Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-12-22 / 51-52. szám

2 Budapest, 1926 december 22. lehet és nem kell mással jellemezni, mint hogy ez az egyetlen párt, amely a mostani választásokon Budapesten mandátumot hódított a többi pártok­tól, és pedig egyszerre négy mandátumot. Aki még ezekután szocialista, vagy demokrata győ­zelemről és egységespárti vereségről beszél, az kétségkívül járatlan a legelemibb aritmetika tu­dományában, mert nem tud összeadni és ki­vonni, még tíznél kisebb számokat sem. s*í íjc * Az egységespárt budapesti sikere feltétlenül döntőjelentőségű, de meg kell ma állapítani azt, hogy ez a siker még nagyobb is lehetett volna. Nagyobbnak kellett volna lenni, ha a baloldal a közelmúltban nem követ el egy katasztrofális taktikai baklövést, amely most a választáson éreztette hatását. Pedig a liber álizmusnak, a de­mokráciának és a haladásnak sokkal többet hasz­náltak volna a baloldalon, ha minden erejükkel és taktikai bölcsességükkel is nem a Káli a y Tiborok, Ugrón Gáborok, Dési Gézák és és S i e g e s'c u Józsefek ellen fordulnak, hanem a Wolff-párt talaját próbálják megingatni. Ehe­lyett a közelmúlt városházi eseményei a Wolff- pártot erősítették meg, visszaadták annak ha­nyatló presztízsét és megóvták attól, hogy a mostam országgyűlési választások alkalmával a liberális kormánypárt nagyobb tömegeket hódít­hasson el tőlük. Ami a polgármesterválasztás kö­rül történt, az nemcsak a baloldalnak ártott, de elsősorban Wolfféknak használt. A baloldal el­bizakodott politikája, amely oktalanul és jogo­sulatlanul politikai kérdéssé tette a polgármester­választást, már ott a polgármesterválasztásnál csúnyán megbosszulta magát, de ez a szégyen­letes vereség igazi hatását csak most éreztette. Igenis, a baloldal vesztett csatája megnövelte Wolffék presztízsét, összekovácsolta a már szét­hulló erőiket és a mostani országgyűlési vá­lasztáson tömörebben, egységesebben vonultak föl, mint valaha. Az egységespárt a budapesti választáson nagy sikert aratott, hisz négy mandátumot hó­dított. Mandátumainak száma azonban jelenté­kenyen több lett volna, ha Wollfék szétszórt és széteső seregeit a polgármesterválasztásnál ara­tott győzelem újra össze nem kovácsolja. Nem az egységespárt mandátumaiért kár, mert gróf Bethlen István tábora sokkal erősebb, semhogy számításba jöhetne, hogy egy, vagy két mandá­tummal többje van-e, vagy kevesebbje. Itt a vesz­Pest 1810 körül Irta: Dinicu Golescu. Dinicu Golescu, „az első modern román“ 1777- ben született. Az 1821-iki forradalom után sok más bojárral együtt Brassóba menekült. Innen kiindulva esztendőkig tartó utazást tett Erdély­ben, Bánátban, Magyarországon és Közép- Európa más országaiban. A görög kultúrában felnevelkedett román nemes a Nyugaton a nem­zeti kultúrák rohamos fejlődését látva, össze­hasonlításokat tett a külföld és hazája között. Utazásáról rendkívül érdekes könyvet írt, ebből való az alábbi részlet. Pest szép magyar város, érdemes megnézni, mert megannyi dolog van benne, ami az emberek tanítására, a város díszítésére és a népség üdü­lésére való. Nagy épületei vannak iskolák céljaira, amelyekben ha valaki akarja, mindenféle tudomány tanfolyamait hallgathatja, még az orvosit is. Szo­bák vannak telve az emberi test különböző módon széjjelvagdalt, viaszból készült részeivel, amelye­ket a valóditól meg sem lehet különböztetni, aztán igazi gyerekek nagy üvegekben, spirituszban, egye­sek nyomorékan születtek, mások másodmagukkal összenőve. Sok más hasonló dolog van ott. mind az orvosi tudomány épülésére. S mindezeknek az is­koláknak a tőkéje olyan nagy, hogy esztendőnként közel 400.000 forintot jövedelmez, s ezt a pénzt évről-évre csak az oktatás céljaira fordítják. Pestet sem a jövedelmében, sem egyéb dolog­ban nem lehet összehasonlítani Craiovával sem. Olyan nagy összegeket fordítanak oktatásra, ami­lyeneket még álomban sem láttak a mieink. Más épületek, megint sok szobával, telve vannak nagy­részt régi magyar, latin, német, román, görög és francia könyvekkel. Egy nagy teremben régi időktől máig mindenféle pénz van összegyűjtve, idegenek és