Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-05-05 / 18. szám

2 Budapest, 1926 május 5. m, irr —rin^ I Iff- ' arra számítani, hogy Budapesten a villamosáiram fo­gyasztása növekedni fog. hogy a villamosvasutak forgalma megerősödik és a gáznak, mint tüzelő­anyagnak elhasználása, a közönség körében még in­tenzivebbé válik. Az első pillanatra valóban meg­döbbentő elgondolni azt, hogy Budapest székesfővá­ros közönsége akkor kíván invesztálni, amikor a fogyasztás csökkenésével kell előbb-utóbb számolni. A gáz ama beteges méretű fogyasztásánál, amely most történik, lehet ugyan számítani a villamosáram igénybevételének fokozására, mert tény, hogy az ipartelepek a mai beteg közgazdasági viszonyok mellett gőzgépeiket leállítják 'és villamosáramot ve­zettetnek be, hisz produkciójuk oly kicsi, hogy sokkal rentabilísabb nekik a villamosáramot a vá­rostól vásárolni, mint a maximális teljesítményre megméretezett gőzgépeiket befüttetni. A villamos­energia fogyasztásának ez a kóros megnövekedése azonban csak addig tart, amig a gazdasági krízis annyira el nem fajul, hogy az üzemek leállításával vele fog járni a villamosfogyasztás csökkenése is. Senki sem tudja megmondani, melyik pilla­natban fog bekövetkezni az a szomorú álla­pot, amikor a villamosáram fogyasztása is csökkenni kezd j hogy a gázkályhákat az azelőtt jobbmódu családok j is bevezethetik. Nem lehet kiszámítani, meddig tart ez az átalakulási folyamat és hogy egy uj gázgyár megépítése végig rentábilis maradié, ha a közgazda- sági 'válság olyan aggasztó méretekben fokozódik, mint ahogyan 1924 óta látjuk. Igaz ugyan, hogyha arra az álláspontra helyezkedünk, hogy a lefelé menő konjunktúra évekig tart, akkor semmit sem szabad beruháznunk, mert az következik be. amit Éber Antal bizottsági tag ur hangoztatott, hogy az amor­tizációs kamatokat felétlenül meg kell fizetnünk, a rentabiiitási számok pedig csak föltétele­sek és nem biztos egyáltalán, hogy épit- hetni-e ráiuk. Ebből a gondolatmenetből kiindulva, a közgyűlésen azt a javaslatot akartam tenni, hogy a törvényható­sági közgyűlés jelentse ki, hogy fölveszi a kölcsönt, illetőleg megvan benne a komoly szándék a kölcsön fölvételére, de- nyomatékosan fölhívja a kormányt, javítsa meg a közállapotokat és oldja meg a hitel- problémát, mert pusztán külföldi kölcsönökkel nem lehet a közgazda- sági életet dopingolni és akkor az egész villamoscentrálé jövedelmezősé­gére felépített amortizációs tervek is összedőlnek. Hasonló a helyzet a gázfogyasztásnál is. Ma azért siet mindenki a konyhájába bevezetni a gáz­tűzhelyt, mert sokkal takarékosabban tüzel, ha né­hány percig használja a takaréktűzhelyet, mintha fát éget, amelyből a rövid használat is túlságos drágá­nak bizonyul. Az elszegényedés hozza tehát magával, i és katasztrófába jut a főváros épp úgy, mint az egész ország, ha a kormány nem inaugurál a tra­gikus időkhöz mért, velük megküzdeni tudó közgaz­dasági politikát. Erre vonatkozólag szintén javasla­tot akartam beterjeszteni, hogy milyen irányban gondolom el a kormány közgazdasági politikájának megváltoztatását, nézeteimet azonban a Fővárosi Hírlap következő számában fogom elmondani. Kerületi kiskirályok megkontrázzák a tekintetes tanácsot Jobb a pénteket elfelejteni, amig az ember a szerdáról beszél Mert ez a szerda olyan szép, olyan tiszteletre­méltó és olyan komoly volt, hogy az uj rezsim köz­gyűlési napjai között talán a legelőkelőbb helyre kell beiktatni. A beruházó-kölcsönről szóló vita második napja volt ez, amelyen egy pillanatig sem az indu­latok, de állandóan az argumentumok harcoltak. Vagy félszázan készülődtek a felszólalásra és mégis alig nyolc szónoka volt a beruházási vita második napjának. Ezek között is kiemelkedett Wolff Károly, a kereszténypárt, Baracs Marcel, a demokratapárt és Büchler József, a szocialisták hivatalos szónoka, valamint dr. Láng Lajos, a baloldal egyik fináncka­pacitása. A kisebb szónokok, Zimmer Dávid, dr. Hegedűs József, Döncs Jenő mindvégig okos, megfontolt fej­tegetésekkel emelték a nívót. Tabántól Várpalotáig A legnagyobb érdeklődés Wolff Károly felszóla­lását előzte meg, akit a baloldal is a legteljesebb nyugalommal hallgatott végig, főként a Tabánra vo­natkozó fejtegetései voltak nagyhatásuak, úgyhogy- erről szóló határozati javaslatát éjféltájban el is fo­gadta a közgyűlés. Alapjában véve pesszimisztikus beszéd volt Wolff Károlyé. Érdekes, hogy ezúttal majdnem teljesen annak az Éber Antalnak az állás­pontjára helyezkedett, akivel annakidején, amikor Éber a kurzus gazdasági politikáját éles filippikák- kal illette, olyan keményen szemben állott. Kijelen­tette, hogy a kölcsön felvételénél az aggodalom te­kintetében osztozik Éber Antallal, de azért végső konklúziója az, hogy tenni kell valamit. A kölcsön felvételénél minden eszközzel meg kell védeni a főváros autonómiáját, de nem lehet Bécs példáját sem követni, ahol teljesen kiküszöbölték a kölcsönt, de ezzel a végletekig meghúzták az adósrófo.t. Beszélt azután a főváros hitelképességéről, amelyről külföldi előkelő pénzemberek is nagyon hí­zelgőén nyilatkoznak. Wolff Károly elfogadta a tanács határozati ja­vaslatát, csak két szónak beszúrását kivánta. Meg­adja a felhatalmazást a kölcsön felvételére, de „al­kalmas időben“. Ezt azért tartja szükségesnek, mert tudomása van róla, hogy néhány nap óta illetékes té­nyezők előtt fekszik egy angol pénzcsoport ajánlata, amely szerint ez a pénzcsoport Várpalotán egy ha­talmas elektromos centrálét akar építeni. Ez a cen- trálé lehetővé tenné, hogy Budapestet is olcsó elek­tromos árammal lehessen ellátni. Ha ez igy lesz, akkor fölösleges Budapestnek a maga elektromos centráléját kiépíteni. Szociális építkezésekre a külföld nem hajlandó SALMSON a világ leggyorsabb kiskocsija és DELAHAJE 4 hengeres, HUPMOBILE 4 és 8 hengeres LATIL a világ automobilok, legjobb teherautója Kapható: autókereskedelmi részvénytársaság BUDAPEST, V., Dorottya-utca 7. (Hitelbank-palota.) VELOX pénzt adni, ezért ezeket a kérdéseket nem ebből a kölcsönből kell megoldani. A megoldás módját az olyan gondolatokban látja, mint ahogyan a Tabán beépítésének tervét a pénzügyi bizottság ülésén már ismertette. A Tabán beépítését a főváros jelentősebb