Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-11-24 / 47. szám
Budapest, 1926 november 24. befejezésekor a közönség újból szűnni nem akaró éljenzésben és tapsviharban tört ki és percekig éljenezte gróf Bethlen István miniszterelnököt és Kállay Tibort, a pártvezért. A miniszterelnök frenetikus hatású beszéde Újabb óriási éljenzés és tapsvihar tört ki, amikor gróf Bethlen István emelkedett szólásra. A miniszterelnök beszédét a terem falain felszerelt megafonok közvetítették, úgyhogy a legtávolabb ülők is tökéletesen érthették a miniszterelnök minden elhangzott szavát. Ennek a történelmi jelentőségű beszédnek minden mondata páratlan tetszést váltott ki. Az érdeklődés már a beszéd elején rendkívül felfokozódott, mert a miniszterelnök azt fejtegette, hogy az egész világon mindenütt az ország fővárosa vezet és Magyarország fővárosának is vezetőszerephez kell jutnia. Óriási érdekei fűződnek az országnak — folytatta azután a miniszterelnök — de magának a főváros polgárságának is ahhoz, hogy az a tábor, amely ma itt összegyűlt és a megfontolt haladás útján kíván tovább jutni, többségre jusson. Mi több ízben tettünk kísérletet arra, hogy a józan megfontolás haladásának ösvényére térítsük a főváros polgárságát — hivatkozom Ripka Ferenc főpolgármesterre — sajnos, ezek a kísérletek nem keltették azt a visszhangot, amelyre méltók lettek volna. Elmondta azután a miniszterelnök, hogy a magyar politika fordulópont előtt áll és röviden, egyszerűen, túlzottan szerényen jellemezte azokat az eredményeket, amelyeket kormánya felmutathat. Szólott azután a pénzügyminiszternek az adócsökkentésről szóló javaslatáról és hangsúlyozta, hogy annak igen nagy jelentősége van a főváros lakosságának szempontjából. Egyik legfőbb jelentősége ennek a javaslatnak, ljogy a pénzügyminiszter a főváros háztartását is bizonyos ellenőrzés alá fogja vonni, még pedig elsősorban a takarékosság szempontjából és a polgárság javára. „Minden közintézmény csak a közt szolgálja“ Itt azután a miniszterelnök elsőrendű várospolitikai kérdések fejtegetésére tért ki, erre való tekintettel beszédének ezt a részét szószerint való szövegében a következőkben közöljük: — Egy tálból két gazda nem kanalazhatja ki a levest, egy gazdának kell irányítani azt, hogy az adózó polgárok akárhová és akármily arányban adóznak, túl ne terheltessenek. Ezért az is szándékunk, hogy a közüzemeket is felülvizsgáljuk, mert bizonyos, reorganizációra szorulnak és e réven a közüzemekben is oly megtakarítások vihetők keresztül, amelyekre a polgárság adózása szempontjából fel- . tétlenül szükség van. Továbbá tudjuk azt, hogy a kisiparosság évek óta panaszkodott a közüzemek fenntartása miatt, amelyek a háborúban bizonyos közcélt szolgáltak, de amelyeknek ez a jellege a háború óta megszűnt. Már régóta kifejezést adtam annak a felfogásomnak, hogy olyan közüzemeket, amelyek nem felelnek meg a közszükségleteknek, hanem csak arra alkalmasak, hogy a termelő polgárságnak kon- kurrenciát csináljanak, íentartani nem kívánunk s hogy ezeknél is érvényesülnie kell, talán az autonómia „slágvort“-jával fellépőkkel szemben is, az államhatalom azon szent akaratának, hogy minden közintézmény csakis a közt szolgálhatja, de nem szolgálhat attól távoli érdekeket. Gondoskodás a főváros fejlesztéséről-— Meg kell még emlékeznem a fővárossal kapcsolatban aJiormány programmjáról is. Az a felfogásom, hogy amikor a kormány évekre menő beruházási programmot ad, akkor a fővárosról megfeledKényelmes, elegáns szobák központi fűtéssé!, kitűnő eiíátással már napi 140.000 korona árban kaphatók Margitszigeti Nagyszállodában A szálloda vendégei a Lipót-körut 2. alatti állomásról az autójáratokat (5 percnyi menetidő) díjmentesen használhatják Szobák ellátás nélkül is bérelhetők Fürdó'k, vízgyógyintézet a házban Szanatórium 240.000 K. Klinikai osztály 170.000 K Csütörtök: zenés uzsonna autójeggyel 30.000 K Szombat: Szigeti Esték WEEK-END. Szombat délutántól hétfő délig a Nagyszállodában lakás, ellátás, fürdők és autóhasználat együttesen 280.000 kor. Két személyre 540.000 korona kezűi nem szabad, s miután a kormány el van szánva arra, hogy a közeljövőben is fejleszteni kívánja beruházási programmját, honorálni kell azokat a szükségleteket, amelyek a főváros fejlesztése szempontjából elsősorban jönnek figyelembe. Itt van a nagy dunai hidak kérdése. Egyes városrészek fejlődése lehetetlenné van téve azáltal, mert nincs megfelelő összeköttetése a túlsó parttal. Ez az egyik főkérdés, amellyel a beruházási Programm során foglalkozni kívánunk. De itt van a pályaudvarok kérdése is, amely évtizedek óta megoldatlanul hever a bürök lomtárában, mint kidolgozott terv, de amelyhez az összeomlás és az inflációs idők folytán hozzányúlni nem is voltunk képesek. Ehhez a kérdéshez is hozzá kell nyúlnunk, ha azt akarjuk, hogy a főváros egészséges fejlődése meg ne akasztassák. A fővárosi pályaudvarok oly időkben épültek, amikor a lakosságnak száma talán fele volt a mainak. A pályaudvarok mélyen benn fekszenek a város közepében és bár összekötő vonalai a fővárosnak az országgal, ugyanakkor elválasztó vonalakká váltak a főváros egyes részei közöt'. — Az építkezés terén is folytatnunk kell megkezdett programmunkat még pedig a fővárossal karöltve, mert ha azt akarjuk, hogy a háztulajdon terén végre a régi szabadság helyreálljon, akkor gondoskodni kell arról, hogy a lakók túlságos adóval ne fizessék meg ezt a szabadságot, amihez csak úgy juthatunk, ha gondoskodunk szociális érzéssel oly kislakások felépítéséről, amelyek az előálló szükséglet fedezésére alkalmasak. A kormány egyéb feladatairól Hasonlóan páratlan tetszésben részesült gróf Bethlen István beszédének többi része is, amelyekben megemlékezett a hadikölcsönök valorizációjáról, a nyugdíjasokról, a magántisztviselők jogviszonyairól, a kereskedelem és ipar eminens érdekeiről, a felekezeti kérdésről és a közszabadságok helyreállításáról. Rendkívül érdeklődéssel várták és fogadták a miniszterelnök beszédének azt a részét, amely a numerus claususra vonatkozott. Meg kell állapítani, hogy a miniszterelnök minden kijelentése a legteljesebb tetszést aratta és beszédének államférfiúi magaslata végig lenyűgözte a hallgatóságot, amely beszédének befejeztével újra kitörő lelkes éljenzéssel és tapssal ünnepelte a miniszterelnököt. Közelednek a béKebeli állapotok, amelyek elűzik a forsalmladót Kállay Tibor programmbeszéde a Ferencvárosban Vasárnap délelőtt többszáz főnyi előkelő közönség gyűlt össze a IX. kerületi Kinizsy uccai Kultúr- mozgóban, ahol Kállay Tibor volt pénzügyminiszter, a déli kerület egységespárti listavezetője programm- beszédet mondott. Kállay Tibor Bittner János kormányfőtanácsos és dr. Űsetty Béla fővárosi bizottsági tag kíséretében jelent meg a gyűlésen, ahol Wensky Sándor pártelnök, főv. biz. tag üdvözölte. Kállay Tibor nagy ováció közben emelkedett szólásra. Mindenekelőtt kijelentette, hogy a kormány elsősorban a kisexisztenciakat, a kisiparosokat és a kiskereskedőket kívánja támogatni. Sürgette a nem közhasznú közüzemek eltörlését, mert azok a kisemberek kezéből veszik Jki a kenyeret. Kállay beszéde további folyamán kiemelte, hogy olcsó hitellel kell segíteni a kisexisztenciákon. Helyesnek tartja, hogy a pénzügyminiszter kötelező ígéretet tett az adócsökkentések érdekében. Zajos helyeslés kísérte szavait, amikor fölemlítette, hogy már egészen közel vannak a békebeli állapotok, amikor a forgalmi adónak még a hírét sem hallottuk. A hadi- kölcsön kérdésénél elsősorban a nyugdíjasokat, özvegyeket és árvákat óhajtja Kisegíteni és megnyugvással veszi tudomásul, hogy a részleges valorizáció céljaira a költségvetés tizenkétmillió aranykoronát irányzott elő. Fontos a nyugdíjasok problémája is. A kormány ténykedéseiből nyilvánvaló, hogy lassan elkövetkezik az az idő, amikor már nem lehet különbséget tenni régi és új nyugdíjas között. Napirenden kell tartani a hadirokkantak ügyét is és mindent cl kell követni a gyermekhalandóság és a tüdővész pusztításainak csökkentésére. Az én programmom a középéit politikája — ezzel fejezte be Kállay programmbeszédét — amely, amint a miniszterelnök helyesen mutatott rá, nem a szélső irányok eredője. Ez határozott célkitűzés. Jobbról is, balról is érhetik pártunkat támadások azoktól, akik letértek erről az útról. De mi, noha mindkét kezünkben kard van, mégis igazunk szent meggyőződésében békésen visszük előbbre zászlónkat. Percekig tartó taps és éljenzés kísérte Kállay Tibor zárószavait, majd az ováció elükével dr. Usetty Béla és Bittner János szólaltak fel és beszédeikben Bethlen politikájának támogatására hívták föl a hallgatóság figyelmét. KIKTA GYÖRGY mérnök és GÜNTERT JÁNOS TELEFON: Teréz 6-40 Központi fűtés, szellőztetés, vízvezeték, csatornázás, fürdő-, egészségügyi- és légszesz-berendezések vállalata Budapest, V. kerület, Szabadság-tér 5. szám Hegedűs Ferenc ácsmester Budapest Telep és iroda: X., *<erepesi-ut 31/c. szám. Telefonhi\ d : J. 45—45. ........jmmp— ———im RY SAVY BÉLA bádogos, légszesz és vizvez itékszerelő üzeme Budapest, YIIL, József-u.79. TELEFON J. 24-56. RIDEL BERTALAN és FSA ácsmesterek és vállalkozók Ipartelep: III., Szépvölgy-u. 13. Irodai telefon : T. 142—26.
