Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-12-08 / 49. szám
7 izenötödik évfolyam Ära 5000 kor. Budapest, 1926. december 8. 49. szám. TM§iaMö?ITö»iomal»öii»anioi»oiHaiiiBi885i8g»g38jsossB)ggiSM§a&i8ia8ms8igai8aE8is8aiBiOiBSO»BP»Ha88ggiig30iESt:! ELŐFIZETÉSI ÁUAK: VÓTOSÍ, pOlitiKai Megtelem* minden szerddn és Jköszgat^éíasúgi J&eÉilap Egész évre 20 pengő (250.000 K.) Félévre . . lO pengő (125.000 K.) Állandóan : GAZDASÁGI ÉlUTESÍTÖ Felelős szserlíesziő: D/1CSÓ EMIL Szerlceszíöség és líia&óJ&ivaíal: Budapest VI, Szív-ucca 18. szám ‘Pesíaíah. cselíK-számla 40.424 Telefon&zám: Teréz 137—15 Budapest és ország: hetek óta feszült kíváncsisággal figyeli egymást. De a legteljesebb kíváncsisággal néz a főváros polgárságának elhatározása elé maga a külföld is, amely inég sohasem tanúsított olyan érdeklődést a magyar választások iránt, mint most. Az ország hangulata már tökéletesen kialakult és a választások eredménye a vidéki kerületekben a legkisebb mértékben sem lehet már kétes: az ország tragikus ítéletet mondott mindama pártok fölött, amelyek nem grót Bethlen István politikáját követik és nem ennek a kivételes államférfiúnak törekvéseit támogatják. A vidék példát szolgáltatott Budapest számára, de ez csak azért történt, mert a vidék előbb választ, mint Budapest. Meg vagyunk győződve róla. hogyha a_ sorrend fordított lett volna, akkor Budapest megnyilatkozása adott volna irányítást az országnak. A választási küzdelem utolsó heteiben Budapesten is egészen világosan kialakult már a választás képe. Nem beszélünk azokról a tízezrekről^akik egymással versengve írták alá az egységes párt ajánlóíveit, d& beszélünk azokról a politikai, közgazdasági és társadalmi előkelőségekről, akik a választási küzdelem alatt csoportosan csatlakoztak a polgárság érvényesülését, az alkotómunka megindítását, a társadalmi és felekezeti béke betetőzését hirdető párthoz. Ezek a kimagasló egyéniségek olyan nevek, amelyek az egységespárt zászlaja alá való csatlakozás számára a választók ezreit és ezreit jelentik. A mag, amelyet Kállay Tibor és Ripka Ferenc ültettek el. jó talajra talált. Budapest polgársága bízott ezekben a vezérekben és bízott azoknak a gondolatoknak termékenységében, amelyet ők hirdettek. Ök adták vissza a polgárság hitét, hogy talpraállhat még az ország fővárosában a magán- gazdaság és elkövetkezhetik Budapesten és az országban a liberalizmus renaissance-a. Ma már tudja Budapest polgársága, hogy az ő képviselőinek is ott van a helye gróf Bethlen István közvetlen környezetében, ahol Budapest különleges érdekeit legjobban és legeredményesebben lehet képviselni. Igen súlyos, önmaga előtt sohasem igazolható felelősséget vállal magára Budapest minden polgára, aki nem érzi át, hogy ott kell lennie, ahol az újjáépítés, a gazdasági föllendülés poitikáját hirdetik és ennek a politikának parancsai szerint cselekszenek. Nem kellenek kortesbeszédek, nem kellenek nagy ígéretek, a legnagyobb ígéret az a múlt, amellyel gróf Bethlen István kormányának sikerült a magyar gazdasági életet talpraállítania és nem kell nagyobb ígéret, mint az, hogy ezt a munkát most az általános gazdasági jólét megteremtésével, a magángazdaság új éietrékeltésévei kívánja a miniszterelnök folytatni. Olyan programúi ez, amelyet valamennyien mélyen átérzünk, mert tudjuk, hogy az összesség megmentése után most az egyedek megmentésére kerül a sor. A választás sem nehéz, mert amíg a Bethlen- kormány a gazdasági újjáépítés hatalmas sikerének eredményeivel támasztja alá. ígéreteit, addig nincs a budapesti választáson szereplő politikai pártok között egyetlen sem, amely komoly közgazdasági gondolatot vetett volna fel a választási küzdelem alatt. Budapest polgársága nem kételkedhetik, hogy hol kell keresnie azokat a férfiakat, akik a gazdasági fellendülés további útján akarnak és tudnak haladni. A másik vágya Budapest polgárságának, hogy visszatérjen, újból jogaiba iktatódjck az a régi, nemes liberalizmus, amelyet ennek a városnak óriási többsége évtizedeken át vallott a maga világnézetéhek. Hogy ez a tiszteletreméltó és gyümölcsöző liberalizmus újra uralkodó gondolata lesz a magyar politikának, ennek legfőbb biztosítéka, hogy Budapest polgárságának olyan politikai vezérei legyenek, mint amilyen Kállay Tibor, Ripka Ferenc, Ugrón Gábor, Dési Géza, Kozma Jenő, Siegescu József, Becsey Antal és a többiek, akik a választási küzdelemben számtalanszor tettek tanúságot a maguk nagyszerű, megalkuvást nem ismerő liberális gondolkodásukról. De ne feledkezzünk meg arrpl sem, amit Éber Antal, a magyar gazdasági élet és a magyar politika eme tiszteletreméltó alakja mondott, hogy a liberalizmus feltámadását is a gazdasági konszolidáció hozza meg. Ezt a gazdasági konszolidációt pedig senki nem biztosíthatja úgy, mint gróf Bethlen István kormánya. A liberális gondolkodású polgárságnak ma korszakalkotó nagy követelései vannak. Ezeknek a követeléseknek teljesítését csak a mai kormányzattól és Bethlen István államférfiúi bölcseségétől lehet várni. Jobban senki sem találja fején a szöget, mint a magyar publicisztika egyik legnagyobb büszkesége, Vészi József, aki az egyik | választási vacsorán, araikor kifejtette, hogy a nun.ie- | Az Egységes Rárt erzsébetvárosi szervezetei vasárnap délelőtt a Royal-szálloda fehértermében Bacsinszky Vladimír MÁV 'vazgató elnöklete alatt naggyülést tartottak, amelyen az északi kerület képviselőjelöltjei: dr. Dési Géza és Siegescu József, majd utánuk Vészi József, a Pester Lloyd főszerkesztője fejtették ki a mintegy ezerfőnyi hallgatóság előtt a_ párt programmját. Bacsinszky Vladimir elnöki megnyitója után dr. Dési Géza minduntalan megújuló taps és tetszésnyilatkozatok között mondotta el bölcs és mélyszántású beszédét. Az Egységes Párt politikája ellen elhangzott támadásokról ^megállapította, hogy valótlanok a vádak, mintha a párt a retrograd irányzatot támogatná. Ellenkezőleg — mondotta — mi a szabadelvűség alapján haladunk, amely egyenes Htunkról le nem téríthet bennünket az ellenkező oldalról felénk zúdított demagógia. Nagy hatással jelentette ki, hogy Bethlen István politikája egy bianco-váltó, amit azonban minden tisztességes és hazafiasán gondolkozó ember nyugodtan zsirálhat. Hirdeti a kereskedelmi és iparos osztály egyenjogúságát az agrártársadalommal, az egészséges egyensúlynak kell helyreállania a város és a vidék jelentőségében. Az ellenzék az étlapokkal akarja jóllakatni a polgárokat, ezzel szemben ő meginvitál minden választót a nemzet terített asztalához. A kormány különben máriá jelentős lépéseket tett a különféle sérelmek orvoslására nézve. így legutóbb a luxusadó dolgában hozott nagyfokú könnyebbségeket és ezen az úton tovább fog menni fokozatosan. Az ellenzék kizárta magát az építés munkájából, amikor rövidlátó módon eltaszította magától Bethlen békejobbját a fővárosi választások alkalmával. Most hát magára vessen, ha meddő tétlenségre van kárhoztatva. Az ország 95 j százaléka Bethlen István mellett foglal állást, és a főváros ne akarjon sziget lenni a tengerben, mikor kenyérre, munkaalkalomra és boldogulásra van szüksége. Az Egységes Polgári Párt magára vállalta, hogy a régi liberális idők szellemét visszahozza s új életet fog a romokból teremteni. E munkája azonban csak akkor lelet eredményes, ha kellő erővel tud felvonulni a parlament küzdőterére. Utána Siegescu József vázolta a párt irányadó eszméit. Bethlen, aki régi, nagyszabású guvernamentáis politikus, részesévé ákarja tenni a főváros polgárságát is az ő hatalmának. Ezt