Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-04-21 / 16. szám
2 Budapest, 1926 április 21. tot az a jóslata, hogy neki biztos tudomása van arról, hogy még h'osszu-hosszu ideig nem derülnek jobb napok a magyar glóbusra. A borút azonban derű váltotta fel, olyan jóízűen elcsevegett Peyer Károly. Különösen akkor éreztek a szivük körül valami jóleső melegséget a bizottság tagjai, amikor elmondta Peyer Károly, hogy a főváros üzemeit már megvizsgáltatta és rendben találta a belügyminiszter, de most nem ártana, ha a főváros küldene ki szakértő bizottságot az állami üzemek megvizsgálására, mert szerinte ott sokkal több baj van, mint a főváros üzemeiben. Az egész üzemi vitában Ereky Károly volt a legszigorúbb szónok, aki elpanaszolta, hogy a törvényhatóságnak semmi ingerenciája sincs az üzemekre. A pénzügyi tanácsnok nagy ur a városházán, de mégsem olyan nagy ur, hogy az üzemek, amikor kéri, beszolgáltatnák neki a költség- vetésüket. — Nem vagyunk sóhivatal, — mondotta emelkedett hangon — hanem mi vagyunk a főváros közönsége, a főváros tisztviselőinek kenyéradó gazdái és éppen ezért nemcsak elvárjuk, hanem meg is követeljük, hogy utasitásainkanak eleget is tegyenek. Határozati javaslatában, amit el is fogadtak, azt kívánta, hogy ezentúl a főváros költségvetésében benne legyen az üzemek költségvetése is, mert ennek már a törvény értelmében eddig is benne kellett volna lenni és mivel nem volt benne, a tanács határozott mulasztást követett cl. A beruházási vitának első szónoka Peyer Károly volt, aki tanulságos előadást tartott arról, hogy az infláció alatt miképpen lehetett papirosból aranyat csinálni és .hogy ezt a jó receptet mi menynyire nem használtuk fel. Utána Bródy Ernő beszélt: — Ereky Károly, mélyen tisztelt tagtársam, — mondotta Bródy — erről az előterjesztésről azt mondotta, hogy ez fércmunka. Én nem osztom ezt a felfogást, nem tartom ezt az előterjesztést fércmunkának. Ez az előterjesztés egy nagy regény... — Igen, egy rossz regény — vágta oda makacsul Ereky Károly. Ez azonban nem akadályozta meg Bródy Ernőt abban, hogy a tanácsi előterjesztést a jövő század szép regényének nevezze. Természetesen, mint a Lakók Szövetségének elnöke, nagy beszédet mondott az építkezések fontosságáról és hosszan és okosan értekezett a lakbéremelés lehetetlen voltáról. A Ripka-párt két szónokkal szerepelt a vitában. Scheuer Róbert azt fejtette ki, hogy ez az előterjesztés csak kerete lehet a beruházásoknak és különösen annak második részét, a tizenkét évre szóló munkaprogrammot ki kell dolgozni. Az élesebb hangú Ereky Károly felszólalása volt, aki megismételte, hogy ez az előterjesztés fércmunka és a rentabilitási számítások és megfelelően kidolgozott statisztikai adatok nélkül készült beruházási programúira a külföld nem fog pénzt adni. Azt tartja, hogy amig a főváros vagyoni helyzete nem ismeretes, nem lehet 20 millió dolláros kölcsönt felvenni. Ereky Károly felszólalása olyan nagyhatású volt, hogy Sipőcz Jenő polgármester és Csupor József pénzügyi tanácsnok kénytelenek voltak azonnal válaszolni és megnyugtató kijelentéseket tenni. Hasonlóan pesszimisztikusan vélekedett a kölcsönről Éber Antal is, aki nem hajlandó Bécs példáját követni, ahol sok pénzt fordítottak az építkezésre, de ahol a sok pénz felhasználása után a lakásínség éppen olyan, mint volt, ellenben tönkretették az ipari és kereskedelmi termelést és a