Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-02-24 / 8. szám
5 f» ~ ijudapest, 1926 február 24. Halálra Ítélik az utcai kioszkokat Újabb területhasználati engedélyt senki sem kap, sőt fokozatosan a meglevő pavillonokat is lebontják Solty Lajos műszaki főtanácsos nyilatkozata Ismeretes, hogy az összes nyugateurópai nagyvárosokban, a káprázatos körutak legforgalmasabb pontjain, a ragyogó sugárutak sarkain, a különböző nagy utcakereszteződéscknél, mindenütt Ízléses és pompás kivitelű elárusitó-pavillonok emelkednek a járdaszéleken. Az egyikben ,a világ valamennyi kultur- nemzetének hírlapjai kaphatók meg, a másikban postai értékcikkeket árusítanak, de nagy számban vannak olyan pavillonok is, amelyek élelmiszerek, frissítők, gyümölcsök eladására szolgálnak. Az utcai elárusitó- pavillonok rendszere Olaszországban, Franciaországban és Angliában már több évtizedes múltra tekinhet vissza. A Párist látogató magyarok nem kis örömmel és elégtétellel állapíthatták meg, hogy a nagy boule- vardok hatalmas ujságpavillonjaiban mindenütt megkaphatják az összes magyar hírlapokat, hetilapokat és képes újságokat, sőt nem egy magyar utas csodálkozott azon, hogy a hetilapok, különösen pedig a képeslapok egyrésze olcsóbb Párisban, mint otthon. Az utcai elárusitó-pavillonok praktikus és a vásárlóközönség szempontjából rendkívül kényelmes rendszert, eltekintve a kizárólag újságok árusítására szolgáló kioszkoktól, nálunk és Ausztriában csak a háború utáni időkben engedélyezték az illetékes hatóságok, többnyire szociális okokból. Utcai árusítási engedélyeket ugyanis elsősorban rokkantaknak, hadiözvegyeknek és hadiárváknak adtak ki. Az utcai el- árusitórendszer kialakulását természetesen nagyban elősegítette az a körülmény, hogy vagy egyáltalában nem, vagy csak rendkívül magas lelépési dijak ellenében lehetett és lehet bolthelyiségekhez hozzájutni. Éppen azért mind nagyobb és nagyobb számban voltak és vannak olyanok, akik utcai elárusitó-pavillonok építésével akarnak maguknak existenciát teremteni. Közterület 'foglalására, illetőleg pavillonok építésére vonatkozó engedélyeket azonban eddig is csak rendkívül hosszadalmas és bonyolult eljárás után lehetett megszerezni, ezután pedig, értesülésünk szerint, több utcai elárusitó-pavillon felállítását egyáltalában nem fogják engedélyezni. Sőt arról van szó, hogy az amúgy is ideiglenes és év- röl-évre megadott közlerületioglalási engedélyeket a közel jövőben többé egyáltalán nem fogják meghosszabbítani. Ez természetesen annyit jelent, hogy a budapesti utcai elárusitó-pavollonok. állítólag városszépészeti és | forgalmi okokból, végleg meg fognak szűnni. I Az építőipar érdeklődését ma legnagyobrészben az állami építkezési hitel ügye foglalja le. Emellett azonban várakozóan tekintenek a városháza felé is. ahol újabb lakásépítő Programm előkészítése folyik. Liber Endre tanácsnok erre a célra egyelőre 200 milliárd megszavazása iránt tett előterjesztést a tanácshoz. Az államnak az az elhatározása, hogy a magán- épitkezésnek segítségére siet azáltal, hogy építkezési hitelt ad, kétségkívül jó vért szül. Kormánykörökben, ahonnan ezt az -akciót indították, úgy látják hogy az akció sikerrel jár. A .kormány főként kislakások szaporítására törekszik is ezt a célt szolgálja tulajdonképen az ötmillió aranykoronás hitelakció is. A családi házak építésének előmozdítására a kormány jelenleg csak egészen korlátolt hitelmennyiségekkel rendelkezik. Erre a célra körülbelül 12 milliárd korona áll csak rendelkezésre. Megvan azonban a kormányban a szándék, hogy a jövőben ilyen célokra is jelentősebb összeget irányozzanak elő. Minden jel arra mutat, hogy az állam építkezési hitelét tulnyomórészben vállalkozók fogják igénybe venni. Ennek az a magyarázata, hogy a vállalkozó, aki saját rezsijében építkezik, a valóságban alig hatvan százalékos tökét használ fel, mert hiszen nem kell mozgósítania a 25—30 százalékra tehető vállalkozói haszonnak megfelelő összeget, valamint az építkezéseknél könnyen elérhető 10 százalékos anyagmegta- karitási hányadot. A vállalkozó cégek ilyenformán, ha saját rezsijükben építenek, feltétlenül megtalálják számításukat, mert az állami kölcsön csak tizenhat esztendő múlva fizetendő vissza, mindössze 8 százalékos kamatozású, emellett a most épülő házak részére 30 éves adómentességet is biztosit a kormány. Kedvező ajánlatok az állami bérház- építésekre A legközelebb megépülésre kerülő két állami bérház ajánlattételi ideje szerdán járt le. Az egyik ház a Sziget- és Tátra-utca sarkán, a másik a Sziget- és a Pannónia-utca sarkán épül. A két ház építésére mintegy 200 pályázó közel 400 ajánlatot nyújtott be. Az Ezzel az értesülésünkkel kapcsolatosan kérdést intéztünk Solty Lajos műszaki főtanácsoshoz, aki megerősítve információnkat, a következő felvilágosításokat adta a Fővárosi Hírlap munkatársának : — A főváros tanácsa már két évvel ezelőtt erősen korlátozni kezdte a közterület foglalási engedélyek kiadását. Abban az időben ugyanis mindenki, aki akár trafik, vagy bármilyen más árusítási engedéllyel birt és üzlethelyiséghez rövid utón jutni nem tudott, a fővároshoz fordult és utcai elárusitó-pavillon, vagy pedig egyszerű bódé felállítására kért engedélyt. Legtöbbje természetesen olyan helyekre pályázott — itgy a Nemzeti Színház mögött levő villamosmegállóhoz, a Kossuth Lajos-utca és a Károly-körut valamelyik sarkára — ahová elsőrendű fontosságú forgalmi szempontok miatt semmi esetre sem lehetett az engedélyt megadni. Rövid idő alatt azután oly mértékben szaporodtak ei az utcai elárusítóhelyek, sokszor természetesen bolthelyiségekkel biró és nagy rezsivel dolgozó kereskedők rovására, hogy a szabadforgalmat is veszélyeztetni kezdték. A tanács éppen ezért egy évvel ezelőtt elhatározta, hogy a város belterületére nem ad ki több pavilion, illet ő'l e|g e 1 á> ü s i t ó h e 1 y f e 1- állítására engedélyt. Egy-két helyen, igy például a Vilmos császár-uton, azután a Szebeny An- tal-téren, régi engedélyesek még fel fognak állítani elárusitó-pavillonokat, uj engedélyek, kiadására azonban többé nem kerül a sor. Az üzlethelyiségek kötött forgalmának felszabadulásával megszűnik az utcai pavillon-rendszerii elárusítóhelyek létjogosultsága is. Az üzletek szabad forgalmával azután sor kerül a közíerületfoglalási engedélyek fokozatos leépítésére, amit különben város-rendészeti és forgalmi okok is indokolttá tesznek. Eddig szól Solty főtanácsos- felvilágosítása. Ezzel kapcsolatosan rá kell mutatnunk arra, hogy a szédítő forgalmú njmgateurópai metropolisokban elnézik és megtűrik az utcai pavillon-rendszert, nem értjük, miért ne lehetne nálunk is egy egész sereg ember, főleg pedig rokkant és hadiözvegy szegényes exisztenciáját egy kis jóakarattal és elnézéssel biztosítani. ajánlatok felbontása már megkezdődött és a munkáltak kiadása valószínűleg ennek a hónapnak a végéig meg fog történni. Érdekes, hogy eltérően a fővároshoz benyújtott ajánlatoktól, az állami pályázatban résztvevő ajánlatok között nagyon kicsi az árban való eltérés. Miután pedig csupa megbízható cég tett árajánlatot, a népjóléti minisztériumnak igen nehéz dolga lesz. Általában azt hiszik, hogy kedvező ajánlatok révén az állam ezt a két bérházat igen olcsón építi fel, sokkal olcsóbban, mint a Bethlen-udvart, amelyről fel kell jegyezni, hogy ebből az uj házból az állam évenként körülbelül 1600 millió korona házbért szed be. ; A főváros uj építkezései és beruházásai A főváros is komolyan építkezik. Egyelőre még- csak most készül a nagy beruházási programúi, de azért egészen komoly reményt nyújt az is, hogy a főváros bizottságai állandóan foglalkoznak kisebb-na- gyobb építkezéseikkel. Különösen az építőipar szempontjából, de egyéb vállalkozók, kereskedők és iparosok szempontjából is nagyon érdekesnek tartjuk felsorolni azokat az építkezéseket és beszerzéseket, amelyek a főváros pénteki pénzügyi bizottsági ülésén szóbakeriiltek. Ezek a következők: 1. A IX. kér. Soroksári-uti vámépület átalakítása, 480 millió korona költséggel, 2. Kerepesi-uti temető igazgatósági épületének, a lipótvárosi bazilika, h felső vízivárosi és Józsefvárosi plébánia villamosvilágitási berendezésének javítása, 3. a központi városházán felállított orvosi rendelő berendezése és felszerelése, 4. a Fonyód-bélatelcpi árvaházi üdülőtelep kibővítése, 5. a káposztásmegyeri vízművek további fokozatos kibővítése, a vízmüveknél épülő munkásmosdó és öltözőhelyiségek építése, a vizmütelepen létesítendő kovács- és lakatosmühely, valamint raktárhelyiségek építése, 6. motorikus szivattyú beszerzése a vízmüvek részére, 63 millió korona költséggel, 7. automobil beszerzése a vízmüvek részére 150 millió korona költséggel, 8. a vízmérő műhelytelepen felügyelői és soffőr- 1-akás. létesítése, autógarage építése, a telep kerítésének megjavítása, 600 millió korona költséggel, 9. a közkutak fokozatos kicserélése 200 millió korona költséggel, 10. a vízcsőhálózaton szükségessé vált csöíekte- tések, kicserélések és átalakítások, 1650 millió korona költséggel, 11. a vízművek részére hét darab könyvelő és egy összeadógép vásárlása, 407 millió korona költséggel. Öt hataSmas bérpalotái építenek a világítási üzemek alkalmazottai részére A főváros közvilágítási bizottságának hétfői ülésén azt i-s szóvátették, hogy a főváros világítási üzemeinek munkásai és alkalmazottai még mindig meg nem felelő és rendkívül egészségtelen lakásokban laknak. Ezzel kapcsolatosan sürgős intézkedést kértek. Buzáth János dr. alpolgármester, elnök az üzemi munkásság ila'kásviszonyaira vonatkozóan pár szóval reflektált és kijelentette, hogy a visszás állapotokon segíteni fognak. A Fő‘Városi Hírlap munkatársa azonnal utánajárt annak, hogy Buzáth alpolgármester kijelentése minő konkrétumokra vonatkozik és ihleté kés helyen a következő felvilágosítást kapta: — Borvendégh Ferenc tanácsnok, a világítási ügyosztály vezetője a tanács legutóbbi ülésén -konkrét javaslatot tett egy nyolcvanötmilliárdos kölcsön felvételére vonatkozólag. Ezt a kölcsönt a világítási ügyosztály üzemeinek a terhére vennék fel és -azt teljes összegében lakásépítésekre fordítanák. A nyolcvanötmilliárd koronából öt hatalmas bérpalotát szándékoznak épiteni. Kettőt a kelenföldi villamostelepnél, egyeí-egyet pedig a Fehérvári-ut és a Hengermalom- utca, a Török-utca és Zsigmond-utca, a Honvéd-utca és a Markó-utca sarkán. A tanács a kölcsön felvételéhez hozzájárult és megbízta Borvendégh tanácsnokot a részletes tervek kidolgozásával. Az uj bérházak építésének az ügye, értesülésünk szerint, rövidesen az illetékes -szakibizottságok elé kerül. Borvendégh tanácsnok úgy tervezi, hogy a bérházak -építését még a tavasszal megkezdik, úgyhogy azok a télre már beköltözhetek lesznek. A lakásokat elsősorban természetesen a világítási üzemek alkalmazottai kapják, de az esetleg még fennmaradó lakásokat m-agánfelek- nek is kiadják. TUNGSRAM A vacuumcső gyári !a!@: TUNGSRAM HAD A f elhallgató gyári Jele: M u Kapható mindenül!! jjJJ |](J|[| üaphalé mindenütt! M R 2-3-6, M R 4—41, M R 6—5i Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT. Újpest. Gépkönyvelők és összeadó automaták a város hivatalaiban Beszámoló az újabban tervbevett építkezésekről és egyéb beszerzésekről A világítási üzemek 85 milliárd költséggel öt bérpalotát építenek