magyarok, a magyar uralom kezdetétől egész addig, míg behódoltak az osztrákoknak. Azonkívül sokfajta török fegyver, amik sokban különböznek a maiaktól és egy sereg más dolog, aminek felsoro­lásához sok idő kellene. Aztán Bonaparte hadi jel­tes a magyar liberálizmus ügye. A magyar libe­ralizmust károsították meg nagyon érzékenyen, a magyar liberálizmus újjáéledésének útjait gyengítették meg. Akik ezt tették, azok felelős­séggel tartoznak a magyar liberálizmus hatalmas táborával szemben, mert ennek a tábornak előre­törését gyöngítették meg a polgármesterválasz­tás kétségbeejtően rossz taktikájával és elősegí­tették, hogy a Wolff-párt a most lezajlott vá­lasztásokon nem hullott el éppen úgy, mint ahogyan elhullott a szocialdemokratapárt. Az egységespárt négy budapesti mandátu­mát egyébként a magyar közélet négy kiváló­sága kapta, amennyiben a budai kerület dr. Koz­ma Jenőt, a déli kerület Kállay Tibort és dr. Usetty Bélát, az északi kerület pedig Ugrón Gá­bort küldte be a parlamentbe. Kállay Tibornak azonban Nagykanizsán, Ugrón Gábornak pedig Kaposváron van már mandátuma és így ők ket­ten természetszerűen lemondanak budapesti mandátumukról. Kállay Tibor helyett dr. Fejér Ottó ny. államtitkár kerül be az országgyűlésbe, míg Ugrón Gábor helyett dr. Dési Géza volt or­szággyűlési képviselő kap megbízó levelet. * * ❖ Érdekes megállapítani, hogy az új ország­gyűlésnek harminckét olyan tagja lesz, akik egy­szersmind városatyák is. Pártok szerint ez a harminckét képviselő a következőképpen oszlik meg: Egységespárti 9. Wolff-párti 9. Legitimista ellenzéki 1. Demokrata 6. Szociáldemokrata 7. Egységespártiak a következők: Gsclnvindt Ernő, Homonnay Tivadar, aki Ernst Sándornak, a budapesti északi kerületben kapott mandátu­máról való lemondása után kerül csak be a par­lamentbe, Karafiáth Jenő, dr. Kozma Jenő, Platthy György, Ugrón Gábor, Usetty Béla és Szilágyi Lajos. Wolff-pártiak: Buday Dezső, Csilléry And­rás, Ernst Sándor, Erühwirth Mátyás, Kócsán Károly, Kontra Aladár, Kossalka János, Poiro- vácz Gyula és Wolff Károly. Legitimista ellenzéki: Endlich István. Demokraták: Bar ács Marcel, aki Rassay Károlynak a budapesti északi kerületben kapott mandátumáról való lemondása után kerül csak vénye, az aranyozott sas, amelyet a magyarok csa­tában zsákmányoltak, győztesek lévén. Megvan minden fém, az ércekkel együtt, minden állat, légyen a földön, vagy a levegőben, avagy akár a föld alatt, —r— ami csak Magyarországon él. Egyesek spirituszba téve, mások meg olyan művésziesen ki­tömve, hogy miben sem különbözik az élőtől. Pestnek hat tere van, melyek közül az egyik olyan nagy, hogy Ausztria .egyetlen más városában nem akad ehhez mérhető. Legalább 800 öl lehet a kerülete azok után, hogy hány lépést kellett ten­nem az egyik oldalán. Itt tartják a rendes katonai szemléket, amelyekre gyakran eljön a nádor, aki a király után következik, s Budán lakván, nemcsak a magyarországi minden katonaságnak a feje, ha­nem egyébként is legmagasabb politikai kormány­zója az országnak, hat más szenátorral együtt. Egy külön kaszárnya, amelyet a boldogemlékezetű II. József császár építtetett, 600 öl kerületű, s több mint ezer szoba van benne, amikben csak tüzérek laknak. Belül, az udvarok körül kétszáznégy ajtó van ötven ágyúval és számos mozsárral. A négy sarkán külön épületekkel és falakkal van körülvéve, amelyek az ágyúkhoz szükséges lovaik befogadására valók. Még két kaszárnyát érdemes megnézni, meg a harmadi­kat, 800 szobával, amelyben a rokkantak vannak elhelyezve.. Nagy színháza is van, amely vagy 3000 néző be­fogadására alkalmas, a színpadára meg lovas kato­nák is felférnek, ágyúkkal együtt. A város legtöbb háza nagy és szép, művésziesen építve. Egyik-má­sik több mint 50.000 forint jövedelmet is hajt évente. A fürdője olyan különleges, hogy olyant, vagy ahhoz hasonlót nemcsak én nem láttam, hanem ilyen szépet és tisztát olyanok sem, akik pedig sok idegen országot bejártak. Ez egy nagy, négyszegletes épü­let, köröskörül fürdőszobákkal, fa- meg rézkádakkal. Egy fürdésért harminctól százhúsz krajcárt fizetnek. A drágábbak olyan szépen vannak