munkásságnak többet ártottak, mint használtak. Úgy találta Éber Antal, hogy elég lesz, ha egyelőre csak 10 millió dollárt veszünk fel a 20 helyett. Éber Antal pesszimizmusa azután teljesen átragadt Wolff Károlyra is, aki kijelentette, hogy nem vállalná az elaboráció minden részéért a felelősséget. A lényeg az, hogy csak azt a beruházást végezzük, ami az amortizáció szempontjának figyelembevételével is vitán fölül rentábilis. Rendkívüli érdeklődést keltett Wolff Károly beszédének az a része, ahol a Tabán kiépítéséről, mint a lakás- probléma megoldásáról beszélt. Erről még alighanem sok szó esik. Nagyon szép beszédet mondott a szocialista Büchler József is, akinek beszéde felmelegitette a sziveket, annyi szeretettel és annyi bizalommal szólott Budapest jövőjéről. Természetesen erős vitába elegyedett Éber Antallal, akivel szemben magasztalta azt, amit a szocialisták Bécs városának vezetésében cselekedtek. Nagy érdeklődéssel hallgatott beszédet mondott Déri Ferenc is, aki nem lett volna hü múltjához, ha nem sürgeti kiváló alkotásának, a ferencvárosi kereskedelmi kikötő építésének befejezését. A vita utolsó, de egyik legnagyobb érdeklődést keltő szónoka Harrer Ferenc volt, aki gyönyörű elméleteket állított fel, különösen a lakáskérdés megoldásáról és a Tabán rendezéséről. Ezenközben egyszer csak közbeszól Wolff Károly: — Ez az én javaslatom is. Harrer ügyes, bókkal válaszol Wolffnak, mire boldogan állapítják meg mind a ketten, hogy hiszen nincsen itt semmi baj, a szélső jobboldal legteljesebb mértékben egyetért mindenben. Ennek bizonyítására a szünet alatt nagy tanácskozás keletkezik Wolff, Harrer és a szocialisták között. A tanácskozás eredményét Joanovich Pál közli az újságírókkal: — Meg van a megegyezés: nem a húszmillió dollár felvételére, hanem „húszmillió\ dollárig terjedhető kölcsön" felvételére adunk felhatalmazást. Egészen természetes, hogy ebben a kedves, szép egyetértésben, langyinelcg hangulatban, a Wolff-párti fürge kurír a megegyezés szenzációs hírét legelsősorban is a — Népszava szerkesztőjével közöffe... Szemétégető, kiállítási terület, nemzeti stadion és uj népliget a Lágymányoson Betemetik a Lágymányosi tavat — Sürgős a Boráros-tér—Lágymányosi hid megépítése A főváros illetékes szervei tudvalévőén már régebben elhatározták, hogy kísérleti szemétégető-telepet áillitanak fel a Lágymányoson és erre a célra az idei költségvetésbe két milliárd koronát már be is állítottak. Úgy volt, hogy a különböző szemétégető rendszerek tanulmányozására a főváros Édes Endre tanácsnok vezetésével egy bizottságot küld ki külföldre. Ennek a bizottságnak Balló Alfréd, a Köz- tisztasági Hivatal igazgatója, és Zboray Miklós műszaki főtanácsos lettek volna a tagjai. A bizottság tanulmányútja azonban különböző, felületes értesüléseken alapuló támadások miatt egyelőre függőben maradt. Ennek természetesen az a következménye, hogy a budapesti kísérleti szemétégető-telep megvalósítása bizonytalan időre eltolódik, pedig az illetékes ügyosztály intenciója az volt, hogy a kísérleti szemétégető telep minél előbb elkészüljön. A kísérleti szemétégető-telep megfelelő tanulmányút nélkül való felállítása minden tekintetben könnyelmű és elhamarkodott lépés lenne. Tudni kell ugyanis, hogy egy egész sereg különböző szemétégetési rendszer van, amelyek közül a legalkalmasabbnak és az itteni viszonyoknak a legmegfelelőbbRenault ■ ■ taxik és autóbuszok ■ ■ Reiman, Uörösmarty-tér 3.1 ■ m nek a kiválasztása milliárdos megtakarítást jelentene a fővárosnak. A kiküldendő bizotság egyébként a következő szemétégető rendszerek tanulmányozását vette tervbe: A davosi Dörr-féle és a gyakorlatban igen jól bevált rendszert, amelynek különösen az a nagy előnye, hogy kevés tüzelőanyagot fogyaszt, a párisi Sépia elnevezésű rendszert, továbbá a Brechot-Cité-féle kemencét. A franciák mind a két rendszerrel meg vannak elégedve; a hamburgi Uhde-rendszert, amelynek az eddigi információnk szerint a legnagyobb teljesítőképessége az összes eddig bevált rendszerek között, a kiéli Musag-féle kemencét, amelynek kiszámíthatatlan jelentőségű előnye, hogy a szemétsalak egyes alkatrészeiből igen jó minőségű műbazaltkockákat lehet préselni és végül a berlini, illetőleg schönebergi Vestivio-cég találmányát, amely arról nevezetes, hogy a szemétégető kemence mozgórostélyos. A főváros a szemétégető kemencék salakjával — mint ismeretes — többek között a lágymányosi tavat szándékozik betölteni. így ez a környék esztendők múltán egy nagykiterjedésü, építkezésre alkalmas területtel gazdagodnék. Ennek a területnek városrendezési és városszépésAeti szempontokból rendkívül nagy jelentősége lesz. Tudvalevő ugyanis, hogy a városrendezési ügyosztálynak legelsőrendii, fontosságú tervei vannak a Lágymányossal és a környékével. A Duna mentén ugyanis ide tervezik a székesfőváros hatalmas és rendkívül nagyszabásúnak Ígérkező állandó kiállítási területét és ennek folytatásaképpen ugyancsak a Duna mentén a Nemzeti Stadiont, amelyben szerencsés fekvés folytán valamennyi sportág otthont fog találni. Az állandó kiállítási terület és a Nemzeti Stadion közé uj Népliget kerül, ahová a Városligetből az összes mutatványos bódékat ki fogják telepíteni. Ennek a városrésznek a kiépítése követelőén sürgeti az összes közmüvek lefektetését, valamint a Kelenföld közlekedési viszonyainak a megjavítását is. Ezeknek a terveknek a megvalósítása magával hozná a Boráros-tér—lágymányosi összekötö-hid- nak a megépítését is. Ezzel kapcsolatosan nyomatékosan fel kell hívnunk az illetékesek és a várospolitikai körök figyelmét a Fővárosi Hírlap munkatársának arra a feltétlenül megbízható forrásból nyert értesülésére, hogy a legutóbbi állami költségvetés és az állami beruházási programmok összeállítása alkalmával kizárólag az óbudai újpesti összekötőhid megépítésével foglalkoztak és a boráros-téri— lánymányosi össze- kötöhid terve nem is került szóba. Mivel ez a körülmény kétségtelenül azt jelenti, hogy a boráros-téri— lágymányosi hid megépítése esetleg évtizedekkel eltolódnék, legelsörendü városfejlesztési szempontok miatt a lehető legsürgősebben meg kell tenni a kormánynál a lépéseket ennek a hídnak a sürgősége érdekében. Horthy Miklós-ufon, Zuglóban, Máriaremetén, Rákos- hegyen, Gödön, Felsőgödön, Dunakeszin, Sződligeten. Bérházak és villák vétele és eladása. Telekeladási iroda Budapest, V., Erzsébet-tér 5. Telefon 152 - 59. » fillNVIED n NT n I pala- cserépfedőmester W 111 lY L L I\ HJ1 1 H L tetőzet-jckarbsntartási vállalj Budapest, VI., Izabella-u. 47. • Telefon 97-06. Tűz ellen biztos a harcod, Hogyha veszd^dlNIMAX-ot, MAGYAR MINIMAX RÉSZVÉNYTÁRSASÁG VI.. Rózsa-utca 85. sz. Telefon: 37—31. = SERE MÁTÉ = “ foIvonó|av 11ó és jókarbanlarló vállalata _ E Budapest, V. kerület, Váci-ut 28. szám Z “ Telefon : Lipót 016-23 —
