Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-02-10 / 6. szám
Budapest, 1926 február 10. 7 filMlljl lllRLil» SZERKESZTI: Dr. KOSA MIKLÓS igazolnak, bizonyára sűrűn fel fogják vetni és bankvezetőinknek alkalmuk lesz arra, hogy a részvényesektől 'végre nocsak elismerésben, hanem — kritikában is részesüljenek. * Itt jegyezzük meg, hogy szombaton és hétfőn folytak a munkaadók és alkalmazottakkal a pénzügyminisztériumban azok a tárgyalások, amelyek a nyug- diijvalorizációs javaslat végleges szövegezésére irányultak. Információnk szerint az értekezleteken, Kincs akadálya az aranymérlegeli publikálásának Útban a nyugdijjvalorizáció — Mi lett a részvénytársaságok vagyonával? Be kell számolni a szindikátusi üzletekről A nyugdijvalorizáció kérdése végre előtérbe került, a pénzügyminiszter külön ankét on tárgyaltatta a javaslatot és remélhetőleg most már rövidesen a nemzetgyűlés szankciója elveszi az utolsó akadályt is az aranymérlegek publikálása elől. Kétségtelen, hogy a bankvezérek körében nem mutatkozik túlságos tolakodás a mérlegek közzététele érdekében. Ezt a tartózkodást egyfelől megmagyarázza az a tény, hogy az aranymérlegek olyan leromlást fognak elárulni, amelynek igazolása a részvényesek előtt nem lesz könnyű feladat, csak a szindikátusok vesztesége nem jelentékeny, átlagban csak 20—30%-át vesztették el tényleges befizetéseiknek. A megtartandó aranymérleg-közgyüléseken ezt a problémát, amelyet rideg és egyszerű számítások amelyeket hétfő délután lezártak, (teljes megegyezés nem jött létre, de a pénzügyminiszter még egy kísérletet fog tenni. A nemzetgyűlés előreláthatólag a jövő héten letárgyalja a javaslatot, amely legkésőbb 'két héten belül törvényerőre emelkedhet, úgyhogy a pénzintézetek a rendes -időben tarthatják meg ara-ny- mérleg-bemutató közgyűléseiket. Úgy értesülünk, hogy a Pesti Hazai Takarék február 20-án fogja aranymérlegét publikálni és a rendes közgyűlését február (28-ára összehívni. Kosa Miklós. Leépítenek a gabonacégek Honnan ered a fizetési zavarok kire ? — A legnagyobb cégek is redukálják üzemüket másfelől olyan mértékben fogja provokálni a bankvezéri felelősséget, amire eddig nem volt példa. Nem vitás, hogy a részvénytársaságok vagyonának Í9 meg kellett éreznie a háború elvesztését és a kapcsolatos értékleromlást és naivitás volna általában a bankvezéreken keresni az ország megcsonkításának t e r -m) é -s z\e t\e s következményeit. Kétségtelen azonban az is, hogy a bankvezéreknek az aranymérleg kapcsán be kell számol- niok arról5 hová lettek a részvényesek befizetései 1914 augusztus 1-e óta, hogyan forgatták ezeket a roppant tőkéket, menynyit tudtak megmenteni belőlük és miért veszett el — legalább is a tőzsdei árfolyamok szerint — a társaságok békebeli aranyvagyonának (körülbelül 80%-a? A bankvezéreknek kell felelniük azért, hogy a szindikátusi részvénykontingenseknél miért volt aránytalanul kisebb az értékveszteség, mint a közönséges részvényeseknél és hogyan lehetséges az, hogy a tőzsdén jegyzett részvények túlnyomó részének m a i vagyona nem ötöd, nem is tized, hanem huszad és harmincad részét képezi a békebeli vagyonnak? Az utolsó tiz év alatt a részvényesek óriási tőkéket bocsátottak a vállalatok és pénzintézetek részére, sok banknál, takaréknál és vállalatnál azonban az egész vagyon együtt sem éri el az utolsó tiz év részvénybefizetéseinek valorizált értékét, a békebeli aranyvagyon pedig szinte teljesen megsemmisült, NEMZETKÖZ! EMBERVÉDELMI K I ALL ITA S BUDAPEST ■ 1926 • MA'J-SZEPTHetek óta hire jár, hogy egyes régi és nagy gabonacégek fizetési zavarokkal küzdenek. Ezek a híresztelések sokat ártottak a gabonapiacnak, mert olyan neveket is emlegettek, amelyek valósággal oszlopai voltak és oszlopai ma is a gabonatőzsdének. Információink szerint ezeknek a híreszteléseknek semmi más alapjuk nincs, minthogy a közelmúltban több ismert cég lényegesen redukálta üzemvitelét, egyfelől az általános rossz gazdasági helyzet, másfelől konkrét veszteségek miatt,‘amelyek azonban nem voltak jelentékenyek. Egy régi cég m e g s z ü n- tette bécsi eixpozituráját, ami nálunk meglehetős feltűnést keltett, viszont ennek is csak a rendezetlen külkereskedelmi helyzet volt az oka, ami a bécsi tfió-k fenntartását nem tette lukrativvá. Általában meg lehet állapítani, hogy a gabonapiac aránylag igen kevés izgalom-mial és veszteséggel úszta meg a V i k t ó r i a-affért, mert még nehéz idők vannak hátra, úgyhogy a régi cégek óvatossága minden tekintetben indokolva van. Itt említjük meg, hogy az ismert S t r-a u ss Antal és Fia oég febr. 1-én 26 alkalmazottjának mondott f el, miután a vállalatot lassan és csendesen felszámoltatják. A cég összes obligóit. amelyek közel jártak az egymillió dollárhoz. 100 százalékban rendezte s evégből a család házait és birtokait is rendelkezésre bocsátotta-, a piacon azonban nem szándékoznak hosszabb ideig működni. Ezzel függ össze Rakovszky István tőzsdetanácsosnak, a cég beltagjának a tőzsdetanácsból való szabadságkérése is, -amely hosszabb ideig terjed. Ezenkívül még három-négy közismert cég küldte el alkalmazottai felét, sőt háromnegyedét, de azok tovább akarnak tevékenyekdni, csak szükebb keretek közt. Jellemző egyébként, hogy olyan régi tőzsdei cég, amely az értékpiacon mostanáig ellenállt a leépítési folyamatnak, a K e s z t h e 1 y i é s Társa oég is -kénytelen volt 1-én 10 'alkalmazottjának felmondani. A oég amelynek Kanitz Vilmos és báró Dirsztay Gedeon a főnökei, igen szűk keretek közt fogja csak működését folytatni, főleg -a váltóesz-kompt terén, ha ugyan a viszonyok ezt lehetővé teszik. Mi van a Viktóriával? A hitelezők ioya/isan viselkedtek — A bankok szerepe Bacher és az igazgatóság fe/e/ös a részvényeseknek A Viktória ügye legalább befelé, amint legutóbbi számunkban jeleztük, nyugvópontra jutott. A közvéleményt ma, amikor -a közvetlen krízis elmúlt, három kérdés foglalkoztatja: az angol hitelezők szerepe, a Tébe-bankok magatartása és Bacher felelőssége a részvényesekkel szemben. Az angol hitelezőkről meg kell állapítani épp az objektív igazság szempontjából, hogy az egész afférben kifogástalanul, sőt elegánsan viselkedtek. Az angol csoport, amelyet Hajdú Zoltán az Anglo-Austrian Bank vezérigazgatójának sikerült hatalmas összeköttetéseivel -létrehoznia, még pedig olyan időpontban, amikor az angol pénzpiacon egyébként igen nagy tartózkodás uralkodott, a legnagyobb nobilitást tanúsította, bár szerződéses jogai szerint sokkal ridegebben léphetett volna fel. Az angol csoport minden olyan kiváltságról lemondott, ami hátráltatta volna a megegyezést és követeléseinek visszafizetése és annak időpontja tekintetében a Viktória érdekeit teljesen alája rendelte a magáénak. Épp ezért az angol tőkével való további összeköttetés és az ország -presztízse érdekében respektálni kell azt iaz elvet, amelyet Popovics Sándor állított fel, hogy az angol tőkének ebben az ügyben egyetlen fillért sem szabad veszítenie. Ugyancsak elismerés illeti meg a Tébe-banko- kaí is, amelyek ebben az ügyben Popovics Sándor hatalmas egyéniségét respektálták, félretették az üzleti szempontokat és egyelőre valóban áldozatot hoztak. A helyzet ugyanis olyan, hogy a pénzintézetek és az ipar semmiféle kamatra nem számíthat hitel-nyújtásai után. sőt valószínű, hogy -a hitelkeret 15—25 -százalékát nem is fogja többet viszontlátni. h-a csak az üzleti konjunktúra nem javul. Ilyen körülmények között nem jogosak azok a vádak, amelyek a nagytőkével szemben elhangzottak, miután a mai nehéz viszonyok -közt a pénzintézetek és a nagyipar számára a Viktoria-affér valóban súlyos obligót jelent. Annál jelentékenyebb viszont az a felelősség, amely Bacher Emilre, a Viktória igazgatóságával szemben nem a hitelezők, hanem a részvényesek szempontjából nehezedik. A Viktóriát a tőzsde hosszú időn át aranyértéke fölött értékelte, mert bizott Bacher üzleti érzékében és a vállalat hivatalos jelentéseiben. Most. -amikor a részvény öt hét alatt tizenötöd-részére zuhant vissza azok a részvényesek, a-kik folyton uj-abb és újabb tőkéket bocsátottak Bacherók rendelkezésére s akik bizalommal vették és tartották részvényeiket. joggal követelhetik a kereskedelmi törvény értelmében Bacher egyéni ielelősségre- vonását. Értesülésünk szerint komoly mozgalom v-a n folyamatban avégből, hogy a rendes közgyűlésen Bacher Emillel szemben ez a kérdés felvettessék és nemcsak anyagi, hanem szükség esetén büntetőjogi alapon is a részvényesek elégtételt szerezzenek maguknak. Itt említjük meg. hogy kedden fog megalakulni a Molinum részvénytársaság, amely a Viktória szanálását a Jegybank és a Tébe-bankok bevonásával lebonyolítja s amelynek elnöke Do-bay Aurél dr. lesz. Ezzel a Vi,kitöri a csendes 1-ikvidációja hivatalos formák közt is megindul. HALMQ* ISTVÁN és FIA kövező- és útépítő vállalkozók ----- Budapest, X., Halom-utca 25. Ala pitfatott i890. Tel.: József 39-52. Útépítő és kövezőmunkák beton-, aszfaltburkolás- és földmunkák. Vasútépítés! munkák. Költségvetés díjtalant Budapest székesfővárosnak, a Máv-nak és az Államépitészeti hivataloknak állandó szállitóL IFJ. CRISTOFOLI VINCE PADLÓ- ÉS FALBURKOLÓ VÁLLALAT □ EH E TELEFON: Lipót 921-55 □ □0 E Beton-cementlap. Terazro-, m zalk-, kerainit- és metlachl lap. Padlóburkolatok. Fayence falburkolatok. Műkő. ÉPÍTÉSI ANYAGOK. Vasbeton. — BUDAPEST, V., FALäC MIKSA-UTCA 18-20