feldíszítve, mint a leggazdagabb és legelőkelőbb uraknál, szövettel áthúzott díványokkal és székekkel, legpompásabb szőnyegekkel, tükrökkel, ami a padlótól a mennye­zetig ér. A kádat pedig vékony vászonnal terítik le és erre engedik a vizet. A fürdő udvara szép kert, medencével és szökökúttal. A fák és pompás virágok be a parlamentbe, Bárczy István, Bródy Ernő, Fábián Béla és Pakots József. A hatodik demok­ratapárti városatya-képviselő vagy Gál Jenő, vagy Hajdú Marcel lesz, aszerint, amint Pakots József a budai, vagy a déli kerületbeli mandá­tumáról mond le. Szociáldemokraták: Farkas István, Györki Imre, Kéthly Anna, aki Peidl Gyulának a budai kerületben kapott mandátumáról való lemondása után kerül be a parlamentbe, Peidl Gyula, Peyer Károly, Propper Sándor és Vanczák János. Azok közül a városatyák közül, akik a nem­zetgyűlés legutolsó ciklusában képviselők is vol­tak, nem lépett fel a választáson Kállay Tamás, ellenben kibukott Eckhardt Tibor, Kiss Menyhért és Nagy Vince. Szinte összeszámolni is nehéz azokat a vá­rosatyáknak a névsorát, akik jelöltekként szere­peltek ugyan a képviselőválasztásom de mandá­tumhoz nem jutottak. Ebből a névsorból mégis fel tudjuk sorolni hevenyében a következőket: Dr. Bánóczy László, Becsey Antal, Blaskó Ar­tur, Bóhn József, Büchler József, Ilovszky János, Kakujay Károly, Kiss Jenő, Kiár Zoltán, Lampe! Vilmos, Latinák Jenő, Lázár Miklós, Magyar Miklós, Melha Armand, Posta Sándor, Rácz Vil­mos, Révész Mihály, Siegescu József. Tauffer Gábor, Vörösváry Miklós, Weiner Ernő és Zala Zsigmond. A SZENT GÉLLÉRT SZÁLLÓ ÉTTERMEI BUDAPEST KÖZÖNSÉGÉNEK LEGKEDVESEBB BÁL HELYISÉGEI DÉLUTÁN ÖTÓRAI TEA — JAZZ-BAND MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ESTE KEDÉLYES CSALÁDI EST KÜLÖN TERMEK Kellemesen és legolcsóbban Balatonfüredien karácsonyi ünnepeket Kitűnő teljes ellátás: a szanatóriumban 170.000 K-től a szállodák­ban 130.000 K-tdl kezdve között az utak fehér, borsószemnagyságú kaviccsal vannak felhintve, ami olyan egyforma, mintha egyenként válogatták volna ki. A város kereskedelme nagyon élénk, mert itt megy keresztül minden áru Lipcséből és más he­lyekről Moldovába és Törökországba. Ezekből az országokból meg más árut visznek Bécsbe, mint bőrt, gyapjút és egyebet, részben kocsikon, részben a Dunán. A népesség vagy 35.000. a katonák száma 12.000. Sok fiakker van, amik reggeltől estig a tere­ken állanak, s bárki bárhová akarna menni a vá­rosban, vagy a városon kívül, a közelben, meg­alkuszik velük és ezekkel jár a dolga után. Buda Magyarország székhelye. Itt van a vár, ebben lakik a palatínus, akiről azt mondják, hogy rendkívül jóakaratú a lakossággal szemben, ö a leg­nagyobb ama hét méltóság közül, akiktől Magyar- ország kormányzása függ. Utánuk következnek tizenketten, utánuk százan, akik részben Budán, részben Pesten laknak. Itt lakik a nyugati egyház egy püspöke is. A városban, végig forró fürdők vannak. Egy meglehetősen magas hegyen csillagvizsgáló-torony áll. Innen látták meg leghamarabb a legutóbbi üstö­köst. A két város között folyik a Duna vize, ame­lyen keresztül hajóhidat építettek, ami évente 60.000 forint jövedelmet hajt Pesten, ugyanannyit Budán. Szép a séta a hídon át, mert innen nemcsak a két várost lehet látni, hanem a sok lovast, járókelőt, akik az egyik városból a másikba mennek, meg a híd két oldalán a rengeteg kereskedelmi hajót. Különösen este olyan szép a séta, amelynél szebbet senki nem is kívánhat. A városnak 20.000 lakosa van, a katonaság száma 5.000. Ennek a két városnak a lakói fölöttébb csendesek és szelídek. Hangos vesze­kedés nem hallatszik, sem pedig verekedéseknek a zaja. Nem bántalmazzák az idegeneket, ha ezek nem sértik meg őket. A börtönök előtt nem látni a gyakori csődületet, amint azt más városokban lát­tam, ahol a rendőrség is hirtelenkedőbb és a nép is több gonosztettet követ el. Mintha az idevaló nép tanítómesterül vette volna a nyugodtéletű bé­csieket, mert ott mindenkinek legfőbb gondja és kötelessége, hogy minél kevesebb bosszúságot okoz­zon másnak... _ Románból: Bodó Pál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom