Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-03-24 / 12. szám

Budapest, 1926 március 24. 3MkStíM£Sr 7 (knivO'i lliiuti» SZERKESZTI: Dr. KÓSA MIKLÓS Az aranymérlegek végnapjai Súlyos felelősségük van a bankvezéreknek — Komoly osztalékot I Csak husvét után tárgyalják a nyugdijvalorizációt Az aranymérlegek kérdésében még mindig a leg­teljesebb bizonytalanság uralkodik. Egyfelől azt ol­vassa!:, bogy Bud pénzügyminiszter állítólag kate­gorikusan megcáfolta azt a hirt, mintha az arany­mérlegek kibocsátását elhalasztja, a hétfői küldött­ség viszont elérte azt, hogy csak a húsvéti ün­nepek után, tehát a jövő hó közepe felé tárgyalja a nemzetgyűlés ezt a fontos törvényjavaslatot, amely ellen a nemzetgyűlés több pártja különféle okokból és érdekekből frontot akar állítani. Akárhogy áll is a dolog, kétségtelen, hogy a részvényesek és a tőzsde szempontjából igen ve­szedelmes játék folyik a pénzpiacon. A bankok és vál­lalati vezetők nem titkolják, hogy azt az évet, amely alatt az aranymérlegeket egyre nagyobb terminu­sokra sikerült prolongálni, arra használták fel, hogy felértékelt mérle­geiket leértékeljék és a tőzsdei kurzusok esésével az osztalékolást is olyan szűk keretre szorítsák, hogy az osztalék a tavaly óta 20—30 százalékkal csökkent kurzusok után alig jelent már valamit. A bankvezéreknek ez a kettős taktikája annyiban sikerrel járt, hogy a részvényesi érdekekkel szemben a rideg bankári po­litika érvényesült és a részvényes által befektetett tőkék kamatozása olyan minimális, hogy a tőzsde kedvetlenségét egyre inkább fokozza. A vállalatok arra hivatkoznak, hogy egyfelől a frankügy, másfelől a nagy bukások annyira meg­zavarták gesztiójukat, hogy sokkal pesszimisztiku- sabban kell megitélniök a helyzetet, mint tavaly. Ez igaz. Elismerjük azt is, hogy a Viktória-malom szanálásához összeadott milliárdokat a bankok le­írták és ezekkel a veszteséges tételekkel épp úgy számolniok kell, mint a hitelkrizissel és a külföldi tőke tartózkodó magatartásával. Ezzel szemben azt kell kérdeznünk, hogy hova lettek a konjunktúra hatalmas kere­setei? Hova lettek a devizaüzlet és a tőzsdejáték roppant jövedelmei? Hova lettek a részvényesek íelpénzei? Hova lettek azok a jövedelmek, amelyek révén az összes pénzintézetek négy-öt évi nyereségüket ke­resték meg és tartalékolták egyetlen év alatt? Ha a bankok, takarékok és vállalatok egy rossz esz­tendő alatt ennyire elsorvadtak, akkor nem tudtak a konjunktúra alatt gazdálkodni, vagy pedig nem a — vállalat javára gazdálkodtak. Ez elől a dilemma elől nincs menekvés, csak az őszinteség. Ha a pénzintézeteknek és vállalatoknak nincs miből rendes osztalékot fizetniök, ak­kor a vezetőknek le kell vonuiok a konzek­venciát, ha pedig van miből, akkor a felértékelt mérlegeknek dokumentálniok kell a tényleges vagyont és az igazga­tóságoknak olyan osztalékot kell megszavazniok, amelyek némi regrusszust adnak a magyar részvé­nyesek páratlan áldozatkészségéért és veszteségei­ért. Mindenekfelett azonban ki kell jönni az aranymérlegekkel, amelyek további titkolása már egyenes veszedelmet jelent az ország gazdasági rendje szempontjából. Sajnos az aranymérlegek publikása technikailag lényegesen megnehezült annyiban, hogy a magán­alkalmazottakkal husvét alatt uj tárgyalások indulnak meg és nagy kérdés, hogy a pénzügyminiszternek mód­jában áll-e teljesen megvédenie azokat az alapelve­ket, amelyeket a nagytőke képviselői irányadóul el­fogadtak s amelyek keresztülvitelét Búd pénzügymi­niszter bizonyos mértékig garantálta. Mindenesetre a nagytőke képviselői számára újabb alkalom nyílt arra, hogy az április 30-iki terminus elhalasztását kérjék, a pénzügyminiszternek azonban feltétlenül ragaszkod­nia kell ehhez a terminushoz, különben a külföldi toké teljesen elveszti bizalmát a magyar pénzügyi elet stabilitásában és megbízhatóságában. Fleisch! Sűndorf felelődéire venlhK a hitelezők Egry Aurél tárgyai Párizsban a Länderbankkai — Még bizonytalan a státus Sokat foglalkoznak a piacon a Fleischl-féle in- zolvenciával, a zavarok előzményeivel és következ­ményeivel és komoly pénzügyi körök egyáltalán nem hajlandók a felmentvényt bianco megadni Fleischl Sándornak, csak azért, mert a cég azelőtt megbízható és tekintélyes volt. Fleischl Sándor elkövette azt a hibát, hogy az utóbbi években csak társadalmi szerep­léssel foglalkozott és az üzlet vezetését átadta fiának, aki kiváló tudós volt, de rossz üzletember. Mialatt Fleischl Sándor reprezentált, addig fia rossz üzleteket kötött, a cé­get azonban védte az apa jó hirneve. Fleischl csak négy hét előtt ébredt fel arra, hogy passzív és csak akkor fordult a Hitelbankhoz és a Pesti Hazai Taka­rékhoz, amikor a helyzeten már nem lehetett más­képp segíteni, mint a moratóriummal. Ez a körül­mény igen súlyosan esik latba Fleischl egyéni felelőssége szempontjából, miután cége betéteket is kezelt, szinte bankári teen­dőket végzett egy csomó nagy komittensével, úgy­hogy amikor expoziturái mindenütt beszüntették a fizetést, sokmilliárdos betétekért ostromolták meg központi és vidéki irodáit. Igen sajnálatos, hogy a Magyar-Csch Iparbank, amelynek vezérigazgatója Engel János, veje Fleischlnek és amelynek központja a Bömische Indastrialbank szoros összeköttetésben állt a céggel, egyáltalán nem vett részt a Fleischl- cég ügyeinek kibonyolitásában és nem sietett segít­ségére a piacnak. Információnk szerint még nincs megállapítva, hogy az aktívák mennyire rúgnak, a hitelezők egy része azonban kellemetlen csalódások esetén nyo­matékosan akar fellépni a cég ellen és Fleischl Sán­dort egyénileg kívánja felelőssé tenni. Ezek a lépé­sek azonban egyelőre nem aktuálisak, mert dr. Egry Aurél, a Hitelbank jogtanácsosa megkezdte a tárgyalásokat a Länderbankkai, amely a legnagyobb hitelező és amelynek párisi köz­pontja hivatott a döntő szót kimondani. Csak, ha ezek a megbeszélések konkrét formát öltenek, akkor lehet megállapítani, hogy mennyiben kell felvenni Fleischl felelősségének kérdését és mire számíthat­nak a betevők és a hitelezők. Rectinitz Béla rendezi öccsét Rechnitz Ödön egyéni fizetésképtelensége Kincs feltűnést idézett elő a piacon Rechnitz Ödön tőzsdebizományos inzolvenciája, annál inkább, mert cége már régen nem fejt ki tevékenységet és in­kább Rechnitz egyéni zavarairól van szó. Információnk szerint ennél a „kis“ inzolvenciánál több előkelő bankár és bankigazgató van ér­dekelve, akik 100—200 milliós kölcsönöket adtak Rechnitz- nek puszta bonokra. Ezek a kölcsönök most egyre- másra lejártak és Rechnitz tulajdonképpen ezeknek a becsületbeli adósságoknak az áldozata. Amint értesülünk, Rechnitz Ödönt bátyja, Rech­nitz Béla, a Gummigyár főrészvényese és alelnöke egyizben már rendezte és most is tárgyalások indul­tak meg aziránt, hogy a Gummigyárnak jelenleg külföldön tartóz­kodó vezetője vegye kezébe öccse szanálását. Amennyiben ezek a purparlék eredményre vezetnek, ez az affér elintézettnek tekinthető, ellenkező esetben alig mutatkozik komoly fedezet. Paupera megérkezett Párisból. Amint értesülünk Pauper a Ferenc, a Földhitelbank elnöke szombaton érkezett vissza Párisból, ahol fontos tárgyalásokat folytatott. A Földhitelbank pengőmérlegét már ápri­lis közepén mindenesetre publikálni fogják. összehívták a Salgó mérlegmegállapltó ülését. Információnk szerint a Salgótarjáni Köszénbánya mérlegmegállapitó ülését a jövő hétre összehívták. A Salgó aranymérlege teljesen elkészült és óriási pen- gővagyonról számol be. Valószinii, hogy a még a jövő héten nyilvánosságra jut az Általános Kőszén és az Urikányi aranymérlcge is. Gratz Gusztáv tárgyalásai. Dr. Gratz Gusztáv, az Egyesült Fővárosi Takarék reorganizátora egy­idejűleg tárgyalásokat folytat egy magyar-orosz szindikátus létrehozatala érdekében. Ezek a tárgya­lások befejezés előtt állanak. Szerdán tartják meg az Egyesült Takarék döntő igazgatósági ülését és azután Gratz Bécsbe utazik, hogy a magyar-orosz alakulás ügyét is befejezésre segítse. Április elsején újabb banktisztviselői elbocsátá­sok lesznek. Információnk szerint a pénzintézetek április elsején megint kb. 1W tisztviselőt, közülük több cégvezetőt és igazgatót fognak elbocsátani. Március elején tudvalevőleg a Magyar-Cseh Ipar­bank küldte el a legtöbb tisztviselőt, számszerűit 26-ot, április elsejére egyik nagybankunk tervez percentualiter jelentős leépítést. A P. K. megkezdte az elökészitó tárgyalásokat a tőkeemelésről. Információnk szerint a Pénzintézeti Központ igazgatósága megkezdte a tárgyalásokat a fővárosi és vidéki pénznitézetekkel afelől, hogy mi­lyen arányban vesznek részt az intézet tökeemlésl tranzakciójában. Valószínű, hogy a megbeszélések lezártával husvét után összehívják az igazgatósági ülést, amely egyfelől a pengőmérleg, másfelől a tőke­emelés felett fog határozni. 111.482/1926—II. szám. Versenytárgyalási hirdetmény Budapest székesfőváros tanácsa írásbeli verseny- tárgyalást hirdet a X., Simor-utca és Villám-utca sar­kán épülő bérház építésével kapcsolatosan szüksé­ges 1. műkő-, 2. szobrász-, 3. díszkovácsmunkákra. A vonatkozó költségvetési kiírás nyomtatványai munkanemenkint 50.000 (Ötvenezer) K-ért kaphatók 1926 március 16-tól kezdve délelőtt 11—1 órák kö­zött a középitési ügyosztály III. emelet 342. szárnu szobájában. A rajzok, tervek és minták dr. H ü 111 Dezső műegyetemi tanár, tervező műépítésznél (I., Mű­egyetem-utca. Telefon: J. 66-22.) megtekinthetők, ahol a szükséges felvilágosítások is kaphatók. A ter­vek a Központi városháza III. emelet 319. ajtó alatt is megtekinthetők. Bánatpénz gyanánt a pályázók az ajánlati ösz- szeg 2 (kettő) %-át kötelesek készpénzben, takarék- pénztári betétkönyvben, vagy óvadékképes érték­papírokban letenni a számvevőségi VI. ügyosztály­ban (III. em. 372.) való előzetes számfejtés alapján \ a központi pénztárnál (I. em. 120.) a fővárosnál e / tekintetben fennálló szabályok szerint, i _ A szabályszerűen aláirt és tanukkal láttamozott ajánlatok mind egyes munkanemre külön-külön ál- Iitandók ki és felirattal ellátott lepecsételt boríték­ban, 20.000 koronás államii okmány és 20.000 koronás fővárosi bélyeggel felbélyegezve nyújtandók be. A költségvetésre ívenkint 2000 koronás állami és 2000 koronás fővárosi bélyeg ragasztandó fel. Fővárosi bélyegek a központi segédhivatal iktató hivatalában (I. em. 114.) és a kerületi elüljáróságok iktató hivata­laiban kaphatók. Az ajánlatok 1926 március 24-én (szerdán) dél­előtt 10 óráig a tanácsi a II. (középitési) ügyosztály III. em. 354. számú szobájában adandók be. Az aján­latok ugyanazon napon, ugyanott 11 órakor fognak nyilvánosan felbontatni. Elkésve beérkező ajánlatok figyelembe nem vétetnek és fel sem fognak bontatni. Pályázni csakis a kiadott hivatalos nyomtatvá­nyokon lehet. A pályázaton csakis budapesti székhellyel biró vállalkozók vehetnek részt. Budapest, 1926 március 10-én. A székesfőváros tanácsa. HÚSVÉTI ÜDÜLÉS PORTOROSÉBAN PALACE HOTEL 300 szobával tengerparton, legnagyobb komfort, naponként zene (jazz-band), napi penzió 50 lira. HOTEL RIVIERA És SAN LORENZO elsőrangú ellátás, 100 szobával a tengerparton, penzió 35—40 lira. Verőfényes tavaszi éghajlat, relvilágositás, prospektus: COSULICH LINE, Budapest, VII., Thököly-út 2. szám. Telefon: Jó­zsef 14-13. „Mediterranean“ utazási iroda, Buda­pest, IV., Váci-utca 29. szám. (Piarista-épület) ZONGORÁK DEHMÖL-nál Telefon: ÍIT"" S VII., Rákóczl-ut 19. szám. József I Előnyös fizetési feltételek. 181-04 Kölcsönzés, hangolás, javítás. SERE MÁTÉ felvonójavitó és jókarbantarfó vállalata Budapest, V. kerület, Václ-ut 28. szám Telefon : Lipót 916-23

Next

/
Oldalképek
Tartalom