Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1927-03-23 / 12. szám

Budapest, 1927 március 23.

5

Hogy születnek a sokmilliárdos hitel-túllépések és hogyan lehet a középítések körül rendet teremteni

A Széchényi-fürdő esete „a közönséges mindennapi dolgokhoz'tartozik“ — A hiteltúllépések szülőanyja a közigazgatási és'müszaki ügyosztályok rivalizálása

A Széchenyi-fürdő [sokmilliárdos hitel- túllépésének ügyében javában folyik a vizsgálódás. Reméljük, hogy ezek a most megindult vizsgálatok teljes fényt derítenek a kínos ügyre. Addig sem tartjuk azonban érdektelennek, hogy szakavatott kézből származó információk alapján bemutassuk a Fővárosi Hírlap olvasóközönségének, elsősorban a kommunális ügyekkel hivatásosan foglalkozóknak, hogy miként születnek meg a sokmilliárdos hiteltúllépések és hogyan lehet a középítések körül rendet teremteni. Az idők során a Fővárosi Hírlap hasábjain, különösen Becsey Antal kormányfőtanácsos, fővárosi bizottsági tag tollából számos olyan cikk jelent meg, amelyek rámutattak a mai rendszer lehetetlen voltára. Az alább következő nagyértékű fejtegetés mélyen bevilágít abba a dzsungelbe, ahol a hiteltúllépések születnek. A cikk írója nem kívánja magát megnevezni, mindössze annyit árulhatunk el róla, hogy a fővárosnak egyik köztiszteletben álló, nagytudású műszaki főtisztviselője. íme a cikk:

Napok óta forrong és zúg a városháza, a Széchenyi-fürdő-építkezés hitelösszegének szörnyű túllépése miatt. Keresik a bűnösöket, vagy legalább a hibásakat. Tervező, ellenőr, vállalkozó, mind gya^ nú alatt áll. megindúlt három vizsgálat az illetékes és fölöttes fórumoknál, hogy megtalálják azt az embert. vagy» embereket, akiket személyszerint felelősségre lehet vonni. A dolog úgy tűnik fel a nagy közönség előtt, mintha valami még soha meg nem történt esetről volna szó.

Pedig

az eset a közönséges mindennapi dolgokhoz tartozik;

azok a közmunkák, melyeket magánépítészek végeznek. rendesen nagyobb, az ügyosztály által végzett építkezések rendesen kisebb kiadással végződnek. A mostani túllépés csak azért vert föl nagy hullámokat, mert igen nagy összegről van szó.

A Gellért-fürdő példája

Hasonlatos ez az eset a Gellért-fürdőéhez, ahol a túllépés még nagyobb volt, pedig ott az építési programul megállapítására külön bizottságot küldtek ki. Ez a bizottság a költségeket 2.710.795 K 25 fillérrel preiiminálta. Ebben azonban nemcsak az építkezés, ami mindössze csak 1,660.000 K-t tett ki, hanem a telek és a forrás ára is benne volt. Később, már csak az építkezésre és beruházásra, valamint az építési tiszteletdíjra és egy évi interkaláris kamatveszteségre 5,650.000 K-t kért és kapott a városgazdasági ügyosztály. Ezt az összeget 9,417.712 K-ra emelték föl az építkezés folyamata alatt. Ha tehát a városgazdasági ügyosztály, illetőleg a prog- grammkeszítő bizottság első elfogadott költségelőirányzatát: 1,660,000 K-t és a közgyűlés által legutoljára engedélyezett hitelösszeget, a fenntemlített 9,417.712 K-J: hasonlítjuk össze.

az eltérés több mint ötszöröse az eredetinek.

így egymás mellé áljítva a két összeget, hihetetlennek tűnik fel a dolog, pedig ez a színtiszta igazság. Legföljebb még nem ismeretes az a végösszeg, amelybe az építkezés valósággal került. Ezt majd a végleges elszámolás fogja megmutatni. Hogy miképpen állhatott elő ez az elképesztő hiteltúllépés, az könnyen magyarázható, ha ismerjük az építkezés egész histórikumát

Ez a történet, bár 13 évvel ezelőtt folyt le, de azért lényegében ugyanaz, mint a szemeink előtt most felvonuló eset a Széchenyi fürdőnél és a közben történt összes fővárosi építkezéseknél.

