely fémből. ■■ BOTH ADAM központi fűtés, szellőztetés, vízvezeték, csatornázás, légszosz vacuum, fürdő- és szivattyútelepek berendezési vállalata Budapest, VII, Dob-ucca 87. Telefon: József I24—94 Zubovics Rezső és Jakab Lj ÉPÜLET ÉS MŰBÚTOR ASZTALOSOK Budapest, VII, Thököly-út 65. (Stefánia-ut mellett) [ KURCZ Villamossági Vállalat VIII, Práter-utca 76. Épületek, villanytelepek építése, és karban tartása. BERKES JEÍMÖ mű- és épületlakatos Budapest, IV., Piarista-u. 8. Telefon: 7I—34. ftfü ei8>:j i&Etzsán villamossági és rádió tfcfi»8S8BT3 VÁLLALATA. Fejh-ligretó javítás tíuöapest Vili, Népszínház ucca I3. s . Városi alkalmazottaknak kedvező fizetési feltételek________ SZ ILÁGYI ANTAL építész, építövállalkozd Építő- és tatarozási vállalata________Budapest I, Horthy Miklős-út 80 SZ OBRÁSZ Elsőrangú gipsz- és műkőmunkák SCHMIDT ÉS KELEMEN Budapest, V., Honvéd ucca 15. Telefon: 49-02. OETXa AlTáL VASÖNTÖDE és GÉPGYÁR RÉSZV.-TÁRS. X. KÉR. ASZTALOS SÁNDOR UCCA 9. TELEFON: JÓZSEF 8-31-32. )■ LEGJOBB MINŐSÉGŰ PYROXÉN ANDEZIT útalapkő és hengerelésá kavicsot szállít visegrádi bányájából DELLA H. és UNOKAÖCCSE építési vállalat rt. Budapest, Vi., Vilmos császár-út 7. sz. Kronekker Sándor, akkumulátorok készítése,töltése és szakszerű szerelése Budapest, Vili., Szeszgyár utca 9. Baross u. végénél Telefon sz.: József 24—86 HERTMANN REZSŐ Épület-, mű-, tűzhely és géplakatos. Villanyerőre berendezett műhely Budapest, VII., Wesselényi-u. 58. Vörösmarty utcai oldalon Telefon J. 34-48. Takarék-, kávéházi-, íltermi-tűzhelyek raktáron SZOTS JENŐ Telefon: József 129-43 oki. mérnök, építőmester építési vállalkozó BUDAPEST VII., Kertész-utca 24-28.