nincs senkinek joga visszautasítani, ha a főváros boldogulásának az igazi híve. Semmi értelme sincs annak, hogy a főváros annyi megprórus clausus eltörlését Bethlenre kell bízni, egy türelmetlen közbeszólónak azt válaszota, hogy mindenesetre hamarabb szünteti meg Bethlen a numerus ctausust, mint a szocialisták, vagy Rassay. — Addig nem várhatunk — mondotta Vészi József, — míg ezek kormányra kerülnek, mert akkor a közbeszóló is olyan öreg zsidó lenne, mint én vagyok. Budapest polgárságának nincs várnivalója senki mástól, csak attól a kormánytól, amely máris hatalmas eredményeket mutatott fel a gazdasági konszolidáció és a liberalizmus felélesztése irányában. De oda kell állani a Bethlen-kormány mellé, hogy Budapest igazi képviselői bent a parlamentben is elfoglalhassák méltó helyüket, ahol a budapesti polgárság hatalmas erkölcsi és gazdasági erejére hivatkozva eredményesen követelhessék, hogy ennek a polgárságnak akarata be is teljesüljön. báltatáson keresztül ment népe most egyes ellenzéki politikusok hiúságát' szolgálja ki a szavazatával. (Nagy taps.) Vészi József kiemeli a kormány mellett megnyilvánult sok egyhangú választás jelentőségét. Utal Apponyi példájára, aki ellenzéki politikus létére ugyancsak egyhangú választással fog most bekerülni a parlamentbe. Apponyi mindig nobilis, objektív és magas szempontú bírálója volt a kormány ténykedéseinek. Ha az ellenzék az ő példáját követte volna, úgy bizonyára szembe mert volna szállni mindenütt a kormánypárti jelöltekkel és nem fájna neki az ország Bethlent támogató magatartása. Az ellenzék gyanúsított, rágalmazott, gáncsoskodott, csak éppen eszméket, ideákat nem hozott. Az ellenzék szeret angol példákra hivatkozni, holott az angol ellenzék magatartását mindenekelőtt a felelősség tudata jellemzi. Az angol ellenzék tudja, hogy a parlamenti életben nem szabad a kormánytól olyan politikát követelni, amit maga az ellenzék az első napon mindjárt megtagadna, ha véletlenül kormányra jutna. Bethlen újabban szózattal fordult a salgótarjáni szocialista bányászokhoz, hogy helyezkedjenek nemzeti alapokra -és szakítsanak a marxi ideológiával. Bezzeg az angol munkásoktól nem kell ezt kérni, mert az angol munkások magától értetődően mindenekelőtt angol állampolgárok és a brit birodalom hű fiai. Mikor az angol munkáspárt MacDonald vezetésével parlamenti többségre tett szert és kormányra jutott, a munkáspárti kormány a külpolitikai kérdésekben mindenütt féltékenyen őrködött az angol birodalom presztízse és érdekei fölött és ezzel vitathatatlan jelét adta a politikai érettségének. Hol van ettől a magyarországi szocializmus?... Bethlen a vigadói beszédében félreérthetetlenül kijelentette, hogy a forradalmi és ellenforradalmi idők minden emlékét és maradványát könyörtelenül likvidálni fogja. Ez a kijelentés természetszerűleg magában foglalja a szabadságjogok fokozatos kiterjesztésének a gondolatát is. Ez a folyamat azonban nyilván attól függ, hogy a nemzet mily mértékben tudja magát eman-' cipálni a közelmúlt káros jelenségeitől. Bethlen gróf felszólított mindenkit arra, hogy kövesse őt a tiszta liberalizmus felé vezető úton és rajtunk áll, hogy akarjuk-e őt követni. Aligha akad ma már sok oly vélemény, mely kétségbe merné vonni, hogy egyedül Bethlen István az, akiben meg van a képesség, hogy az ország vonatának mozdonyát símán, zökkenés nélkül vezesse a jobb, szebb és boldogabb jövendő sinei felé. (Hosszantartó lelkes taps.) Bacsinszky Vladimir elnök zárószavai után lelkes hangulatban hagyta el a gyűléstermet a nagy- . számú hallgatóság. Bethlen István politikum ejy bianco üdítő, amit minden józan és hazafias mgyor isMlhoí Vészi József: „ßz ellenzék gyanúsít, rágalmaz, gánesoslcodik, csak épen eszméket nem termel“
