Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-12-22 / 51-52. szám

10 Budapest, 1926 december 23. Budapest laKásupnoríu csak ötezer kislakds sQrgfis (elépítése seiithet irta: Liber Endre tanácsnok, a szociálpolitikái- és közjótékonysági ügy­osztály vezetője A legutóbbi idők egyik legfontosabb problémája a lakáskérdés. A főváros szociálpolitikai ügyosztá­lyának a javaslatára a közgyűlés már a folyó évben körülbelül 1500 kislakás építését határozta el, de ez az 1500 lakás egyáltalában nem elégítette ki az igé­nyeket. Budapesten még ma is nagy a lakáshiány és annak fokozatos megszüntetése nemcsak azért fontos, hogy néhány ezer olyan ember jusson rendes, egész­séges lakáshoz, akik most emberhez nem méltó he­lyen laknak, de rendkívül fontos egészségügyi és gaz­dasági szempontból és a munkanélküliség megszűn­tetése szempontjából is. De amennyire minden kétséget kizáró módon megállapítható, hogy Budapesten nagy a lakáshiány, másrészt meg kell állapítani azt is, hogy az egész lakáshiányt, egy éven belül a gazdasági élet nagyobb megrázkódtatása nélkül, egyszerre megszün­tetni egyszerűen nem lehetséges. Mindenesetre érdekes jelenség, hogy míg eddig a lakásépítés kérdésével csaknem kizárólag a hatóság, a kormány és a főváros foglalkozott, ma már a ma­gántőke is kezd érdeklődni ebben az irányban. A fő­város két nagy bankjának kezdeményezése után egy­másután jelentkeztek más bankok és vállalkozók, akik ajánlataik szerint hajlandók lakásokat építeni, amivel Budapest egész lakásszükséglete egy csapással meg­szüntethető volna, sőt még azon fölül fölös számban állanának lakások rendelkezésre, ami viszont a házak, illetve a lakások értékének hirtelen csökkenését von­ná maga után. A hatóságnak épen ezért elengedhe­tetlen kötelessége megállapítani azt, hogy mennyi azoknak az építendő lakásoknak a száma, amelyeket a főváros gazdasági élete elbír és csak ennek gondos mérlegelése után lehet véglege­sen dönteni afölött, hogy mennyi lakás épülhet Buda­pesten. A szociálpolitikai ügyosztály a lakásprobléma megoldásánál a leghelyesebbnek a magánépítkezés megindulását tartotta olyképen, hogy amennyiben a magánépítkezés megindulásának a drága kölcsön még mindég akadályául szolgál, a hatóság nyújtson meg­felelő módon segítő kezet a magánépítkezési tevé­kenységnek. A bankoknak és a vállalkozóknak la­kások építésére vonatkozó ajánlatai mindenesetre a magántőkének a megmozdulását jelentik, de ez még korántsem tekinthető a magánépítkezési tevékenység megindulásának abban az értelemben, ahogyan az a rendes, normális körülmények között történt. Ezek­nek az ajánlatoknak az elfogadása esetén a főváros­nak az építkezésére külön tőkéről vagy kölcsönről gondoskodni nem kell, csupán a közművek, utak és parkok elkészítése jár nagyobb befektetéssel, viszont azonban a magántőke még nem meri elvállalni az építkezéssel járó rizikót és azért a hatóságtól a maga befektetett tőkéjének megfelelő biztosítását kívánja a lakásbérek garantálásának a formájában. Az építke­zéseknek ilyen módon való megindítása egészen új­szerű és a főváros két nagybankjának, valamint az azokat nyomon követő ajánlatoknak az elfo­gadása esetén a főváros hamarosan 20.000 új lakáshoz jutna. Ezeknek az ajánlatoknak a pontos fölülvizsgálása műszaki és pénzügyi szempontból meglehetős nagy nehézségekkel és sok munkával jár. Elogy a főváros építsen és milyen mértékben építsen a beérkezett egészen újszerű ajánlatok alap­ján, avagy a fővárosra nézve egy kedvező feltételek mellett felveendő kölcsönből: annak eldöntése a köz­gyűlésnek a feladata. A kérdés végleges eldöntésénél sok minden szempontot kell mérlegelni. Mérlegelni kell mindenesetre és elsősorban azt, hogy lakások építésére sürgősen és elkerülhetet­lenül szükség van, de gondosan mérlegelni kell azt is, hogy az építkezés terén mik a legközelebbi jöyő teendői és hogy mi­képen lehet a legközelebbi jövőben fokozatosan meg­szüntetni a lakásínséget úgy, hogy az a gazdasági élet helyes és zavartalan menetét biztosítsa és amel­lett az építendő lakások kiadása