áldozatok nélkül meg tudná valósítani, csak garan­ciát kellene vállalnia. Az akció révén ezerötszáz lakást lehetne termelni. Kéri a pártokat, ne nézzék, honnan jön ez az idea, de tekintsék azt, hogy alkotni kell. Indítvá­nyozza, hogy a terv megvizsgálására küldje ki min­den párt a maga megbízottját és próbálják meg a terv megvalósítását. Wolff Károlynak ezt a fejtegetését minden párt egyforma helyesléssel honorálta. Nincs ok a pesszimizmusra A baloldali szónokok sokkal optimistábbak vol­tak, mint Wolff, a jobboldali. Azért Baracs Marcel is nagyon erőteljesen hangoztatta a takarékosság szükségességét. Ha a takarékos ember — mondotta — a tüdeje fölött hordozza a tárcáját, a fővárosnak azt a szive fölött kell hordania. Hangsúlyozta, hogy minden párt-egyoldaluságot félre kell tenni és egye­sülni kell a munkában a főváros szeretetében. Ezt a beszédet éppen úgy megtapsolták, mint a Wolff Károlyét, ezzel is tanúságot téve arról, hogy mind a kettőnek igaza van. A Baracs Marcel beszédéből kiérző optimizmus erőteljesen fokozódott a szocialista Büchler József felszólalásában. Ki is fejtette, hogy pesszimizmusra csak akkor lenne szükség, ha a polgárokban és a munkásokban nem lenne meg a duzzadó erő. Ha látja a végtelen nyomort és lerongyolódoltságot, ak­kor nincs kétsége aziránt, hogy a kölcsönt fel kell venni. Hosszan vitatkozott ezután Éber Antal állás­pontjával, különösen arról, hogy Éber a fogyasztás; adó kulcsát akarja leszállítani, de nem mondja meg hogy az ebből származó jövedelmet miből kell pó­tolni. ö azt ajánlja, adóztassák meg azokat, akik a háború előtt aranykoronában csinált ingatlanadóssá­got papirkoronában fizették ki és igy nagy, meg nem szolgált haszonhoz jutottak. De elfogadná a Wolff Károly ajánlotta konjunkturaadót, a felfüg­gesztett telekértékadót, a bettermentet és meg le­hetne adóztatni a négynél több szobából álló lakáso­kat és a kettőnél több cselédet is. Még Láng Lajos dr. is, aki fináncszempontbói nézte a problémát, sem volt olyan pesszimisztikus, mint Éber Antal, vagy Wolff Károly. Elmondta, hogy a pénzvilág véleménye szerint a mostani idők nem alkalmasak kölcsön felvételére, de véleménye szerint ezek az aggodalmak alaptalanok. Hiszen a külföldi tőkések a fővárost elég garanciaképesnek tartják arra, hogy tőkéjüket a fővárosnak adják kölcsön. Éjfélre hajlott az idő, amikor Láng Lajos dr. fel­szólalásával befejeződött a beruházási vita. A ta­nács előterjesztését egyhangúlag fogadták el és egy­hangú elfogadásban részesült Wolff Károlynak a Ta­bánra vonatkozó indítványa is. Az erzsébetvárosi elöljáróság a tanács ellen A beruházási vitát különben a közepén megsza­kították és interpellációkkal, meg indítványokkal tarkították a műsort. Sok okos probléma került ezek során szóba, többek között nagy érdeklődéssel hallgatták meg dr. Rosenák Miksa interpellációját az utcai elgázolásokról, az automobilok és különö­sen a motorbiciklik által okozott tömeghalálokról. A legszenzációsabb azonban B. Virágh Géza in­terpellációja volt. Nemcsak azért, mert a kitűnő vá­rosatyának ez volt sztizbeszéde, hanem azért is. mert egy ismeretlen és igen súlyos botrányról rán­totta le a leplet. B. Virágh Gézából, ugylátszik, ki­tört az újságíró és igen jelentős szenzációval szol­gált a közgyűlésnek. Interpellációjából kiderült ugyanis, hogy a VII. kerületben az elöljáróságot ve­zető főjegyző parancsolni akar a tanácsnak és igy az erzsébetvárosi elöljáróság hábonit visel a főváros tanácsával. A háború valami helyfoglalási engedély körül tört ki, amelyet B. Virágh szerint a kerületi elöljáróság szabályrendeletellenesen adott ki és a ta­nács határozott utasítására még a mai napig áem vont vissza. Nem hihetjük el, hogy igaz, — csóválta meg a fejét az ugyancsak VII. kerületi Paulheim Ferenc. __— Már pedig szó szerint igy van, —- replikázott Virágh Géza, a VII. kerületi elöljáróságon egy-két év óta tűrhetetlen állapotok vannak és ezt valószínű­leg tudja Paulheim Ferenc tagtársam is. A VII. ke­rületi elöljáróság, mint alantas szerv, negligálja a tanács rendelkezéseit. — A gyorsvonat fütyül a kisállomásra, — álla­pította meg Harmath Károly, általános derültség közben. A derültség azonban csak rövid ideig tartott, mert a közgyűlést valósággal megdöbbentette Vi­rágh Géza további leleplezése, amely szerint az em­lített ügy megvizsgálására kiküldött tanácsi fogal­mazót hivatalos kötelességének teljesítése közben rendőrrel lefogatták. A fogalmazót azután igazolás céljából a rendőri őrszobára kisérték és ez a fogal­mazó még ma sem kapott elégtételt. &BKOS &H3QS TflKjHRéKTŰZHeíiyGVÁR R.-T. BUDAPEST 'VÁROSí ÜZLET: IV., VÁCI-UTCA 40. SZ. Irányi-utca sarok. Telefon : József 153—52. IRODA ÉS GYÁR: Vili., BEZERÉDY-U. 8. Telefon: József 21—34. részletfizetésre Horthy Miklós-uton, Zugló­ban, Máriaremetén, Rákos­hegyen, Gödön, Felsőgödön, Dunakeszin, Sződiigeten. Bérházak és villák vétele és eladása Telekeladási iroda Budapest, V., Erzsécet-tér 5. Telefon 152-39. mmm henrik BUDAPEST, VII., Vilmos-császár-ut 19. Cimfeste'szeii mű terme. Specialista üvegtáblákban. Glimmi-lernezek, Gummi-tömlők szelepek, zsinórok, form adarabok bár­milyen célra, rajz és méret szerint. Kötszerek, betegápolási cikkek és műszerek. SCHOTTOLA ERNŐ GTÄROS ÉS NAGYKERESKEDŐNÉL, BUDAPEST VI., Vilmos császár-út 53. Telefon: 27-67 és 79-55. I lYTHR EXßCjyP SZOBAFESTŐ ÉS MÁZOLÓ UM Un rcncnu Budapest,fill.,József-körut77-79. Tel.J.49 83------ Készít minden e sza mába vágó munkákat. -----­KI KTA GYÖRGY mérnök és GÜNTERT JÁNOS Központi fűtés, szellőztetés, vízvezeték, csatornázás, fürdő-, egészségügyi- és légszesz-berendezések vállalata TELEFON: Teréz 6-40 Budapest, V. kerület, Szabadság-tér 5. szám SERE MÁTÉ fel vonója vltó és jókarbantartó vállalata Budapest, V. kerület, Váci-ut 28. szám Telefon : Lipót 916-23 Müpadlókészitések, Linoleum, Beton és Extrich aljzat munkálatait eszközli SCHRAUB ISTVÁN padlóburkoló mester Budapest, V., Vadász-utca 32. Telefon: Teréz 105-46 FESTŐ és MÁZOLÓ ZAFOUREK FERENC Budapest, II., Marglt-körut 73. n. Alapítva : I860. Széchenyi Gyógyfürdő (a Városligetben) Thermálfürdők, külön szénsavas, Iszap, fényfürdők és egyéb gyógytényexők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom