Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-12-22 / 51-52. szám
2 Budapest, 1926 december 22. lehet és nem kell mással jellemezni, mint hogy ez az egyetlen párt, amely a mostani választásokon Budapesten mandátumot hódított a többi pártoktól, és pedig egyszerre négy mandátumot. Aki még ezekután szocialista, vagy demokrata győzelemről és egységespárti vereségről beszél, az kétségkívül járatlan a legelemibb aritmetika tudományában, mert nem tud összeadni és kivonni, még tíznél kisebb számokat sem. s*í íjc * Az egységespárt budapesti sikere feltétlenül döntőjelentőségű, de meg kell ma állapítani azt, hogy ez a siker még nagyobb is lehetett volna. Nagyobbnak kellett volna lenni, ha a baloldal a közelmúltban nem követ el egy katasztrofális taktikai baklövést, amely most a választáson éreztette hatását. Pedig a liber álizmusnak, a demokráciának és a haladásnak sokkal többet használtak volna a baloldalon, ha minden erejükkel és taktikai bölcsességükkel is nem a Káli a y Tiborok, Ugrón Gáborok, Dési Gézák és és S i e g e s'c u Józsefek ellen fordulnak, hanem a Wolff-párt talaját próbálják megingatni. Ehelyett a közelmúlt városházi eseményei a Wolff- pártot erősítették meg, visszaadták annak hanyatló presztízsét és megóvták attól, hogy a mostam országgyűlési választások alkalmával a liberális kormánypárt nagyobb tömegeket hódíthasson el tőlük. Ami a polgármesterválasztás körül történt, az nemcsak a baloldalnak ártott, de elsősorban Wolfféknak használt. A baloldal elbizakodott politikája, amely oktalanul és jogosulatlanul politikai kérdéssé tette a polgármesterválasztást, már ott a polgármesterválasztásnál csúnyán megbosszulta magát, de ez a szégyenletes vereség igazi hatását csak most éreztette. Igenis, a baloldal vesztett csatája megnövelte Wolffék presztízsét, összekovácsolta a már széthulló erőiket és a mostani országgyűlési választáson tömörebben, egységesebben vonultak föl, mint valaha. Az egységespárt a budapesti választáson nagy sikert aratott, hisz négy mandátumot hódított. Mandátumainak száma azonban jelentékenyen több lett volna, ha Wollfék szétszórt és széteső seregeit a polgármesterválasztásnál aratott győzelem újra össze nem kovácsolja. Nem az egységespárt mandátumaiért kár, mert gróf Bethlen István tábora sokkal erősebb, semhogy számításba jöhetne, hogy egy, vagy két mandátummal többje van-e, vagy kevesebbje. Itt a veszPest 1810 körül Irta: Dinicu Golescu. Dinicu Golescu, „az első modern román“ 1777- ben született. Az 1821-iki forradalom után sok más bojárral együtt Brassóba menekült. Innen kiindulva esztendőkig tartó utazást tett Erdélyben, Bánátban, Magyarországon és Közép- Európa más országaiban. A görög kultúrában felnevelkedett román nemes a Nyugaton a nemzeti kultúrák rohamos fejlődését látva, összehasonlításokat tett a külföld és hazája között. Utazásáról rendkívül érdekes könyvet írt, ebből való az alábbi részlet. Pest szép magyar város, érdemes megnézni, mert megannyi dolog van benne, ami az emberek tanítására, a város díszítésére és a népség üdülésére való. Nagy épületei vannak iskolák céljaira, amelyekben ha valaki akarja, mindenféle tudomány tanfolyamait hallgathatja, még az orvosit is. Szobák vannak telve az emberi test különböző módon széjjelvagdalt, viaszból készült részeivel, amelyeket a valóditól meg sem lehet különböztetni, aztán igazi gyerekek nagy üvegekben, spirituszban, egyesek nyomorékan születtek, mások másodmagukkal összenőve. Sok más hasonló dolog van ott. mind az orvosi tudomány épülésére. S mindezeknek az iskoláknak a tőkéje olyan nagy, hogy esztendőnként közel 400.000 forintot jövedelmez, s ezt a pénzt évről-évre csak az oktatás céljaira fordítják. Pestet sem a jövedelmében, sem egyéb dologban nem lehet összehasonlítani Craiovával sem. Olyan nagy összegeket fordítanak oktatásra, amilyeneket még álomban sem láttak a mieink. Más épületek, megint sok szobával, telve vannak nagyrészt régi magyar, latin, német, román, görög és francia könyvekkel. Egy nagy teremben régi időktől máig mindenféle pénz van összegyűjtve, idegenek