is biztosítva legyen. Budapesten ma a lakáshiány 14.000—15.000 lakásra tehető. Az a kérdés,, hogy a lakáshiány megszüntetése ér­dekében az összes lakásokat egy évben építsük-e meg és nem volnának-e ennek gazdasági hátrányai. A lakásépítési bizottságban ez a kérdés természet­szerűleg már többször került mevitatás alá és ott az az egyetlen helyes vélemény alakult ki, hogy a lakáshiány csakis fokozatosan szüntethető meg és pedig olyképen. hogy az egész fenn­álló szükséglet lehetőleg 3—4 év alatt elé- gíttessék ki. amely esetben az első évben talán valamivel na­gyobb számú és azután a jelentkező szükséghez ké­pest a következő években kevesebb lakás építtessék. Ennek megfelelően az első évben építendő lakások számát leg­feljebb 4500, maximálisan 5000-ben kellene megállapítani. de ebből a mennyiségből is 1000 lakás építését a hatóságnak magának kellene fentartani és csupán 3500—4000 lakás építését lehetne magántőkére bízni. Az első évben építendő lakások számát azért is na­gyobb mértékben kell megállapítani, mert hisz a kor­mányrendelet értelmében a lakások felszabadításá­nak az ideje mindjobban és jobban közeledik, de viszont maga a kormányrendelet is úgy rendelkezik, hogy a lakások felszabadítása csak akkor követ- kezhetik be. ha megfelelő számú lakás ren­delkezésre áll. Kétségtelen az is, hogy a lakások felszabadulása Bu­dapesten a házak értékének az emelkedését fogja maga után vonni, aminek nemzetgazdasági szempont­ból van nagy jelentősége. Az új lakások építésénél figyelembe kell venni azt is, hogy lehetőleg olyan területeken épüljenek, ahol a közművek már rendelkezésre állanak és lehe­tőleg a főváros különböző területein gondoskodjunk új lakásokról. A Tabán rendezése is olyan kérdés, hogy annak megoldása elől elzárkózni nem lehet, sőt lehetőleg rövid időn belül meg kell oldani. A la­kások építésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a Tabán kiürítése esetén a jelenleg ott lakók meg­felelő elhelyezéséről is történjék gondoskodás. 4000— 5000 lakás építése Budapesten gazdasági szempont­ból is csak előnyös lehet, az építkezések ily módon való megindítása új vérkeringést jelentene a gazda­sági életben, viszont nem járna azokkal a hátrányok­kal, amelyeket jelentékenyen nagyobb számú lakás építése úgy a munkabérek, mint az anyagárak tekin­tetében okvetlenül és hirtelen előidézne. Ami pedig a lakások bérbeadásának a lehetőségét illeti, 4000—5000 lakás kiadása feltétlenül egészen könnyen volna biztosítható. mert hiszen a kerületi elöljáróságok több mint 2000 olyan családfőt tartanak nyilván, akik családtagjaik­kal együtt emberhez nem méltó lakásokban laknak és akiknek a kilakoltatása egészségügyi szempontból is immár sürgősen és elkerülhetetlenül szükséges. Sokan vannak, akik iskolákban laknak és mivel onnan őket kitelepíteni nem lehet, az iskolákat vonják el a tanítás elől. Nem hagyhatjuk szó nélkül az Au- guszta-telep, a Mária Valéria, a Zita-telep, a Lenkei- úti barakok, a lágymányosi holt Dunaágban levő te­lep, a régi lóverseny-tér, az V. kerület és a X. kerü­let kültelkeinek, stb., stb. lakóit, akiknek a tisztes­séges elhelyezése égetően sürgős. Ezeken a nyomor­tanyákon az egészségügyi viszonyok egyenesen ijesztők. Egyik baraktelepen pl. 270 lakóból 60 beteg és ez az arányszám mindenütt így van. Vannak olyan családok, melyeknek már minden tagja tüdővészes. Sok szó esett arról is, hogy lehetőleg kétszobás lakásokat építsünk-e, vagy folytassuk az egyszobás- konyhás lakások építését. Ügy vélem, hogy a ki­sebb keresetű lakosság érdekében, amely a drágább kétszobás lakások árát megfizetni nem tudja, ismét egyszobás lakásokat építünk, de a főváros gondosko­dik arról, hogy az újonnan épülő egyszobás lakások úgy méreteikkel, mint mellékhelyiségeikkel az egész­ségügyi viszonyoknak minden tekintetben megfelelők legyenek. A főváros szociálpolitikai ügyosztálya a törvény­hatósági bizottság közgyűlésének az intenciói értel­mében következetesen iparkodik egyrészt megszün­tetni a lakáshiányt, másrészt pedig az egészségtelen lakások kiürítéséről