Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-03-10 / 10. szám
4 Budapest, 1926 március 10. • 9 • A békebeli állapotokról mindig csak úgy haliunk, mint valami elérhetetlenről, mint valami olyanról, amiről csak álmodozik az ember, de aminek eljövetele még messze, messze késik a ködben. És ebbe az álmodozásunkba kemény, rideg szóval szól bele az élet. Nem tévedünk, nem csalódunk, megdörzsöljük a szemünket, elolvassuk még egyszer és látjuk, hogy egy hivatalos jelentésben igenis benne vannak már a békebeli állapotok. A budapesti m. kir. adófelügyelőség beterjesztette a fővároshoz az elmúlt félévről szóló jelentését, amelyet hétfőn tárgyalt a közigazgatási bizottság. Az adófelügyelő boldogan meséli el, hogy az összes egyenes adók kivetése a múlt év második felében befejezést nyert. Ezúttal sikerült — mondja lelkendezve a jelentés, — a háborús évek és a közbejött forradalom által okozott többéves visszamaradást pótolni, úgyhogy „az egyenes adó kivetése terén békebeli állapotok állottak elő.“ Heuréka, végre itt az első fecske. Az adókivetés terén, ne méltóztassék összetéveszteni ezt az adófizetéssel, helyreállottak a békebeli állapotok. És még azt mondják, hogy nem boldog a magyar. Az őszinteség nagyon szép dolog és igazán nagyon sokra becsüljük azokat az embereket, akiknek a száján van a szive, akik nem csinálnak titkot az érzelmeikből, a gondolataikból még akkor sem, ha önmagukat vádolják is a saját véleményükkel. Igazán nem akarunk kommentárt fiizni a dologhoz, de mégis csak el kell mondani, hogy az utókor nyomtatott betűben feltalálva találja a dolgot. A munkásiigyi bizottság muttheti ülésén felállott Anka János, A Nép egykori szerkesztője, tehát kurzusügyekben tökéletesen autentikus férfiú és nagyon érdekes kijelentést tett: hangoztatta, hogy a bizottságnak mindenekelőtt le kell szögeznie hatáskörét, nehogy ismét kupaktanács szerepe legyen, mint a múlt ciklusban volt. A szó erős, a kritika, amely elhangzott, nagyon súlyos. Enyhítő körülmény, hogy nem destruktiv ember szájából hangzott el, régi konstruktív férfiú beszélt a kupaktanácsról, olyan férfin, akit kurzusügyekben igazán verzátusnak kell elismernünk. Ha fürdő — legyen fürdő éjszaka is, igy gondolta a Hungária-fürdö tulajdonosa, mig a belügyminiszter úgy gondolkodik, hogy még a fürdőnek is szüksége van éjszakai nyugalomra, Nem járult hozzá tehát a belügyminiszter ahhoz a világvárosias tervhez, hogy Budapest éjszakai élete meggazdagodjék a kivilágított gőzfürdőkkel, ahol esetleg — ki tudja milyen ötlete támad az embernek, — még pezsgőzni is lehetne. Bármennyire szeretnénk is Budapestet emelni és modernizálni, ebben az esetben mégis a belügyminiszternek kell igazat adnunk. Igazán naiv léleknek kellene tartanunk a belügyminisztert, ha behódolna a Hungária- fiirdő gyermekesen gügyögő argumentálá- sának, amikor azt mondja, hogy nyitva kell tartani a fürdőket, mert máskülönben az éjszaka érkező vendégek kiszólva a vonatról, nem tudnának kellően tisztálkodni, Ezt a jámbor hazugságot igazán nem hiheti el a belügyminiszter, pedig valószínűnek tartjuk, hogy velünk együtt ö is azt szeretné, ha Budapest teljes egészében, bár éjszakai fürdőzés nélkül, a békebeli világváros képét mutatná. A fürdőtulajdonos pedig nyugodjék meg abban, hogN a Budapest-fürdőváros gondolatát nem azon a módon kell megvalósítani, ahogyan azt ö a maga zsebe érdekében kifundálta. „Tempó harrihárom“ kiáltástól lesz hangos a Drasche-lelek A telket részben parkírozzák, részben sportteleppé alakítják át — Beboltozzák az Ördögárkot — Solty műszaki főtanácsos nyilatkozata Annakidején, amikor Klebeisberg Kuno gróf kultuszminiszter kezdeményezésére a megépítendő Nemzeti Stadion számára megfelelő terepet és helyet kerestek, szóbakerült a főváros tulajdonában lévő Drasch e-féle telek its. A helyszini szemle alkalmával azonban kitűnt, hogy a Drasche-féle telek a Nemzeti Stadion céljaira nem alkalmas, mert milliárdos befektetések mellett is, folyton attól kellene tartani, hagy az állandó földcsuszamlások folytán a megépítendő amfiteátrumszerii nézőhelyek és tribünök használhatatlanokká válnának. A bizottság erre végleg úgy határozott, hogy a Nemzeti Stadiont semmi körülmények között sem fogják a Drasche-telken felépíteni. A Nemzeti Stadion céljaira akkoriban szóbakerült még a Vérmező és a régi lóversenytér is, azóta azonban már -—■ mint ismeretes — elvben úgy határoztak, hogy a Nemzeti Stadiont a Duna partján, a kelenföldi elektromos centrálé mellett fogják megépíteni. A Drasche-telken azonban, értesülésünk szerint, mégis csak sporttelep lesz. A főváros tanácsa ugyanis a múlt év folyamán úgy határozott, hogy a Drasche-telket nivelláltatni fogja és a telek egy részéből pompás parkot, a másik részéből pedig sporttelepet létesít. A munkálatokra annakidején 900 millió koronát irányoztak elő. A Drasche-telken folyó munkálatokra vonatkozólag kérdést intéztünk SOLTY LAJOS műszaki főtanácsoshoz, aki a következő felvilágosítást adta a Fővárosi H i r la p munkatársának: — A Drasche-féle telek nivellálására előirányzott összeg az eddigi földmunkálatok során elfogyott. Most azt tervezzük, hogy a kőfejtési munkálatok során nyert elsőrangú minőségű követ úgy értékesit- jiik. hogy a költséget az a tétel viselje, ahol az fel lesz használva. így elsősorban fel lehetne használni az ott nyert köveket a II. kerületi elöljáróság! utca- burkolásoknál, azonkívül az Ördögárok fenék- és oldalkiképzésénél. Ezzel kapcsolatban meg kell említenem, hogy az Ördögárok oldalkiképzése úgy fog megtörténni, hogy a kővetkező munkálatok során beboltozható legyen. így tehát a helyett, hogy vállalkozóktól vennénk ^ a | köveket, a Dräsche-telekről szállítanánk azokat. Ez- | zel nagy pénzeket takarítanánk meg, amit ai Dra- sche-telek nivellálási munkálatainak további folytatására használnánk fel. De ugyancsak felhasználhatnánk a Drasche-telken fejtett köveket a ferencvárosi helyi kikötő építésére is, miért a kőanyag, ismétlem, elsőrangú, úgyhogy erre a célra is kitünően megfelel. Egyébként most folynak a számítások arra vonatkozólag, hogy milyen ősz- szegre lenne szükség a munkálatok további folytatására. A telek egy részét különben most alapcsövezzük, hogy az előtörő vizeket levezessük, hogy azok kimosásokat ne csináljanak. A főváros kertészeti igazagtójával egyetértésben nemrégiben jelöltük ki azokat a kőtömböket és sziklákat amelyek parkdiszi- tésre alkalmasak. A kőfejtési munkálatok egyébként azért olyan költségesek, mert robbantással esetleg veszedelmes földcsuszamlásokat idéznénk elő. Ha azonban a robbantás elkerülhetetlen lenne, akkor mindenesetre ki fogjuk kérni a Földtani Intézet és a robbantási szakértők véleményét. Az eddigi tervek szerint a lejtős részeket parkírozni fogjuk, a vízszintes részt pedig sportteleppé képezzük ki. Véleményem szerint víztelenítés esetén azonban a sportelepet amfiteátrumszerüen is egész bátran ki lehet építeni. Meg kell még végül említenem, hogy a BESzKÁR ai vágányok építése alkalmával a megengedettnél magasabb feltöltésf alkalmazott. A nivel- lálási munkálatok e részét természetesen a BESzKÁR költségén fogjuk elvégezni. Eddig szólnak Solty főtanácsos felvilágosításai, amelyekből kitűnik, hogy a főváros a közel jövőben, a sportrajongók nem kis örömére, egy újabb nagyszabású és modern sporttelep- p e 1 gazdagodik. Az uj soprttelepre, értesülésünk szerint, a BESzKÁR és a „33 FC“ pályázik. A pályát azonban előreláthatóan a rendkívül szimpatikus és nagymultu budai csapat, a „33 FC“ fogja megkapni, amelynek tudvalévőén nincsen pályája. így tehát a közel jövőben már Budán fog felhangzani a futballrajongók tízezreinek biztató csatakiáltása: — Tempó harrihárom! Tempo harrihárom! SZÓRAKOZZs LS