és magyarok, a magyar uralom kezdetétől egész addig, míg behódoltak az osztrákoknak. Azonkívül sokfajta török fegyver, amik sokban különböznek a maiaktól és egy sereg más dolog, aminek felsorolásához sok idő kellene. Aztán Bonaparte hadi jeltes a magyar liberálizmus ügye. A magyar liberalizmust károsították meg nagyon érzékenyen, a magyar liberálizmus újjáéledésének útjait gyengítették meg. Akik ezt tették, azok felelősséggel tartoznak a magyar liberálizmus hatalmas táborával szemben, mert ennek a tábornak előretörését gyöngítették meg a polgármesterválasztás kétségbeejtően rossz taktikájával és elősegítették, hogy a Wolff-párt a most lezajlott választásokon nem hullott el éppen úgy, mint ahogyan elhullott a szocialdemokratapárt. Az egységespárt négy budapesti mandátumát egyébként a magyar közélet négy kiválósága kapta, amennyiben a budai kerület dr. Kozma Jenőt, a déli kerület Kállay Tibort és dr. Usetty Bélát, az északi kerület pedig Ugrón Gábort küldte be a parlamentbe. Kállay Tibornak azonban Nagykanizsán, Ugrón Gábornak pedig Kaposváron van már mandátuma és így ők ketten természetszerűen lemondanak budapesti mandátumukról. Kállay Tibor helyett dr. Fejér Ottó ny. államtitkár kerül be az országgyűlésbe, míg Ugrón Gábor helyett dr. Dési Géza volt országgyűlési képviselő kap megbízó levelet. * * ❖ Érdekes megállapítani, hogy az új országgyűlésnek harminckét olyan tagja lesz, akik egyszersmind városatyák is. Pártok szerint ez a harminckét képviselő a következőképpen oszlik meg: Egységespárti 9. Wolff-párti 9. Legitimista ellenzéki 1. Demokrata 6. Szociáldemokrata 7. Egységespártiak a következők: Gsclnvindt Ernő, Homonnay Tivadar, aki Ernst Sándornak, a budapesti északi kerületben kapott mandátumáról való lemondása után kerül csak be a parlamentbe, Karafiáth Jenő, dr. Kozma Jenő, Platthy György, Ugrón Gábor, Usetty Béla és Szilágyi Lajos. Wolff-pártiak: Buday Dezső, Csilléry András, Ernst Sándor, Erühwirth Mátyás, Kócsán Károly, Kontra Aladár, Kossalka János, Poiro- vácz Gyula és Wolff Károly. Legitimista ellenzéki: Endlich István. Demokraták: Bar ács Marcel, aki Rassay Károlynak a budapesti északi kerületben kapott mandátumáról való lemondása után kerül csak vénye, az aranyozott sas, amelyet a magyarok csatában zsákmányoltak, győztesek lévén. Megvan minden fém, az ércekkel együtt, minden állat, légyen a földön, vagy a levegőben, avagy akár a föld alatt, —r— ami csak Magyarországon él. Egyesek spirituszba téve, mások meg olyan művésziesen kitömve, hogy miben sem különbözik az élőtől. Pestnek hat tere van, melyek közül az egyik olyan nagy, hogy Ausztria .egyetlen más városában nem akad ehhez mérhető. Legalább 800 öl lehet a kerülete azok után, hogy hány lépést kellett tennem az egyik oldalán. Itt tartják a rendes katonai szemléket, amelyekre gyakran eljön a nádor, aki a király után következik, s Budán lakván, nemcsak a magyarországi minden katonaságnak a feje, hanem egyébként is legmagasabb politikai kormányzója az országnak, hat más szenátorral együtt. Egy külön kaszárnya, amelyet a boldogemlékezetű II. József császár építtetett, 600 öl kerületű, s több mint ezer szoba van benne, amikben csak tüzérek laknak. Belül, az udvarok körül kétszáznégy ajtó van ötven ágyúval és számos mozsárral. A négy sarkán külön épületekkel és falakkal van körülvéve, amelyek az ágyúkhoz szükséges lovaik befogadására valók. Még két kaszárnyát érdemes megnézni, meg a harmadikat, 800 szobával, amelyben a rokkantak vannak elhelyezve.. Nagy színháza is van, amely vagy 3000 néző befogadására alkalmas, a színpadára meg lovas katonák is felférnek, ágyúkkal együtt. A város legtöbb háza nagy és szép, művésziesen építve. Egyik-másik több mint 50.000 forint jövedelmet is hajt évente. A fürdője olyan különleges, hogy olyant, vagy ahhoz hasonlót nemcsak én nem láttam, hanem ilyen szépet és tisztát olyanok sem, akik pedig sok idegen országot bejártak. Ez egy nagy, négyszegletes épület, köröskörül fürdőszobákkal, fa- meg rézkádakkal. Egy fürdésért harminctól százhúsz krajcárt fizetnek. A drágábbak olyan szépen vannak feldíszítve, mint a leggazdagabb és legelőkelőbb uraknál, szövettel áthúzott díványokkal és székekkel, legpompásabb szőnyegekkel, tükrökkel, ami a padlótól a mennyezetig ér. A kádat pedig vékony vászonnal terítik le és erre engedik a vizet. A fürdő udvara szép kert, medencével és szökökúttal. A fák és pompás virágok be a parlamentbe, Bárczy István, Bródy Ernő, Fábián Béla és Pakots József. A hatodik demokratapárti városatya-képviselő vagy Gál Jenő, vagy Hajdú Marcel lesz, aszerint, amint Pakots József a budai, vagy a déli kerületbeli mandátumáról mond le. Szociáldemokraták: Farkas István, Györki Imre, Kéthly Anna, aki Peidl Gyulának a budai kerületben kapott mandátumáról való lemondása után kerül be a parlamentbe, Peidl Gyula, Peyer Károly, Propper Sándor és Vanczák János. Azok közül a városatyák közül, akik a nemzetgyűlés legutolsó ciklusában képviselők is voltak, nem lépett fel a választáson Kállay Tamás, ellenben kibukott Eckhardt Tibor, Kiss Menyhért és Nagy Vince. Szinte összeszámolni is nehéz azokat a városatyáknak a névsorát, akik jelöltekként szerepeltek ugyan a képviselőválasztásom de mandátumhoz nem jutottak. Ebből a névsorból mégis fel tudjuk sorolni hevenyében a következőket: Dr. Bánóczy László, Becsey Antal, Blaskó Artur, Bóhn József, Büchler József, Ilovszky János, Kakujay Károly, Kiss Jenő, Kiár Zoltán, Lampe! Vilmos, Latinák Jenő, Lázár Miklós, Magyar Miklós, Melha Armand, Posta Sándor, Rácz Vilmos, Révész Mihály, Siegescu József. Tauffer Gábor, Vörösváry Miklós, Weiner Ernő és Zala Zsigmond. A SZENT GÉLLÉRT SZÁLLÓ ÉTTERMEI BUDAPEST KÖZÖNSÉGÉNEK LEGKEDVESEBB BÁL HELYISÉGEI DÉLUTÁN ÖTÓRAI TEA — JAZZ-BAND MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ESTE KEDÉLYES CSALÁDI EST KÜLÖN TERMEK Kellemesen és legolcsóbban Balatonfüredien karácsonyi ünnepeket Kitűnő teljes ellátás: a szanatóriumban 170.000 K-től a szállodákban 130.000 K-tdl kezdve között az utak fehér, borsószemnagyságú kaviccsal vannak felhintve, ami olyan egyforma, mintha egyenként válogatták volna ki. A város kereskedelme nagyon élénk, mert itt megy keresztül minden áru Lipcséből és más helyekről Moldovába és Törökországba. Ezekből az országokból meg más árut visznek Bécsbe, mint bőrt, gyapjút és egyebet, részben kocsikon, részben a Dunán. A népesség vagy 35.000. a katonák száma 12.000. Sok fiakker van, amik reggeltől estig a tereken állanak, s bárki bárhová akarna menni a városban, vagy a városon kívül, a közelben, megalkuszik velük és ezekkel jár a dolga után. Buda Magyarország székhelye. Itt van a vár, ebben lakik a palatínus, akiről azt mondják, hogy rendkívül jóakaratú a lakossággal szemben, ö a legnagyobb ama hét méltóság közül, akiktől Magyar- ország kormányzása függ. Utánuk következnek tizenketten, utánuk százan, akik részben Budán, részben Pesten laknak. Itt lakik a nyugati egyház egy püspöke is. A városban, végig forró fürdők vannak. Egy meglehetősen magas hegyen csillagvizsgáló-torony áll. Innen látták meg leghamarabb a legutóbbi üstököst. A két város között folyik a Duna vize, amelyen keresztül hajóhidat építettek, ami évente 60.000 forint jövedelmet hajt Pesten, ugyanannyit Budán. Szép a séta a hídon át, mert innen nemcsak a két várost lehet látni, hanem a sok lovast, járókelőt, akik az egyik városból a másikba mennek, meg a híd két oldalán a rengeteg kereskedelmi hajót. Különösen este olyan szép a séta, amelynél szebbet senki nem is kívánhat. A városnak 20.000 lakosa van, a katonaság száma 5.000. Ennek a két városnak a lakói fölöttébb csendesek és szelídek. Hangos veszekedés nem hallatszik, sem pedig verekedéseknek a zaja. Nem bántalmazzák az idegeneket, ha ezek nem sértik meg őket. A börtönök előtt nem látni a gyakori csődületet, amint azt más városokban láttam, ahol a rendőrség is hirtelenkedőbb és a nép is több gonosztettet követ el. Mintha az idevaló nép tanítómesterül vette volna a nyugodtéletű bécsieket, mert ott mindenkinek legfőbb gondja és kötelessége, hogy minél kevesebb bosszúságot okozzon másnak... _ Románból: Bodó Pál.
