Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-03-03 / 9. szám
Tizenötödik évfolyam Ára 5000 kor. Budapest, 1926 március 3. 9. szám. í i t Lr i Ili* limiilhJfll* I iii • illHi J ll ■ HIliiül r.il.1 i ■ Hih JÍIÍill lid i ÍJ »IH i.r líl ír DJ (i IfiljBfel !HBIatflftMna»im<iBrtiimW Előfizetési árak: Egész évre 20 pengő = 250.000 kor. Félévre 10 pengő= 125.000 kor. ÁLLANDÓ MELLÉKLET: GAZDASÁGI HÍRLAP VAROS!, politikai és közgazdaság/ hetilap FELELŐS SZERKESZTŐ DACSŐ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhival tál: VI. kér., Sziv-utca 18. sz. Postatak. csekk-számla: 40.424 Telefon: 137—15 szám Az optimizmus kapuja megnyilhatik végre Budapest népe előtt. Ez volt az értelme annak a rövid, de figyelemreméltó beszédnek, amelyet Sipőcz Jenő dr. polgármester a főváros legutóbbi közgyűlésén mondott. Sipőcz polgármestert nyugodt temperamentumu embernek ismerjük, aki nem szokott a fellegben járni. Ezúttal azon a .néhány mondaton, amelyet a közgyűlési teremben hallottunk tőle. a reménység sugarai vibráltak. De nemcsak ez az egy beszéd, hanem számos más, fontos jelenség bizonyítja azt, hogy Budapest élete fordulat előtt áll. Úgy kel] érezniink, hogy Budapest számára végefelé közeledik a nem is hét, de tiz szűk esztendő. Nyiladoznak az optimizmus kapui és optimizmussal vannak eltelve a városházi pártok vezetői, akiken át ráragad ez a reménykedő hangulat a főváros egész lakosságára is. A városházán nagy dolgokat terveznek és, valahogy ezeknek a heteknek olyan lüktető a szívverése, hogy a reménykedés hullámverése lassan szétterjed a városházáról az egész városra. Tiz esztendeiig pihentek a munka eszközei, tiz esztendeig élettelen volt ez a város és ha volt a tízből néhány meddő esztendő, akkor a meddő esztendők mellett még több olyan sorakozott fel, amely nemhogy teremtett volna, de még rombolt is. Most végre mintha eljutottunk volna oda, ahol a munka, az alkotás, a teremtés veszi kezdetét. És ebben a hangulatban, ebben a reménykedésben, vagy ahogy a polgármester mondta, az optimizmus kanjában, felállott a közgyűlés termében egy városi bizottsági tag. aki megforgatta a levegőben a békétlenség és elégedetlenség buzogányát, amely neki régi fegyvere. Nekirontott a rezsimnek, amelynek ő is egyik tényezője és amely kétségkívül mindent megtesz, hogy végre történjék valami a városházán. Ez a bizottsági tag elmondta, hogy hat hónapja ült össze ez a közgyűlés, de azóta semmi komoly munka nem folyik, semmi nagyobb koncepció nem érvényesül és az óriási problémák megoldatlanul hevernek az ut szélén. A baloldal egyik tagjának kellett felemelkednie, és megvédenie a támadással szemben a mai rezsimet. Amire azután a tárnadó városatya nyugodtan konstatálta, hogy nem a közgyűlést illette szemrehányással, hanem nyilait máshova irányította. Természetesen ezt a más célpontot nem nevezte meg és egy frázissal elintézte az egész támadást, mondván, hogy ö nem a békét akarja zavarni, hanem a békét megerősíteni. A mi véleményünk szerint is vannak ennek a közgyűlésnek hibái, de vannak erényei is. A személyeskedések, a politika fel-felbukkanó gáncsivetései és az ilyen ok nélkül előráncigált, fölösleges kritikák semmi esetre sem számítanak a közgyűlés jótulajdonságai közé. De nem lehet azt a vádat sem emelni, hogy ez a közgyűlés ne dolgozott volna. Mi inkább úgy látjuk, hogy hat hónap alatt igenis, nagy munkát végzett: eltakarította a közelmúlt kellemetlen emlékű rezsimjének törmelékeit. Nagyrészben megtörtént ez a seprési munka, amelynek mindenesetre lesz még folytatása, de azonközben meglesz a közgyűlésnek a módja arra is, hogy immár tényleg hozzáfogjon az alkotó munkához. Eljutottunk odáig, hogy szabad területünk van az építkezés megkezdésére. Akik dolgozni akarnak, akik cselekedni szeretnének ennek a városnak érdekében, most megkezdhetik a fundamentum ásását. Imitt-amott ásójuk talán még a múlt egy-egy törmelékébe fog ütközni, de nem hisszük, bogy a nagy likvidálás után a munka szerszáma egy-egy ilyen törmeléknek megütésé'be belecsorbulhatna. Időszerűtlen volt tehát a szemrehányás, amelyet a közgyűlésnek tettek, de ez a szemrehányás mégis használt annyit, hogy felkeltette a reménykedést, a bizakodást. Akik ismerik a helyzetet, akik tudják, hogy most jutottunk el igazán a rekonstrukció lehetőségéhez, megmosolyogták az akadékoskodó beszédet, amely talán tiszta intenciókból ered. de téves alapokon épült fel. Soha ilyen időszerűtlen nem lehetett a szemrehányás, mint éppen azokban az órákban, amikor a főpolgármester, a főváros tanácsa és a közgyűlési pártok vezetői telve a jövendőben való bizakodással, nekiláttak egy hatalmas beruházó Programm megalkotásához, amelynek alapjait az adja meg, hogy a külföldi kölcsönökre vonatkozó ajánlatok egymást érik a városházán. Nem tudjuk, milyen érzelmekből fakadt a kritizáló beszéd, nem tudjuk, mi volt a cél, de egészen bizonyos, hogy rosszkor született meg ez az igazságtalan kritika. Nagyon rosszkor, de enyhítő körülmény lehet, hogy a szónok nem volt vele tisztában, hogy talán már egy héten belül káprázatos tervék•- Tabán liliputi házai között, ahol guiliveri nagyság mesehangulata árad a girbe-görbe kis utcákon járókelőkre. - meg a Gellért-hegy szelíd lankáin és sziklás ormán, ahonnan Pest panorámává szépül s a madártávlat fátyolában nem látni egyetlen szeplöjét, gyakran kísérti meg a gondolat Buda szerelmeseit : miért hagyják a csákánnyal agyonvert Tabán tetemét oszladozva heyerni, miért kell a világhírre jogosult budai fürdőknek hamupipőke szerepét játszani, amikor a bölcsőjüknél két kézzel osztogatta ajándékait a természet. Ez a gondolat újabban már nemcsak Buda sétákon ődöngö barátait, hanem azokat is intenziven foglalkoztatja, akiknek a kezében van a főváros sorsa. Amióta szomorúan megszükültek az országhatáraink, egyre parancsolóbb szükséggé vált,- hogy megmaradt természeti értékeinknek olyan keretet igyekezzünk adni, amely a legelőnyösebben kiemelné őket. A Budapest fürdőváros gondolata is ebben a jegyben fogant és ez a gondolat szülte meg azt a tervet is. hogy Budán egy történelmi óvárost kell restaurálni és építeni. A „Hollós Mátyás Társaság“ konkrét tervvel fordult ez irányban a főváros tanácsához, hogy a Margit-hidtól az Erzsébet-hidig vonuló budai terület-komplexumot, amely magába zárja a Várhegyet, históriai stílusban restaurálják és építsék fel. Javasolják, hogy erre a területre csak olyan feltétellel adassék ki építési engedély, hogy az uj épület beleilleszkedik a megszabott történeti stílusba. A jövő évre elkészülő soroksári Duna-kikötőt sem hagyták figyelmen kívül azok, akik a históriai Budát akarják feltámasztani. Itt is ugyanazt a történeti stílust kívánják megvalósítani, amellyel a budai óváros épülne fal. Egy másik terv a forrásvidék kiépítésén alapul. Az orosdi völgyben, amelyet alig ismer Pest, Karlsbadot akarnak teremteni, ahova a Boráros-tér—kelenföldi hid fölépítése esetén nyílegyenes ut vezetne. De van még egy harmadik terv is, amely hegykulturát akar teremteni Óbuda hegyvidékén, utakat építeni, szállókkal népesíteni be a pittoreszkké varázsolt hegyoldalakat, hogy Óbuda, mint második kis Svájc vonzza ide az idegenforgalmat. Ezekhez az ideákhoz társul most dr. Bérezel Jenőnek, a városgazdasági ügyosztály vezetőjének grandiózus koncepciója. Bérezel Jenő egyik legtelkesebb munkása Budáról szóló Programm kerül a nyilvánosság elé. Ha a mai rezsim kritikusai ezt a programinot meglátják, aligha fogják osztani a legutóbbi közgyűlés különös szónokának nézeteit. Ez a Programm, mint a kiszivárgó hírek tudtunkra adják, ötmillió angol font sterling kereteiben mozog, tehát kicsi hijján kétbillió pa- pirkoronát reprezentál. Ebből már lehet valamit kezdeni. Ebből már meg lehet foltozni a lerongyolódott Budapest ruházatát és talán még némi piperére is marad belőle. Ami pedig még ennél is fontosabb talán, ötmillió font sterling sok százezer embernek a kezébe ad kenyeret. Ötvenen felül van azoknak az iparágaknak száma, melyek Budapest, újjáépítésében közvetlenül részt vesznek. Az öt ven iparág azután tovább adja a pénzét másnak, ezek a mások ismét másoknak és aligha lehet benne kétség, hogy ez az 5 millió font nemcsak a rongyos Budapestet csinosítja ki, hanem egyszersmind Budapest gazdasági életébe is friss vért önt. A tervek komolyak, a szándékok még komolyabbak és ami ma a városházán történik, azt a legnagyobb örömmel kell tolmácsolnunk a főváros közönségének. Igenis, ma már megtudhatja Budapest lakossága, hogy az optimizmus kapuja kezd nyiladozni. pest jövőjének és uj terve1 nagy lépéssel viszi a megvalósulás felé azt az eszmét, hogy Budapest világhíres fürdőváros legyen, mert hiszen erre predesztinálja fekvése és természet adta kincsei. Erről a kész tervről, melynek városzabályozás szempontjából való kidolgozását a Bar ezen Gyula tanácsnok vezetése alatt álló ügyosztály már meg is kezdte, ezeket mondta el Berczei Jenő tanácsnok a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Azt a terület-komplexumot, melybe beletartozik a Gellért-hegy, a Gellért-fürdő, a Rudas- ftirdö, Rácz-fiirdő, a Hungária-forrás, a Kerká- polyi és a Bodor-féle telkek, mindenekelőtt parkírozni akarjuk. A japánkertészet minden művészi fogását igénybe akarjuk venni, hogy az a terűlet külső köntösében is jelezze, milyen kincsei vannak. Viaduktokat, szökőkutakat, patakokat, ko- lonádot, a GeMért-hegyre siklót és liftet tervezünk, hogy igy belőle egy második Hohen-Salzburgot teremtsünk. Szállók és vendéglők épülnének e magyar Hohen-Salzburgon. — A terv körvonalaiban már kész, de hogy véglegesen kialakuljon, nyilvános pályázatot Írunk ki a tájkertészet, mükertészet és park-technikusok számára. Ha Barczen tanácsnok és az ügyosztálya elkészült a terv városszabályozás szempontjából való felülbírálásával, ezt a pályázatot nyomban kihirdetjük. Ami a tervünk megvalósításának költségtervezetét illeti, azt részben a fürdőüzemek, részben a felveendő kölcsön nyújtanák. Budapestiem 1927-ben nemzetközi fürdőügyi és turisztikai kiállítás lesz. Ez a kiállítás a határideje annak, hogy Berczei Jenő tanácsnok nagystílű teive valósággá váljék. A Budapest Fürdőváros Egyesület és az Idegenforgalmi Propaganda Szövetség dr. R i p k a F erenc főpolgármester odaadó munkásságával máris erősen készül a magyar főváros nagy napjára, amikorra a budai fürdők világíürdők köntösébe öltöznek, amikor a Gellért-hegy parkok smaragdjával cicomázza ki magát s a sokat emlegetet idegenforgalom nyüzsgő tömeggé elevenedik a siklóval és lifttel megközelíthető hegy lábánál: a ragyogó fürdővárosban. 1927-re elkészül Budapest fürdőváros Parkírozzák a városi fürdők környékét, a Gellérthegyre siklót és liftet építenek — Megélemedik a históriás Buda Berczei Jenő tanácsnok nyilatkozata
