Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-05-19 / 20-21. szám
Budapest, 1926 május 19. 5 , Lipták Pál dr. meghalt és halálával egy szépséges, álomszerű, bizarr Jókai-regény ért véget, kielégítő befejezés nélkül. Mert Lipták Pál karrierjénél fényesebbet, diadalmasabbat nem igen termett a magyar föld. Az egyszerű ácsinasból kereskedelmi államtitkár, ennél sokkal több, a magyar gazdasági élet egyik legkiemelkedőbb alakja iett. Abban az időben, amikor ö a kereskedelmi államtitkári székbe jutott, nem voltak ritkák az ilyen karrierek, de Lipták Pált és az ő államtitkárságát nem lehet összehasonlítani a csizmás államtitkárok felszinrekerülésével. Lipták Pál tényleg ácsinas volt valamikor, de később páratlan műveltségei váltott magához emberfeletti munkával és ritka talentummal. Ez a vidám, örökké jókedvű, aranyos temperamentumu magyar zseni egyszer a parlament büfíéjében, kedélyes pogácsázás közben, jellemezte magát: — Akár hiszitek, akár nem, Orsovánál négy krajcárral a zsebemben jöttem be az országba és lett belőlem, ami lett. Ebből a jókedvű megáliapitásból csak az az igazság, hogy Lipták Pái karrierje tényleg Orsovánál kezdődött. Születni Békésen született, ahol tizenkét esztendős korában vesztette el ácsmester édesapját. A szegényen maradt kisfiú ácsinas iett, aki három év múlva felszabadult. A nagy autodidakták páratlan akaraterejével feipakkolt és Orsovára ment, ahol akkor folyt a Vaskapu-szabályozás gigantikus munkája. Egy hónap múlva már munkavezető volt és a francia füróhajókat építette. Tizenhétéves korában a Vaskapu építésénél már nagyobb hatásköre volt, mint ma sok vállalat vezérigazgatójának. Amikor Baross Gábor kereskedelmi miniszter megtekintette a Vaskapu építkezését, az ünnepi ebéden a tizenhétéves Lipták Pál foglalt mellette helyet, akit az ünnepi szónok, mint a magyar géniusz páratlan csodáját ünnepelt. A Vaskapu építkezési munkájának befejezéséig ottmaradt és dolgozott, páratlan munkaerejét és páratlan tehetségét állítva szolgálatába ennek a nagy magyar alkotásnak. Közben pedig olyan ajánlatot kapott, amilyennel talán egyetlen magyar zseni sem hivalkodhatik: meghívták a newyorki kikötő építéséhez, hogy ő vegye át az épitőmunkák vezetését. Lipták Pál azonban inkább a magyarságnak akart hatalmasat alkotni, mintsem hegy önmagának szerezzen világhírű nevet. A newyorki kikötő és'a Vaskapu szabályozása közül a Vaskaput választotta. A közjegyzőnél már kiteregették eléje a szerződést, amely a mi viszonyainkhoz és az akkori viszonyokhoz képest mérhetetlen jövedelmet biztosi tett volna számára. Az ifjú Lipták azonban az utolsó percben meggondolta magát és nem irta alá a szerződést. Megvárta, amig a Vaskapu szabályozási munkái befejeződnek és akkor hatalmas erővel és páratlan, tudásvággyal feküdt neki, hogy nagyműveltségü emberré képezze ki magát. A Vaskapu építésénél kapott óriási fizetéséből jelentékeny összeget tudott félre tenni és megszerezte a módot, hogy tanulmányait elvégezhesse. Kecskemétre ment, ahol magán- utón befejezte középiskolai tanulmányait, majd a műegyetemet, ahol kitüntetéssel vizsgázott. Amikor letette a műszaki doktorátust is, visszatért a régi mesterségéhez és építeni kezdett. Felépítette a Hazai Takarékpénztár, a Hitelbank, a Belvárosi Takarékpénztár és a Józseí-telefonközpontot, valamiét az igazságügyi palota épületét. Számos középület dicséri ezenkívül is rendkívüli munkáját. Közben megalapította a Lipták Pál dr. és társa hatalmas gyárvállalatot, amelytől azonban később megvált. A közéletben nem igen akart szerepelni, inkább az események sodorták bele a szereplésbe. Csak a gazdasági dolgoknak élt, pompás, világos fejjel látta a gazdasági eseményeket és ítélete, véleménye mindenkor logikus, kristályosán tiszta volt az eseményekről. A VII. kerületben mindenki tisztelte és szerette, igy történt azután, hogy a kommunizmus után valósággal polgártársai tették kötelességévé, hogy a politikai életben is résztvegyen. Kereszténypárti programmal választották meg képviselőnek, de a vi- lágosfejü Lipták Pál hamarosan megérezte, hogy a gyönyörű jelszavak mögött selejtes politika rejtőzik. Nem igen volt más ut a számára: ő a magyar ipar egyik leghatalmasabb képviselője, kénytelen volt a liberálisabb, demokratikusabb kisgazdapárthoz csatlakozni. Ennek a pártnak egyik legfőbb ékessége volt és igy mindenki csak természetesnek találta, hogy Rubinek Gyula mellett ő lett a kereskedelmi államtitkár. Nem csinálhatta azonban azt, amire tudása, akaratereje predesztinálták, hamarosan elkedvetlenedett tehát és otthagyta a minisztériumot. A második ciklusban már képviselőséget sem vállalt. Nagy szeretettel vett volna részt a főváros életében is, de a kommunizmus utáni idők itt sem voltak olyanok, hogy ő a liberális és demokratikus gondol- kozásu férfiú, kedvét találta volna a tevékenységben. A többségi párt tagja volt az első közgyűlésen, de a legelső esetben, amikor egy építkezési munka kiadásánál a felekezeti politika érvényesülését látta, megundorodott és hátatforditott a városházának. A legutóbbi választásokon, mint az Egységes Polgári Párt tagja került be a törvényhatósági bizottságba, amelynek egyik legnagyobb ékessége lett volna, ha betegsége meg nem akadályozza Budapest felvirágoztatásáért való nemes munkájában. Halála páratlan vesztesége a magyar gazdasági életnek, a fővárosnak és az Egységes Polgári (Ripka) Pártnak egyaránt. Istálló a rákoskeresztúri temetőben Gondoskodás a kiskereskedők hitelszükségletéről — Az uj lakbérrendelet sérelme — svíeg SseSI állapítani a SeéjpiSendő üzemek sorrendjét — A Beszkár nyári menetrendje Az Egységes Községi Polgári (Ripka) Párt értekezlete Az Egységes Községi Polgári Párt hétfőn este hat órakor értekezletet tartott az Egységes Párt Esziterházy-utcai tanácstermében, amelyen a külföldön tartózkodó Kozma Jenő elnök helyett Becsey Antal elnökölt. Az elnök napirend előtt kegyeletes szavakkal elparentálta dr. Lipták Pál ny. államtitkár, törvényhatósági bizottsági tagot, a párt értékes tagját és rámutatott arra a nagy veszteségre, amely elhalálozásával a pártot érte. Indítványára az értekezlet határozatiig .kimondotta, hogy Lipták Pál emlékét jegyzőkönyvben megörökítik, temetésén a párt testületileg résztvesz, ravatalára koszorút helyez és a párt egyik tagja sírjánál búcsúztató beszédet mond. Ugyancsak elparentálta Haypál Benőt, aki ugyan nem veit tagja a pártnak, de a magyar közélet egyik legkiválóbb, legideálisabb mintaképe volt. Emlékét ugyancsak jegyzőkönyvileg örökiíi meg a párt. A kiskereskedők fciiele Adminisztratív ügyeket tárgyalt ezután az értekezlet, amelyeket Payr Hugó párttitkár ismertetett. Többek között jelentette, hogy Hubert Vilmosnak a Kisipari Hitelintézet kereteinek kibővítésére vonatkozó indítványa értelmében a pártvezetőség már is eljárt és kilátás van a kérdés oly megoldására, hogy a Kisipari Hitelintézet ügykörét megfelelő tőke rcndelkezésrebocsátásával a kiskereskedőkre is kitérj eszük és ehhez képest a Kisipari Hitelintézet címéi is Kisipari és Kiskereskedelmi Hitelintézetié változtatják át és megfelelően módosítják az alapszabályokat is. A jelentést a pártértekeziet helyeslőén tudomásul vette azzal, hogy a kisipari és kiskereskedői hitelkérdést a jövőben is fokozott mértékben napirenden fogja tartani. As &sj SsakbérreineleS©! sérelm© Bánó Dezső, Bittner János és Diniek Vidor felszólalásai után Holzer Sándor hívta fel a Párt figyelmét az uj lakbérrendelet azon részére, amely szerint azok a kisiparosok, akik lakásuknak egy részét műhely gyanánt használják fel, illetve akiknek műhelyhelyisége egyúttal lakásul is szolgál, amennyiben alapbérük 1200 aranykoronánál magasabb, a jövőben az üzlethelyiségek számára megszabott lakbéreket fizetik. Kéri, hogy a Párt hasson oda, hogy a lakásrendeletből ez a sérelmes rész töröltessék, illetve módosíttassák olyképpen, hogy az iparosság ne legyen hátrányban a szabad pályákon lévőkkel szemben. Beckói Bíró Henrik, Baránszky Gyula és mások felszólalásai után a pártértekezlet úgy határozott, hogy ezt az ügyet egyik legközelebbi értekezlet napirendjére tűzik ki. As üzemek aeépstése Bohn József jelentette ezután az értekezletnek, hogy a VIII. kerületi iparosság 80 tagú küldöttségét vezette a minap a főpolgármester elé, akitől az iparosság a fölösleges üzemek sürgős leépítését kérte. A főpolgármester nagy jóindulatot tanúsított, azonban külön felhívja minden egyes párttag figyelmét, hogy az üzemek leépítésének ügyét tegyék magukévá. A temetkezési üzem túlkapása Bittner János a községi temetkezési üzemmel kapcsolatban tapasztalható visszásságokat tette szóvá, főleg a koporsó-árusítás és temetkezési cikkek eladásának eltiltását és a temetések rendezésénél tanúsított eljárásokat is kifogásolta, kérve a párt engedélyét, hogy ez ügyben a legközelebbi közgyűlésen interpellálhasson. Bohn József Bittner felszólalásával kapcsolatban a kertészek sérelmeit tette szóvá, akiket a temetési monopólium szintén elütött jelentékeny kercsetforrásiól.' Szóvá tette azt a kegyelet- sértő eljárást, hogy a temetkezési intézet a rákoskeresztúri temető halotíasháza mögött 20 ló számára istállót ópittetelt. A gyászolóközönséget érthetően mélyen sérti a temetkezési üzem tapintatlansága, ami tudomása szerint a szakbizottságok hozzájárulása nélkül történt meg. A pártértekezlet Bittner interpellációjához hozzájárult azzal, hogy az egyéb sérelmeket is fűzze interpellációjához. Hochenburger Antal azt javasolta, hogy a párt konkretizáljon, mely üzemek megszüntetését kívánja és milyen sorrendben. Az uj vá’asartói névjegyzék hibái Baránszky Gyula hívta fel ezután a pártértekez- let figyelmét az uj választói névjegyzék hibáira és felhívta az összes tagokat, hogy a pártvezetöséggcl hassanak oda, hogy az összes sérelmes esetekben éljenek a felszólalás jogával. Indítványozta, hogy a párt felszólamlási blankettát nyomasson ki és ossza szét az összes választókerületekben. Az értekezlet igy határozott. A Besskárt nyári meneifreridlje Scheuer Róbert jelentette be végül, hogy a BESzKÁR nyári menetrendjét a közlekedési bizottság legutóbbi ülésén a párt indítványára újabb előkészítés végett visszaadták az igazgatóságnak és a módosított menetrendet a pénteki bizottsági ülés tárgyalja. Közölte az értekezlettel, hogy elsejétől kezdve háromszor lehet átszállni az aj rend szerint. A főváros területét e célból megfelelő számú körletekre osztották fel, amelyeken belül a háromszori átszállás lehetséges. Az uj rendszer főelőnye, hogy az átszállás bármely megállónál történhetik. Ha ez a rendszer beválik, akkor rövidesen bevezetik az egy órán belül való korlátlan átszállást is. A bejelentéseket az értekezlet tudomásul vette és az elnmc az ülést kilenc órakor berekesztetíe. Ha a vételárat a megtett kilométerekkel osztja eS, meggyőződhetik arról, hogy LEGOLCSÓBB ÜZEM HANNOVERI MMaBBTOmBB————— MB CONTINENTAL pne&fik és fiömörabroncsok . használata által élhető el Főelárusitó: WIRTH EMIL R.-T., BUDAPEST VI., Lázár-utca 7 Telefon 95-37 ECH KAROLYI útépítő- és kövezőmester ÉS VASÚTÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ f BUDAPEST, VII., ILKA-UrCA 4. SZÁM. X TUNGSRAM Az uj TUNGSRAM-D-LÁMPA spirális fonállal (15—25—40 Watt) Kaph ató mindenütt! t Izzólámpa és Villamossági Rt. Újpest Líg'áK Pi úi iiiia