V)

n

o>

o

‘<0

X

:©

C

im

z

E

B

B

E

E

E

E

B

E

E

B

E

E

E

B

E

E

E

E

B

E

E

£

E

BBBBEBEBEEftElfejihJBBEB

B

a

E E

a

E

y

E

E E E E E E E E E E E E E E E E

EHBBEfi B EBBE BEEBEBE

KITZÍIIREKésTÁRSA b.t.

telefon nÉRNÖKfiK.L.313-20

BUlHf EST.VI.lSnB ÜTH 39©:

(0

«3

©

*•>

V)

a

©

©

Fej nélkül

Nem is változhat meg addig, amíg azt a rendszert, amellyel ma az építkezéseket vezetik, gyökerében meg nem változtatják. Nézzük meg tehát,

hogyan is működik az a rendszer?

A középítési ügyosztály több naint kétszáz főnyi személyzetével nagyobb, mint a többi tíz köz- igazgatási ügyosztály. Az ügyosztály hivatalosan egy egészet képez, a gyakorlatban azonban kétfelé van osztva. Az út és csatorna építési rész törvényesen megválasztott vezetője alatt végzi dolgát, függetlenül más ügyosztályoktól és nem törődve az építési ügyosztályi résszel. Ami a többiek közt azt is jelenti, hogy pl.

a Széchenyi-fürdő ügyében az építési ügyosztály vezetője egyáltalán nem is szerepel.

Nincs egyenlő rangú fél, akinek joga volna szavát hallatni, aki a tanácsban, a bizottságokban, a közgyűlésen és mindenütt, ahol erre szükség volna, a kellő .felvilágosításokat megadhatná. Nincs, illetőleg nem volt, aki az építtető ügyosztállyal az előzetes tárgyalásokat folytathatta és ezzel számos hibát megelőzhetett volna.

Az építési ügyosztály a közigazgatási ügyosztályok ügyköre következtében és a 16 évi gyakorlat által megerősödött szokásjog alapján teljesen

alárendelt szakhivatallá süllyedt

és önállósága csakis az ügyosztályok közötti érintkezés külső formaságaiban jelentkezik. Amíg ugyanis régente a mérnöki hivatal fennállása idejében az egyes ügyosztályok fölhívták a mérnöki hivatalt véleményének közlésére, vagy jelentéstételre és a mérnöki hivatal jelentette, hogy mi a véleménye, vagy javaslata,, most a közigazgatási ügyosztályok fölkérik az építési ügyosztályt és az nem jelenti, hanem közli véleményét, vagy javaslatát a köz- igazgatási ügyosztállyal, Egyébként minden maradt a régiben.

Elhomályosul a felelősségérzet

A közigazgatási ügyosztályok ügykörébe tartozik a hatáskörükbe tartozó intézetek építési pro- grammjának megállapítása és a költségek biztosítása. Tehát a teljes rendelkezési jog. Ebből az következik, hogy az építtető ügyosztály, ha valamely építkezési szükségletről van szó, rövid úton, legnagyobbrészt felelőtlen — beosztott —• mérnökök útján. az ő tőle nyert adatok, vélemények, esetleg költségvetés alapján bemutatja programmját a tanácsnak. A tanács a Programm alapján megbízza az építési ügyosztályt a tervek és költségvetés elkészítésével. Az építtető ügyosztály mondja meg, hogy körülbelül mily összegig terjedhet az építési költség, de azt is. hogy nagyjából milyen terjedelmű legyen; ő állapítja meg, hegy az adatokat mikorra kell megkapnia, szóval

csupa oly dolgokat, melyekhez a legszélesebb látókörű műszaki készültség kellene.

Ennek a lehetetlen állapotnak a következménye az, hogy a felelősség érzete minden téren elhomályosul. Minthogy a rendelkezés az építtető ügyosztálynak a joga, a hitelt pedig szintén ő tartozik megszerezni,

az építési ügyosztály a terveket már a Programm szerint készíti és a költségekkel nem törődik.

Másik eset az, amikor a Programm a lényeges tervek elfogadása, sőt az építkezés megkezdése után megváltozik.

Amikor föEvárrad a vállalkozónak ^

Ez a változtatás mindig az építési ügyosztály előzetes meghallgatása nélkül történik. A módosítást természetesen közlik az építési ügyosztállyal is, azzal a megjegyzéssel, hogy az építkezést ennek figyelembevételével folytassa. Az építési ügyosztály mindez ellen semmit sem tehet. Kényszerhelyzetbe kerül a vállalkozóval is, akit kénytelen az új munkával is megbízni, az egységárakra már csak akkor tud vele alkudozni, mikor az már a szállítást, vagy a beépítést is megkezdte. Viszont a vállalkozó a módosítást

kitűnő alapul használja föl arra, hogy a munkatöbbletből kifolyólag a befejezési határidő kitolását kérje.

ha ezt nem adják meg, tdőntúli munkáltatás címén a munkadíjak emelését kéri. a többlet anyagszállításért kártérítést, a költségvetésben foglalt anyag- mennyiségen fölüli anyagért ^ magasabb egységárat, az új anyagért a piaci árnál lényegesen magasabb egységárat követel.

Mikor aztán az épület elkészül és elérkeznék annak az ideje, hogy az építési ügyosztályt a sok fáradtsággal, becsülettel, minden arra illetékes rendelkező fórum kívánságának eleget téve, munkájának

gyümölcsét élvezze, akkor minden felelősség ő reá hárul, akkor egyszerre tehetetlen, hozzánemértő, bűnös, vagy legalább is gyanús társasággá válik. Ha így a tárgyalások menetét s a vizsgálatok irányát nézzük, azt látjuk, hogy

a felelősség tekintetében nem veszik észre a sorrendet.

Tudjuk, hogy minden szellemi és anyagi rendelkezési jog a közigazgatási ügyosztályt illeti meg, mert ügykörébe tartozik az építési Programm elkészítése és a költségek biztosítása. A programmkészí- tés pedig az építkezés legfontosabb és legnehezebb része. Részletes és különleges szakképzettséget, nagy elképzelőtehetséget és kiváló gyakorlati tudást íöl(Folytatása a 6. oldalon.)

WIHART FERENC

ÉPÍTÉSZ -- ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, VII., COLUMBUS-U. 5/b.

TELEFONJ JÓZSEF 50-97.

Központi fűtés, vízvezeték, csatornázás és szellőző berendezések szerelése. Lakatosáruk és kovácsoltvas szíjkerekek gyártása.

OHONCI HUGÓ

egészségligyl, műszaki berendezések gyára Budapest, VI., Fóthy-út 19. Telefon; L. 908-76.

Elektromos világítási és motőrlkua berendezések tervezés« és szerelése. Szerelési anya- — ,,

'■* » „én Gabfiel Antal

ok1, gépészmérnök elektrotechnikai vállalata

Budapest, VIII., Német-n. 43» Tel.: J. 114-14

és villanvfelszerelési vállalat

PREISIHGER PÁL és SZŐCS JÁHOS

Budapest VI, Gróf Zichy Jenő utca 11. Tel: T. 147-69

ÍSSi GLOTZ MIKSA

bádogos, légszesz-, vízvezeték- és csatornázási berendező

Budapest, V.» Visegrádi-ticca 20. szám.

Steki Károly.

(Angyalföld) VI., Forgách-utca 21. Vállalja használt re- szelők újra vágatását. Vasúti szállítmányok : Budapest, V., Lipótváros pályaudvarra bármentve küldendők. Telefon: Lipót 901-08.

______Alapíttatott 1898, évben.

AD

LER HENRIK

egészségügyi berendezések vállalata

V., Bank-utca 5 BUDAPEST Tel.: T. 14.2-64 Alapítva: 1909

bolgár flgnácx épület- és műlakatos

Vasszerkezetek, portálok, díszműárúk, kapuk, rácsok, sírlámpák és tűzhelyek készítése különféle kivitelben, saját tervezet és beküldött rajz szerint. Telefonj. 138-53 Budapest, X, Belső-Jászberényi ut 5. és Füzér-u. 16.

Florkievicz József

épületasztalos-mester VI., Bulcsu-utca 20. sz.

Badapest, (Lehel - piac)

_________________ telefon: L. 999-75

s» aaAtí-B hatóságilag engedélyezett villa- yoByí mos berendezési vállalata :-:

BUDAPEST, V, Bank-utca 6. Telefon: 58-63

SCHEIBER HEMS GÉPÉSZMÉRNÖK

Központi fűtés, vízvezeték és egészségügyi berendezések

Budapest, VII., Vörösmarty-utca 19. Telefon: Józs, 52-92.

BIELÉkTásZLÓ '

TELEFON: ÉPÜLETÜVEGEZÉSI VÁLLALKOZÓ P0STATAK. JÓZSEF ÉS TÁBLAŰVEGKERESKEDŐ CHEQUE-SZ.:

92-78. Iroda : BUDAPEST, VI!., NEFELEJTS-U. 45. 57218.

LAKÁS: IX., ÜLLŐI Úf 119. SZÁM.

RÉZMŰVES

ÜZZME

GÖDRI SftROOR és FII __

Sz

esz- és vegyészeti gyár berendező vállalat BUDAPEST, IX., GRÓF HALLER UGCA 4

Uj telefonszárounk : József 78-43

i

Pttl/TER GYÖRGY

Szab biológiai szenyvíztisztító borondazések r.-t.

BudapestVi, Aréna-út 84. Tel.: T. 22-12

WEISZ SÁNDOR

építőmester

Telefon 20-17

BUDAPEST V, Katona József ucca 31