kíván gondoskodni. Ezen a té­ren a közelmúltból már egy jelentékeny lépésre tu­dunk rámutatni, amennyiben a sokat emlegetett Su- hajda-telep, de még az ennél sokkalta egészségtele­nebb Globucsnik-telep is, már csak a -szomorú múlt emléke, ezeknek a telepeknek a lakóit részint a fő­város kislakásos házaiban, részint a főváros új szük­séglakás-telepén megfelelően elhelyeztük. De a fő­városnak ezen a téren folytatnia kell a megkezdett munkát. Nem szabad megengednie, hogy emberek maguk által összetákolt gunyhókban. fabó­dékban, földalatti odúkban, vagy a gyárak kemencelyukaiban éljék át életüket. Nem szabad tovább megengedni, hogy néhány ke- vésbbé lelkiismeretes ember, szegény embertársaik szorult helyzetét kihasználva, létesítsen olyan tele­peket, olyan házakat és lakásokat, amelyek köz­egészség szempontjából még a legkisebb igényeket sem tudják kielégíteni és így nemcsak a maguk és családtagjaik hanem a főváros egész lakosságának az egészségét is veszélyeztetik. A magyar nemzetet ért annyi szerencsétlenség után egyike a legfonto­sabb teendőknek, egészséges lakások építése, amely az egyik alapja a közegészség biztosításának és a gazdasági élet jövendő fellendülésének. Méhn Antal ÉPÍTŐMESTER Telefon: L. 986-17. BUDAPEST II., Mecset-u. 8. DÁTMÉR I. légszesz, vízvezetéki, egészségügyi berendezések és épületbádogos munkák vállalata Budapest, VI., Felsöerdösor ucca 56. sz. Telefon: Lipót 921—44. Egyed Vános éPület~> mű- és ■■■ szerkezet-lakatos Specialista: cukrász^, pék-, hentes- és vendéglő-berendezésekben Budapest, VI., Szondy-u. 44jb. Alapittatoti igoi Meister Testvérek faárú gyár Budapest, VII., Dongó-utca 3-5. (Külső Kerepesi-úf)------------- Telefon: József 91 -47. jé HÁZÁN h a semmi egyebet, de a TETŐT meg kell javítani. — Régi zsindelytetőkef lebontják és Eternit avagy más választott palával, vagy pedig cse­befedik KNÄPFOVIGS és KEFPECH pala- és cseréptetőfedők VII,, Bem-utca 11. Telefon : J. 72-19 Régi tetők alapos, gondos és lelkiismeretes javítása, át­fedése — Évi jókarbanfartás. Tel.: J. äO-45 SCHÜTZ EDE Tel^-30-4S épület-, mü- ós vasszerkezet lakatos Budapest, VIL kér., Thököiy-ut 23. szám. Ajánlom építési célokra szolgáló kovácsolt vastárgyak szál­lítását, készítek lépcső- és erkélyrácsokat, kapukat, kerti és sirkeritéseket saját terv vagy beküldött minta után. Továbbá kovácsolt vasszerkezetekef, ablakvázakat készitek. EDO H. HÁMOD TELEFON: JlSiSßf 15-29 BUDAPEST, V!l„ ALPAR-U. 8 j Központi fűtés :: Vízvezeték n Épületbádogos | BERKES JSEÍhlö mü- és épületlakatos Budapest, IV., Piarista-u. 8. Telefon: 71—34. NAGY LAJOS ™-R VI., FELSŐ ERDŐSOR 25. SZÁM Mindenféle gyárak ó£ építkezések tervezése és kivitele. Költségvetés díjmentes. Rosenfeld Andor asztalosáru gyára Készít épület- és berendezési asztalos munkákat. Telefon: József 108—02 szám. Budapest, VIL, Kövér Lajos-utca 4. sz. HALMOS ISTVÁN és FIA kövező- és útépítő vállalkozók ---- Budapest, X., Halom-utca 25. Al apittatott 1890. Tel.: József 39-52. Utépitő és kövezőmunkák beton-, aszíaltburkolás- és föld­munkák. Vasutépitési munkák. Költségvetés díjtalan! Budapest székesfővárosnak, a Máv-nak és az Államépitészetí hivataloknak állandó szállítói. F8CZEK ÉS MENTCSIK A.-né szobor-, mű- és ércönfőde Budapest, Vil., Tábornok-utca 12. szám. Öntetnek : Szobrok, domborművek, életképek, plakettek, stb., homok- és cera-perduta módszerrel, kész kivitelben. Mindennemű nyersöntvények. TUMPEK FERENC épület-, diszmübádogos és szerolósl vállalata Budapest, IV., Királyi Pál-utca 8. sz. S RÓZSéíl Kálmán épület- és műbútorasztalos i VII., Qlzella-út 83—58. Saját ház. Telefon: József 92—47. í.................................................... ÁM ON ANTAL és FIAI kövezőmesterek, ót-, csatorna- és betonépítési vállalkozók. Földmunka. ----- Vágányfektetés. ----- Mészkőbánya. Vi li., Futó-utca 10. Telefon: József 3-85. SOVÁNYiTÓ GYÓGYTORNA A Szent Gellért Gyógyfürdő leg­tökéletesebben berendezett gyógy­torna (Zander) termében Mérsékeli árak. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom